Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-12 / 86. szám
2. oldal - Petőfi Népe TIZEVES A MUNKAÜGYI KÖZPONT 2001. Április 12., csütörtök A gazdasági és politikai rendszer- váltás a munkaerőpiacon is jelentős változásokat eredményezett, többek között a munkanélküliség tömeges megjelenését, majd annak stabilizálódását. Az első tíz év A regisztrált munkanélküliek száma legnagyobb ütemben 1991- ben emelkedett, 1992-ben a növekedés mértéke lassult, 1993 januárjában tetőzött, ekkor a nyilvántartásban lévők létszáma meghaladta a 47 ezer főt. A következő évektől csökkenés indult meg, egészen napjainkig, mely az 1994-95-ös_ években erőteljesebb mértékű volt. A munkaeröpiaci folyamatokat az elmúlt 5 évben lassúbb és csendesebb lefolyású események jellemezték, mint a rendszerváltást követő években. Az 1993-as „csúcsévhez” képest 2000-re a regisztrált munkanélküliek létszáma közel felére apadt. Bács-Kiskun megyében a gazdaságilag aktív népesség száma az elmúlt 10 évben folyamatosan mérséklődött. Fordulópontot a 2000. év jelentette, ekkor a becsült létszám 228.200 fő volt, 6 ezer fővel (2,7%-kal) magasabb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélkülieken belül a pályakezdők aránya folyamatosan csökkent. Létszámuk mérséklődésében nagyrészt közrejátszott passzív ellátásuk 1996. július 1-jével való megszüntetése, ezzel egyidejűleg fokozódott az aktív foglalkoztatási programokban való részvételük. A (regisztrált) munkanélküliség relatív színvonala közel 4 százalékpontot esett, az 1994. évi átlagos 13,6%-ról, a 2000-ben mért átlagos 9,7%-ra. A munkanélküliségi ráta megyei átlaga a rendszerváltás óta minden évben (kivéve az 1996. évet) meghaladta az országos átlagot, azonban a különbség 1998- ig jelentősen mérséklődött. 1998- ban a megyei átlag megegyezett az országossal (10,0%), majd a következő két évben ismét kinyílt a „rátaolló " Bács-Kiskun megye hátrányára. Összességében megállapítható, hogy az 1994 óta eltelt időszakban Bács-Kiskun megye a munkanélküliség mértéke alapján a megyék rangsorában középmezőnyben helyezkedik el. A munkanélküliség 2000. év végi szintje alapján Bács-Kiskun a tizedik (legkedvezőbb) helyet foglalta el a megyék és a főváros rangsorában. Területi különbségek A regisztrált munkanélküliek száma legerősebben Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kecskemét térségében esett visz- sza 1994 és 1997 között. Kecskemét körzete esetében a változást az okozta, hogy 1996. március 1- jétől Lakitelek és Szentkirály települések átkerültek Tiszakécske munkaerő-piaci vonzáskörzetébe. Ugyanez a magyarázata annak, hogy a tiszakécskei térségben mérséklődött a legkevésbé a regisztráltak száma ebben az időszakban. Az elmúlt három évet tekintve romló helyzetűnek minősíthető Kalocsa, Kiskőrös és Kis- kunmajsa térsége, mivel a munkanélküliek átlagos száma 2000- ben felülmúlta az 1997. évi szintet. A munkanélküliség mértéke a vizsgált időszakban mindvégig Bácsalmás és Kunszentmiklós körzetében volt a legmagasabb. 2000-ben a legkedvezőbb helyzetű térségek körébe tartozott a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi és a kecskeméti. Ellátási formák Az elmúlt négy évben némileg módosult a regisztrált munkanélküliek összetétele aszerint, hogy milyen típusú ellátásban részesültek. A munkanélküli-járadékosok 1999-ig az összes regisztrált munkanélküli megközelítően négytizedét alkották. 2000. február 1-jétől a járadékfolyósítás maximális időtartama 360 napról 270 napra csökkent, mely a járadékos létszámának és arányának mérséklődését eredményezte. A jövedelempótló támogatottak arányának mérséklődése mellett (ezt a fajta támogatást 2000. május 1-je után már nem lehetett megállapítani), megjelentek az új típusú, ún. rendszeres szociális segélyben részesülők is. Az ellátás nélküliek aránya 1994-től 2000-ig a háromszorosára emelkedett. 1998. január 1-jével lépett életbe a nyugdíj előtti munkanélküli-segély rendszere, melyre azok a munkanélküliek válnak jogosulttá, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és megfelelnek a jogszabály által előírt feltételeknek. Ennek mértéke a mindenkori minimális nyugdíj összegének a 80%-a. Egy éven tál A munkanélküliek összetételét tekintve napjainkban is fennálló, kedvezőtlen jelenség a tartós munkanélküli mag megléte. 2000-ben az előző két évhez képest bővült azon munkanélküliek köre, akik megszakítás nélkül már több mint egy éve szerepeltek a nyilvántartásban (ez az ösz- szes munkanélküli 28%-át jelentette az év végén). A fenti jelenségek fokozottan szükségessé teszik az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeinek széles körű alkalmazását. Aktív foglalkoztatás A kezdetben meredeken ívelő munkanélküliség kezelésére bevezetett aktív foglalkoztatási eszközök jelentősége - hasonlóan az országoshoz - Bács-Kiskun megyében is évről évre tovább nőtt, mind az általuk érintettek számában, mind a programválaszték tekintetében. Ugyanakkor a jelentkező igények mellett ezen aktív foglalkoztatási módozatok felhasználását a rendelkezésre álló mindenkori pénzügyi keretek, irányelvek alakítják, szabják meg. Az aktív munkaerőpiaci programokban részt vevők számát bevezetése óta - az 1995-ös és az 1998-as év kivételével - Bács-Kiskun megyében növekedés jellemezte. Ennek mértéke 1997-ig 10%-ot meghaladó volt, az utóbbi két évben a növekedés dinamikája beállt öt százalékra. Az aktív eszközökben részt vevők létszáma 2000. évben 14.848 fővel tetőzött, amikor az érintett létszám 4,9-szerese volt az 1991. évinek, nagymértékben hozzájárulva a munkanélküliek számának csökkenéséhez. Az immár hagyományossá vált aktív foglalkoztatási eszközök mellé - törvényi változások és a munkanélküliség strukturális változása hatására - az egyes években új eszköztípusok léptek érvénybe, illetve szűntek meg, amelyek a különböző években jelentős hangsúlyeltolódást eredményeztek ezen támogatási formák között. Közhasznú foglalkoztatás Az aktív eszközök prioritási sorrendjében Bács-Kiskun megyében 1993-tól 1999-ig a közhasznú foglalkoztatás állt az első helyen, amelyet másodikként a képzés (1994. évi kivételével), majd váltakozva a bértámogatás és a munkahelyteremtő beruházás követ. A munkahelyteremtő beruházástámogatás a domináns harmadik helyét 1992-ben érte el először, majd 1996-tól 1999. évig bezárólag megőrizte. Az évezred utolsó évében a korábbi hagyományt megtörve a képzés kimagasló elsődlegességével, a közhasznú foglalkoztatás részaránya a második helyre szorult. A bértámogatás fontossága 1995 óta újból harmadik lett. Új eszközök Szemléletváltás következtében a pályakezdő fiatalok korábbi passzív ellátása helyébe 1996. júliustól azok aktív felkarolása, munkára késztetése, első munkahelyhez juttatása történik a munkatapasztalat-szerzési és a továbbfoglalkoztatási támogatás keretében, és a program részeként átképzésük, továbbképzésük jelentősége is fokozódik. Újabb tendenciaként jelent meg 1997. második félévében a munkanélküliek önfoglalkoztatása, a munkahelyteremtés egyik sajátos formája, amely egyéni vállalkozásként vagy társas vállalkozáshoz történő csatlakozásban valósul meg. Az átmeneti likviditási nehézségekkel küzdő munkáltatók támogatását célozták a munkahelymegőrző eszközkonstrukciók (munkahely- megőrzés létszámmegtartással, munkahelymegőrzés részmunkaidőben, részmunkaidős rétegfoglalkoztatás) és a járulékátvállalás. A munkahelymegőrző eszközforma 2000. év elejétől már csak a megítélt támogatások esetében, azok lejártáig funkcionált. A foglalkoztatást elősegítő támogatások köre 1998. évben is tovább bővült. Egyrészt a csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó és a közhasznú szervezetek támogatásával. Másrészt a munkába- járással összefüggő terhek csökkentését célzó mobilitási támogatási formákkal. Az új és megújuló, foglalkoztatást elősegítő eszközöknek köszönhetően a megyei munkaügyi központ az utóbbi években egyre több és több munkanélkülit vezetett vissza a munka világába. Új eszköz 2000-től a munkaerőpiaci programok támogatása A megyei munkaügyi központ 2000-ben két munkaerőpiaci programot is elindított, melyekről Patakyné Lacza Annamária adott tájékoztatást. Az egyik a mentori (személyes segítő) szolgáltatást nyújtó program. Ennek előzményeként már 1999- ben kísérleti jelleggel működtettük e szolgáltatást közhasznú szervezetek bevonásával. A támogatás egyéves tapasztalataira támaszkodva 2000. június 1- jétől munkaerőpiaci programként támogatjuk a 6 civil szervezet által 5 településen folyó mentori tevékenységet. Mozgáskorlátozottak szervezetei 3 településről, cigány származásúakat segítő szervezet 2 településről, helyi közösségért tevékenykedő szervezet 1 településről. A leendő mentorokat egy 160 órás intenzív képzésen készítettük fel a feladatra. A képzőszerv szintén civilszervezet volt, melynek trénerei többéves tapasztalattal rendelkeznek e területen. A mentori munka eredményeiről a segítők negyedévenként - egységes szempontrendszer alapján - szakmai beszámolót készítenek. A munkájukat segítő Szakmai Támogató Rendszerünk végigkíséri a programot a még hatékonyabb mentori munka érdekében. Rendszeresen tartunk szakmai napokat, ismétlő képzéseket, esetmegbeszéléseket, tanácsadó szakemberünk igény esetén személyesen is segíti a mentorokat. A projekteket félévenként monitor is megvizsgálja, melyre első alkalommal 2000 decemberében került sor. Az első szakaszzáró értékelést február elején végezzük el, a vállalt teljesítések - dokumentumokkal igazolt - eredményeinek függvényében. Ez alapján a program bebizonyította létjogosultságát. Másik programunk egy tranzitfoglalkoztatási program. A program megvalósítója a Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítvány, melyet támogat az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a BKM Munkaügyi Központ. A programba vont résztvevők szakképzet- len, tartós, többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküliek voltak. A program célja, a hátrányos helyzetű munkanélküliek átmeneti foglalkoz- Az első értéke- tatása mellett, a 15. hónap végére fa- lésre a programok lusi vendéglátó, szakács és ezüstka- végén kerülhet lászos gazda tanfolyam keretében sor, melynek szakképesítések valamelyikének eredményei hatá- megszerzése. A programban részt rozzák majd meg vevő 35 fő közül 26 fő a kiskunmaj- a folytatás Írásai, 9 fő pedig a kiskunfélegyházi ki- nyát. Reményeink rendeltség által támogatott munka- szerint ennek a nélküli. A program zökkenőmentes kombinált esz- működése érdekében a munkaügyi köznek a segítségével hatékonyan központ és kirendeltségeinek veze- tudjuk segíteni a hagyományos esz- tői és munkatársai folyamatos és na- közökkel nem elérhető munkanél- pi kapcsolatban állnak az alapítvány külieket. munkatársaival. ____________________________Ë. E gyüttműködés a megyei munkaügyi központtal A Cigány Kulturális és Módszertani Központ és a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ közötti gyümölcsöző kapcsolat nem új keletű. 1997-ben azzal kezdődött, hogy a munkaügyi központ ajánlást adott a Soros Alapítványnak a Róna Rádió által sugárzott cigány műsor szerkesztési lehetőségének elnyeréséhez. Egy évre rá a Dem-Net Alapítványhoz kaptuk meg az ajánlásukat egy közösségi ház létrehozásához a Cigány Kulturális és Módszertani Központnak. Akkor ismertük meg Bálint Istvánt és Patakiné Lacza Annamáriát, akikhez a hivatalos munkakapcsolatnál sokkal szorosabb szálak fűznek. Az együttműködésnek köszönhetően számítógépes konfigurációt kapott az egyesület a munkaügyi központtól. 2000-ben a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Kecskeméti Kirendeltségének vezetője, Szinyi Károly segítségével kilenc ember humánszolgáltató szakképző tanfolyamon vehetett részt, a képzéssel egyidejűleg beindult a közhasznú foglalkoztatás. Hárman azóta is dolgoznak a családsegítő központokban, a Cigány Kulturális és Módszertani Központ alkalmazásában. (Megjegyzem, hogy az idén egy személlyel kibővült a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ támogatása az éjszakai „Létesély” lelkisegély-szolgálat vezetője munkabérének támogatásával.) 2000-ben a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ mentori pályázatot hirdetett, amelyen szervezetünk két tagja nyert: Agócsné Karádi Olga és El-Saidné Pekker Erika személyében. A szervezet két munkatársát a pszichológiai vizsgálat alkalmasnak tartotta e feladatok elvégzésre. A részükre szervezett egy hónapos tanfolyamot is sikeresen elvégezték. 2000 júniusában álltak munkába. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a város központjában - az Európa Jövője Egyesület jóvoltából - a Civil Szervezetek Házában, a Kápolna u. 24.-ben a Cigány Kulturális és Módszertani Központ székházában. Amelyet az egyesület olyan módon rendezett be, hogy az a kecskeméti cigányok büszkesége lett. A mentori tevékenység folyamatos propagálásával a munka nagy lendülettel folyik. Elsősorban szórólapokon és a helyi rádióban, valamint különböző helyi sajtóorgánumokban hirdetjük tevékenységünket. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ széles körű segítséget nyújt a Cigány Kulturális és Módszertani Központ „Munka- Társ” programjának, konferenciákat szervez, szuperrevíziót biztosít, negyedévenként szakmai tapasztalatcserére hívja össze a megye összes mentorát. A Bács- Kiskun Megyei Munkaügyi Központ és a kecskeméti kirendeltség, valamint a mentori szolgálat között szinte napi a kapcsolat. A mentori szolgálat teljesíti azokat a követelményeket, amelyeket a központ előír számára. A mentori tevékenységgel az elhelyezett cigányok nemcsak azért vannak megelégedve, mert álláshoz jutnak, hanem a követő szociális gondoskodás miatt is. A mentori szolgálat szép példája annak, hogy állami hivatallal miképpen képes hatékonyan együttműködni a civil szféra. AGÓCS GY. IMRE f 1 I
