Petőfi Népe, 2000. július (55. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-31 / 177. szám

Hétköznapi Európa Létezik még puli? Jósorsom úgy hozta, hogy a messzi, kies Tőserdőben nya­ralhattam. A csaknem harminc kilométeres utazást (Kecske­méttől), mint nagy kalandot él­tük meg családunkkal. Mégis ugye, kimozdul az ember! Ilyenkor fáradságot és költséget nem kímél, elhatol a vadre­génybe. De, megérte! Európai szín-- vonalú kiszolgálásban, ellátás­ban van részük mindazoknak, akik a francia „Cote d’Azur” vagy a spanyol Costa Brava he­lyett ezt választják. A Tőserdőt. Mégis alig voltak. Néhányan lé­zengtek a part közelében, még vasárnap is. Az éttermek szinte üresek, a golfpályához nem kell sorban állni, az eladó strandlabdák csak fakulnak a napon, pedig az európai pop slágerlista első tíz helyezettjét üvölti e helyekről sok hangszó­ró éjjel-nappal. Mi lehet a baj? A kérdés elemzését több ol­dalról indíthatjuk. Ahogy egész Európában vannak felkapott és kevésbé népszerű üdülőhe­lyek, úgy itt is. Európa nyugati felén máshova mennek a gaz­dagok és máshova a kevésbé gazdagok (magyarul: szegé­nyek), úgy itt is. Akinek sok pénze van, nem a Tőserdőt vá­lasztja, akinek kevés, annak meg ez is drága. Akkor ki ma­rad, kérdem én? A Töserdőn az árak maga­sabbak, mint Kecskeméten, vi­szont alacsonyabbak, mint a Balatonon, Görögországról már nem is beszélve. Ki fogja üdü­lés előtt ezt a finom különbsé­get kifürkészni? Senki. Sajnálom viszont azokat a ti­szai vállalkozókat, akik nem kalkuláltak a ciánszennyezés okozta rémhírekkel, az árvíz utáni rémhírekkel és a konku­rencia által elterjesztett rémhí­rekkel. És ugyancsak sajnálom azokat a vendégeket, akik még­is ide jöttek, és kénytelenek megfizetni a kisebb forgalom miatt felvert árakat. Pedig higy- gyék el, a Tőserdőn semmi baj, még tisztább, mint a nagy ár előtt volt. Sőt, itt olyan dolgok láthatók, mint sehol Európá­ban. Például a tündérrózsa. Meg a puli. Ez utóbbit azért vagyok bá­tor említeni, mert igaz magyai állat és nekem ilyen kutyám van. Valamint azért mert egy német rendszámú hatszázas Mercedesszel egy őszes úr a Tőserdőn azért állt meg, mert meglátta a pulimat. Nyilván év­tizedekkel ezelőtt távozott Ma­gyarországról, s régi idők s/ép emlékeit idézte neki a puli. Egyáltalán létezik még ez a kutyafajta? - kérdezte. Létezik, mondtam, de ez nem kutya, hanem puli. Láttam a szemén, hogy érti a régi pásztoremberek kitalálta mondást. Szerintem különben a pulit a |j világörökség részévé kellene tenni. Az Európai Unió puli nélkül nagyon szegényes. HÁMORI ZOLTÁN Bankok a szégyenlistán _______ Pénzvilág_________ Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta azoknak a bankoknak a listáját - 99-en van­nak -, amelyeknek figyelmezte­tést küldött. Ezek a pénzintéze­tek megegyeztek abban, mekko­ra illetéket kérjenek a nemzeti valuták átváltásakor. Az Európai Unióban 1999 első napjával vezették be közös pénzként az eurót. A bankjegyek és az érmék előállítása még csak most kezdődik, euróval ténylege­sen csupán két év múlva lehet majd fizetni. Addig érvényben maradnak a régi valuták, de ezek árfolyama nem változik sem egy­máshoz, sem az euróhoz képest. Brüsszel azt szeretné, ha az át­váltásért a bankok az átmeneti időszakban is minél kevesebb pénzt kémének. A tiszta verseny szabályainak mindenképpen el­lentmond az, ha a bankok titok­ban megállapodnak, és egyfor­ma váltási illetéket kérnek a fo­gyasztóktól. Az uniós megítélés szerint ez ártalmas gyakorlat a bankok klienseinek szempontjá­ból. Az EU mindezért büntetést is kiszabhat a bankokra. Ötvenhat belga, hét finn, ki­lenc ír és huszonhét portugál bank kapta meg a bizottság fi­gyelmeztetését, de a testület sze­rint újabbak csatlakoznak a lis­tán szereplőkhöz. Mind a négy érintett államban figyelmeztette Brüsszel a bankok szövetségét is. ■ Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Réseket kell keresni az unió borpiacán Beszélgetés dr. Gerendás Károllyal, az FVM borharmonizációs munkacsoportja vezetőjével Mindig lesznek olyan rések, melyeken keresztül bejuthat­nak a magyar borok az Európai Unió piacára. A hazai ter­mékeknek azonban presztízst kell szerezniük előtte. A nyugat borvidékek ezt tekintélyt nemcsak kiharcolták ré- ges-régen, de féltékenyen őrzik is. Mégis megvan a lehető­ségünk arra, hogy versenyképesek legyünk az olaszokkal franciákkal, spanyolokkal szemben. Erről beszélgettem dr. Gerendás Károly minisztériumi osztályvezetővel egy császártöltési borászati fórumon, melyet az Agrármarke­ting Centrum is támogatott. BORHARMONIZÁCIÓ DR. GERENDÁS KÁROLY 1945-ben született Újpesten 1992-től az FVM Növénytermesz­tési és Kertészeti Osztály vezető­je. Az EU borharmonizációs mun­kacsoport vezetője. 1995-től a kertészeti tudományok kandidátusa. Az Európai Unióban a borvidé­keknek minden évben meg kell küzdeniük a minőségi besorolá­sért. Ez egy komplex szemléletű rendszer. Ez azonban nemcsak az adott borvidéknek, hanem az egész országnak az imázsát is komolyan befolyásolj a - mondja dr. Gerendás Károly. Mi, magya­rok mély tisztelettel nézünk a nagy nyugati bornációkra. Ez azt jelenti, hogyha például ismeret­len spanyol bor kerül az aszta­lunkra, akkor is tudjuk miféle italt fogunk fogyasztani. Ez per­sze komoly önszabályozás nél­kül nem megy. A termelők, a borvidékek önmagukat is sarkal­ják arra, hogy a minőséget meg­tartsák.- Hogyan le­het a hírnevet megőrizni? Mi­ként lehet a ter­mék minőséget fenntartani? Hogyan ellen­őrizhetők a sző­lősgazdák, a borászok?- A dolog nem egyszerű. Léte­zik egy minőségi szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a termelésnél a szőlősgazda egy optimális mennyiségre állítja be a termelé­sét. Ez alapján a gazda a lehető legjobb minőséget hozza ki a szüretkor a szőlőből. Vagyis, nem szed le többet róla, mint amennyi megengedett. Másrészt olyan fajtákat állít be a gazda, amelyek piacképesek. így jó lesz az az alapanyag, amelyből jó mi­nőségű bort lehet előállítani.-Ez azt jelenti, hogy az alföldi borvidéknek is hasonlóan kell vizsgáznia, mint mondjuk a nyu­gatiaknak?- Engedje meg, hogy azt mondjam: itt nincs külön borvi­dék. Minden területnek egyfor­mán kell majd bizonyítania. A nyugati piac ugyanis nem kisebb vagy nagyobb borvidékekben gondolkozik, hanem a magyaror­szági borokat minősíti, értékeli, s igényeli majd.- Előadásában beszélt arról, hogy réseket kell keresni a az EU borpiacán. Hogyan lehet ezt meg­tenni?- Mindenekelőtt azokra a sző­lőfajtákra kell figyelni, amelyeket nem ismernek máshol. Például vegyük a kövidinkát. Nem szabad lebecsülnünk, különleges értékei vannak. Emellett az ital mellett el lehet üldögélni vagy beszélgetni. Üdítő jellegű, könnyen fogyaszt­ható borok persze még akadnak. Ilyen például a kadarka is. Egy magyar borvidéknek keÚ hogy le­gyen. karaktere. Ennek a vonásit adják meg azok a szőlő- és borfaj­ták, melyek sajátosak.- Az előadásában említette, hogy az EU-ban évente 60-70 ezer hektár közötti szőlőterületet lehet újratelepíteni. Ha mi tagok le­szünk, akkor mekkora telepítési nagyságra számíthatunk?- Évről évre meg kell harcolni a kvótákért. Amikor mi csatlako­zunk, az EU-ban változik majd a szemlélet. Mi bevonulunk 100- 130 ezer hektárnyi területtel. Ezek egy része idős ültetvény. Meglesz a lehetőségünk a korszerűsítésre. Akkor viszont olyan fajtákat kell majd telepíteni, amilyet az euró­pai piac igényel - mondotta végül dr. Gerendás Károly. BARTA ZSOLT Borverseny Császártöltésen. Vajon mit hoz a helyi borászoknak az uniós csatlakozás? A piac óriási, a verseny nemkülönben. fotó: b. zs. Vízi út Európán keresztül Baja gazdaságát is fellendítheti az új projekt A svédek lógnak az interneten Svédország ALSO DANUBE néven az Európai Unió új pilot projektet indít be az európai folyami hajózás terén. Ez a Duna egész folyását az Amszterdam-Rotterdam-Antwerpen kikötők­től a Fekete-tengerig egyetlen egységes, háztól házig logisztikai láncba foglalja. VÍZI KÖZLEKEDÉS Az ALSO DANUBE céljára 2002 októberéig szándékoznak kiépíteni és integrálni a cégeket egybefogó információs és kommunikációs rend­szereket. Majd ezeket kívánják négy tényleges logisztikai láncban az Amszterdam-Rotterdam- Antwerpen (ARA) kikötők és Budapest között tesztelni és rendszerszerűen beindítani. A pro­jektet az EU április végén engedélyezte, mely 6,85 millió euróba kerül, s ebből 3,2 milliót az EU támogatásaiból fedeznek. Ha a Duna-Majna-Rajna vízi úton a hajózási szál­lítás felfut, akkor ebből a bajai kikötő, sőt az egész város, de a térség is profitálhat. Nagy László, a Bajai Országos Közforgalmi Kikötőműködtető Kft. igazgatója, is osztja az ál­talános véleményt: a kikötő a vá­ros fejlődésének letéteményese lehet. Ehhez persze az is kell, hogy a szerbiai Duna-ágon bein­duljon a hajózás. Minden adott­ság megvan ahhoz, hogy a múlt­századi fénykor visszatérjen, és a Duna ismét Baja, sőt az egész térség gazdasági életének megha­tározó tényezője lehet - mondotta Nagy László igazgató. A Duna-Majna-Rajna víziút-rendszer második legjelentősebb hazai kikötője a bajai. A fejlesztésre a kikötőben a Duna-hídtól déli irányban 600 méter hosszban 8 ezer méteres partszakaszon adódik kiváló lehetőség például raktárak elhelyezésére. A tavaly okóberben át­adott Ro-Ro kikötő - a szárazföldi kiszolgáló he­lyiségek megépítése után - 60 kamionpótkocsit szállító hajóegység fogadására és kiszolgálására lesz alkalmas. A kikötő vonzáskörzete Magyaror­szág egész déli részét, míg a logisztikai központ vonzáskörzete a Szekszárd-Zombor-Eszék-Pécs által határolt térséget foglalja magában. GÁL ZOLTÁN Svédországnak 3,6 millió inter­net felhasználója van, így a skandináv ország a világon az első helyen áll. Tavaly még csak 900 ezer felhasználó volt az or­szágban - mondta Staffan Carls- son svéd nagykövet Budapes­ten nem régen egy sajtótájékoz­tatón. Tavaly év végén már 5 millió előfizetője volt a svéd te­lekommunikációs társaságok­nak, ez a lakosság 56 százaléka. Mára a svéd háztartások majd­nem 70 százalékának van ott­hon számítógépe, melyek nagy részét az utóbbi két évben vásá­rolták meg. Mattias Frumerie, a svéd nagykövetség titkára el­mondta: a fejlődést nagy mér­tékben ösztönzik oka a magán- személyek adókedvezményei és a vállalatok által nyújtott részletfizetési lehetőségek. Agrárutunk Európába'• Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába « Agrárutunk Európába » Agrárutunk Európába * Agrárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás után? 7. Az Európai Unióban jelentős a kereslet a baromfitermékek iránt MAGYAR BAROMFIHÚS EXPORT AZ EU-BA 1997 1998 1999 tonna 64.967 67.162 66.960 millió dollár 231,015 228,051 197,045 Forrás: Baromfi Termék Tanács AGRÁRKERESKEDELEM A közösség országaiban a sertés után a második leg­népszerűbb hústermék a baromfi. Bár jelentős ' szárnyas termékexportőr az EU, mégis komoly piaci felvevő képességgel ren­delkezik baromfihús téren az unió. Az Európai Unió napjaink legje­lentősebb baromfihús-előállító gazdasági hatalmai közé tarto­zik, a sorrendben csak az USA előzi meg. Az utóbbi években látványos módon vált a koráb­» ban kissé lebecsült baromfihús egyre népszerűbbé mind a fej­lett, mind a fejlődő világ orszá­gaiban. Ezzel a folyamattal össz­hangban folyamatosan nőtt a ba­romfihús termelése az Európai Unióban is, és a nyolcvanas évek közepén még 5,5 millió tonnás produktum a kilencvenes évek végére megközelítette a 9 millió tonnát. A fogyasztás ennél valamivel alacsonyabb, az unió baromfi­hús termelésének mintegy 8- 10%-át exportálja, míg az 5 mil­lió tonnához közeli -tojásterme­lés csak 1,2%-al haladja n^g a saját szükségletet. A magyar ba­romfiágazat a közösségnek kb. 4%-át jelenti hús, illetve 1,3%-át tojás tekintetében és nagy való­színűséggel ez az arány a közel­jövőben emelkedni nem fog, in­kább a baromfitermelők töme­ges csődjével a csökkenést vetíti elő. A fejlődő országokban a ba­romfi termékek növekvő népsze­rűsége elsősorban annak kö­szönhető, hogy az intenzív tech­nológiák és a kedvező éghajlati viszonyok eredményeképpen ol­csón lehet nagy mennyiségű tö­megélelmezési cikket előállítani. Az EU országaiban a fogyasztók inkább a baromfihús nyújtotta különböző előnyöket ismerik el, mint a zsír- és koleszterinsze­gény, gyorsan és könnyen elké­szíthető, konyhakész ételek alapanyagát. Ugyancsak a fejlett országokban volt tapasztalható az a jelenség, hogy a fogyasztók biztonságos élelmiszerféléket keresve tömegesen fordultak el a többi különböző állategész­ségügyi válságokkal sújtott hús­ágazatoktól. Idetartozott például a sziva­csos agyhártyagyulladás a mar­haágazatban, sertéspestis, száj és körömfájás a sertéságazat­ban, amivel természetesen pót­lólagos keresletet teremtettek a baromfi termé­kek iránt az alább említett ágazatok rová­sára. Ennek hatá­sára a kilencvenes évek második felére az EU baromfiágazata ter­melés és fogyasztás tekinteté­ben megelőzte a marhahúsága­zatot, a baromfihús pedig im­már a sertéshús utáni legnép­szerűbb húsféle a tagországok­ban. A marhahús szektor az úgy­nevezett kötött piacszabályozá­sú ágazatok közé tartozik. Itt a termelők megfelelő jövedelem­szintjét rendszeres intervenciós beavatkozások, így központi fel­vásárlások és magántárolási ak­ciók, továbbá különböző támo­gatások, így speciális húsmar- haprémium, borjas tehén, illetve egyéb prémiumkifizetések hiva­tottak biztosítani. Ezzel szem­ben a könnyű piacszervezésű baromfiágazat rendtartása az előzőekben felsorolt intézkedé­seket nélkülözi. Az Európai Unióban a mester­séges beavatkozások hiányában a baromfipiaci árak szintjét - el­tekintve a termelés legfőbb költ­ségtényezőjének, a szemes ta­karmány árától -, közvetlenül a mindenkori kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. KISSNÉ KOLLÁR ESZTER KISKUNSÁGI MG SZÖVETSÉG EU INTEGRÁCIÓS MŰHELY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents