Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

2001. MÁRCIUS 17., SZOMBAT HÉTVÉGI Petőfi Népe - 7. oldal MAGAZIN Üzenet a múltból, a mából - a jövőnek JÇwiszfcus at olajfák hegyén. Oratorium. Szorzó; Beethoven Lajos. SlfoíUtítt a táioal sdnháibati 1300. évi április ló 104t. KÖZRBMŰKODTEK: Krisztus (tenor)....................................Nlihó László úr, Szerűi (soprán)....................................Varga Adolfné úrnő, Péter apostol (baryton) ......................ifj. Réthoy Pcrencz úr. An gyalok kara. Apostolok kara. Katonák kara, _ , A karban kftureoaüködtek : Hÿlÿÿtk: Bárány Elza Fekete Ilonka Kotort a Juliska Tóth Vilma Beekóczy Viola Fekete Irma Kovács Emília Tatny Erzsébet Bodroghy Irén Fekete Rózsa PoliUer Irén Vágó Margit Csomók EDa Gulácsy Bonka Salamon Anna Vrábcl Hona Dékárty Mariska Hxijogo* Rózsa Soós Margit Zitzer Szeren Bé&áoy Juliska Hornyík Irén Ssteanerey Janka Weil* Rózsa Fulta Gizella Igó Mariska Szilágyi Margit Wil* Herrn fo {.Vöt; Horváth János Lakó László Sch etiler Ferenc* Aszódi Bála Horváth András Lupkovita Fcreocz Steiner József Barta József Dr. Huszár Dezső Mányoki Jósscf StiUa Vendel Bag) Kálmán Kalmár Imre Nagy István Sváb Gyula Heresy József Kara Dániel Női* Fereit ez Szatfunáry Sándor Csfkay Mihály Kiss Béla Olajos Károly Szabó Gergely Dantes József Kist Jenő Orbán Ferenc* Szerűwcy Zslgmond Deák Sándor Kiss Kálmán Pctnehizy Boldizsár Saöcs László Deák Mihály Kovács József Roffai Géza Toiműssy Fcrcncz Deíy Károly Kónya Imre Rapcsányi Kálmán Toíutássy István Fekete Béla ICrajner Kálmán Rehák Pál Tóth Zsigmond Grimm Gáza Kalcsdr Sándor Rcvay László Virág Gergely Gyapjas László Kulcsár István Rigó Zstgmond Virág József Györffy Pál Hojagös Gyula Laczi József IKtnóczy János Zsigmond M. József WitZ Ferdinand A zenekarban a tuinbází zenekar 4& a virc&L zeneiskola vonós zenekarának faijain kívül küsreoiűkScStek : Bourdeau* Géza őr Garsó Béla úr Ft, Horváth György úr It). Fekete László ár Geday Sándor ár Kolter Ferenc» úr Karnagy: Szent'GáJy Gyula, a városi zeneiskola igazgatója. Az 1900-as, nevezetes oratórium-előadás szereposztása. A kecskeméti! ML ltodon Pál Xenelskoia 2U«0 Zeneiskolai évkönyv A millenniumra jelent meg a kecskeméti zeneiskola újabb év­könyve. A város egyik legrégebbi oktatási intézménye 107. tanévét éli 2000-2001-ben. A csinos kis könyvecske borítóján az „ÁZI” (Állami Zeneiskola) épületének képe. Az épületet - mondhatni - születésnapi ajándékként kapták a várostól centenáriumuk alkal­mából, 1994-ben. S ez volt az utóbbi évek legfontosabb, meg­határozó eseménye az intézmény életében. Az évkönyv azonban nemcsak az utóbbi évek vagy évtizedek történetével foglalkozik, hanem dokumentumokkal, képekkel visszatekint az elődökre, a meg­alakulást követő fejlődésre, ne­héz és szép időszakokra. Az isko­la mai vezetője, Palotás József (aki maga is 25 éve áll az intéz­mény élén) külön fejezetben fog­lalkozik névadójuk Ids híján négy évtizedes munkásságával. M. Bodon Pál zenepedagógiai és ze­nei közművelődési tevékenysége máig követésre méltó példa. A könyv „statisztika” adatai és az eseménynaptár egyértelműen bi­zonyítják: ma nagyobb tantestü­lettel, a növendékek sokkal népe­sebb körével, megváltozott, de alapvetően jobb körülmé­nyek között ezt az öröksé­get kívánja folytatni a ze­neiskola. Egy iskolai évkönyv ak­kor jó, ha mi­nél sokolda­lúbban mutat­ja be az intéz­ményben fo­lyó életet, s itt ezt tapasztal­juk. A hang­súly természe­tesen a sikere­ken, az iskola rangját, a vá­ros zenei éle­tében betöl­tött szerepét hangsúlyozó adatokon van. Sokan van­nak, akik örömmel la­pozhatják a kis könyvet: saját nevüket, gyermekük, unokájuk nevét talál­hatják meg az egyes tanszakokat, tanárokat növendékeikkel bemu­tató fejezetben. Mint minden más, hasonló ok­tatási intézménynek, a zeneisko­lának is elsősorban a műkedve­lők, a leendő zenekedvelő felnőt­tek képzését-nevelését kell fel­adatának tartania. De fontos sze­rep jut a majdani szakzenészek alsó fokú előkészítésének, a te­hetségek felfedezésének és zenei pályára irányításának. A zeneis­kola az utóbbi ötven évben több mint másfélszáz muzsikust, ze­netanárt adott a magyar zenei életnek. Kívánatos lenne, hogy ezt a szerepét tovább erősítse amellett, hogy továbbra is részt vállal a közönségnevelésből. Ez­zel üzenhet a ma a jövőnek, s há­lálhatná majd meg a jövő az elő­dök, s a ma munkálkodók elhiva­tott munkáját. A könyv élén álló köszöntőt dr. Sárközy István alpolgármester ír­ta. Az ő szavait idézzük befejezé­sül^ „Őszintén kívánom, hogy az M. Bodon Pál Zeneiskola mű­vésztanárai és diákjai a követke­ző évkönyv elkészültéig tartó idő­szakban is vallhassák a költővel, Vörösmarty Mihállyal: Ez jó mu­latság, férfi munka volt.” ITTZÉS MIHÁLY CAMERA OBSCURA. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum április 1-jéig látogatható, időszaki tár­latának témája egy ősi technika, a camera obscura alkalmazása itthon és a nagyvilágban. A kiállítás válo­gatást ad a XII. Esztergomi Fotóbiennálé pályázati anyagából, valamint Edward Levinson (Japán) műveiből. Az alkotások hétfő és kedd kivételével naponta 10 és 16 óra között vehetők szemügyre. KÉPÜNK - KOVÁCS ATTILA: KERESZTELŐ SZENT JÁNOS Magyar temető a bécsi Stephanskirche alatt Az időszámításunk utáni 9. szá­zadból származó magyar temetőt találtak a Bécs jelképének számí­tó templom, a Stephanskirche alatt folytatott ásatások során. A leletek teljesen felforgatják a templomról szóló eddigi ismere­teket. Mint Christa Hofert-Farka, az osztrák Szövetségi Műemléki Hi­vatal (BDA) munkatársa elmond­ta: a templom alatt talált számos rétegben alul, mintegy 2,5-3 mé­ter mélyen van az a temető, amelyben több sírt, s ezekben több egyértelműen magyar szár­mazású tárgyat, nevezetesen egy fülbevalót, egy nyílhegyet és egy kést találtak. A magyar vonatko­zású réteg alatti következő emlék a római korból, a 4. századból származik. A Stephanskirche alatt körül­belül egy éve folynak az ásatások, amelyekre abból az alkalomból került sor, hogy a templomban új fűtési rendszert építenek, s a BDA sietett menteni a menthetőt. A megtalált legalsó réteg tehát a 4. századi, római kori temető, utána következik a „magyar” temető. Két méter mélységben van az el­ső román kori alapozás, majd egy román kori padlózat, 1 méteres mélységben keveredik a második alapozás, a román kori padlózat és a barokk sírok sora, fél méterre a föld alatt a gótikus előzmények­be ágyazódó barokk sírok, s ve­lük egy szinten 15. századi góti­kus padiatok következnek. A munkát különösen nehezítette, hogy a számos átépítés során a rétegek össze-vissza keveredtek. A férfimentes éj sikere A szokásos öt gyilkosság helyett csupán egy történt a férfimentes éjszakán a hatmilliós Bogotában, és jóval kevesebb volt a baleset is. A polgármester - csupán félig komolyan - mosogatásra, más háztartási munkába, illetve a gyerekek körüli teendők ellátásá­ra szólította fel a bogotai férfia­kat, hogy legyen mivel agyonüt­niük az időt a „férfiatlan” éjsza­kán. A lányok, asszonyok az édes koktélok, likőrök hatására egyre hangosabb kórusban, üvöltve pa­rancsolták haza a bárokból, mu­latókból, kocsmákból a teremtés koronáit. PLATINARUHA AZ OSCARRA. Legalábbis színében. Ha nincs egy rongyunk, amit az elkövetkezendő Öscar-osztásra fel tudunk venni, még beszerezhető Pamela Dennis-nél Beverly Hills-ben. __fotói epa R ettegés a betegségtől, a magánytól Milyen aggodalmak foglalkoztatják a nőket? Egy felmérés során több mint ezer nőt kérdeztek meg. Mint kiderült, a legtöbben attól tartanak, hogy ápolásra szorulnak, gyer­mekeiket baj érheti, vagy valami végzetes betegséget kap­nak. A fiatalabb korosztály retteg az erőszaktól és korha­tár nélkül mindenki tart a magánytól. Nagy félelemforrás, hogy gyermekünket közlekedési baleset érheti. fotó: m. a. Körkérdés nőknek A megkérdezettek kétharmada a legna­gyobb bajnak azt érezné, ha egy nap lees­ne a lábáról és nem lenne képes ellátni önmagát. Érdekes módon még a 30 év alattiakat is foglalkoztatja ez a probléma. Szakértők azt ajánlják, hogy már ifjúkor­ban törekedjünk minél több emberrel kapcsolatot tartani, minél szélesebb bará­ti kört kialakítani, hogy ilyen esetben se legyünk kiszolgáltatottak. A második legnagyobb félelemforrás a gyerekekkel, de főként az őket fenyegető közlekedési balesetekkel kapcsolatos. Ezeket megelőzendő, a szülőknek már igen korán meg kell tanítaniuk a kicsiket a szabályos közlekedésre. Ügyelniük kell arra is, hogy ők maguk se hágják át a sza­bályokat: mutassanak jó példát akár gya­logosként, akár autóvezetőként. A félelmek harmadik oka a gyógyíthatat­lan betegségtől való rettegés, különösen a ráktól tartanak a nők. Itt hangsúlyozni kell a megelőzés szere­pét, hiszen a rák korai stádiumban jó ha­tásfokkal gyógyítható. Ne mulasszuk el a kötelező vizsgálatokat, 50 éven felül két­évente a mammográfiai ellenőrzést. A megerőszakolástól való félelem, mint egy horrorvízió kísérti a fiatalabb korosz­tályt. Fontos, hogy már a testbeszéddel is fejezzük ki elzárkózásunkat, a legkisebb okot se adjuk arra, hogy felve­tődjön az erő­szakos cselek­mények veszé­lye. A biztonságér­zet kialakítása elengedhetet­len. A nők majd egyharmada tart attól, hogy egyedül lesz kénytelen meg­öregedni. Ezért már időben tu­datosan úgy kell készülni, hogy ne okozzon vég­zetes törést a partner elvesz­tése vagy halála. Különösen fon­tosak a kortársak­kal ápolt jó kap­csolatok, esetleg valamilyen szociális, tár­sadalmi tevékenységben való részvétel. S hogy melyek azok a dolgok, amelyeket egy nő semmiképpen sem szeretne átélni? Sokan rettegnek attól, hogy egy kietlen, néptelen utcán egyedül kell végigmenni­ük, ahol csak a saját lépteik visszhangoz­nak és valaki követheti őket. Ilyenkor alapvető dolog, hogy igyekezzünk mindig a megvilágí­tott házak közelé­ben haladni, pró­báljunk gyakran irányt változtatni, olyan utcába igye­kezve, ahol embe­rek vannak. Ha fe­nyegetve érezzük magunkat, s van mobilunk, használjuk, ha nincs, az első telefonfülkéből próbál­junk segítséget hívni. Tartós stresszállapotot okoz a felmondás­tól, a megszokott munkahely elvesztésé­től való félelem. Akinek van munkája, tartsa fontosnak folyamatosan képezni magát szakmájában. Még akkor is, ha esetleg a házimunka rovására történik. A munkanélküliek se adják fel soha a re­ményt, hogy el tudnak helyezkedni. Az otthoni csetepaték nem kerülhetők el mindig. Sokan tartanak viszont attól, hogy ezek a veszekedések a férjjel vagy a partnerrel való végleges szakításhoz ve­zethetnek. A helyes vitakultúra elsajátítá­sa már a házasság elején meggátolhatja a dolgok elfajulását. MITŐL FÉLNEK A NŐK? Önellátásra képtelen lesz 64% j Gyógyíthatatlan betegsége lesz Nemi erőszak áldozatává válik 37% , Elveszítheti a munkáját Viták miatt felbomlik a párkapcsolata 64% I mm 69% , 48% I " 1 31% 1 ^mmm 18% j !«B« 12% ! ™

Next

/
Thumbnails
Contents