Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-27 / 301. szám
2000. December 27., szerda A Z EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN Petőfi Népe - 7. oldal Vetőmagtermesztés a jövő útja Beszélgetés Dr. Cserni Imrével, a Kecskeméti Főiskola tanárával DR. CSERNI IMRE 1935-ben született Kecelen. 1954-58-ig az Állatorvosi Tudományos Főiskolára járt. 1959-63-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1963-1991-ig ZKI-ban dolgozik Kecskeméten. 1983-ban kandidátusi disszertáció 1999-ben habilitált doktor Mi lesz a jövője a kiskunsági tájtermesztésnek, ha belépünk az Unióba? Vajon mi változik meg a csatlakozás után? Erről kérdezte lapunk dr. Cserni Imre egyetemi tanárt. A Kecskeméti Főiskola környezettudományi és növény- védelmi tanszékékének professzora évtizedek óta a talajtan, a tápanyag-gazdálkodás, a minőségi zöldség-vetőmagtermesztés kérdéseivel foglalkozik. ___________ Homokhátsáo ____■- A kunsági homokvidék alig néhány koronás földjein nagyon keményen kell ahhoz a gazdáknak dolgozniuk, hogy meg tudjanak élni. Mire is kell odafigyelniük, hogy talpon maradjanak1- Amikor az embereket megkérdezik, hogy mi is kell a minőségi élethez, akkor sokan nem is tudnak rá válaszolni - mondja dr. Cserni Imre. Lehet, hogy annyira evidensnek tűnik, hogy sokan nem is gondolnak rá. Azaz fontos az, hogy legyen elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszer, tiszta ivóvíz, és kellemes környezet. Az Európai Unióban is ez az alapvető kérdések egyike, mely meghatározza az agrárpolitikájukat is, Ez pedig részben attól is függ, hogyan viszonyul a gazda a természethez, a földhöz, a talajhoz. Miért is fontos ez a kérdést? Tudni kell, hogy nemzeti vagyonunk 20 százaléka a termőföld. Óvnunk kell. Van egy mondás, mely azt hiszem a lényeget ki is fejezi: talaj nélkül nincs élet, élet nélkül nincs talaj. Ezért is kell vigyáznunk rá, mint a szemünk fényére. A talaj és az ember kapcsolata nagyon fontos. A termő talaj ugyanis olyan, mint az ember bőre. Érzékeny. A Duna-Tisza közi Homokhátság szegény tápanyagban, humuszban, ennek az érzékenysége még fokozottabb. A falvaink, városaink léte függ a talajművelés minőségétől.- Elképzelhető-e az, hogy az uniós csatlakozás után esetleg más növényi kultúrákat kell majd meghonosítanunk a térségben?- Utalnék Kreybig Lajosra, a híres talajtankutatóra, aki azt mondta, hogy mindent ott kell termeszteni, ahová való. Azaz bármit nem lehet termeszteni a térségben - mondja beszélgetőpartnerem. - 1963-tól a Zöldségkutató Intézet munkatársa voltam 1991-ig. Ebben a szellemben dolgoztunk végig a munkatársakkal, olyan nagy szakemberek vezetésével, mint Mészöly Gyula, Bauer Ferenc, vagy Kiss Árpád, ők is egyértelműen vallották a fenti elvet. A Homokhátság sajátosságait megfelelően akceptálni képes növények nemesítésére és termesztésére helyezték a hangsúlyt a megfelelő termesztési technológiával.- Mit érdemes tér- _____ _ .. Ä wv««. !hbé magot érdemes, mindenekelőtt - mondja a szakember. - Ezt azért is említem, mert mindenki tudja: nem a növénytermesztésben, hanem a vetőmagtermesztésben van igazából a pénz. A Duna-Tisza köze, kontinentális éghajlatunk nem annyira a nagy termés előállítására alkalmas, mint inkább a minőségi vetőmag termesztésére.- ön szakmai pályafutása során Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Nyugat-Európa több országában járt. Mit gondol, vajon megállja-e a helyét az uniós piacon a kiskunsági kisbirtokos parasztság?- Úgy vélem, hogy ez a birtokos réteg messzemenően megállja a helyét. Annyi megpróbáltatásnak volt eddig kitéve a történelem során, hogy megkeményedett ellenálló lett ez a társadalom, Az emberek megtalálják a helyüket. Ami nyilvánvaló: fennmarad a zöldség- és gyümölcskultúra a környéken. A hazai gyümölcsök jó részének íze, zamata, minősége jobb, mint a nyugatiaké. Bármennyire is szlogen, de azt hiszem, hogy a nálunk hungaricumokat kell termeszteni. A minőségi fehérhúsú paprika, a fűszerpaprika termesztését említeném. A jó za- matú paradicsomok termelésére is több figyelmet kellene fordítani. A tritikálé-, a rozstermelésre, valamint a somkóró és szö- szös-bükkönyös, rozs zöldtrágya termesztését is szorgalmazni kellene. A szilva és a meggy területén biztosan versenyképesek maradunk. Ugyanakkor néhány, talán ma még kevésbé ismert növény termesztésére is lehetne gondot fordítani. Ilyen például a spárga, vagy a gumós édeskömény - mondotta végül dr. Cserni Imre a Kecskeméti Főiskola professzora. ___________________________________»MTA HÓIT lÜÉ Mennyit vezetnek a kamionsofőrök? BrOsszil Az EU közlekedési miniszteri tanácsa tizenkét órás tárgyalássorozat végén többségi döntéssel szabályozást alkotott a kamionsofőrök munkaidejére. Az uniós szintű szabályozás sokadik kísérletére a Brüsszel belvárosában felvonult több tucat nagy kamion tüntetése közepette került sor. A megállapodás szerint a közúü teherszállítást végző kamionok vezetői heti átlag 48 órában, de legfeljebb 60 órában foglalkoztathatók. A munkaidőbe beleszámít a rakodások ideje. Az éjszakai munka nem haladhatja meg a 8 órát. Ez a megállapodás a következő öt évben még nem terjed ki az önálló fuvarosokra. feldíszítették az utcákat. így történt ez Nyugat-Londonban is.^A fényár mindeiTbizonnyaí több vásárlót csalogatott be a boltokba. S a vásárlók is szívesebben nyúltak a pénztárcájuk mélyére._________fotói ipa Kecskeméti társasjáték az Európai Unióról Vajon hogyan fogadják Európa leendő Ifjú polgárai a társasjátékot? Felvételünkön a gyerekek között áll Klsarl Miklós, a Külügyminsiztérium osztályvezetője. fotói s. h. milyen ötletek születtek, de ezek közül is a csíperósok játéka volt a legeredetibb. A játék 10-14 éveseknek készült. A szellemi szülők szerint azonban nyugodtan játszhatják idősebbek is. A játék nem hagyományos társasjáték, ahol a versenyzők dobálnak és lépkednek. Ez annál sokkal több. A játékmezőn haladva az Európa Unióról olyan ismeretanyagot gyűjtenek össze, amely hamarosan általános műveltségünk alappilléreit képezhetik. A kérdésköröket három részre osztották, nehézségük alapján. A feladványok egyrészt az uniós országokra, másrészt az Európai Parlamentre vonatkoznak. Meg kell oldani ügyességi feladatokat is, ahol le kell rajzolni, vagy el kell mutogatni egy- egy fogalmat is. Mindeközben a négy játékos játszva sajátít el számos információt az Európa Unióról. SHISTYtN HAJNALKA Európa Jövőji Európa ifjú polgára leszek! Bátran állíthatják ezt azok a gyerekek, akik megismerkednek a kecskeméti Európa Jövője Egyesület társasjátékával. A játék neve: Európa Ifjú Polgára. Az első 1000 példányát Kecskemét polgármestere a napokban vehette át a helyi és a környékbeli iskolások nevében Farkas Gábor egyesületi elnöktől a megyei könyvtárban. Az Európa Jövője Egyesület a Külügyminisztérium segítségével, Phare-program-támogatás- sal készítette el a társasjátékot. A minisztérium a nyáron írta ki a pályázatot civil szervezetek számára, amelyre az ország különböző pontjairól számos pályázat érkezett. Az átadási ünnepségen Kisa- ri Miklós, a Külügyminisztérium osztályvezetője elmondta: maguk is meglepődtek, hogy Mérföldkövek a csatlakozásig » Mérföldkövek a csatlakozásig Reformok a bővítés szellemében Nemcsak a politikusok, de az újságírók is kifáradtak a nizzai csúcs tudósítása során. fotói epa Nizza Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletének legfőbb vitakérdését az intézményi reformok témája jelentette. A tagállamok végül viták után megállapodásra jutottak több kérdéskörben. Az Európai Bizottság összetételéről, mely a közösség „kormányaként” tevékenykedik, s jelenleg 20 tagból áll. A nizzai csúcs résztvevőinek arról döntöttek, hogy a testület maximális létszáma 27 alatt marad, még akkor is, ha a szervezet tagjainak száma eléri ezt a 27-es határt. A tagállamok szavazati súlya: Az új megállapodás szerint a skála széthúzódikmajd (3-tól 29-ig). A „kicsik” elérték, hogy az eredeti terveknél kisebb lesz a különbség a „kis” és a „nagy” tagállamok szavazati súlya között, s hogy semmiféle megállapodás nem születhet a tagállamok abszolút többségének (azaz a jövendőbeli 27 tagállam közül legalább 14-nek) a jóváhagyása nélkül, azaz a „nagyok” nem dönthetnek a „kicsik” feje fölött. A minősített többséggel hozott döntések körének a kiszélesítése. Annak érdekében, hogy az EU kibővítése ne hozza magával a szervezet megbénulását, az egyhangú döntéshozatalnak egyre inkább kivétellé kell válnia. A nizzai csúcs előtt az volt a cél, hogy a minősített többséggel való döntéshozatalt körülbelül 50 új területre kiterjesszék. Az Európai Parlament: a jelenlegi nizzai egyezmény „elődje”, az amszterdami szerződés előírta, hogy az Európai Parlament létszáma - a testület jelenleg 626 képviselőből áll - ne nőjön 700 fő fölé. A nizzai szerződés felülvizsgálja ezt a korábbi rendelkezést, s a szervezet kibővítése után 728 tagú parlamenttel számol. Ebben magyar küldöttek is lesznek. ■ Tolerancia nélkül nincs béke Kötelező a kisebbségi nyelv oktatása Finnország Finnországban a lakosság hat százaléka svéd. Kelet- Európában mai napig gondot jelent a kisebbségi etnikumok problémáinak megoldása. Vajon, hogyan viszonyulnak egy uniós államban a kisebbséghez? Hogyan látja ezt egy finn értelmiségi? Markku Tanit, egy finn középiskola igazgatóját kérdeztem. Markku Tani középiskolai igazgató úr októberben egy szakmai úton delegációval látogatott Kecskemétre. Tani úr elmondta, hogy Finnországban valamivel több mint 300 ezres svéd közösség él. Ez az 5,1 milliós lakosság valamivel több mint öt százalékát alkotja. A svédek főként a nyugati parton élnek, s jó nyolcszáz éve annak, hogy letelepedtek a mai Finnország területén. Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet ún. svéd problémáról hallani a világsajtóban, Markku Tani így válaszolt. A történelmi előzményeknek köszönhető, hogy nincsenek nagyobb gondok. Finnország 1918- ig nem létezett. Hét évszázadig Svédországhoz, 109 évig pedig Oroszországhoz tartozott a terület. A finn nyelvtanítás és az oktatás a múlt század végén kezdődött. Azaz a múlt század szinte úgy telt el, hogy nem voltak olyan konfliktusok, mint például a Kárpát-medencei népek között. A nyelvi különbség mellett azonban voltak szociális eltérések is. A svédek mindig gazdagabbak voltak a finneknél. Ez csípte a finnek szemét. Néhány évtizede a nagyobb ipari cégeknél a svéd volt a mindennapi érintkezés nyelve. A 20- 30-as években részben emiatt is voltak feszültségek a két nemzet között. Ma azonban mindenekelőtt a magas életszínvonalnak köszönhetően nincsenek gondok az etnikumok között. Emellett a finnek megértették azt, hogy a 300 ezer svéd kulturális gazdagságot is jelent számukra. A finneknek alapvető tulajdonsága a béketűrés. A svédekkel szemben az identitás megtartása érdekében az állam pozitív diszkriminációt alkalmaz az élet több területén. Például egy svéd anyanyelvű felvételivel könnyebb bejutni az egyetemre, mint egy finnel. S emellett a svéd nyelv oktatása kötelező a finn iskolákban. így fennmaradhat a kisebbség Finnországban - mondotta végül Tani úr. BARTA ZSOLT
