Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-24 / 171. szám

8. OLDAL 2001. Július 24., kedd G A Z D A S Á G I TÜKÖR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 23.) Borsodchem 5040R Egis 10 660 Ft ű Matáv 785 Ft ű Mól 4 220 Ft O OTP 14 695 Ft Û Richter 15 805 Ft Û TVK 3 400 Ft ű Zalakerámia 2 000 Ft Û BUX: 6601,91-0,42% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 17-23*IG 6900 { ! í * 1 6800 «703,35 ; l 6700 „ 3568,30;; 6573,29? J6629,47 | 6601,9t 6600 • jjrl 6500 pont • ; 1 ■: CO -C-a 12 :£ & (O T3 a> 5 ez 3= co ó a- re AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 406,24 Cseh korona 7,33 Euró 247,88 Német márka 126,74 Osztrák schilling Lengyel zloty 18,01 68,02 Svájci frank 164,83 Szlovák korona 5,80 USA-dollár 285,44 Hírek AUTÓGYÁRTÁS. A százezre dik Audi TT Coupé hétfőn gör­dült le az Audi Hungária Motor Kft. gépsorairól - tudatta közle­ményben a győri cég. A TT Coupé sportautó összeszerelése 1998 áprilisában kezdődött meg Győrött. Az első termelési év­ben több mint 13 000 Coupé ké­szült. 1999 harmadik negyed­évében indult meg a sportautó nyitott változata, a TT Roadster gyártása-, amelyből mostanáig több mint 45 000 hagyta el a győri vállalat gépsorait. A TT Coupéból és a Roadsterből összesen 145 ezret állított elő az Audi. VERSENY. A Gazdasági Ver­senyhivatal (GVH) Versenyta­nácsa az első félévben 114 hatá­rozatot hozott, 18 törvénysér­tést állapított meg, és 45,4 mil­lió forint bírságot szabott ki. A múlt év azonos időszakában szintén 114 versenyfelügyeleti eljárás zárult határozattal, és az ideinél tizennéggyel több eset­ben, 32 alkalommal állapítottak meg jogsértést, amiért 9 millió forinttal kevesebb, összesen 36 millió forint bírságot szabtak ki. KAPACITÁS. Jelentős javulás figyelhető meg a cégek kapa- citáskihasználtsági mutatóiban az első félévben - derül ki a Gazdasági Minisztérium (GM) összesítéséből. Az egy évvel ko­rábbihoz képest az első félév­ben mintegy 5 százalékponttal emelkedett a magas, és több mint 2 százalékponttal csök­kent az alacsony kapacitás­kihasználtsággal működő gaz­dálkodó szervezetek aránya. TURIZMUS. Az egészségturiz­mus országos marketingjének erősítése és hatékonyabbá téte­le az egyik fő célkitűzése a Ma­gyar Egészségturizmus Marke­ting Egyesületnek (MEME) - tu­datta közleményben az egyesü­let hétfőn. A közlemény szerint az egyesület nemrég tartotta alakuló ülését. Pluszpénz a minőségi húsért Mérséklődő árak és csökkenő élőállat-export A hazai húsfeldolgozók közül elsőként minő­ségi bónuszrendszert vezet be a Délhús Rt. azoknak a termelőknek a javára, akik a le­szállított állatokkal jobb színhúskihozatali arányt tudnak biztosítani. A cég azért kezde­ményezi az újdonságot, mert az elmúlt egy év alatt jelentősen leromlott a sertésállomány ilyen jellegű mutatója.- Az élőállat-export magas aránya, és az állo­mány csökkenése vezetett a minőségi romlás­hoz, ami a piac valamennyi szereplőjét hátrá­nyosan érinti. Cégünknél korábban már műkö­dött a most tervezetthez J|^on- ló minőségi bónuszreá^Zer, amivel nemcsak a feldóígozó, hanem a beszállító termelők is elégedettek voltak. A kezdemé­nyezés visszaállításával remé­nyeink szerint kedvező folya­matot indítunk meg az egész piacon - beszélt az újdonságról Varjaskéri Beatrix, a Délhús pr-igazgatója. A rendszer lényege, hogy a meghatározott hat minőségi ka­tegóriából (S, E, U, R, 0, P) az el­ső háromban szállítók a felvá­sárlási áron felüli prémiumra számíthatnak. A kezdeménye­zés elsősorban a hagyományo­san magas minőségre képes nagy állattartókat, mezőgazda- sági szövetkezeteket, részvény- társaságokat érinti, ugyanakkor nem zárja ki a versenyképes ki­sebb gazdaságokat sem. Lapunknak arra a kérdésére, hogy nem lesz-e a minőségi programnak felhajtó hatása az amúgy is magas felvásárlási árakra, a következőt válaszolta Varjaskéri Beatrix:- A felvásárlási árakat a piac önszabályozó módon határozza meg, azokra a minőségi bónusznak nincs hatása. Arra viszont lehet, hogy a termelőket érdekeltté teheti a jobb színhúskihozatali arányt produkáló állat-elő­állításra. Mint a cég kommunikációs vezetője elmond­ta, a Délhús alapanyagbázisa elsősorban Baranya és Bács-Kiskun megyéhez kötődik, ugyanakkor szükség esetén az egész országban vásárolnak élő állatot. Varjaskéri Beatrix elmondta, nem tart­ja kizártnak, hogy a Délhús kezdeményezéséhez több feldolgozó is csatlakozik, ami ugyancsak jó­tékony hatást gyakorolhatna az alapanyag-szállí­tók munkájára, ezen túlmenően a tevékenység jövedelmezőségére. A hazai sertésárak mérsékelten csökkenő ten­denciát mutattak az elmúlt hetekben. Míg június elején, a termelői önkorlátozás bevezetése előtt 385 forintot is adtak az élő sertés kilójáért, az el­múlt napokban a tarifa kisebb területi differen­ciákkal 371-375 forint között mozgott, a minősí­tett sertések kilójáért 378 forintot fizettek. Az árakra jótékony hatást gyakorolt az is, hogy ugyancsak csökkenő tendenciát mutat a magyar élőállat-export. Jelenleg hetente mintegy 10 ezer állatot szállítanak a határokon túlra, néhány hete ugyanez a szám még 15 ezer fölött volt. KASZÁS E. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 29. HÉT (FORINT) I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 370,97 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 375,07 2. szövetkezeti átlagár: 369,94 3. egyéni vállalkozói átlagár: 355,91 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 379,65 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 378,44 2. szövetkezeti átlagár: 387,34 3. egyéni vállalkozói átlagár: 369,12 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 379 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 370 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 391 4. Központ (Budapest, Pest megye): 388 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 380 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 378 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 387 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 468,50; U: 454,15; R: 437,21 O: 422,61 , F >: 420,30 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 2,88 DM Forrás: Húscéh Földvásárlás az Unióban Szigorú „védelem” a külföldiekkel szemben Az Európai Unióban enge­délyhez kötik a külföldiek földvásárlását. Kivétel Hol­landia, ahol nincs törvényi korlát a földtulajdon-szerzés­re vonatkozóan. A bérelt föld aránya Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollan­diában a legmagasabb, de ezekben az országokban sem éri el az ötven százalékot. Az Unió tagországaiban általá­ban szigorú feltételekhez, szakképesítéshez, helyben la­káshoz, mezőgazdasági tevé­kenységhez kötik a termőföld tulajdonjogának megszerzését. Erősen védi a törvény a föld­bérlőt is. A haszonbérletet örö­kölni és továbbadni is lehet. Ausztriában engedélyhez kötik a külföldiek ingatlanvá­sárlását. Németországban a ter­mőföld eladásához a tartomá­nyi hatóság engedélyét kell megszerezni. Ez csak abban az esetben tagadható meg, ha az eladás az ingatlan aránytalan megosztásához vezetne. Kül­földiek csak előzetes engedél­lyel birtokolhatnak termőföl­det. Franciaországban is enge­délyt kell beszerezni a külföldi­eknek a földvásárlás előtt. Ha­sonló a helyzet a dánoknál, ahol a termőföld öröklése is korlátozott. Ha valaki nem élet­hivatásszerűen foglalkozik me­zőgazdasággal, akkor köteles felajánlani a földet örököstárs részére. Ezenkívül csak az le­het 30 hektárnál nagyobb bir­tok tulajdonosa, akinek felsőfo­kú szakirányú végzettsége van. Öröklés esetén meg kell szerez­ni ezt a végzettséget. Svéd­országban is engedélyre van szükség, ha valaki termőföldet akar vásárolni, ez alól csak a svédországi lakóhellyel rendel­kezők mentesülnek. Az íreknél az Unión kívüli magánszemé­lyeknek és társaságoknak a ter­mőföldvásárláshoz meg kell szerezni a földbizottság általá­nos vagy egyedi írásbeli hozzá­járulását. Görögországban a földvédelmi hatóság hozzájá­rulása szükséges ahhoz, hogy külföldi gazda földet tudjon vásárolni. Haszonbérlet esetén bonyo­lultabb az eljárás. Franciaor­szágban például az állam ellen­őrzi a haszonbérletet is. Ennek minimális időtartama a fran­ciáknál kilenc év, s a haszon­bérlő kétszer kilenc évet hosz- szabbíthat. A bérlő halálakor a vele dolgozó meghatározott ro­koni kör folytathatja a haszon- bérleti viszonyt. Ha a tulajdo­nos értékesíti a termőföldet, akkor a haszonbérlőnek elővá­sárlási joga van. Dániában vá­sárlás esetén 5 kilométerre kell laknia a tulajdonosnak, a bérlő­nek pedig 10 kilométer távol­ságra kell laknia a használat­ban lévő földtől. Hollandiában szigorúan ellenőrzik a haszon- bérleti szerződések tartalmát, a bérleti díj elfogadhatóságát, va­lamint a haszonbérleti viszony agrárszerkezeti hatását. Olasz­országban egyénileg gazdálko­dó és vállalkozó haszonbérlő­ket különböztetnek meg, a bér­beadás időtartama minimálisan 15 év. Ausztriában haszonbér­letet csak akkor engedélyez­nek, ha az egy közepes vagy kis mezőgazdasági földbirtok fenntartásának, erősítésének, létrehozásának érdekeivel nem ellentétes. A bérlet ideje a gaz­daság jellegétől függően 5-15 év. A bérlemény elidegenítése­kor a bérlő az új tulajdonossal szemben csak akkor részesül védelemben, ha a haszonbérle­ti szerződést a telekkönyvbe bejegyezték. jjo Versenyképtelen gazdák A világ mezőgazdasági termelése az utóbbi években 15 száza­lékkal növekedett, míg a magyar agráriumé 30 százalékkal csökkent. Az ellentétes fejlődés okát boncolgatja A magyar me­zőgazdaság átalakulása című tanulmányában Németi László. A szerző az agrárium és az élel­miszeripar alapvető problémájá­nak a jövedelemhiányt tartja, amely nemcsak a modernizációt, a termelés korszerűsítését akadá­lyozza, hanem veszélyezteti a gazdálkodás folyamatosságát is. Forrás hiányában egyre nehe­zebb a gazdálkodóknak a korsze­rű gépeket, vetőmagvakat, kemi­káliákat beszerezni. Ez az oka a minőség romlásának, illetve a termelés és az export csökke­nésének. Az uniós csatlakozásra való felkészülés kapcsán Magyaror­szágon is előtérbe kerül a korsze­rű termelésszervezés, a minőség és a versenyképesség. A tanul­mány írója szerint egy 4-5 évre tervezett felzárkózási, technikai modernizálási terv a jelenlegi éves agrártámogatások és beru­házások megkétszerezését igény­li. Sokáig nem tartható fenn a ver­senyképességet hátráltató elapró­zott birtokrendszer, a jövedelem- és forráshiány, valamint a terme­lést, feldolgozást, forgalmazást bénító integráció hiánya. A KSH adatai szerint 960 ezer egyéni gazdálkodónál az átlagos üzemnagyság alig haladja meg a 3 hektárt, és e gazdaságokban az egy gazdaságra jutó termelés ér­téke nem éri el az 500 ezer forin­tot. A nagyüzemek ma is a termő­föld negyven százalékán gazdál­kodnak, a gabonatermelésből 55 százalékkal, a tejtermelésből 60 százalékkal, a sertéshústermelés­ből 50 százalékkal részesednek. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet felmérése szerint az 5 hektárnál nagyobb birtokon gazdálkodó egyéni ter­melők egy hektárra jutó termelési értéke átlagosan 146 ezer forint, míg a nagyüzem esetében ez az összeg 248 ezer forint. Németi László szerint a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság verseny- képességének növelésére csak egységes gazdasági reform képes. Ennek fedezetéhez a következő években évi 400 milliárd forint tá­mogatásra - ezen belül évi 200 milliárd beruházási támogatásra - lenne szükség. ___________wo. Gyorsvasút a repülőtérre Tavaly a közlekedési miniszter javaslatára megalakult egy szakértői bizottság, amelynek az volt a feladata, hogy vizsgál­ja meg: lehet-e gyorsvasutat építeni a fővárosi Nyugati pálya­udvar és Ferihegyi repülőtér között. A bizottság nemrég meg­állapította, hogy meg lehet és meg is kell építeni a gyors­vasutat.- Miért vált fontossá a gyorsvasát? Az úgynevezett gyorsforgalmi út elviszi a forgalmat. Érdemes ilyen kis forgalmú repülőtérre külön vasutat építeni?- Ha el akarjuk érni, hogy Ferihegy regionális központ legyen, ami azt jelenti, hogy 30-35 légitársaság 6 millió utast is hozhat a repülőtérre egy évben, akkor most kell a vasút­vonalat megépíteni. Aligha jönnek ide a légitársaságok, ha nem biztosítunk gyors és biztos összeköttetést a belvárossal - mondja Urbán Lajos, a szakértő bizottság vezetője.- A most megalakult a Ferihegy Express Kft.-nek mi lesz a fel­adata?- Ennek a minimális létszám­mal dolgozó kft.-nek a feladata biztosítani az építés előfeltételeit, és előkészíteni, megalapítani azt a vállalatot, amelyik majd üze­meltetni fogja a vasutat. Legelső feladata a nyomvonal végleges meghatározása.- Merre közlekedik majd a gyorsvasát?- Nyugati pályaudvar-Rákos- rendező-Körvasút-Rákos állo­más után befordulunk a repülőtér területére, és az utolsó 5-600 métert föld alatt vezetve a Ferihegy-2 nagy parkolója alatt lesz az egyik végállomás.- Milyen lesz, és mikor utazha­tunk az új vasúton?- A szerelvények speciális, vil­lamos vontatású, 250-300 sze­mélyt szállító motorvonatok lesznek. A sajátosan kialakított tágas, teremszerű, kevés ülőhely- lyel rendelkező belső térben le­hetővé kell tenni a csomagok gyors mozgatását. Az utazási idő 20 perc lesz. A forgalmat 20 per­cenként induló négy szerelvény bonyolítja le. Még megoldásra váró feladat, hogy miként fogad­juk a pályaudvarra egyszerre tö­megesen érkező utasokat. Felte­hetően irányautóbuszokkal, még az is elképzelhető, hogy a gyors- vasútra váltott jegyek az autó­buszokra is érvényesek lesznek. Terveink szerint az első utas 2003 őszén szállhat fel a gyors­vasára. (KOÓS) Augusztustól eurószámla Sürget az idő, hiszen az év végén 12 nemzeti valuta szű­nik meg, s lehet még a párna alatt a nagyobb utazásra szánt valuta. Szeptemberben indul az az egy hónapos kampány, amely a la­kosságot tájékoztatja majd az Eu­rópai Unióban megszűnő 12 nemzeti valuta (az angol fontot, dán és svéd koronát kivéve) euróra történő átváltásának lehe­tőségeiről - tájékoztatta lapunkat Radó Ákos, az MNB osztályveze­tője. A jegybank ajánlása szerint a pénzintézeteknek augusztustól nem érdemes új devizaszámlát nyitni. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a még meglévő már­kákat, schillingeket, stb. augusz­HOGYAN JUT AZ EURÓ AZ ÖVEZETEN KÍVÜLRE?- Az eurórendszeren belül a mone­táris politikai műveletekben partner­ként közreműködő hitelintézetek minden további nélkül elláthatják bankjegyekkel euróövezeten kívül lévő képviseleteiket és fiókjaikat.- Az eurózónában operáló pénz­intézetek az övezethez semmilyen módon nem kötődő, helyi hitelinté­zeteket is elláthatják majd bank­jegyekkel. tustól eurószámlára ajánlott a la­kosságnak betenni. Hazánkban közel 1 millió de­vizaszámlát tartanak nyilván a pénzintézetek. Azt viszont ren­delkezés rögzíti majd, hogy 2002. február 15-ig fogadhatják el a pénzintézetek a megszűnő va­lutákat, tehát készpénz átváltásá­ra mindenkinek csak eddig az időpontig lesz lehetősége. Az ér­mék be- vagy átváltása ma sem problémamentes, nemcsak költ­séges, de kevés he­lyen van erre lehető­ség. Az jár a legjob­ban, aki minden va­lutáját deviza- illetve eurószámlára helye­zi, s így a december 31-ét követő első munkanapon azt au­tomatikusan és in­gyen átváltják euróra a bankok. Egy hónap múlva áll össze az euróra történő átállás végle­ges menetrendje a takarékszövetkeze­teknél - tájékoztatta lapunkat Mezei László, a Takarékbank ille­tékes igazgatója. A 172 takarék­szövetkezeti tagból 55-ben vezet­nek devizaszámlát, számuk meg­haladja a 35 ezret. Az euróra tör­ténő átállást bonyolítja, hogy többféle informatikai rendszer működik az integrált takarékszö­vetkezetekben, ezek egységesíté­se nélkül nehézkes az egyéb egyeztetés is. Az MNB ajánlását is tekintetbe véve a Takarékbank elképzelhetőnek tartja azonban, hogy az ügyfél kifejezett kérésére augusztus után is nyitható devi­zaszámla. A Takarékbank még nem döntött, melyik uniós pénz­intézettel állapodik meg az euró beszállításáról, de nyilvánvalóan a már bevált partneri kapcsolatok játsszák a választásban a döntő szerepet. icsernyánszkyi A RANKOK ELLÁTÁSA EURÓVAL (2001) Érme Bankjegy Ausztria IX. 1. IX. 1. Belgium IX. 1. IX. 1. Finnország IX. 1. IX. 1. Franciaország IX. 1. XII. 1. Görögország X. 1. X. 1. Hollandia XII. 1. XII. 1. Írország IX. 1. IX. 1. Luxemburg IX. 1. IX. 1. Németország IX. 1. IX. 1. Olaszország IX. 1. XI. 15. Portugália DC 1. X. 1. Spanyolország IX. 1._________XI. 1. Forrás: Európai Bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents