Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-27 / 301. szám

7 .☆, ☆g f . 1 ☆ A MEGOLDÁS F Hétköznapi Európa A vén Európa A vén Európa, a gyönyörű nő! - énekelte Varga Miklós nagy slágerében, de a szöveg leg­alább olyan zavaros volt, mint Európa és Magyarország kap­csolata az elmúlt évszázadok során. A Vén Európa egy francia szerző híres regénye. Európa, mint mitológiai alak, valóban egy gyönyörű nő. Hogy vén is lenne, meg gyönyörű nő is egyszerre, ez már a dolgok összekavarása. A földrész az­tán újabb motívum, mely sehogyse illik az eddigiekhez se, szerintem rockszöveg­írókra ne hagyatkozzunk ez­úttal. Annyi szlogent, értel­metlen jelszót hallottunk már az elmúlt évszázadban, me­lyek beépültek e fejünkbe, az­tán kiderült róluk, hogy ha­zugságok! Inkább említeném egy te­kintélyes magyar politikus megjegyzését, aki az elmúlt héten azt mondta: - A husza­dik századot elvesztettük, de az új évszázadot megnyerni, minden esélyünk megvan. Igaza van. Azért is értek személyesen mélyen egyet ve­le, mert vannak gyermekeim. És ismerem őket. Szinte biztos vagyok vagyok abban, hogy ezek a gyerekek, kortársaikkal együtt a következő évszázad­ban Magyarországot nyerő pá- jj lyára állítják. Kérem olvasóin­kat, hogy gondoljanak a saját' ; gyerekeikre! Ugye, hogy mi­lyen tehetségesek, szabadok és tettrekészek? Mint az Euró- pa-bajnok kézilabdás lányok. Előbb-utóbb kiderült róluk, hogy Európa (és szerintem a világ) legjobbjai. Persze eb- ( ben hinni is kell. Ahogy a ké­zilabdás lányok hittek, és ahogy reményeim szerint a magyarok többsége is hisz az | országban is. Nemcsak új évszázad, új évezred is köszönt bennünket néhány nap múlva. Magyaror­szág eddigi történelmének legnagyobb esélyét fogja meg­kapni, része lesz az európai : közösségnek. Ez szerintem már biztos. Egyébként vissza- | tekintve történelmünkre, ott is ; a helyünk, megérdemeljük. A magyar kultúra, tudomány, annyi nagyszerű találmány, a I magyar Nobel-díjasok sokasá­ga, sportolóink világhíre, s az elmúlt évezred történelmi si­kerei talán alapot adnak arra, hogy emelt fővel várjuk euró­pai beilleszkedésünk doku- í mentálását. Ennyi nemzeti büszkeséget engedjenek meg nekem, az új évezred hajna­lán! HÁMORI ZOLTÁN Németet azért tanítok, hogy magyarul megtanuljak Oktatás Még csak néhány hónapja kötött testvérvárosi szerződést Kun- szentmiklós és Blumberg. Ami­kor a két település elöljárói aláír­ták az együttműködés, a barátság dokumentumát, abban megfo­galmazták az ifjúsági kapcsola­tok erősítését is. Mondhatni, alig száradt meg a pecsét a hivatalos papíron, máris valóság lett a ter­vekből. November elejétől a diá­kok nyelvoktatását segítendőn, az ÁMK-ban és a középiskolában tanít Diana Molnár. A fiatal lány a minap - tört magyarsággal - így vallott ittlétéről: Az egyik vokális hangzású, a má­sik puha, lágy. Szóval gyönyörű, mint ahogyan Petőfi Sándor, Jó­zsef Attila, Ady Endre is megírta. Ezt könyvből nem lehet gyako­rolni. Meg egyedül nagyon nehéz egy idegen országban, s haza­mentem. Most, hogy a nyáron el­jöhettem Kunszentmiklósra a de­legációval, nagyon megörültem. Már a második nap beszélgettem egy pedagógussal, miként tölt­hetnék el itt több időt. S most há­rom hónapig ide tartozom. Cse­rébe az itteni gyerekeket tanítom német irodalomra és beszélgetés­re. Nagyon érdeklődőek, kedve­sek, figyelnek. Valahogy azt kell Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt A bővítésről döntöttek Nizzában Beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel a csúcstalálkozóról A két hete befejeződött nizzai csúcsta­lálkozón eldőlt: folytatódik az EU bőví­tése. A belépni kívánó államok néhány éven belül az unió tagjai lehetnek. A közösség ugyanakkora figyelmet fordít ezentúl a bővítésre, mint a belső refor­mok mélyítésére. Hogyan vélekedik a találkozóról a magyar miniszterelnök? A rádió riportere Orbán Viktor kor­mányfőt kérdezte. Csúcstalálkozó- Egybehangzóak azok a vélemények, hogy a nizzai csúcson áttörés történt. Történelmi esemény volt az európai uniós államok ta­lálkozója. Mi is volt Nizzában?- Valóban, a XX. század ismeretében szokatlannak tűnhet, ha egy magyar miniszterel­nök, még szokatla­nabbnak, ha az összes kö­zép-európai miniszterel­nök egyszer­re és ugyan­annak a do­lognak felhőtlenül tud örülni. Most pedig Nizzában ez történt. Ezt a döntést mi 1992 óta várjuk - mondta a miniszterelnök.- Melyik döntést, mert itt több is született?- Arról a döntésről van szó, melyben az Unió vég­re kijelölt egy időpontot. Ez a homályos ígéreteknél jóval pontosabb reményt ad a közép-európai álla­mok számára. Az egyetlen kérdés, amely Nizzára maradt: be tud-e az Unió rendezkedni egy olyan jövőbeni elkép­zelt helyzetre, amikor nem 15, hanem 20, 25, esetleg 27 tagja is lesz a közösségnek. Ezeket a döntéseket hozták meg. Fölrajzol­tak egy európai uniós képet. Ezen immáron 27 ország foglal helyet. Kész van az Unió politikai térképe.- Mer most jóslatot tenni, hogy Magyaror­szág mikor lesz tagja véglegesen az Európai Uniónak?- Úgy látom, ha a magyar parlament megra­gadja azt a ritkán adódó lehetőséget, ame­lyet a kétéves költségvetés kínál a számára, akkor 2003 elején mi azt mondhatjuk: jog­gal várjuk el, hogy tagok lehessünk. A két­éves költségvetés azért ad nagy lehetőséget Magyarország számára, mert a 2001. évben a magyar parlamentnek nem kell költségve­tést alkotnia. A magyar parlament minden erejét, figyelmét az Európai Unióhoz való csatlakozás és felzárkózás kérdésére fordít­hatja. Vagyis a magyar jogrendszer európai uniós joggal való összhangba hozásának a mun­káját végezheti el, és ebben semmi sem akadályoz bennünket, legfeljebb a saját bu­taságunk. Abban bízom, hogy a képviselő­kön is inkább a bölcsesség vesz majd erőt az előttünk álló esztendőben, és három nagy csomagot a parlament elé terjeszt majd a kormány, az európai uniós csatlako­zás érdekében, melyet el is fogad majd. Ha ez így lesz, akkor sikeresen zárjuk a 2001- es esztendőt. 2002-ben fölállítunk néhány olyan intézményt, amely a csatlakozáshoz szükséges, állat-egészségügyi, növény­egészségügyi intézményeket, a határokon kell némi korszerűsítést végrehajtani, és ak­kor 2003-ra mi készen vagyunk. The Swedish Presidency eu2ooi.$e_______________________ A január 1-jén kezdődő svéd elnökségi időszak lógója. A kérdés az, hogy miközben mi végezzük ezt a munkát, aközben a tárgyalások ugyanilyen ütemben haladnak-e. Figyelve a svéd elnökség programját, a következő fél évben ugyanis Svédország adja majd az Unió elnökét, egy eltökélt országot látok. Egy olyan Svédországot, amely a legfonto­sabb feladatának a kibővítést szolgáló tár­gyalások fölgyorsítását tekinti, és ha a kö­vetkező, belga elnökség alatt is így tudunk majd tovább haladni, akkor a tárgyalási föl­tétele is meglesz a 2003-tól kezdődő tagság­nak. ■ Az Unió francia elnökségének (2000.07.01-12. 31.) lógója. A polgárok támogatják a csatlakozást Martonyi János külügyminiszter az integrációs tárgyalásokról Külügyminisztérium- Az európai joganyag átvétele és a GDP alakulása mellett fontos té­nyező, hogy az uniós partnerek úgy ítélik meg: Magyarországnak van elegendő képessége a kötele­zettségek végrehajtásához - kö­zölte Martonyi János külügymi­niszter múlt héten, az Osiris Ki­adó „Magyarország az Európai Unióban” című könyvsorozatá­nak buda- _________________ p esti be­mutató­ján. A diplomá­cia veze­tője sze­rint Ma­***** ★ ★ ★ ★ ★★★ gyaror­szág részéről komoly adu a csat­lakozási tárgyalások során, hogy magas az Európai Unió támoga­tottsága a lakosság körében. A fontos politikai tényezők között egyetértés van ezen a területen, ahogy azt a hatpárti nyilatkozat is bizonyítja. A magyar értelmiség jelentős része érzelmileg és intel­lektuálisan is közel áll az unió­hoz. Martonyi János ennek kap­csán kifejtette: amikor nyilvánva­lóvá vált, hogy hová vezet a két világháború közötti revíziós poli­tika, a magyar értelmiség jelentős része az egységes Európa gondo­latában fedezte fel az úgynevezett magyar kérdés egyetlen lehetsé­ges megoldását. Hozzátette: hinni kell Európá­ban, a gazdasági, nemzetstratégi­ai és biztonságpolitikai érdekek mellett ugyanis az unió önmagá­ban is értéket jelent. Martonyi Já­nos úgy értékelte: a nizzai kor­mányközi értekezlet után alapve­tően a felkészülés és a tárgyalá­sok sikerén múlik az ország integ­rációja. Múlt szerdán a külügymi­niszter az Országgyűlés integráci­ós bizottsága előtt számolt be a nizzai csúcs eseményeiről. Martonyi Já­nos alapvetően pozitívnak ér­tékelte a nizzai a döntéseket. A külügy­miniszter meg- fogalmazása szerint az eu­rópai parla­menti helyek elosztásánál „van egy kis gond”, ugyanis három tíz­milliós tagországgal ellentétben Magyarország és Csehország - a várt 22 helyett - csak -20 parla­menti helyet kapott. Mint mond­ta, ebben az esetben nem érvé­nyesült az egyenlő elbánás elve. Hozzátette: a magyar diplomácia mindent megtesz azért, hogy a parlamenti helyek elosztásának ügyében kiigazítás történjen. - Semmi ok a pánikra - fogalma­zott a külügyminiszter. Martonyi János az intézményi reformot je­lölte meg a nizzai csúcs egyik legfontosabb eredményeként. A következő, 2004-es kormányközi konferencia napirendjével kap­csolatban a külügyi tárca vezető­je kifejtette: a szerződések átszer- kesztésével várhatóan lefektetik az új európai alkotmány alapkö­veit, újraértékelik az unió és a tagországok hatáskörét és dönte­nek a nemzeti parlamentek sze­repéről is. _____! Mé rföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig Diana Molnár a német órát tart a kunszentmiklósi gyerekeknek. fotó: pulai sára- Szüleim évtizedekkel ezelőtt bennük tudatosítani, hogy meny­kerültek ki Németországba. Én nyíre jó, ha több nyelvet tud az ott születtem. Magyarul nemigen ember. beszéltünk. Jogásznak tanultam. Az uniós kapcsolatokban - le- Több mint egy évtizeddel ezelőtt gyen az gazdasági, vagy csak ba- jártam már Budapesten, ahol ráti - pedig elengedhetetlen a nyolc héten át hallhattam e szép nyelvtudás - mondotta végül nyelvet. Külön varázsuk van a Diana Molnár, magán- és a mássalhangzóknak. ____________ P-* M i vár a gazdákra a csatlakozás után? (12.) Az EU vidékfejlesztési politi­kájának lényegi vonása az, hogy annak kedvezménye­zettjei a vidéken élő mező- gazdasági termelők. Az uni­ós csatlakozás után a mi el­maradott térségeink része­sülnek a vidékfejlesztési tá­mogatásból. Az Európai Unió 6 alapító tagor­szágot tartalmazó közösségében az 1960-as években még 14 millió főfoglalkozású gazda volt, jelen­leg a 15 tagországot tartalmazó kibővült unióban azonban már csak kevesebb, mint 8 millió gaz­daságban termelnek. A folyamatosan növekvő gaz­dasági termelés ellenére az Unió teljes gazdasági teljesítményében egyre kisebb helyet foglal el a me­zőgazdasági termelés. A- GDP (bruttó hazai termék) mindössze 2,1%-át adja az agrárium az Unió­ban. Magyarországon 5,7% volt 1997 évben. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a mezőgazdasági foglalkoztatottak körében is. Magyarországon az összes fog­lalkoztatotthoz viszonyítva 7,9% dolgozik a mezőgazdaságban. A Duna-Tisza közén, így Bács-Kis- kun megyében az országos átla­got meghaladóan 10% felett van az agrárgazdaságban foglalkozta­tottak száma, tekintettel arra, hogy e térségben tradicionális gyökerei vannak a szőlő-borter­melésnek és az állattartásnak. így fontos a vidékfejlesztési stratégia tervezése, hiszen a helyben lakás egyik legfontosabb feltétele az, hogy a munkavégzés hol és mi­lyen jövedelmezőséggel valósul­hat meg. Ehhez az Unió, mint is­meretes, előcsatlakozási alapot nyitott Magyarország számára is. A Sapard néven ismerté vált prog- A vidékfejlesztés céljainak ram, ha korlátozottan is, de fórrá- megvalósítására az Unióban a sokat biztosít a vidék számára a Strukturális Alapok biztosítják a felzárkóztatáshoz. Az Unió értei- forrásokat. Ezek az Európai Regi- mezésében a vidék az a terület, onális Alap, Európai Szociális melyen a mezőgazdasági tévé- Alap, Európai Mezőgazdasági kenység és a zöld felület (erdő, Orientációs és Garancia Alap, rét-legelő) dominál, alacsony nép- Halászati Orientációs Alap és Ko- sűrűség, ill. beépítettség jellemez, héziós Alap. A Strukturális Ala- s ahol a lakosság jelentős hányada pok pénzügyi tervezése a koráb- a mező-, erdő-, vad- és halgazda- bi ötéves periódus helyett jelen­ségből él. Az Unió meghatározása leg hatéves időtartamú, és szerint vidéki térség az, ahol a 2000-2006-ig szóló, népsűrűség 100 fő/km2 alatt van. _____________ki»snékollármztct

Next

/
Thumbnails
Contents