Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-17 / 165. szám

I 2001. Július 17., kedd ELŐTÉRBEN A Z Petőfi Népe - 9. oldal A G R A RGAZDASAG Nagy jövő előtt áll a tönkölybúza Gyenge talajon, alacsony költséggel termeszthető és jó áron eladható Valószínűleg a természetes táplálékok irán­ti igény növekedése keltette fel az érdeklő­dést a tönkölybúza iránt. Az egészséges táp­lálkozás hívei ugyan már régóta használják liszt és különböző sütőipari termékek for­májában, de tömeges termesztésével eddig nem sokan foglalkoztak. Az akasztói „Bé­ke” Mezőgazdasági Szövetkezet tavaly ősz­szel 120 hektáron vetett hivatalosan OKO 10 búzának nevezett tönkölybúzát, s most ara­tás idején maguk is meglepődtek az ered­ményen. Akasztó- Egy tonna ÖKO 10 búza fajlagos költsége alig éri el a 17 ezer forintot, míg a hagyományos ét­kezési búzáé 22 ezer forint - mondja Gyuris György, a szövetkezet elnöke. - A gazdaságos termelés oka, hogy alig igényel talaj-előkészí­tést, vegyszeres kezelést, műtrágyázást pedig egyáltalán nem. Jól tűri a szárazságot, s a másra alig hasznosítható talajon is megterem. Az itteni földek aranykorona-értéke tíz alatt van, mégis kitűnő termésre számítunk.- Mikor határozták el, hogy ezt a búzafajtát ter­mesztik?- A térség ismert vízgazdálkodási gondjainak kezelésére dolgozta ki tavaly a megyei agrárka­mara és az FVM vidékfejlesztési osztálya a Ho­mokhátság 2000 elnevezésű programot, amely a vízszegény, terméketlen területek hasznosításá­ról szól. Szövetkezetünk az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is biogazdálkodást folytat, ezért úgy gondoltuk, megpróbálkozunk a programban ajánlott búzafajtával. A tagoktól bérelt földjeink többsége a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, emiatt eddig is korláto­zott volt a vegyszerfelhasználás. Viszonylag ké­sőn, november végén, december elején vetettük el a búzát, mégis időben beért, s rövidesen kez­dődhet az aratás.- Piaca van-e a tönkölybúzának?- A belföldi értékesítés nem okoz gondot, és külföldről is nagy az érdeklődés. Legutóbb japá­nok jártak nálunk, de nekik jóval nagyobb mennyiségre lenne szükségük, mint amivel mi rendelkezünk. Sőt, az ország teljes tönkölybúza- termésével sem telne meg a szállítóhajó.- Mitől vált ilyen népszerűvé ez a termék?- Ez egy ősi magyar búzafajta, amely nemesítés­sel és nem génmanipulációval alakult ki. A ter­mésmennyiség növelésére való törekvés háttér­be szorította az elmúlt évtizedekben, pedig táp­értéke messze meghaladja az új búzafajtákét. Gyuris György szerint szép jövő áll a tönkölybúza előtt, foto: s. l. Az emberi szervezet számára feldolgozható tel­jes értékű fehérjetartalma duplája, mint bármely más búzáé. Teljes és hántolt kiőrlésű lisztként, valamint sütőipari termékek formájában hozzák forgalomba, de készül belőle csecsemőtápszer és húspótló anyag is. Még a szemeket takaró hé­jában is van valamilyen különleges anyag, mert pl. a csernobili katasztrófát követő vizsgálatok során csak ezekben nem találták radioaktív su­gárzás nyomait. Ennek ellenére kevés helyen forgalmazzák, több üzletet és feldolgozóüzemet kellene létrehozni, főként ebben a térségben.- Tervezik-e a termőterület növelését?- Pályázatot nyújtottunk be a programot meghir­dető szervezetekhez, s ha ez eredménnyel jár, akkor jövőre megduplázzuk a termőterületet. A terméshozam növelését ugyanis csak a vetéste­rület bővítésével lehet elérni, mivel átlagtermése elmarad a hagyományos búzáétól, és nem függ a talajerő pótlásától sem. A termesztés népsze­rűsítése érdekében a megyei agrárkamara július 23-án bemutatót rendez Akasztón, amelyre há­rom homokhátsági megye mezőgazdasági gaz­dálkodóit hívták meg. Bíznak abban, hogy má­sok is felismerik az alacsony költséggel termel­hető, és jó áron eladható tönkölybúzában rejlő lehetőségeket. SINKOVICZ LÁSZLÓ Gondok vannak a tej exportnál Debrecen A kormánynak 2-2,5 milli­árd forinttal kellene hozzá­járulnia a tejpiaci egyen­súly megőrzéséhez. A Haj- dú-Bihar Megyei Szarvas­marha-tenyésztők Egyesüle­te vélekedik így. A testület hétfői debreceni ülésén áttekintették a hazai „tej-helyze­tet”, és javaslatot fogalmaztak meg „az EU csaüakozási alap pénzügyi hiányának megszünte­tésére”. Utóbbit az országos te­nyésztő egyesület elé terjesztik. Csáki Ferenc, az egyesület elnö­ke, a Tej Terméktanács elnökségi tagja elmondta: az idén 1 milliárd 750 millió liter tejet termelnek az országban. Ebből 1 milliárd 450 millió litert hazai felhasználásra, 300 millió litert pedig. exportra szánnak.- A termelők és a feldolgozók literenként 2,5-2,5, összesen 5 fo­rinttal támogatják a tej külföldi értékesítését, a marketing mun­kát és az iskolatej-akciót - tette hozzá Csáki Ferenc. A szakemberek ugyanakkor sajnálatosnak tartják, hogy a ha­zai fogyasztás csökkenése, ületve az import tejtermékek arányának a növekedése miatt az év első négy hónapjában a tervezettnél 6 százalékkal kevesebb tej fogyott, így a 300 millió literen felül továb­bi 50-80 millió liter tej exportjáról kellene gondoskodni. Csáki Ferenc emlékeztetett ar­ra, hogy az EU-val kötött megálla­podás alapján tavaly 3500 tonna, az idén pedig már 6000 tonna tej­termék jöhet be az országba vám­mentesen a nyugati országokból.- Hasonló mennyiségű magyar tejterméket is szállíthatnánk kül­földre, ha a magyar kormány is úgy támogatná a termelőket, ahogy azt a nyugatiak teszik - hangzott el a debreceni tanácsko­záson. ■ Lábon senki sem adott el búzát Bácska Vége felé jár a búza aratása. Nagy a hozam, nyomottak az árak. A gazdák elvétve értékesítenek. A bácskai malmok viszont öröm­mel fogadnak minden pótkocsi kenyérgabonát. Pünkösd előtt tárgyalások foly­tak egy dél-bácskai és egy boszni­ai malomipari vegyes vállalat léte­sítéséről, mely lehetővé tenné a hazai (javarészt bácskai) búzafe­leslegek értékesítését. Ám egyelő­re lábon senki sem adta el a bú­zát. Tíz napja tart az aratás. Az őszi árpa már a tározókban van. A bajai körzetközpont területén a gazdák eddig a búza 60-65 száza­lékát aratták le. Bodahelyi István bajai falugazdász adatai szerint a gabona sikértartalma 28-30 szá­zalék körül mozog. Sajnos a fel- vásárlási árak igen alacsonyak. A minőségi kenyérgabonáért a mal­mok tonnánként 22-23 ezer forin­tot kínálnak, míg a takarmánybú­zát a keverök 20 ezer forintért ve­szik. A gazdák zöme azonban ki­vár. Egyelőre a kisebb területen gazdálkodók meg tudják oldani a tárolást. Kevesebben közvetlenül a búzatábláról a bajai, a fel- sőszentiváni, vagy a jánoshal­mi malomba szállíttatják a kenyérgabonát. Csak azok kényszerülnek erre, akiknek fogytán a pénzük. Hiszen a gyomirtás, valamint a drága mű­trágya sokat kivett az őstermelők zsebéből. Egyelőre nincsenek ér­tékelhető adatok az államilag tá­mogatott bértárolásról. Informá­cióink szerint a bátmonostori Gilián Rt. és a Bréko városállam kormányzója között kölcsönösen hasznosnak ígérkező tárgyalások még mindig nem záródtak le. Az egyszemélyes dél-bácskai rész­vénytársaság 70 százalékos tulaj­donrésszel vegyes malomipari vállalatot létesítene. A cég mintegy 1,5-2 milliárd forint értékű gabonafelesleget a brckói városállamban meglévő, többségében magyar tulajdonú malmokban dolgozná fel további export céljaira. Minderről még egyeztetni kell az FVM-mel. In­formációink szerint lábon még senki sem adta el a gabonát, bár a gazdák egy része élénken ér­deklődik az árak iránt. Különö­sen az tűnik vonzónak, hogy az alapítás fázisában lévő cég állító­lag azonnal fizet, mégpedig készpénzben. KIRÁLY LÁSZLÓ BUZAFELVASARLASI ARAK Ti Ml Minőségi kenyérgabona: Takarmánybúza: Forrás: PN-info 22-23 ezer Ft/tonna 20 ezer Ft/tonna Felfüggesztik a tokhalhalászatot Moszkva Július 20-ától Oroszország felfüggeszti a Kaszpi-ten- geri tokhal kereskedelmi célú halászatát. Annak a nemzetközi erőfeszí­tésnek a részeként történik mindez, hogy a halat, amelyből a fekete kaviárt nyerik, meg­mentsék a kipusztulástól. Az orosz állami halászati bizottság helyettes vezetője által bejelen­tett intézkedés abból a megálla­podásból ered, amely a múlt hónapban Párizsban született a veszélyeztetett fajok nemzet­közi kereskedelmével foglalko­zó konvenció (CITES) tanács­kozásán. Azerbajdzsán és Kazahsztán szintén támogatja a tokhalhalá- szat átmeneti befagyasztását azt követően, hogy a CITES tel­jes kaviárexport-tilalommal fe­nyegette meg a Kaszpi-tengeri országokat, ha nem lépnek fel keményebben az illegális halá­szat ellen. Türkmenisztánnak még meg kell erősítenie, hogy szintén le­állítja a halászatot. Iránt, az ötö­dik Kaszpi-tengeri nemzetet nem vették be a megállapodás­ba, mert kaviárexportjának ke­zelését elég hatékonynak ítél­ték. Európai és amerikai importő­rök a lépés nyomán a kaviárárak jelentős növekedését várják az ősszel. A befagyasztás nyomán ugyanis az országok csak azt a kaviárt exportálják, amely már raktáron van a tavaszi kaviárha­lászati szezonból. A Kaszpi-tengeri beluga tok­hal állománya az elmúlt két év­tizedben mintegy 90 százalék­kal csökkent az ívóhelyek pusz­tulása, a vízszennyezés és a szovjet érában honos szabályo­zás megszűnte miatt. Az orvha­lászok és szervezett bűnbandák gyorsan átvették az egykor álla­mi ellenőrzésű kereskedelmet. Növekedés a baromfiágazatban A pnlykakvótát meg kellene emeltetni az anióba Budapest Az idei év első hat hónapjában 7,7 százalékkal több baromfit vá­sároltak fel, mint a múlt év azo­nos időszakában. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazga­tója közölte ezt a napokban. Elmondta: a múlt évben az ágazat összbevétele mintegy 190 milliárd forintot tett ki, ami az idén várhatóan 230-250 milliárd forintra nő. A baromfipiacon ugyanis jelentős kereslet mutat­kozik, az első fél évben az export mennyisége 11,4 százalékkal nőtt. Ezen belül a pulykaexport mennyiségben 20 százalékkal, a kacsáé 45 százalékkal emelke­dett. Az árnövekedés az ágazat­ban elérte a 10-15 százalékot. Az baromfiágazat gondja, hogy az unióba vámmentesen szállítható pulykahús kvóta ala­csony, jelenleg 13.750 tonna, ám legalább 20 ezer tonnát el lehet­ne adni. Ezért a baromfiágazat azt várja az agrárdiplomáciától, hogy a pulykakvótát próbálja megemeltetni. Ugyanakkor a teljes baromfi­kvóta - ami a múlt évben 101 ezer tonna volt - július 1-jétől automatikusan 10 százalékkal, 110 ezer tonnára emelkedett. Ennek kihasználtsá­ga nem teljes. A megállapodás első évében a baromfiágazatban a kvótaki­használás 67 százalékos volt. Vannak olyan termékek, ame­lyekre nincs kereslet. Ilyen pél­dául a csontos csirke, (egész, mell, comb), amelynek exportja mindössze a kvóta 35 százaléka volt. Az idén egyedül a hízott li­bamáj piacán tapasztalható né­mi visszaesés. Az első félévben kiszállított mennyiség 12 száza­lékkal volt alacsonyabb az előző A BAROMFIÁGAZAT BEVÉTELE 2000-ben: "V *7;.' V ^<190 milliárd Ft 2001-ben várható:'^ ™ P230-250 milliárd Ft Forrás: Baromfi Terméktanács ^ ’ ' év hasonló időszakáénál. Az egész ágazatról elmondható, hogy keresleti piac van, keresik a baromfihúst mind bel-, mind külföldön. Az exportnövekedés­nek most már kapacitásbeli kor­látái vannak, nincs elég áru a vá- góhidakon. Probléma a forint erősödésből adódó veszteség, amely csökkenti az ágazat nyere­ségén ______________________■ A szőlőt ki kell emelni a jövedéki körből A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának állásfoglalása az ágazatot érintő jogszabály módosításáról Kiskörös A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) július 11-ei ülését Kiskőrö­sön tartotta. A többi közt áttekin­tette a bor jövedéki szabályozásá­nak, a törvény és a hozzá kapcso­lódó miniszteri rendeletek módo­sításának alakulását. Az ágazati jogi kereteinek és a jelenleg folyó jogszabályi módosí­tásoknak az áttekintése rendkívül időszerű volt, hiszen a múlt hét elején örömteli hír kelt szárnyra arról, hogy az FVM és a PM hosz- szas egyeztetést követően megal­kotta az ágazat adminisztratív ter­heit csökkentő rendelet módosítá­sát. A rendelet beígért módosítását felfokozott várakozás kísérte szak­mai körökben. A HNT nem kis csalódottsággal állapította meg, hogy az általa 2001. április 2-án az illetékesekhez (PM, FVM, VPOP) eljuttatott, szakmailag megalapo­zott, az ellenőrzést nem fellazító, de az adminisztrációt ésszerűsítő és radikálisan csökkentő javasla­tokból ez ideig kevés érvényesült. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy a PM konzekvens ellenállása szinte minden érdemi - de nem elvtelen - könnyítést megbukta­tott. A szakma által javasoltak kö­zül érdemleges eredménynek szinte kizárólag a szőlőtermelő számára eddig előírt szőlő-pince- könyv vezetésének megszüntetése tekinthető, amely a termelők leg­nagyobb létszámú részénél némi adminisztratív könnyebbséget eredményez. Mindezek alapján a HNT határozottan állást foglalt amellett, hogy a jövedéki törvény­hez kapcsolódó adminisztratív ter­heket rövid határidőn belül radiká­lisan csökkenteni szükséges. En­nek érdekében haladéktalanul meg kell tenni minden olyan lé­pést, amely nem ütközik törvényi akadályba. Az előzetes egyezteté­seken és tárgyalásokon kialakult konszenzus alapján: - a szőlőszál­lításnál meg kell szüntetni a borkí­sérő okmányt, - a szőlő-bor pince­könyv vezetését az új formátumú pincekönyv bevezetéséig az érde­mi részek kitöltésére kell vissza­szorítani, - a november 30-ai kész­letmódosító leltár lehetőségét biz­tosítani kell, - a készletek aktuali­zálását az adófizetési kötelezett­séghez kell igazítani, - biztosítani kell az átalányelszámolást a HNT által javasolt normák szerint, - tö­rölni kell a mustjavítási bejelentés hegybírói igazolására vonatkozó teljesen új feladatot. A fenü, azon­nali intézkedéseket és módosítá­sokat igénylő korrekciók mellett a törvényalkotási lehetőségeket fi­gyelembe véve, a későbbiekben a szőlőt - mint nem jövedéki termé­ket - teljes egészében ki kell emel­ni a jövedéki ellenőrzés köréből. A HNT kizárólag a fentiekben meg­jelölt módosítások beépítésével tudja elfogadni a pincekönyvren- delet megalkotását. A továbbiak­ban nem tudja és nem is akarja át­vállalni, tompítani az elhibázott döntések miatt kialakult feszültsé­gek kezelését. A szőlészek és borá­szok sokszor épp azokon a hegy­községek tisztségviselőin, hegybí­róin kérik számon az ésszerűtlen szabályokat és betarthatatlan ren­delkezéseket, akik a legtöbbet te­szik az állan­dóan változó szabályok megismerte­tése, a jogkö­vető magatar­tás megvaló­sítása érdeké­ben. A megol­dást a HNT kizárólag a szakma által széles körben össze­gyűjtött eddigi tapasztalatokra épí­tett javaslatainak haladéktalan és lehetőleg maradéktalan elfogadá­sával készített módosítási igények mielőbbi kielégítésében látja. Ezt kívánja a szőlész-borász társada­lom minden érdekelt szereplője, amit a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsa állásfoglalásaiban határo­zottan megjelenít. Ugyanakkor a HNT - bár együtt érez az elhibá­zott intézkedések áldozatával - de nem fogadja el és nem szerve­zi azokat az akciókat, melyek a tárgyalásos rendezés helyett, han­gulati és vagy politikai célzatú de­monstrációk révén kívánnak nyo­mást gyakorolni. Feltett célunk, hogy az ágazat minden területét átfogó - hegyközségi törvény, bor­törvény, jövedéki törvény, az ága­zat növekedési pályára állításához szükséges költségvetési kapcsola­tok -, jelenleg kimunkálás alatt lé­vő konkrét javaslatainak szeptem­beri beterjesztését követően a szaktárcák és a parlament még az idén meghozzák az ágazati fe­szültségeket enyhítő intézkedései­ket, előterjesztik és elfogadják a kért jogszabályi változtatásokat. HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents