Petőfi Népe, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
2001. Augusztus 18., szombat SZENT KIRÁLY Petőfi Népe - 11. oldal Szent Király nevűek közgyűlése Szerdán Szentkirályon tartotta idei közgyűlését a Szent Király Szövetség. A tizennégy honi, illetve határon túli települést tömörítő szövetség képviselői is részt vettek a millenniumi ünnepségen. Szent Király Szövetség A Szent Király Szövetséget 1997. augusztus 15- én Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából hozták létre, a Szent Király nevű települések önazonosságának megőrzése és az országhatároktól függetlenül érvényesülő kulturális, szellemi és lelki magyar egység megteremtése céljával. A szövetség minden évben más-más településen tartja közgyűlését. Alapítói: Erdély: Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván, Szlovákia: Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Magyarország: Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirály szabadj a. A Szent Király Szövetség szerdai közgyűlésén három napirendi pontot vitattak, illetve fogadtak el. A közgyűlés módosította alapszabályát. Eszerint a jövőben nem augusztus 15-én, hanem az ehhez közeli hétvégén, de mindenképp augusztus 20. előtt tartják meg közgyűlésüket. A képviselők egyhangúlag elfogadták a szövetség új emblémáját és kitűzték a következő találkozó idejét: 2002. augusztus 9-11-ig, melynek a magyarországi Kerkaszentkirály ad majd otthont. A szerdai program délelőtt ünnepi szentmisével kezdődött a katolikus templomban. Délután, a szövetség közgyűlése után kiállításokat tekinthettek meg az érdeklődők a helyi művelődési házban, majd kulturális program következett a községháza előtti téren. Este Révész László, a kecskeméti Kodály Intézet tanára tartott orgonahangversenyt, melybe Szabó Gellért polgármester is bekapcsolódott csellójával. A vacsora után táncház volt a művelődési házban. A talpalávalót a Hegedűs Együttes húzta. Az ünnepség augusztus 25-én és 26-án folytatódik. Ekkor nyitják meg Losonczi Anikó festőművész tárlatát, illetve a terménykiállítást és adják át a község millenniumi emlékművét is. ■ Csiba János polgármester felköti Királyfiakarcsa szalagját a zászlóra. ■ A délutáni kulturális program keretében a többi közt fellépett a marosszentkirályi Vadrózsa néptáncegyüttes is. Farkas Faiskola A Farkas Faiskola a 1980-as évek végén klasszikus családi vállalkozásként indult. Minden évben visszaforgatták a haszon jelentős részét, így sikerült folyamatosan emelniük 60-70 ezres oltványszámukat. Ezzel a teljesítménnyel a hazai faiskolák között valahol középen helyezkednek el. A hangsúlyt elsősorban a csonthéjas gyümölcsfákra helyezik. Bő választékot biztosítanak szilvaféleségekből. Tavaly a meggy volt a sláger a telepítők.között. Farkas Zoltán elmondta, a 2000-es év oltványhiányát az őszibarack okozta, de ezt idén ősszel pótolni fogják, mind a nektarinok, mind a hagyományos - szőrös - barackok vonatkozásában. A faiskola úgy érzi, kajszibarackoltványok szaporítására a kecskeméti körzet termelőinek e gyümölcshöz való ragaszkodása kötelezi őket. Az említettek mellett próbálkoznak új fajták elterjesztésével is (szilvatörzsű kajszi), de ez nagyon lassú folyamat, melynek az elején a faiskolás fajták helyezkednek el. Kertészetükben megtalálhatók a különféle alma- és körtefajták. Igyekeznek ugyanis az összes olyan gyümölcsöt szaporítani, amelyet a környékbeliek ismernek, szeretnek és nagy biztonsággal termelnek. Szentkirályon a takarmány- növények mellett a szőlő, a paradicsom, a dinnye és a tök termesztése a meghatározó. Az új támogatási rendszerben a meggy-, alma- és kajsziültetvények is megjelentek a határban. Telephelyükön minden év őszén (október vége) a saját előállítású oltványokon kívül értékesítenek még magas törzsű bogyósokat, csemegeszőlőt, örökzöldeket és rózsatöveket is. A Farkas Faiskola továbbra is várja és fogadja a telepítők megrendeléseit és köszöni bizalmukat. Cím: 6031 Szentkirály, tel.: 76/445-108, fax: 76/445-917. Maga süti mindennapi kenyerét Bözsike néni nem felejtette el a kenyérsütés fortélyát Szentkirályon élnek még olyan idős emberek, akik ragaszkodnak a régi hagyományokhoz, ízekhez. Egyikük özvegy Varga Lászlóné, Bözsike néni, aki időnként nekilát s megsüti az utánozhatatlan ízű házi kenyeret és a kenyérlángost, tizenkét unokája és két dédunokája nagy-nagy örömére.- Bözsi néni mikor sütött először egyedül kenyeret?- Kislánykoromban kenyérsütéskor mindig édesanyám mellett sündörögtem, folyamatosan lestem el tőle a fortélyokat: a kovászolást, a dagasztást. A kenyérsütést egyébként akkoriban az iskolában is tanították. Tizenhét éves lehettem, amikor először sütöttem egyedül. Emlékszem, édesanyám elutazott, és elfogyott a kenyerünk. Hozzákezdtem, ahogyan tőle láttam és tanultam. Eleinte féltem, hogy majd nem sikerül olyanra, amilyet édesanyám süt. Csak akkor nyugodtam meg, amikor kivettem a kemencéből a hat kenyeret és az egy cipót. Szépen, jól megsültek. Asszonykoromban, a hat gyermek mellett napközben nem igazán jutott időm kenyérsütésre. Ezért amikor eljött a sütés ideje, előbb lefektettem a gyerekeket, „megkovászoltam”, aztán én is lefeküdtem. Hajnali két-három óra tájára megkelt a tészta, felkeltem, megdagasztottam, közben befűtöttem, majd kisütöttem. Általában egyszerre négy nagy kenyeret sütöttem, egyenként háromkilósokat. Lángost többnyire Bözsi néni maga dagasztja, maga gyúrja időnként a kenyeret. fotó, b. j. csak akkor készítettem, ha a kenyér már elfogyott.- Hogyan készül az igazi házi kenyér?- Mi annak idején morzsolt- kából sütöttük, általában tizenöt küó lisztből. Minden sütéskor a tésztából egy öklömnyit zacskóba raktunk és eltettük szellős helyre, hogy meg ne penészed- jen. A legközelebbi sütésig megkelt, aztán élesztőt áztattunk hozzá és liszttel kovászt készítettünk belőle. Amikor megkelt, kevés sós vizet öntöttünk hozzá, majd dagasztottuk. A kemencét két dagasztás közt előrefűtöttük, így mire megkelt a kenyér, addigra már a kemence is be volt fűtve. A kenyeret sütőlapátra tettük s bevetettük a kemencébe, ahol két óra hossza alatt ropogósra sült.- A gyerekei közül hányán tudnak kenyeret sütni?- Mindkét lányomat megtanítottam, de egyik sem süt kenyeret. Ma már nem divat a kenyérsütés, de egyébként sem érnének rá ebben a rohanó világban. Nekem mindig is a házi kenyér ízlett jobban, mivel jól meg van kelve és meg is van rendesen sütve. Mostanában ugyan nem mindig érek rá, de néha-néha azért sütök, elsősorban a gyerekeimnek, unokáimnak. ■ Ahol a fejlesztésen a hangsúly Kéri József 1987-ben egyéni teherfuvarozó vállalkozóként egyetlen IFA tehergépkocsival kezdte meg tevékenységét. A következő évben már két, 1989- ben pedig már három teherautóval fuvarozta a környékbeli vállalatok, téeszek áruit. san a különböző farostlemezek és forgácslapok alapanyagával. A Kéri Kft. telepe tavaly ősszel új műhelycsarnokkal gyarapodott. A műhelyt eredetileg saját járműveik javítására hozták létre, ám végül is úgy döntöttek, inkább kibővítik tevékenységi körüket. így aztán ez év tavaszától már a teher- és személygépjárművek teljes körű javítása mellett azok műszaki vizsgára való felkészítését, műszeres futómű-beállítást, autóvillamossági, karosszéria- és futóműjavítást, mosást, zsírozást és festést is vállalnak. A korszerűen berendezett és felszerelt műhely hétfőtől péntekig regA vállalkozó 1993-ban Kéri Bt. néven betéti társaságot alapított, s miközben változatlanul továbbfejlesztette járműparkját, a fuvarozás mellett öt alkalmazottal beindította a faalapanyag-nagyke- reskedési tevékenységet is. A tűzifa-értékesítés mellett nagybeszállítóként Magyarország három felhasználóját látja el folyamatogel 7-től délután 5 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig fogadja az ügyfeleket. Cím: 6031 Szentkirály, Dózsa György utca 19., műhely: Szentkirály-alsó 254/a, telefon: 76/445-348, fax: 76/445-095. További felvilágosítást a 06/60/481-348 számon lehet kérni. ■ Finom ízek, hangulatos környezet Vendéglátás Nagyjából félúton Szentkirály és Kecskemét között, hatalmas akácfák árnyékában hangulatos vendéglő kínál felüdülést a szentkirályi úton átutazóknak. Már neve is sokat sejtet: Fogadó a Hétvezérhez. Az ez év január 17-én, a hajdani Katica Vendéglő helyén megnyitott fogadó igazi családi vállalkozás, a Szűcs család tulajdona. Szűcs János hajdan Szentkirályon született, ott gyerekes- kedett. Valószínűleg ez a tény is közrejátszott abban, hogy fiával együtt tavaly úgy határoztak: megveszik és reprezentatív fogadóként újraindítják a korábbi vendéglőt. Az elsősorban a szentkirályi út áthaladó forgalmára épült ötlet helyességét igazolja, hogy a nyitás óta folyamatosan nő a visszatérő vendégek száma. A fogadó két részből: bárból és étteremből áll. A bárban a legkülönfélébb szeszes és üdítőitalok mellett kávék és dohányáruk széles választékával várják a vendégeket. Az ötvenfős, hangulatosan berendezett étterem különböző csoportos, családi, iskolai és egyéb rendezvények, lakodalmak, bankettek lebonyolítására alkalmas. Étlapjuk 54 féle finomabbnál finomabb, ugyanakkor kedvező árú ételt, köztük számos ételkülönlegességet, jó minőségű borokat, söröket, üdítőket, kávékat kínál, de bármilyen ötletet, kérést is szívesen teljesítenek. A meleg nyári napokon különösen jólesik az ebéd vagy vacsora a fogadó árnyas teraszán. Terveik közt szerepel, hogy év végére beindítják a lovaglást és a sétakocsizást. A Fogadó a Hétvezérhez a hét minden napján reggel 6-tól este 10 óráig, igény szerint akár tovább is szeretettel várja a vendégeket. Címük: 6031 Szentkirály, Ifjúság utca 2. Asztalfoglalás és információ a 76/445-028-as telefonszámon, telefax: 76/411-924. Minden fajtából bő választék
