Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
4. ulüal - Petőfi Népe MAGYAR MILLENNIUM 2000. Augusztus 19., szombat „Erőnk és reményünk a múltunk.. Ünnepi beszélgetés dr. Bábel Balázzsal, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekével A Kalocsa Kecskeméti Főegyházmegye gazdag programmal készül alapításának ezredik évfordulójára. A június végén befejeződött egyházmegyei zsinatot követően 2002-re újabb értékelő tanácskozást hívott össze a főpásztor. Addig is sajátos misszióval (amelybe a lelkigyakorlatok éppúgy beletartoznak, mint a tudományos konferenciák és a zarándoklatok) megpróbálják alaposan előkészíteni a jelentős jubileumot. A felkészülés idei, központi ünnepe az érseki székhelyen augusztus 20-a. A nagy múltú Duna-parti település - a történetiség okán - Bács-Kiskun megye millenniumi fesztiválközpontja is. A város a héten - ma és holnap is - számos rangos kulturális és szakrális rendezvénynek kínál (t) otthont. Van kitől tanulnunk- Kalocsa város vezetőivel, a helyi és az országos civil szervezetek, egyesületek és intézmények szervezőivel olyan többnapos rendezvénysorozatot szerveztünk, amely széles körű érdeklődő közönségnek próbált gazdag lelki élményt kínálni - mondja dr. Bábel Balázs, kalocsa kecskeméti érsek - A kiállításoknak, a tudományos tanácskozásoknak, spirituális találkozóknak már most is - a friss tapasztalatok nyomán - jól érzékelhető hatása van. De az igazi gyümölcs, amit a millenniumi rendezvénysorozat napja érlel, az lesz, hogy az itt részt vevő papok és világiak megpróbálják megosztani élményeiket a kisebb vagy nagyobb, otthoni közösségeikkel. Jó érzékelhető volt ezeken a rendezvényeken, hogy ez a város, ez az egyházmegye valóban büszkén köszöntheti Szent István királyt. Van kitől tanulniuk, van miből meríteniük a híveknek, a települések polgárainak. Mert minden történelmi hányattatás, megpróbáltatás ellenére is^jól érthetjük szent királyunk példáját.- Jónéhányan, a fesztiváli Hangulatot felejtve, a Szent István-i mű legújabb kori romlásról beszélnek. A magyar kultúra, az ezer évet megélt nemzet pusztul. Az értékvesztés vészkorszakában az ország lélekszámú évente ötvenezerrel csökken. Öregszik a társadalom. Fontos intézmények vergődnek a szegénységtől.- Aki kesereg, tekintsen a történelem- könyvekbe. Nézze a kezdeteket. A Szent István-korabeli magyarságot a társadalmi osztálykülönbségek ellenére is egységes és azonos, a mai népkultú- rára emlékeztető műveltség fűzte ösz- sze és tette erőssé, magabízóvá. Ez a közösségi szellem, a nomádok jellegzetes népi fegyelme és szolidaritása voltaképpen a keresztény felebaráti szeretet közösségképző szellemének útját készítette elő. Ma már tudjuk, hogy ősi műveltségünket a kereszténység nem nyelte el nyomtalanul. Szent István örök nagysága éppen abban rejlik, hogy országát, népét a kereszténységben is meg tudta magyarnak őrizni. Persze nem tagadom, az említett panaszok érthetőek és jogosak. Nem lehet azt várni, hogy egy olyan ifjúságból, amely természetében hordja az elbizonytalanodást, egyszercsak kinő egy olyan társaság, amely önfeláldozó lesz, amely mindent odaad a nagy eszményekért. Viszont, ha abban bíznunk, akiben Szent István király, reálisan elfogadhatjuk, hogy jó irányba is mehetnek még a dolgok. Amikor a magyar társadalom az értékek, a pozitívumok mellé teszi le a voksát, abban a pillanatban a fiatalság szemlélete is másként alakul majd. Ideák és a valóság- Ön szerint az egyház képes hatékonyan segíteni a várva várt kedvező folyamatok elindításánál?- A zsinatunk záró szentmiséjén mondtam el a példát, s lehet, hogy itt is érdemes idézni. Ha valaki ismeri az egyházát, az tudja, hogy sohasem volt Bábel Balázs érsek ■ olyan időszak, amikor az evangéliumot ideálisan sokan és hosszú távon megvalósították volna. Még az ősegyház élete is tele van esendőséggel, pedig ők nagyon közel voltak Jézus Krisztus föltámadásához és a Szentlélek elküldéséhez. Minden korok keresztényeiben a lélek kész, de a test erőtlen. A mi Urunk tudta ezt, mert olyan vetésről mondta a példát, amelyben a konkoly is megterem. És tudjuk, hogy az sem lesz tökéletes, amit ezután teszünk. De megpróbáljuk újra, és talán éppen ez a talpra állás, ez az új meg új indulás fejezi ki igazi lényegünk. Ezzel kínálunk példát a gyakran megfáradt, hitevesztett társadalmunknak.- Hallotta biztosan Ön is a kérdést: mit akarnak ezek? Hiszen éppen az egyházon teljesül be a Biblia kemény ígérete: megverem a pásztort és elszéled a nyáj. Az elmúlt tíz élvben csak az egyházmegyében több mint félszáz katolikus pap távozott az élők sorából. Amióta Ön itt szolgál - két éve -, már a tizenharmadik paptestvérét temette el. A számítások szerint 2008 körül 46 aktív pap működik majd az egyházmegye mintegy másfél száz plébániáján.- Éppen erről beszélek! Aki ismeri a kalocsai egyház történetét, tudja, hogy bár a legelső alapítások közé tartozott - a koronát magyar földre hozó Asztrik apát irányításával feltehetőleg már 1002-ben megszerveződött -, volt idő, amikor mindenét elveszítette. Vára, székesegyháza romokban hevert. Híveit, papjait szétkergették vagy megölték. (Igaz, megesett az is, hogy - az esztergomi érsek ősi jogának csorbítatlansága nélkül - a királykoronázás Kalocsa érsekére hárult.) A hivatások kérdése titkokat rejt. Nem sokat szólhatunk hozzá, mert erőszakkal vagy valami jó propagandával nem lehet papokat toborozni. De én nem félek. Vannak jelzések, amelyek biztatnak bennünket. Az idén például - a megszokottól jóval több - kilenc papnövendéket vehettem föl. Nem szabad elfelejteni, hogy a meghívás az Istentől ered; az egy ajándék. Bízok és remélek, hogy nem marad pásztor nélkül a nyáj. Mert tudom azt is; szükség van, szükség lenne aktív, lelkes, tiszta, lelkesítő fiatal papokra ebben a válságoktól szenvedő korban. Ezt nem az egyházi személyek állítják, hanem a hívek, sőt időnként a vallástalan polgárok is....- Mit tesznek azért, hogy az örömhírt, a tanítást ne csak a hívek, a templomba járók, a vallásosok ismerjék? Hogy érik el, hogy a római katolikus egyház történelmi kapui valóban szélesre táruljanak?- A sok rendezvény közül egyik sem volt belterjes. Jöhetett és jött a városból és a régióból is, aki tehette. A nyitottság jegyében helyezzük ma ki, a Szent István-szobor előtti térre - katonai díszőrség oltalmazásával és tisztelgésével - a könyvtárunkból a koronázási ékszerek hiteles másolatait. És éppen ilyen gesztusként születhetett meg s kerül fölállításra a hét kalocsai érsek szobra a sétálóutcában. Intézményeink minden érdeklődőt várnak. A nemrég felújított, igazán pompás Katona-házunkat a városi rendezvények otthonává avattuk.- A kalocsai augusztus 20-ai koszorúzás körül mégis élénk vita bontakozott ki az utóbbi hetekben.- Voltak feszültségek, de azt hiszem, mára megszületett a konszenzus a város társadalmi, politikai és egyházi szervezetei között. Én végig azt pártoltam, hogy ne legyen harminc koszorú és kilencven koszorúzó. Úgy gondoltam, hogy egyszerűsítsük, tisztítsuk meg fölösleges sallangjaitól ezt a demonstrációt. Az ünnepen két diák, a város, az egyház és az állam képviselője kíséretében vigye a korona alakú koszorút nagy királyunk szobra elé. Végül úgy egyeztünk meg; ha lesz több koszorú, hát legyen, de a szereplők hosz- szas felsorolása elmarad. Ilyenkor ne pártoskodjunk, ne soroljunk föl, címeket, neveket, cégeket... Ünnepi üzenet- Ön holnap, az ünnepi nagymisén nem csak az egyházkerület híveihez, de az ország nyilvánosságához is szólhat, mert az érseki misét közvetíti a Kossuth Rádió. Milyen üzenettel készül?- Legyünk jó keresztények és jó magyarok. Az, hogy Szent István király a pápától kérte a koronát, azt jelenti, hogy tudatosan kereszténnyé akart lenni. Az pedig, hogy a latin egyházhoz fordult, a magyarságunk biztosítéka volt. Ezt sokan talán nem is gondolják. Bár tudjuk, hogy most a bizáci egyház is szentté avatta első királyunkat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a Róma felé fordulás akkoriban igen komoly döntés volt. A történelem tanúsága szerint, ha mi Bizánctól kérjük a hithirdetőket, akkor elveszünk, megsemmisülünk a körülvevő szláv tengerben. Szent István az Űr kegyelméből ettől óvott meg minket. Nem tudtunk megmenekülni ugyan a történelem viharaitól, de megmaradtunk. Istennek legyen hála... FARKAS P. JÓZSEF Ereklyéink a Parlamentben A budapesti bazilika kanonokja őrzi a Szent Jobbot Székesfehérvár, majd Esztergom után az idei Szent Jobb- körmenet a budapesti Kossuth Lajos téren, az Országházban fejeződik be. Az ereklyét rövid időre a Szent Korona mellé helyezik, majd visszaszállítják a bazilikába. A millennium tiszteletére egy évre hazánkba érkezett Dubrovnikből a magyarság államalapító királyának koponyaereklye darabja, amelyet az érdeklődők a Szent István- bazilikában tekinthetnek meg. Budapest A keresztény magyar állam megalapítójának, Szent Istvánnak ünnepén kivételes események tanúi lehetnek mindazok, akik figyelemmel kísérik a millenniumi rendezvényeket. A Szent Jobb az augusztus 20-ai körmeneten kívül egész évben a bazilika kiemelt helyén tekinthető meg. A hazánkba érkezett koponyaereklyét pedig a biztonsági rendszerrel ellátott Szent Jobb kápolnában helyezik el.- Szent István mumifikálódott jobb kézfejét a katolikus egyház ereklyeként tiszteli. Tiszteletben tartjuk mindazon személyek földi relikviáit, akiket szentté avattak - nyilatkozta lapunk munkatársának a Szent István-bazilika kanonokja, Szabó Géza.- István király jobb kézfejének fennmaradását az egyház állam- alapítónk kettős eltemetésével magyarázza. A legenda szerint Istvánt először 1038-ban, majd 1060-ban temették el Székesfehérváron. A második temetés előtt választották le jobb karját, amelyet a következő évszázadokban számtalan helyre hurcoltak. Az ereklye raguzai domonkos szerzetesekhez került, akik már Szent István egyik kisebb koponyadarabját is őrizték. Tőlük sze-' rezte meg az ereklyéket Mária TeAz évezredes magyar ereklye, a Szent Jobb. rézia 1771-ben, s ő rendelte el a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárba is felvetette. A Szent Jobbot Budára szállíttatta és körmenetben vitték végig a városon augusztus 20-án.- A 18. század óta vigyázza az ereklyét a Szent Jobb őre, aki köteles azt biztonságban, kellő tisztelettel és méltósággal, hozzáférhető helyen őrizni, s jeles alkalmakkor a nép, a hívők elé tárni. Ezt a tisztet 18 éve Szabó Géza, a bazilika kanonokja látja el, aki lapunknak elmondta: idén csak a két városba vitték el az ereklyét. Székesfehérvárra, ahol István a törvénynapokat tartotta és ahol eltemették, valamint Esztergomba, ahol államalapítónk született, majd megkoronázták. Az idei ünnep egyik fénypontja a Szent Jobb parlamentbe vitele lesz, ahol a Szent Korona mellé helyezik. Szabó Géza nem tartja kizártnak, hogy a koponyamaradványok is ott legyenek a 20-ai szentmisén, valamint a Szent Jobb- körmeneten. A Dubrovnikból egy évre kölcsönadott koponyaereklyét kü- löngéppel, rendkívüli biztonsági körülmények között szállították a fővárosba. A díszes tartóba helyezett csontok története olyan kalandos, mint a Szent Jobbé. A történészek között nincs egyetértés abban, hogy a maradványokat magyarok rejtegették, menekítették-e el az országból, vagy a törökök zsákmányként hurcolták-e el magukkal. Megtalálásuk után Mária Terézia azokat a horvátországi domonkos rendi kolostorra, míg a Szent Jobbot a hazai Angolkisasszonyok zárdájára bízta. H.M. István király és az államiság Államalapítás Egyes hazai történészek szerint némileg megkésett a millennium. A magyar államiság már száz évvel Szent István előtt is létezett. Kris- tó Gyula, a szegedi Universitas professzora azonban meggyőződéssel vallja, hogy a feudális állam létrejötte csak és kizárólag első királyunk nevéhez köthető.- Ugyanakkor a magyaroknak létezett egy korábbi, nomád jellegű államuk, olyan, amilyen például a hunoknak is volt - tette hozzá az előbbiekhez Kristó Gyula történész, aki Szekszár- don tartott előadást, a szekszárdi fórum keretében. Ám ez sehol nem váltott át egy- akkori - európai típusú államisággá. Illetve, egy kivételt azért ismerünk: a Kárpát-medence magyarságáról van szó. S nem Géza, hanem - erőteljes német hatásra - Szent István a nagy tett végrehajtója. Hallgatóimnak ezt úgy szoktam mondani, hogy Géza még a túlparton, István már az innenső parton van. Kristó Gyula történészprofesszor ■- Tehát egy komoly külső erő kellett a váltáshoz...- Ebben nincs nagy különlegesség. Ha végigtekintünk a világtörténelmen, akkor azt látjuk, hogy a jelentős politikai formációk mindig egy-egy országhoz kapcsolhatók. A kapitalizmust voltaképpen egy állam, Anglia „találta ki”. Ez a példa szóródott szét az egész világon. A szovjet típusú kommunizmusnak is egy központja volt. A globalizáció is egy országból, az Egyesült Államokból sugárzik szét a földkerekségre. A feudalizmus a frankokhoz köthető, ezt az államtípust a németek közvetítették kelet, így az akkori magyar területek felé.- Államalapító Szent István királyunk homlokát véleménye szerint érinthette a ma ismert magyar korona?- Biztos, hogy nem. Erre bizonyíték az is, hogy a korona alsó részének egyik ábrázolása Szent István után készült...- Néhány kutató úgy véli, hogy ez utólagos betoldás...- Ismerem ezt, és az ehhez hasonló, hajuknál fogva előrángatott álérveket. A bizánci Du- kasz Mihály és Konstantin császár, valamint I. Géza királyunk ábrázolása azt bizonyítja, hogy a korona alsó része legkorábban az 1070-es években készült. A felső rész egyfajta fekete doboz, itt a keltezéssel is bajban vagyunk. Azt mindenesetre el tudom képzelni, hogy ennek az abroncsrésznek az egyik eleme, például valamelyik drágakő kapcsolódhat Szent Istvánhoz.-SZÁGéza fejedelem első szobra Közös összefogással készült az alkotás Verőce Elkészült az államalapító Szent István király apjának, Géza fejedelemnek az első lovasszobra, amelyet szombaton lepleznek le Verőce főterén. (Mint ismeretes, a fejedelem István előtt, 972-997 között uralkodott.) Bethlen Farkas polgármester a sajtó munkatársának elmondta: Tóth Dávid szobrászművész alkotásához több nagy cég is hozzájárult. így a hárommillió forintba kerülő, 210 centi magas kőtalapzatot a váci Duna-Dráva Cement és Mészmű Rt. adományozta, a szobor díszkivilágításához pedig a Magyar Villamos Művek Rt. járult hozzá 1,5 millió forinttal. A lakosság adományaira is szükség volt, annál is inkább, mert a félig elkészült szobor egyes darabjait néhány hete ellopták, a hiány pótlása pedig tetemes költséget emésztett fel.
