Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-07 / 286. szám
2000. December 7., csütörtök Petőfi Népe pN-Ka JaU Z ipar, pénz, infrastruktúra Szerkeszti: A. Tóth Sándor A LEGJOBBAK AZ ORSZÁGBAN. Mármint a Bács megyei földhivatalok eredményei. Ez tűnt ki a tegnapi szakmai napjukon elhangzott adatokból. Mintegy háromszáz dolgozó gyűlt össze a Tudomány és Technika Házában Kecskeméten. A témára kedden visszatérünk. fotó: b. r. Új pénzügyi politika Bővíteni kell a belföldi fogyasztást! Átlagosan 5 százalékkal nőhet az életszínvonal jövőre Magyarországon a 2001-2002- es költségvetésnek köszönhetően - jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter a Jövőnk pillérei elnevezésű konferencián a napokban. Budapest A pénzügyminiszter szerint nincs kibékíthetetlen ellentét a költségvetésben megfogalmazott bér- és nyugdíjemelési, valamint az infláció csökkentésére irányuló erőfeszítések között. Járai kifejtette, a két évre összeállított büdzsé egyik nagy előnye éppen az, hogy a gazdasági bővülés és az egyensúly fenntartása mellett növekedhet a belföldi fogyasztás és az életszínvonal, bár a gazdaság fejlettségi szintjéhez mérten alacsony belföldi fogyasztás már a vállalkozások fejlődésének is gátjává vált. Az életszínvonal emelése érdekében a kormány felvállalja a konfliktusokat azokkal a multinacionális cégekkel, amelyek a fogyasztók rovására kívánnak garantált haszonhoz jutni. Hozzátette: reméli, hogy a befektetők továbbra is nagy számban érkeznek Magyarországra, de a jövőben a magyar vállalatokhoz hasonló verseny- pozícióban tevékenykednek majd. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke úgy látja, a következő években a gazdaság várható növekedési lehetősége 5 százalék körüli lesz. Az elnök szerint jövőre a fogyasztói árak nyolc százalékkal emelkednek majd az idei 9,7-9,8 százalékos növekedés után. A KSH elnöke a gazdaság fejlődése szempontjából veszélyesnek tartotta az infrastrukturális hiányosságokat és a területi egyenlőtlenségeket. Szerinte jövőre a kormány aktív gazdaságpolitikát folytat majd, ami enyhülő fiskális politikával társul. Mellár Tamás nem hagyott kétséget afelől, hogy a monetáris politikának kell a szigorításokat elvégeznie, ám mint mondta, erre jelenleg nincs megfelelő eszköztára. _________________istsi A H-részvények magánbefektetőknek Budapest Jogilag az Antenna Hungária- részvények hazai nyilvános forgalomba hozatalát eredménytelenné kell nyilvánítanunk. De mindenképpen biztosítani szeretnénk, hogy a november 27- 30-a között érvényes jegyzést leadó magánbefektetők hozzájuthassanak az általuk igényelt AH-részvényekhez - nyilatkozta Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója szerdán. A közlemény szerint az ÁPV Rt. igazgatósága tegnap döntött arról, hogy az AH-részvények hazai nyilvános forgalomba hozatala során a részvényt igénylő magánbefektetők egy új, zárt körű elhelyezés keretében juthatnak hozzá a részvényekhez. A közlemény hangsúlyozza, hogy erre az eredeti fizetési feltételek mellett kerülhet sor, azaz 5.600 forintos áron vehetik meg a befektetők a részvényeket. Az Antenna Hungária Rt. tőkeemeléssel egybekötött hazai és nemzetközi intézményi részvénykibocsátását a kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci körülmények miatt múlt szombaton határozatlan időre elhalasztották. Nincs egyetértés a parlamentben a szövetkezeti üzletrészekről Budapest ____ Éj szakába nyúlt kedden a parlament vitája. A szövetkezeti üzletrészekről szóló törvényjavaslatot vitatták a honanyák és -atyák. Az ellenzék értelmetlennek minősítette a részletes vitát. Érve: a kormány a vita előtt olyan kapcsolódó módosító indítvánnyal állt elő, amely teljesen megváltoztatja az eredeti javaslatot. A felszólaló ellenzéki képviselők többsége arról szólt, hogy a kormány újragondolt tervezetét nem ismeri. Kitértek arra is, hogy a szövetkezetek üzletrészére vonatkozó újonnan ismertetett javaslat annyira eltér az eredetitől, hogy annak először az általános vitáját kellene lefolytatni. A MIÉP-es Lentner Csaba is a részletes vita lefolytatásának értelmét kérdőjelezte meg. Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy ne politikai vitát folytassanak, hanem az előterjesztéssel foglalkozzanak. Megjegyezte: az FKgP 1990-ben elvárta akkori legnagyobb koalíciós partnerétől, az MDF-től, hogy reprivatizációval adják vissza a földet a lakosságnak. Ennek elmaradása után már csak a koalíció felbontásának részletkérdései kerültek szóba. Bauer Tamás (SZDSZ) az előterjesztés visszavonását javasolta a kormánynak, Nagy Sándor (MSZP) pedig a részletes vita elnapolását szorgalmazta. Szavai szerint jogi és közgazdasági szempontból, illetve politikailag is képtelenség az előterjesztés. Úgy vélte, hogy makrogazdasági szinten akár 100 milliárd forintos hatása is lehet a törvény elfogadásának. Simon József (MSZP) megfogalmazása szerint az üzletrészek leértékelésének, a tulajdonosok „kifosztásának” programját nyújtotta be a kabinet. Karakas János (MSZP) véleménye szerint az FKgP és a Fidesz „paktumpolitikájának” áldozatává vált az ag- rárium. Járvás István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az államnak felelősséget kell vállalnia az üzletrészekkel kapcsolatos probléma megoldásában. Az elhangzott kritikák kapcsán hiányolta az ellenzék megoldási javaslatait. Torgyán József ügyrendi javaslatában kérte: rendeljék el valamennyi vitaszakasz összekapcsolását, hiszen a hozzászólók általánosságban beszélnek az előterjesztésről. Az elnöklő Szili Katalin jelezte, hogy nincs módja szavazásra feltenni az indítványt, mert már korábban döntés született a vita szakaszolásáról. Több szocialista képviselő is a törvény- javaslat visszavonását szorgalmazta. Farkas Imre (MSZP) azt javasolta, hogy a törvény hatályba lépését követően ne kilencven napon, hanem három éven belül lehessen az üzletrészek ellenértékét kifizetni. Szabadi Béla, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott, hogy obstrukciósnak tűnő időhúzással nem kellene a választóknak kárt okozni. Elmondta, hogy a javaslattal egy 1992-ben létrejött alkotmánysértő helyzetet próbálnak orvosolni, és a kormány olyan megoldást talált, amely mindenki számára a lehető legmegnyugtatóbb. Az elnöklő Szili Katalin lezárta a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. MSZP-nem az új szövetkezetekre Budapest Az Országgyűlés kedd este lezárta az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A szocialisták hallani sem akarnak új szövetkezetekről. Ennek adtak hangot a vitában képviselőik. Orosz Sándor (MSZP) azt mondta: alapvető meggyőződése, hogy "semmi szükség nincs az új szövetkezetek címet viselő valaminek az elfogadására11. Orosz javasolta, hogy a szövetkezeti hitelintézetekhez Font Sándor (MDF) által benyújtott módosító indítványt terjesszék ki az összes szövetkezetre.- Ennek lényege, hogy a részjegyet, ami az alapvető vagyoni viszonyt jelenti a szövetkezeti tag és a szövetkezet között, a szövetkezeti tag kilépésekor nem ugyanazon az értéken vásárolják vissza, hanem értékkövető módon - jelezte a szocialista politikus. Felszólalását követően vita alakult ki arról, hogy házszabály- szérűén beszélt-e az ellenzéki honatya. Torgyán József földművelés- ügyi miniszter idézte a plénum előtt a házszabály ide vonatkozó' szakaszát, majd az elnöklő Gyi- móthy Géza is megkérte a képviselőket annak betartására. Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat indulatoktól sem mentes részletes vitájában a szocialista képviselők azt indítványozták, hogy a kormány vonja vissza az előterjesztést. Orosz Sándor (MSZP) úgy vélte, hogy a javaslatot politikai okokból akarja a kormánytöbbség „áterőltetni” a Házon. Farkas Imre (MSZP) szerint az előterjesztés tele van felesleges mondatokkal. A képviselő indítványozta, hogy ezeket a "töltelék- mondatokat'' vegyék ki a javaslatból. Kifogásolta, hogy az előterjesztés megfogalmazása szerint a szövetkezeteknek a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés során arra kellene törekedniük, hogy ne legyen saját nyereségük. Tóth Sándor (MSZP) a verseny- törvénnyel ellentétesnek ítélte a javaslat azon passzusát, amely szerint a szövetkezeti felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság saját tagjai sorából választaná. Úgy vélte, e tisztségviselőt a közgyűlésnek kellene megválasztania. A hozzászólásokat követően az elnöklő Gyimóthy Géza a részletes vitát lezárta. ■ A borfelvásárlási árakat nem is figyeli a HNT Kecskemét-Miklóstelep Keddi számunkban az MTI tudósítását közöltük a hegybírók országos konferenciájáról. Sajnos a cikkbe hibák csúsztak a borfelvásárlási árakról. Ráadásul a szerző a HNT főtitkára, dr. Urbán András mondandója közé szőtte az FVM-nek tulajdonított (rossz) adatokat. Tegnap Misklóstelepen, a rose borok Miklós-napi országos versenyén találkoztunk dr. Urbán Andrással. Elmondta, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a bor felvásárlási árait nem is figyeli. így természetesen ő ilyeneket nem is mondhatott volna a tanácskozáson. A felvásárlási árak az eladó és a felvásárló közti alku eredményei. Ők a hegybírókon keresztül a fogyasztói árak alakulását köve- úk figyelemmel. Ezekről sem beszélt a konferencián, de most elmondta: a tisztességes kannás borok ára 150-300 forint jelenleg literenként az országban, termőtájaktól és fajtáktól függően. A palackos borok 200-3000 forintos áron találhatók meg a boltok polcain. Ezen belül az asztali borok ára 200-300 forint palackonként. A minőségiek 350-700-800 forintra vannak árazva az üzletekben. . A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a szőlőárakkal kapcsolatban elmondta: idén őszszel a világfajták - a Chardonnay, a szürkebarát, a Tramini és a kékszőlők majdnem mindegyike -10- 30 százalékkal magasabb felvásárlási árat ért el, mint egy évvel korábban. Az idei évjáratot rendkívül jónak értékelte a fehér- és a vörösbort adó szőlőfajták tekintetében egyaránt, ami a minőséget illeti. Viszo'nt a szőlő-bor ágazat jövedelmezőségét még mindig kevésnek találta ahhoz, hogy a termelőknek elegendő jövedelmük képződjön az állami támogatással történő ültetvénytelepítéshez, -felújításhoz, fajtaváltáshoz. Pedig ez az előfeltétele annak, hogy a majdani EU-tagságunk idején főleg a kisebb termelők és borászatok ezrei ne menjenek tönkre a versenyben. A kormányzat egyik fő adósságának tekintette, hogy nem adott eddig elégséges támogatást a közös feldolgozásra és értékesítésre való szövetkezéshez a termelőknek. Elismételte véleményét a jövedéki törvényről is. Nem hiszi - miként sokan mások sem -, hogy a becsületes termelőknek, borászatoknak annyit kellene adminisztrálniuk, mint amennyit a jogszabály előír. ______________________________Cikkünk nyomán______________________________ M i van a csirkegyári béke mögött? Békét kötöttek a halasi csirkegyár tulajdonosai (nov. 22. 1-6. oldal) című cikkünkre reagált a benne szereplő szentesi HUNGERIT Rt. vezérigazgatója, Magyar József. Észrevételeit az alábbiakban rövidítve ismertetjük: 2000 nyarán Sörös Lajos úr, a Szupi-Táp Kft. ügyvezetője ajánlattal keresett meg: az általa adósság fejében megszerzett Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozóba szakmai befektetőként társuljak be. Az ő tulajdonába kerülő részvények 50%-áLajánlotta fel megvételre. Némi vita után a Hungerit Rt. tulajdonosi köre a befektetés mellett döntött. Csak ezután derült ki, hogy a halasi1 cégnél a tulajdonviszonyok hihetetlenül kuszák. A cégbíróság sem tudott erről. Szakembereink a tulajdonosi viszonyok tisztázását tették első feladatául az akkor Sörös úr által irányított vezetőgárdának. Sajnos hónapokig nem történt semmi, aminek az okára csak később jöttünk rá. Sörös Lajos úr a cég elveszettnek mondott 30 db részvényét ugyanis birtokolta, de megegyezésünkkor nem akarta 50-50%- ban megosztani, ezért elhallgatta azt. ‘E részvények nélkül ö a 2000. augusztus 30-ai közgyűlésen nem volt a cég többségi tulajdonosa, amikor is a rendcsinálás elmaradása és egyéb szakmai kifogások miatt a másik tulajdonosi kör a leváltása mellett döntött. Sörös úr még ekkor sem vette elő, és nem is hivatkozott a tartalékolt részvényeire. A cikkben az 1 db múzeumi részvényre kihegyezett probléma tehát nem szolgál valós magyarázatul a tulajdonosok között kialakult feszültségre, Sörös Lajos úr leváltására, valamint vezérigazgatóvá történt újbóli megválasztására. A cég életbentartása a tulajdon- viszonyok konszenzuson alapuló azonnali rögzítését követelte. Ezt a cégbíróság is elfogadta. A többségi tulajdonos Szupi-Táp Kft., illetve Sörös úr mint magánszemély a megegyezés alapján a szavazásnál - az eredeti egyezség szerinti - 50% szavazati aránnyal bír, így a cég tulajdonosai által hozott minden döntésnek megegyezésen kell alapulnia. Az újraválasztott Sörös úrnak nincsenek baromfi-feldolgozói tapasztalatai. De bízunk benne, hogy sikerül mégis bizonyítania, s főként kereskedelempolitikája körültekintőbb lesz, mint volt és valós fogyasztói igényeket feltételez, illetve a cég működéséhez a szükséges pénzeszközöket is előteremti, a bankok bizalmát a cég részére megszerzi. Erre az újabb vezérigazgató-választás időpontjáig, 2001. február 28. napjáig van lehetősége.
