Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-22 / 118. szám

■ ■■ 2001. MÁJUS 22., KEDD ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG Petőfi Népe - 9. oldal Magyar állatorvosok Angliában Az állam piaci áron kifizette a brit farmereknek a járvány miatt leölt állományt DR. MEZŐ TIBOR 1956-ban született Gyomán. 1980-ban végzett a budapesti Ál­latorvos-tudományi Egyetemen, azóta dolgozik Kecskeméten állat­orvosként. 1988-ban egy évet töltött az Ame­rikai Egyesült Államokban szakmai tanulmány­úton. Idén május óta az Angol Királyi Állatorvo­si Társaság tagja. Nős, három gyermeke van. A száj- és körömfájás megtizedelte az angliai juh- és szarvasmarha-állo­mányt. Május elejéig két és fél millió állatot öltek le a szigetországban. A járvány mára már lecsendesedett, a szakemberek szerint talán a nyár vé­gére sikerül minden járványgócot fel­számolni. Kecskemét Az ottani farmerek az állatorvosok segít­sége nélkül aligha tudták volna megolda­ni ezt az összetett járványügyi feladatot. A helyi erőket nemzetközi csapat is segí­tette: Magyarországról tíz állatorvos in­dult útnak április végén, hogy felajánlja segítségét, szakértelmét az angliai farme­reknek. Köztük volt dr. Mező Tibor kecs­keméti állatorvos is. Vele beszélgettünk.- Kalandvágy vagy inkább a szakmai kí­váncsiság hajtotta, amikor jelentkezett az önkéntes szolgálatra?- Mindkettő. Egyetemista koromban részletesen tanultunk a száj- és körömfá­jásról, de mivel 1973 óta Magyarorszá­gon nem fordult elő ilyen járvány, a gya­korlatban nem tudtam megtapasztalni, mit jelent, milyen ez a rettegett betegség. No és persze a szakmai kihíváson túl vonzott Anglia is.- Mi volt a feladatuk?- Az amerikai, a spanyol és az új-zé- landi orvosokkal együtt érkeztünk Yorkshire megyébe, Leeds városába. Az ottani hatalmas farmergazdaságok állatállományának vizsgálata volt a fel­adatunk. A járványügyi szakemberek az internet, a műholdak és természete­sen a farmerek jelzései alapján ponto­san nyomon tudták követni, hol voltak a járvány úgynevezett kitörési helyei. 1500 ilyen helyet jelöltek meg! A kitö­rési pontok egy kilométeres körzetében a teljes juh- és szarvasmarha állományt meg kellett semmisíteni és három kilo­méteres körzetben meg kellett vizsgál­ni az állatokat.- Miből állt a vizsgálat?- A száj- és körömfájás könnyen felis­merhető betegség: az állat sántít és nyálzik, hólyagok jelennek meg a száj­nyálkahártyán és az ujjak fölötti bőrfe­lületen. Majd a hólyagok fekélyekké alakulnak. Az orvosi vizsgálat elsősor­ban a száj és a lábvég vizsgálatából, il­letőleg a testhőmérséklet méréséből áll. Azok az állatok, amelyek nem lát­szottak fertőzöttnek, három hétre zár­lat alá kerültek, majd ezt követően vér­vétellel győződtünk meg arról, hogy valóban egészségesek-e. Az egy hónap alatt több ezer juhtól vettünk vért - esetenként igencsak nehéz körülmé­nyek között. A farmerek ugyanis - an­nak ellenére, hogy nagy tisztelettel fo­gadtak bennünket - nem igazán tudtak segíteni. Mi tereltük le az állatokat a legelőről, aztán karámot csináltunk és vért vettünk tőlük.- Az angol farmerek együttműködnek az állat-egészségügyi szakemberekkel?- Igen. Nem hatóságként kezelik őket, hanem partnerként. Vélhetően azért is, mert a szakemberek minden létező se­gítséget megadnak - interneten, szóró­lapon, újságokon, televízión keresztül- ahhoz, hogyan lehet megelőzni a jár­ványt, s mit kell tenni, ha megbetege­dett az állomány. Nagyon szimpatikus volt, hogy semmiből nem csi­nálnak titkot. Senkinek nem ju­tott eszébe eltitkolni a fertőzést, visszatartani adatokat. Nyilván ebben szerepet játszott az is, hogy az állam piaci áron kifizet­te a leölt állományt a gazdák­nak.- Horrorfilmeket idézők azok a képek, amelyeket az állatok meg­semmisítésekor készített. Bírták idegekkel?- Ez volt a legszörnyűbb. A száj- és körömfájás ellen Angliában ez ideig nem vakcináztak. Az egyetlen vé­dekezés az állat leölése, majd a tetem el­égetése. Mivel a vírus a széllel elterjed­het, égetés előtt nejlonzacskókat húztak az állatok lábvégére és fejére. Majd mág­lyát raktak több száz tetemből és meg­gyújtották azokat. Ezek a máglyák napo­kig égtek. Borzasztó látvány volt.- Tudják-e már az angolok, hogy mi okozta a járványt? Mit írnak az ottani új­ságok?- A valószínű az, hogy behurcolták a vírust - fertőzött hússal - Ázsiából. Izolálni a vírust szinte lehetetlen, mert a szél is viszi a kórokozókat. így tör­tént ez Leeds környékén is: a fertőzött húsból főzött étel maradékát kiadták moslékként a sertéseknek, a szél pedig ötven kilométeres körzetben beterített minden állományt a vírussal. Félelme­tes, nem? Persze, feltételezések is lábra kaptak, például az, hogy az egyik kuta­tóintézetből a járvány kitörése előtt el­tűnt két olyan ampulla, amelyekben a száj- és körömfájást okozó vírus volt. Egyesek szerint emberi gondatlanság vagy tudatos pusztítási szándék miatt tört ki a járvány. Legalábbis erről cik­keztek az ottani újságok.- A moslékra visszatérve, ezért vezették be ott is és nálunk is, hogy a moslékot nem lehet az állatok elé önteni?- Igen, illetve kiadható a sertéseknek, de csak akkor, ha előtte megfőzték. A vírus ugyanis 50 Celsius-fok fölött elpusztul.- Onnan nézve milyen a magyar állat­egészségügyi helyzet?- Túlzás nélkül mondhatom, hogy a ma­gyar állat-egészségügyi helyzet Európá­ban az egyik legjobb. Ezt bizonyítja az is, hogy nálunk 30 éve nem volt ilyen járvány. A folyamatos készenlét, az ál­landó figyelem, a szabályok pontos be­tartása azonban nagyon fontos: most ta­pasztalhattuk meg az angliai példán, hogy néhány óra alatt milyen drámai erővel törhet ki egy járvány. A megelőzés végett nekünk is több mint egy hetet ka­ranténban kellett töltenünk hazaérkezé­sünk után, ugyanis a vírus az emberi tü­dőben még nyolc napig kimutatható.- Újra elmenne?- Természetesen. A munka érdekes volt, s életre szóló barátságokat kötöttem a csapat Leedsbe vezényelt tagjaival: Borotai Györggyel - aki egyébként me- gyénkbéli, jászszentlászlói -, Szinku Mi­hállyal, Leitold Józseffel, Kiss Miklóssal és persze az angol kollégákkal. Nagyon jólesett mindannyiunknak, hogy haza­indulásunk előtt az Angol Királyi Állat­orvosi Társaság ünnepélyesen a tagjai sorába választott bennünket. ÁBRAHÁM ESZTER Komposztálási bemutató Kerekegyháza A kerekegyházi Búzavirág Kör­nyezetvédelmi Egyesület nyílt bemutatót rendez a környezet- tudatos hulladékgazdálkodás­ról. A komposztálási bemuta­tó május 30-án 15 órakor kez­dődik a polgármesteri hivatal (Fő út 47.) udvarán. ■ A magyar söripar eredményes éve Magyarország Legalább a tavalyihoz hasonló, ötszázalékos termelésnöveke­désre számít az idén is a magyar söripar. Tömör László, a Magyar Sörgyártók Szövetségének el­nöke hangoztatta ezt a napok­ban sajtótájékoztatón. A sörszö­vetségbe tartozó gyárak adják a magyarországi sörtermelés több mint 90 százalékát. A múlt év­ben a magyar sörgyárak - a szö­vetségen kívülieket is számítva - csaknem 7,3 millió hektoliter sört állítottak elő. ■ Minden harmadik exportra megy Budapest Elegendő a hazai ellátásra és a kivitelre a 4,5-5 millió darabos sertésállomány. Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Termékta­nács újraválasztott elnöke nyi­latkozta ezt a napokban. Jelen­leg a magyar sertések közül minden harmadik exportra megy. Ebből az ágazatnak éven­te mintegy 330 millió dolláros bevétele származik. Borverseny Tiszakürtön Kunsági Borvidék Tiszakürt a Kunsági Borvidék Tisza menti körzetébe tartozik. Ezúttal az arborétumáról is is­mert településen rendezték meg a Kunsági Borvidék borvidéki borversenyét, amely sorrendben már a harmadik volt. A Kunsági Borvidék Hegyköz­ségi Tanácsa rendezte a versenyt, házigazda a Tiszakürti Hegyköz­ség volt. Ezúttal is forgalmi, ter­melői és muzeális borok kategó­riájában indulhattak a borvidé­ken termelt szőlőből készített asztali- és tájborok, a meghatá­rozott termőhelyről származó minőségi és különleges minősé­gű borok, továbbá a csemege-, ürmös-, fűszerezett borok, sher- ryk, üdítő jellegű gyöngyöző bo­rok, habzóborok, pezsgők. Részt vehettek a bor-, borseprő- és a törkölypárlatok, melyeket a ’97. évi CXXI. törvényben előírtak szerint állítottak elő és kezeltek. A versenyre 83 termelő 290 termékét nevezte be. Ezek kö­zül 148 fehér-, 110 vörös-, 15 rozébor, 13 pezsgő, 2 sherry, 2 vermut volt. Az elbírált borok közül 75 asztali minőségű, 215 minőségi bor volt. A bírálat az OIV által elfogadott, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsa által ajánlott 20 pontos rendszerben történt. Hat bizottság dolgozott a tiszakürti versenyen. A bor­verseny szakmai elnöke Hor­váth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár- helyettese volt. A bírálóbizott­ságok 35 arany, 101 ezüst és 102 bronzéremmel díjazták az arra érdemes italokat. Díját­adás június 2-án Tiszakürtön. Osztrák konszern vesztesége Bécs Veszteséggel zárta a tavalyi évet az osztrák Mautner Markhof élelmiszer-ipari konszern. A számokat július elején teszik közzé - közölték a napokban Bécsben. A veszteséget a válla­lat a magyarországi üzletme­nettel és a magyarországi leány- vállalat, a Buszesz Rt. teljes át­vételének költségeivel magya­rázta. 1999-ben a Mautner Markhof működési profitja (EBIT) 64 millió schilling (4,7 millió euró), a szokásos üzleti tevékenység eredménye pedig 97 millió schilling volt. Tavaly a Mautner Markhof teljes kon­szolidált forgalma több mint 25 százalékkal, 782 millióról 989 millió schillingre emelkedett. Tavaly az átlagosan foglalkozta­tottak száma 534 fő volt. ■ I Most 2°/ od^if^y 21-65 éves és minimum 18 hónopos folyamatos munkaviszonnyal rendelkező devizabelföldi, magyar állampolgárok igényelhetik. További feltételek: minimum 65000 Ft (odóstárssal minimum 45 000 Ft/fó) igazolt havi nettó jöve­delem, vezetékes vagy saját névre szóló előfizetéses mobiltelefon és legalább két hóna­pos aktív lakossági forint bankszámlámul! bármely hozai banknál. Valamennyi igénylést egyedileg bírálunk el. A törlesztőrészlet pontos összegét a folyósítás nopján állapítjuk meg. Az akciós kamuiláb-, évi 21,95% {futamícfcj dalt vál­tozatlan}; a teljeihiteidíj• mutató ériéi*: 29,55-33,26%. Ez a hirdetés nem minősül nyilvános tájékoztatásnak és ajánlattételnek. A koicsönígénytés részletes fettételem»!, kondícióival és a tdjeshitelcíj-rmitatóvd kapcsolatban hívja a 06-40 4Ő 48 48-as telefonszámot! Érvényes a 2001. jCdiu» 31-ig folyósítóé Személyt Kölcsönökre. Hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot* A Raiffeisen Személyt Köksönt gyorsan, kényelmesen és kedvező fettételekkel veheti fel! Házi minőség nagyüzemben Tízéves a Házi Piros Paprika Kft. A Dunapataj melletti Bakodpusztán, hamisítatlan pusztai környezetben színvo­nalas árubemutatón és vevő ankéton látta vendégül 160 üzleti partnerét a jubileumát ünneplő, 100 százalékosan magyar tulajdonban lévő cég. Németh József tulajdonos, igazgató ismertette a vállalkozás történetét, értékelte az el­múlt évtizedet, valamint beszélt a vállalkozás terveiről is.- A Házi Piros Paprika Kft. 1990- ben, a paprikafeldolgozás állami monopóliumának eltörlésekor alakult - kezdte az értékelést Né­meth József igazgató. - Az első időszakban megpróbáltunk na­gyobb tételben olyan minőséget előállítani akkor még kisüzemi kö­rülmények közt, mint amilyen mi­nőséget az önellátó házaknál ké­szítettek. Ez a jó házipaprikaként él a köztudatban jelenleg is. Erre utal a cégünk neve is. Ebből alakí­tottuk ki a Házi Arany termékcsa­lád nevet is. Ez a feldolgozási mód jelentős kézimunkával járt. Az el­ső három évben tapasztaltuk, hogy ilyen módon csak korláto­zott, maximum 50-70 tonna kész­terméket állíthatunk elő évente. Ipari méretű szárítóberendezése­ken végeztünk ezért bérmunkát, majd 1994-ben Sükösdön sikerült telepítenünk egy használt szárító- berendezést.- Hogyan csomagolták be a ter­méket?- Az előregyártott kész tasakba először kézzel és félautomata módszerrel csomagoltuk az őrle­ményt. Később füszerkeveréket is kezdtünk csomagolni a vevők és a húsipari igények szélesebb körű kiszolgálása érdekében. Ehhez kapcsolódott a nagybani fűszerim­port. A 90-es évek közepén így már félmilliárd forint árbevételt meghaladó forgalmat produkál­tunk. Folyamatosan nőttek belföl­di és a szomszédos országokban az értékesítéseink.- Hogyan bővítették ehhez a ka­pacitásukat?- Térségi pozíciónk erősítése ér­dekében 1996-ban megvásároltuk a Szeged melletti Üllésen működő paprika- és zöldségszárító üzemet. Két év múlva Sükösdön 80 millió forintos beruházással ezer négy­zetméteres üzemcsarnokot építet­tünk, melyben őrlőberendezést, készáru-raktárt és laboratóriumot alakítottunk ki. Az elmúlt évben a 3. paprikatermő tájkörzetben (Ka- locsa-Szeged-Szolnok), majd Dusnokon vásároltunk üzemet. A jelenleg forgalmazott mintegy 1000 tonna paprika dupláját is ké­pesek lennénk leszárítani.- Az országban egyedüliként különleges módon csomagolják a termékeiket. Hogyan?- Élforrasztást végző géppel csak mi rendelkezünk. A paprika- őrlemények csomagolóanyagainál elsőként fotós megjelenést biztosí­tunk. Az alapfűszerek, a fűszerke­verékek csomagolásánál is követ­jük ezt az elvet. Meggyőződésem, hogy a termék minősége mellett nagyon fontos a csomagolás szín­vonala is, hiszen csak így adható el egy termék széles körben.- Hogyan bővítik piacaikat?- Több nagy üzletláncba szállí­tunk: Metro, Penny Market, Spar, Plus, Csemege Julius Meinl, a hús­iparban legjelentősebb vevőink a Globus Rt., a Sága Food, a Zala- Baromfi Rt. Ezenkívül szállítunk Európa szinte minden országába. Folyamatosan jelentkezünk akciós termékekkel is, hiszen a piaci ver­senyben alkalmazkodnunk kell a vásárlói igényekhez és a konku­renciához egyaránt. Termékvá­lasztékunkat is állandóan bővít­jük. Két éve kezdtük el Vito már­kanéven kialakított ételízesítőnket is csomagolni.- Hogyan tovább?- Szeretnénk jelenlegi piaci po­zíciónkat megtartani. Értékesíté­sünk további hatékony növelése érdekében országos disztribúciós hálózat kialakítását tervezzük. Új termékek bevezetésével fűszerke- verék-kínálatunkat is növelni sze­retnénk. Célunk, hogy a papri- kaaőrleményeken kívüli ter­mékeink is felnőjenek a vezető márkák mellé. Házi Piros Paprika Kft. 6346 Sükösd, Dózsa Gy. 164. Tel./fax: 79/364-125, 79/364-537 E-mail: hpaprika@elender.hu VITO a legfinomabb ételízesítő

Next

/
Thumbnails
Contents