Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

☆ v A ME68LBjtS ☆ Európáról módszeresen Hasznos kézikönyv tanároknak Könyvismertetés Azok a diákok, akik most még az iskolapadban ülnek, éveken belül mint az Unió polgárai lép­nek be a munkaerőpiacra. Ez ak­kor már az EU munkaerőpiacá­nak egyik szeglete lesz. Külföl­dön, Krétától Írországig vállal­hatnak munkát. De ahhoz, hogy boldogulni tudjanak, a szakkép­zettség szintje kevés lehet. Töb­bet kell tudniuk. Meg kell ismer­niük addigra az egységesülő Eu­rópához kapcsolódó ismeretek­kel. Ehhez kevés a földrajz-, a tör­ténelem- és az irodalomórán ok­tatott tananyag. Legalábbis ezt gondolják azok a szerzők, akik az Európáról módszeresen című tanári módszertani kézikönyvet megírták. A fejezetek írói egy új fogal­mat, az európai dimenzió gondo­latát értelmezik, járják körbe. Az uniót ugyanis nem lehet leírni a nemzetállamhoz kapcsolódó, idehaza is tanított kategóriáival. Egységes nyelv, etnikum, piac, oktatás, kultúra, irodalom, törté­nelem, men­talitás stb. Európa több és más. Mint ahogy Richard Hill írja valahol: „Nincs jobb kombi­náció, mint a brit találékonyság, a francia szellemesség, a szláv zene, az olasz konyha, a német tökély, a spanyol realizmus, a holland szerénység, a skandináv őszinteség.” Ez valahol mind ré­sze az európaiságnak. A szerzők azt javasolják, hogy pont ezért is más szemüve­gen keresztül érdemes megkö­zelíteni azt a világot, melyet ed­dig a történelem-, a földrajz-, az irodalomórákon oktattak. Ezek­re hoznak példákat a szerzők. S a pedagógusoknak ezért is érde­mes kézbe venniük s forgatniuk azt a könyvet. A kötet a Külügyminisztéri­um EU-közvélemény-felkészíté- si programjának a keretében a Phare-program támogatásával készült el. A DHV Magyarország Kft. adta ki. BARTA ZSOLT ÍTÉLETIDŐ. Legalább hárman meghaltak, másik három ember pedig eltűnt Spanyolország keleti részén, ahol ítéletidő tombolt a hétvégén. A kép Montbrio del Camp településen készült. Itt a men­tőalakulatok «gy híd alól próbálják eltakarítani a romokat, ahová az áradat besodort egy anyát és gyermekét._________________fotó-, epa ___________Hétköznapi Európa___________ A z önérzet természetrajza Büszkék vagyunk-e arra, hogy magyarok vagyunk? A válasz egyértelmű igen. Csak­hogy ehhez külföldre kell menni. Elmondok erre egy történe­tet, melyet tulajdonképpen szégyellnem kellene. Néhány évvel ezelőtt jósorsom úgy hozta, hogy az olasz tenger­parton, Jesolóban nyaralhat­tam családommal. Az eluta­zás előtt Mihály bácsitól, a széki székely idős embertől, aki szerkesztőségünkbe gya­korta ellátogat, kaptam egy szalmakalapot. Tudják, az a tipikus széki kalap, amiben minden férfiember jár azon a tájon, hatévestől százévesig. Tetszett is nagyon. Aztán, amikor lementünk a partra, feszítettem a szalma­kalapomban - mégis az Adria, ugye! Csakhogy véletlenül egy szlovák házaspár feküdt mindennap a mögöttünk lévő napernyő alatt. Az én felesé­gem meg, ha nem is véletle­nül, de tud szlovákul. Aztán így szól hozzám a nejem az egyik verőfényes reggel, amint kiterítettük a pokrócot a homokban: - Tudod, mit mondtak ezek az előbb? - Mit? - Gyere, húzzátok ösz- szébb magatokat, mert meg­jöttek a románok. Mit mondjak, nagyon rosz- szulesett. Annak ellenére, hogy semmi bajom a romá­nokkal. A jó kis széki szalmakala­pom miatt gondolhatták. A széki magyar kalap miatt! Ez sértett igazán! Persze egy idő után túltet­tem magam a dolgon. (Jó, né­ha véletlenül homok ment a szomszédék pokrócára, de csak kevés.) Ennyit a nacionalizmusról, mely a kelet-közép-európai- akban dühöng Nyugaton. Ez persze régen volt, vagy nyolc éve. Azóta másként vi­szonyulok Európához. Bár, ha belegondolok, a széki ka­lapomat azóta se vettem föl.- HÁMORI ­Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Közvetítek az Unió és a hazájuk között Beszélgetés Paul Ferdinand Poudade-val, a Francia Köztársaság nagykövetével PAUL FERDINAND POUDADE 1942. június 3-án született. Jo­gász diplomát szerzett 1969-71: a francia közoktatási mi­nisztérium munkatársa. 1974-77: moszkvai külügyi titkár 1977-78: a Külügyminisztérium­ban dolgozik. 1978-80: miniszteri tanácsadó. 1980-1993: több országban diplomataként dol­gozik. 1993-1998: a Külügyminisztériumban dolgozik. 1998 óta Franciaország magyarorszá­gi nagykövete. Bács-Kiskun megye négy települése - Kiskunmajsa, Solt, Kerekegyháza, Tiszakécske - adott otthont a legutób­bi Európa-napok rendezvényeinek. Az esemény kapcsán adott interjút a Petőfi Népe számára Paul Ferdinand Poudade francia nagykövet. Mint ismeretes, az Európai Unió soros elnöki posztját Franciaország tölti be az év végéig. Csatlakozás- Nagykövet úr! Milyennek ítéli Magyaror­szág csatlakozási esélyeit az Európai Unió­hoz?- Azt hiszem, Magyarországnak nagyon komoly esélyei vannak arra, hogy a lehető leggyorsabban csatlakozzék az Unióhoz.- Melyek azok a konkrét feladatok, amelye­ket Magyarországnak teljesítenie kell a csatlakozás előtt?- Számos területen igen jól állnak a csatla­kozási tárgyalások. Tizenegy fejezetet már sikerült lezárni és a francia elnökségi sza­kasz idején is jó néhánynak a végére ju­tunk. Véleményem szerint már csak négy fejezet jelenthet problémát. Az első a kör­nyezetvédelem. A törvényi szabályozás Feladatom bemutatni, hogy látom Magyarország felkészültségét, és igyekszem az országuk legjobb ügy­védje lenni az Unió felé. megszüle­tett, de ko­moly kése­delmet szen­ved a határo­zatok végre­hajtása és a helyi szabá­lyozás meg­hozatala. Ez vonatkozik például a zaj- és légszeny- A francia elnökség lógója, nyezésre. Meg kell egyezni a Magyarország által kért átmeneti időszakról is. Az infrastruktúrák kérdése is problémás lehet, például az au­tópályákat és vasútvonalakat illetően. Megemlíteném a mezőgazdaság területét is, legyen szó akár a közös agrárpoli­tika átvételéről vagy a külföldiek ter­mőföldvásárlásának szabályozásáról. Végül ami a belügyeket és igazság­ügyet illeti, további erőfeszítésekre van szükség a közigazgatási rendszer megerősítésében, a határvédelem fej­lesztésében és az igazságszolgáltatás terén. Ugyanakkor hangsúlyozom: az elmúlt tíz évben Magyarország hatal­mas eredményt ért el a gazdaság át­alakításában és a demokrácia megszi­lárdításában. Ezt mindvégig szem előtt kell tartani, ha a csatlakozási tár­gyalásokról beszélünk.- Mi Franciaország stratégiája a bővítés­sel kapcsolatban?- Mint tudják, elnökségi időszakunk egyik prioritása a bővítés. Szeretnénk elő­mozdítani a csatlakozási tárgyalásokat és elérni azt, hogy a nizzai csúcson minden jelölt számára egy pontos ütemtervet állít­hassunk fel a még teljesítendő feladatok­ról. Ezt a prioritást viszont nem lehet elvá­lasztani az intézményi reformtól. Ez a két célkitűzés ugyannak az éremnek a két ol­___________FHAHCIAORSZÁG Ter ület: 547.030 km2 Lakosság: 59.329 millió GDP (1999): 1373 milliárd ÜSD GDP-növ. (1999): 2,7% 1 főre jutó GDP: 23.300 USD Forrás: The World Factbook 2000_____________ da la. A nizzai csúcstalálkozón valószínű­leg nem tudunk pontos csatlakozási dátu­mot kitűzni.- Mennyire ismerték meg az elnökségi ide­jük alatt a tagjelölt országokat, illetve állí­tottak fel rangsort közöttük?- Valóban tisztában vagyunk a tárgyaló or­szágok helyzetével. Némelyik különösen fejlett. Ezek közé sorolható Magyarország is, melynek felkészültségét minden tagor­szág ismeri. Más országok később kezdték meg a tárgyalásokat és több időre lesz szükségük a csatlakozásra. Mindenesetre szerintem nem kerül sor az első bővítési lépcsőre Magyarország nélkül.- Mi a véleménye a bővítés menetrendjéről? A csatlakozásra egyenként a felkészültség alapján kerül sor, vagy együtt?- Mint már említettem, a nizzai csúcs nem jelöl ki idő, de úgy vélem, az addigra kiala­kuló átfogó kép lapján lehet majd gondol­kodni a könnyebb és a nehezebb fejezetek lezárásának időpontjáról. Mindenesetre az EU, a Helsinki-csúcs határozatainak megfe­lelően, 2003. január elsején készen áll majd az új tagok befogadására. Ami Magyaror­szágot illeti, azt hiszem, hogy a csatlako­zásra három-öt éven belül sor kerülhet.- Önnek milyen konkrét személyes felada­tai és különleges teendői vannak ezzel kap­csolatban?- Az EU soros elnökséget betöltő ország nagyköveteként és továbbítom az üzenete­ket Magyarország és az Unió között. Felada­tom bemutatni, hogy látom Magyarország felkészültségét, és igyekszem az országuk legjobb ügyvédje lenni az Unió felé. Elnök­ségi időnk alatt különös figyelmet szentelek a fiatal magyaroknak, hiszen ők életük leg­nagyobb részét az Unióban fogják már leél­ni. Ók lesznek a jövő európai polgárai és er­re már most fel kell készülnünk idegen nyelvek tanulásával, az új számítástechni­kai eredmények elsajátításával. Próbáltam biztatni a fiatalokat. Az EU-csatlakozás kul­turális, gazdasági és politikai áldozatokkal járhat, de hatalmas lehetőségekkel is. Bár­hol lehet majd dolgozni és tanulni, az Uni­ón belül elismerik a diplomákat, a magyar kultúrát pedig egyenrangúnak ismerik el az Unió többi kultúrája között. Ezenkívül az Európai Bizottság magyarországi delegáció­jának technikai segítségével én ellenőrzőm, hogy mire fordítja Magyarország a Phare- alapokat és az előcsatlakozási alapokat - mondotta végül a nagykövet. TAPODI KÁLMÁN Kecskeméti fiatalok Viborgban A testvérvárosi küldöttek demokráciáról, gyermekjogokról tanácskoztak Dánia A dániai Viborgban ifjúsági konferencián vettek részt a település hét testvérvárosá­nak képviselői a közelmúlt­ban. Kecskemétről Győri Judit (Né­meth László Gimnázium), Tarjá­nyi Tamás (Bolyai), Bálái Zsu­zsanna (Református Kollégium), és Vágó Gábor (Bányai) utazott. A dánok és magyarok mellett fran­cia, litván, svéd, norvég, finn és izlandi fiatalok tanácskoztak an­gol nyelven a demokráciáról és a gyermekjogokról. Az október 11-étől 15-éig tartó rendezvényen a magyarok azon lepődtek meg először, hogy nem minden ország fiataljai számára természetes a nemzeti himnusz szövegének ismerete. A demokrá­ciáról és a gyermekjogokról álta­lában hasonló nézeteket vallott mindenki, de az is kiderült, hogy országonként és családonként is eltérő a gyakorlat. A kecskeméti­ekre nagy hatással volt, hogy Viborgban a városi önkormány­zat milyen komolyan veszi a helyi ifjúsági tanács véleményét. A fia­talok beleszólhatnak azokba a vá­rosi döntésekbe, amelyek a gyer­mekekkel kapcsolatosak. Többségük otthonosan mozog a város tanácstermében. Külön él­mény volt a dán iskolarendszer megismerése is. A kecskemétie­ket az lepte meg, hogy egy telje­sen egyszerű dán iskolában is vannak olyan kurzusok, amelyek például a vadászengedély kiváltá­sához, vagy a kismotorvezetői jo­gosítvány megszerzéséhez szük­ségesek. A konferencián előadást tartottak boszniai és Sri Lanka-i menekült fiatalok is. Az általuk elmondottak alap­ján fogalmazódott meg végleg mindenkiben, hogy az olyan sza­vak, mint a béke, tolerancia és bi­zalom minden nemzet fiatalsága számára ugyanazt jelentik.-BÉZSU­Mérföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig Tíz ország egyszerre csatlakozna? Tízfős csoport felvételével szá­mol az Európai Unió bővítésért felelős biztosa. Günter Verheu­gen egy a napokban tett nyilat­kozatában egyúttal elhessegette azokat a benyomásokat, hogy Lengyelország leszakadna az él­csoporttól. A Frankfurter Allgemeine Zei­tungnak adott brüsszeli nyilat­kozatában kifejtette: a csatlako­zási tárgyalásokon elért eredmé­nyek megerősítik a „nagycsopor­tos megoldásra” utaló jeleket. „2005-ig akár tíz jelöltnek is si­kerülhet” belépni az Unióba - vélekedett a német politikus. (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlové­nia, Málta, Ciprus, Észtország, Litvánia és Lettország - a szerk.) Gyakorlatilag csak Bulgária és Románia felvételét zárja ki eddig az időpontig. Hozzátette egyút­tal, hogy a két balkáni ország amúgyis későbbi csatlakozási dátumot tűzött ki maga elé. A bővítési biztos szavai sze­rint az EU bizottságának novem­ber 8-án nyilvánosságra hozan­dó jelentése mind a politikai kri­tériumok, mind a piacgazdaság­ra való áttérés vonatkozásában „tekintélyes előrelépést” állapít meg a kelet- közép-európai államok, vala­mint Málta és Ciprus csatla­kozási tárgya­lásait illetően. Határozottan szembeszállt Verheugen a- zokkal a nézetekkel, amelyek szerint Varsó leszakadna előké­születeivel a többi jelölt mögött, s ezáltal veszélyeztetné a bővíté­si folyamatot. „Lengyelország nagyon is ké­pes úgy folytatni a tárgyaláso­kat, hogy tagja lehessen az első csoportnak” - szögezte le. Kritikusan ítélte meg vi­szont Törökország helyzetét. Mint mondta, Ankara egyelőre egyáltalán nem tesz eleget a megszabott politikai feltételek­nek. Emiatt azután még a „csat­lakozási partnerséget” rögzítő program sincs kellő stádium­ban, amelyet pedig a közeli he­tekben kellene aláírásra kész formába hozni. Ez a program az eurázsiai ország felkészülését hivatott szolgálni a majdani EU- tagságra.

Next

/
Thumbnails
Contents