Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

2001. Április 12., csütörtök TÍZÉVES A MUNK AÜGYI KÖZPONT Petőfi Népe - 3. oldal Igényeljen bértámogatást! A foglalkoztatásbővítő bértá­mogatás mind a munka­adók, mind a munkavállalók számára előnyös. A munkaadóknak azért, mert a tá­mogatás időtartama alatt a bérter­hek csökkennek, a tartós munka- nélküli foglalkoztatása esetén to­vábbi kedvezmények vehetők igénybe. A munkavállalók szem­pontjából azért, mert a tartós munkanélkülieket visszavezethe­ti a munka világába. A támogatás feltételeiről Török Lászlót, a kis­kunfélegyházi kirendeltség esz­közgazdáját kérdeztük.- Az a munkáltató kérheti a foglalkoztatásbővítő bértámoga­tást, aki a megelőző hathavi sta­tisztikai létszámhoz képest bőví­tést hajt végre, s rendes munka- viszony keretében tartósan (hat vagy pályakezdő esetében három hónapja) regisztrált munkanél­külit alkalmaz. A támogatás mér­téke a foglalkoztatásból eredő munkabér 50-100%-a, legfeljebb egyéves időtartamra. (A félegy­házi kirendeltség jelenleg a mun­kabér 100%-át nyújtja 12 hóna­pig.) Tavaly 33 munkáltató 33 munkanélkülit foglalkoztatott ily módon, idén 22 munkáltató igé­nyelte a bértámogatást 22 foglal­koztatott után. Tapasztalataink szerint a támo­gatások felhasználásánál a mun­káltatók korrektek, a megállapo­dásban rögzített kötelezettségei­ket maradéktalanul teljesítik. Ez­zel az eszközzel sikerült állást biztosítanunk olyan munkanél­küliek számára, akik eddig segé­lyekből tengődtek, nem volt szak- képesítésük, vagy e támogatással találták meg első munkahelyüket. ■ A MEB mottója: Segítsen, hogy segíthessünk! A csoportos létszámleépítés kényszerű alkal­mazása, másik oldalról annak elviselése óha­tatlanul feszültséget indukál a munkáltató és munkavállaló között, sokszor a leépítésben érintett és a maradó munkavállalók között is. Van-e segítség? A munkaerőpiaci szervezet válasza igen - vallja Ágó János. Vannak eszkö­zök, módszerek, erre kiképzett szak­emberek, akik bár csodatételre nem, de segítségnyújtásra, válsághelyzetek kezelésére, megelőzésére felkészül­tek. Fontos megemlíteni, hogy a cso­portos létszámleépítés szabályozása beépült a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokba. Például 1998 óta ak­tív eszközként szerepel az 1991. évi IV. törvény (közismertebben foglal­koztatási tv.) 22. §-ában, mint lét­számleépítések hátrányos következ­ményeinek enyhítését szolgáló támo­gatási forma. A végrehajtási szabályként kiadott rendelet pedig a MEB-módszer alkal­mazását rögzíti, mint megelőző mód­szert és eszközt, melyhez max. 1 milliós működteté­si támogatást adhat a munkaügyi köz­pont az ezt alkalmazó munkáltató­nak. Mi is az a MEB, teljes nevén a Munkábahelyezést Elősegítő Bizott­ság? 1994-99 között Magyarországon tevékenykedett a Gyors Reagálás Pro­jekt, többek között azzal a szándék­kal, hogy szakértői segítséggel és képzéssel járuljon hozzá egy olyan preventív (megelőző) beavatkozási modell kidolgozásához, mely a mun­kanélküliség megelőzését tekinti fő küldetésének. A modellt a megyei munkaügyi központok azóta is szá­mos helyszínen alkalmazták, többek között a nehéziparban, a bányászat­ban, a könnyű- és élelmiszeriparban, a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben, fegyveres testüle­teknél. Bács-Kiskun megyében sike­resen alkalmaztuk az oktatási szférá­ban, a konzerv- és baromfifeldolgozó iparban, jelenleg a haderőreform által érintett megyei honvédségi alakula­toknál folyik a MEB-módszerrel pre­ventív segítségnyújtás. A MEB-modell és -módszer alapve­tő célja és lényege, hogy még a fel­mondási idő alatt (általában munka­helyen), mielőtt munkanélkülivé vál­na a munkavállaló, feltárja az érintett munkavállalók igényeit, adottságait, munkaerőpiaci esélyeit, személyre szabottan, az érintettekkel közösen megtervezzék az újbóli munkábaál- láshoz szükséges lépéseket (esetleg átképzést, képzést, teljes szakmavál­tást), új munkahelyeket tárjanak fel és segítsék az állásbakerülést, tanácsadá­sokat szervezzenek (pl. munkaválla­lási, pályamódosítási, álláskeresési technikák, vállalkozói, társadalombiz­tosítási, munkajogi, mentálhigiénés stb.). A munkaügyi központ rendel­kezésre bocsájtja - ingyenes humán­szolgáltatásként - szolgáltatásait, személyes segítséget nyújt mind a MEB-munkához - ezt a megyei TFT (Térségi Foglalkoztatási Tanácsadó) végzi, mind a szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz, melyet a kirendelt­ségek erre kiképzett munkatársai biztosítanak. A MEB létrehozásáról, működtetésének biztosításáról a konzultációs eljárási szakaszban kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalói érdekképviseletek­nek, üzemi-közalkalmazotti tanács­nak. A MEB programjában való részvé­tel önkéntes, de a résztvevőknek maguknak is ki kell venni részüket saját sorsuk további alakításából. A MEB mottója: Segítsen, hogy segíthessünk! Rehabilitációs munkahelyteremtés A foglalkoztatási törvény 1996 óta ad lehetősé­get a megváltozott munkaképességű szemé­lyek foglalkoztatásának elősegítésére, munka­helyteremtő beruházás támogatása keretében. A törvény célja, hogy a munkahelyekről egészségügyi problémák miatt kiszoruló mun­kavállalók foglalkoztatását elősegítse, szá­mukra megfelelő munkakörülményeket bizto­sító, korszerű munkahelyek létrehozásával. A támogatási formáról Váli Gábort kérdeztük.- A támogatás igénylése pályázati rendszerben történik. Ebben az év­ben két fordulót tervezünk lebonyo­lítani, az első március 14-én már le­járt, a második május 15-én lesz esedékes. A pályázaton részt vehet min­den munkáltató, aki a pályázati ki­írásban leírtaknak megfelel. A tá­mogatás eredményeként létreho­zott munkahelyeket megváltozott munkaképességű személyekkel kell feltölteni. A maximális támo­gatási összeg 1.000.000,- Ft/mun­kahely, egy beruházáshoz össze­sen 10.000.000,- Ft támogatást tu­dunk adni. A pályázat útján elnyert összeg 70%-a vissza nem térítendő, 30%-a pedig visszatérítendő ka­matmentes kölcsön. A visszatérítendő részt három év alatt részletekben kell visszafi­zetni. A pályázónak saját forrás­ként a beruházási költség legalább 20%-ával kell rendelkeznie. Az igénylőnek biztosítékot kell felmu­tatnia, amely támogatási összeg legalább 125%-a. Biztosítékként (fedezetként) bankgaranciát vagy ingatlanjelzálogot tudunk elfogad­ni. A támogatást elnyerő munkál­tatónak foglakoztatási kötelezett­sége van. Ennek alapján a pályá­zat benyújtását megelőző 6 hónap statisztikai állományi létszámát annyi fővel meg kell emelni, ahány főre a támogatás megítélés­re került. Az így megemelt létszá­mot legalább három évig kell to­vábbfoglalkoztatni. A pályázat fel­tételeiről részletes felvilágosítás kérhető a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ kirendeltsé­gein, illetve a munkaügyi központ munkaerőpiaci osztályán. A pá­lyázati adatlap megtalálható a munkaügyi központ honlapján, melynek címe: web.kecskemet.com/mkozp, e-mail címünk: mkozp@mail.datanet.hu Minden érdeklődőt várunk és öröm­mel válaszolunk kérdéseikre. ■ Akik a munkát közvetítik A ’90-es évek eleje óta egyre hangsúlyosabb a munkaügyi szervezetek szolgáltató jellege. A napi kapcsolattartás, a személyhez kötődő ügyintézés emberarcúvá tette a hivatalt, s ez elsősorban azoknak köszönhető, akik az úgy­nevezett közvetítés feladatkörét látják el a munkaügyi szervezetben. A kecskeméti kirendeltség szolgál­tatási csoportjának vezetője, Almási László szerint a közvetítői munká­hoz empátia, tolerancia, türelem, szakma- és szakmai ismeret, hatá­rozottság és döntésképesség kell. Egy-egy ügyintéző naponta 20- 30 embert tájékoztat, hallgat végig, irányít a különböző humánszolgál­tatások irányába, s bizony a munka- nélkülivé vált ember személyes és családi problémái is sok esetben az ügyintézőre zúdulnak. Másfelől a munka sok sikerélményt ad: min­den eredményes munkaközvetítés győzelem. A közvetítői munka sokrétű. El­ső eleme az ügyfélirányítás és a re­gisztrálás (adatfelvétel, első inter­jú), melyet a csoportos tájékozta­tás követ. Ennek keretében a már regisztrált és járadékra vett munka nélküli ember tájékoztatást kap a munkaügyi szervezet aktív foglal­koztatáspolitikai eszközrendszeré­rői (képzések, különböző támoga­tási formák), majd a számára kije­lölt ügyintéző tájékoztatja a mun­kaügyi szervezet humánszolgálta­tásairól. Ügyes-bajos dolgait ez­után ezzel az ügyintézővel beszél­heti meg, vele tartja a kapcsolatot, ő értesíti, ha munkát talált a szá­mára. Ez a munkaszervezés - amely Almási László feladata - le­hetőséget ad arra, hogy ne csupán hatósági, hanem valóban emberi kapcsolatok alakuljanak ki az asz­tal két oldalán ülők között. A kecskeméti kirendeltséghez 15 település (Kecskemét, Városföld, Ja- kabszállás, Orgovány, Izsák, Ágas­egyháza, Ballószög, Helvécia, Ke­rekegyháza, Lajosmizse, Felsőlajos, Nyárlőrinc, Ladánybene, Fülöphá- za, Kunbaracs) tartozik. Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, csütörtök 7.30-16 óra, szerda 7.30-12 óra. ■ Segítség a pályakezdőknek A munkaügyi központ kirendeltségein a re­gisztrált pályakezdő munkanélküliek elhe­lyezkedését speciális támogatási formákkal segítik. E támogatásokról Horváth Edit adott tájékoztatást. Az egyik forma a munkatapasztalat­szerzés támogatása. A támogatás annak a munkaadónak adható, aki szakképzetlen, vagy szakképesítés­sel rendelkező, legalább 90 napja regisztrált és a munkaügyi központ­tal együttműködő pályakezdő mun­kanélküli foglalkoztatását, munka- viszony keretében, legalább napi 4 órás munkaidőben és legalább 360 napig vállalja. A támogatás a pálya­kezdő részére kifizetett munkabér 50-100%-áig terjedő mértékben ad­ható. E támogatásban a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető. Ha a munkaadó egyesület, alapít­vány, közalapítvány, köztestület, ki­sebbségi önkormányzat, vagy köz­hasznú társaság, akkor a munka­bért terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulék is átvállalha­tó, ha a foglalkoz­tatás nem vállal­kozói tevékeny- _____________ s ég keretében tör­ténik. E támogatás segítségével 2000-ben 828 fiatalt sikerült elhe­lyeznünk a megyében. A foglalkoztatási támogatást an­nak a munkaadónak lehet megálla­pítani, aki a szakmunkásképző is­kola, szakiskola és a speciális szak­iskola befejezését követően, a nála legalább egy tanéven keresztül gya­korlati képzésben részesült pálya­kezdő foglalkoztatását szakképzett­ségének megfelelő munkakörben vállalja, legalább napi 6 órás időtar­tamban. További feltétel, hogy a foglal­koztatás a kérelem benyújtását, de a szakképesítés megszerzését követő 90 napon belül kezdődjön meg. A támogatást 270 napi időtartamra kell megállapítani. A munkáltató­nak a támogatás lejártát követően további 90 napig biztosítani kell a foglalkoztatást. A támogatás mértéke az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele. További támogatásként a pálya­kezdő után kifizetendő egészség- ügyi hozzájárulás is megtéríthető. E támogatási forma 78 pályakezdő fiatal elhelyezkedését tette lehető­vé az elmúlt évben. A foglalkoztatást elősegítő kép­zések támogatásának célja, hogy a munkanélküliek, a megfelelő szak­mai végzettség megszerzésével, nagyobb eséllyel találjanak állást. E támogatás keretében a tanfolya­mi költségeket részben, vagy egészben átvállalja a munkaügyi központ. A tanfolyam idejére kere­setpótló juttatást, illetve utazási kedvezményre jogosító igazolást kérhet a pályakezdő. 2000-ben 1040 fő fiatal részesült képzési tá­mogatásban. m Mit jelent az önfoglalkoztatás? A munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek, a más módon elhelyezkedni nem tudók számára jött létre 1997-ben a munkanélküliek önfoglal­koztatását megvalósító munkahelyteremtés tá­mogatása, melynek lényege az, hogy a munka­ügyi szervezet aktív eszközzel segíti a munkanél­külit abban, hogy vállalkozóvá, tehát saját mun­káltatójává váljon. Ez a támogatási forma minden kirendeltségen elérhető, a kecskeméti kirendelt­ségen a támogatással kapcsolatos feladatokat Weltherné Tábi Edit főtanácsos koordinálja. A támogatás pályázati úton nyerhető el, a pályázaton azok a munkanélkü­liek vehetnek részt, akik legalább há­rom hónapja regisztrált és együttmű­ködő ügyfelei a munkaügyi szerve­zetnek, vagy úgynevezett vállalkozó­vá válási támogatásban részesülnek. S vállalják, hogy önmaguk foglal­koztatását egyéni vállalkozás kere­tében, gazdasági társaság személye­sen közreműködő tagjaként, őster­melőként, vagy az ehhez kapcsoló­dó szolgáltatási tevékenység kereté­ben, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldják meg. A pályázatot évente két alkalommal írják ki, az idei máso­dik forduló beadási határideje júni­us 28-a. A pályázaton maximum egymil­lió forint kamatmentes, de visszaté­rítendő támogatás nyerhető. A tá­mogatás összege elsősorban a vál­lalkozáshoz kapcsolódó beruházás­ra, fejlesztésre, ingatlanvásárlásra, meglévő épületek bővítésére, átala­kítására, felújítására, új vagy hasz­nált álló- és folyóeszköz vásárlására használható fel. Gazdasági társaság­ba történő belépés esetén törzstőke vagy vagyoni betét kivásárlására, el­helyezésére is felhasználható. For­góeszköz-vásárlásra azonban a tel­jes fejlesztési összeg legfeljebb 10%-a fordítható. A támogatást pénzügyi bizonylatok ellenében utalja a munkaügyi szervezet, a pénzt egy év türelmi idő után öt év alatt kell visszafizetni, a munka­ügyi központtal történt megállapo­dás szerint. Fontos tudnivaló, hogy az önfoglalkoztatási tevékenységet csak főállásban lehet végezni. Mivel e támogatási forma rendkí­vül népszerű, s a túljelentkezés többszörös, előnyt élveznek az elbí­rálásnál azok, akik 45 éven felüliek, lakóhelyükön a munkanélküliségi ráta meghaladja a megyei átlagot, egy évig együttműködtek a munka­ügyi szervezettel, illetőleg nagyobb saját erővel, kevesebb összegű támo­gatásra pályáznak. A pályázat mind tartalmilag, mind formailag pontos elkészítésé­hez segítséget kapnak a pályázók, sőt, Önálló lépések a kisvállalkozás­ban címmel 3+1 napos ingyenes, in­tenzív képzésen is részt vehetnek a kecskeméti KKK-ban. Az ügyfélfogadási idő: hétfőn, kedden, csütörtökön 7.30-tól 16 órá­ig, szerdán 7.30-tól 12 óráig tart. m A vállalkozóvá válás támogatása A vállalkozóvá válási támoga­tásról Kiss Józsefné eszközko­ordinátort, a kiskőrösi kiren­deltség munkatársát kérdeztük. A támogatás alanya lehet az a sze­mély, aki munkanélküli-járadékban részesül. A támogatás célja, hogy se­gítséget nyújtson annak az ügyfél­nek, aki a munkanélküli állapot meg­szüntetése érdekében önmaga foglal­koztatását kívánja biztosítani. A támogatás a vállalkozás kezde­ti, legnehezebb szakaszában felme­rülő gondok megoldását könnyíti meg a pénzügyi források részbeni biztosításával, illetve a szükséges is­meretek megszerzésének elősegíté­sével. A támogatás feltétele, hogy a munkanélküli-járadékban részesülő álláskereső a vállalkozói tevékeny­ség megkezdése és a munkanélküli­járadék folyósításának lejárta előtt nyújtsa be a kérelmet az illetékes ki- rendeltséghez. A támogatás formái, mértéke: A vállalkozói tevékenységre vo­natkozó hatósági igazolás bemutatá­sával a munkanélküli-járadék össze­gének megfelelő támogatás folyósítá­sa, legfeljebb 6 hónapig. A vállalkozói tevékenység igazo­lásával igénybe vett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanács- adási költség legfeljebb 50%-os megtérítése. A vállalkozói tevékenység gya­korlásához szükséges tanfolyami képzés költségeinek legfeljebb 50%- os megtérítése. Hitel felvétele esetén a hitelfede­zeti biztosítás költségeinek legfel­jebb 50%-os megtérítése, legfeljebb 1 éves időtartamra. A támogatás elbírálásához a ké­relmezőnek a vállalkozói tevékeny­ségre vonatkozó hatósági igazolást kell bemutatni, ami lehet: vállalko­zói igazolvány, őstermelői igazol­vány, társasági szerződés. Ezen támogatási forma azon ügy­felek körében keresett, akik szak- képzettségük révén a jelenlegi piaci helyzet mellett biztosítani tudják versenyképességüket. A Bács-Kiskun Megyei Munka­ügyi Központ Kiskőrösi Kirendelt­sége nyilvántartásába tartozó ügyfe­lek elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatás területét részesítik előnyben ennél a támogatási formá­nál. Kirendeltségünkön az utóbbi két évben több mint duplájára növeke­dett azok száma, akik támogatás­ban részesültek. Míg 1999-ben 7 fő részére állapítottunk meg vállalko­zóvá válási támogatást, addig 2000. évben 19 fő részére. Az idei évben is mind több ügy­felünk részére szeretnénk segítsé­get nyújtani kezdő vállalkozásának beindításához. Kérdéseikre szemé­lyesen vagy a 78/311-181-es telefo­non adunk bővebb felvilágosítást. m Több szakma = nagyobb esély A munkába segítés hatékony eszköze a képzési támogatás, melyről a kiskunmajsai kiren­deltség munkatársa Ä. Fúrús János adott tájékoztatást. A közelmúlt tapasztalatai bebizonyí­tották, hogy a több szakmával ren­delkező ügyfeleink jobban boldogul­nak a munkaerőpiacon, könnyebben találnak megfelelő munkahelyet. Ezt a tényt felismerve a munkaügyi köz­pont a tanfolyamszervező cégek által indított képzési programokon részt vevőknek anyagi támogatást biztosít a törvényes keretek figyelembevéte­lével. A hatályos törvény szerint kép­zési támogatás állapítható meg an­nak a személynek a részére, aki munkanélküli, aki munkanélküliség­gel fenyegetett, aki közhasznú mun­kát végez, illetve, aki munkaviszony­ban áll. A Munkaerőpiaci Alapból többek között a következő képzések­hez nyújtható támogatás: a szakkép­zési törvényben meghatározott szak­képzés, pályaorientáció és álláskere­sési ismeretek oktatása, államilag el­ismert nyelvvizsga (csak szakképesí­téssel rendelkezők kérhetik), közúti járművek vezetésére jogosító enge­dély megszerzésére irányuló képzés, valamint a szakképzés megkezdésé­hez szükséges alapismereteket nyúj­tó oktatás. A kialakult gyakorlatnak megfele­lően a kirendeltségek a támogatás mértékét a teljes képzési költség 50- 100%-a között állapítják meg. Az intenzív (mindennapos elfog­laltságot jelentő) képzésben részt ve­vők keresetpótló juttatásban is része­sülhetnek, amennyiben egyéb ellá­tást - pl. munkanélküli-járadékot - nem kapnak. A keresetpótló juttatást havonta folyósítjuk, melynek összege jelenleg pályakezdők ese­tében maximum 220 Ft naponta, egyéb munkanélküliek esetében pe­dig 549 Ft/nap. Amennyiben a képzési program nem a képzésben részt vevő lakóhe­lyén kerül lebonyolításra, a támo­gatásban részesülő ügyfél utazási kedvezményre jogosult. A ked­vezmény a lakóhely és a képzés helye közötti tömegközlekedési esz­közön történő utazásra vehető igény­be. A kirendeltségeken dolgozó kol­légák folyamatosan tartják a kapcso­latot a munkáltatókkal, ezáltal nap­rakész információkkal rendelkeznek a munkaadók munkaerőigényeiről. A hozzájuk forduló, képzésre igényt tartó személyt eljuttatják ahhoz a képző intézményhez, ahol a meg­felelő, piacképes szakképesítés meg­szerezhető. ■ Az összeállítást szerkesztette: Károlyi Júlia. Munkatársak: Ábrahám Eszter, Nánási Erzsébet (Zsoo) 6

Next

/
Thumbnails
Contents