Petőfi Népe, 2000. július (55. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-31 / 177. szám

iÉSI 2000. Július 31., hétfő AZ EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN Petőfi Népe - 7. pldal Partnervárosok szakácskönyve Szerkesztőségünk munkatársai is besegítettek a könyv születésébe Urretxu-Schwarzenbruck-Geyer-Gufidaun-Kecel. Mi köti össze a baszkföldi Urretxut a Bajorországban fekvő Schwarzenbruckkal, a Dél-Tirolban található Gufidaunnal, az Érchegységben megbújó bányásztelepüléssel, Geyerrel és a Duna-Tisza közén fekvő Kecellel? Szó sincs kereske­delmi egyezményekről, „csak” a barátság az egyetlen ösz- szekötő kapocs. Testvérvárosok. Testvérvárosok Ismerik egymás gondját-baját, tudják, mikor ünnepli fennállását valamelyik „testvér”. Segítenek, ha baj van, megajándékozzák egymást egy-egy alkalommal, s nemcsak akkor találkoznak, ami­kor egy évben egyszer eljön az ideje egy hivatalos köszöntőnek. Most valamennyien kedves­kedtek az öt testvérváros vala­mennyi lakójának: közös könyvet adtak ki.- Kezdet­ben egyszerű szakács- könyvnek in­dult - meséli Norbert Reh, Schwarzen­bruck polgár- mestere. Mintegy két évvel ezelőtt vetette fel Albrecht Frister, Schwarzenbruck örökös polgármestere és Hans Schön- weiss, a község gazdasági hivata­lának vezetője: szeretnék a táj­egységekre jellemző recepteket egy könyvben kiadni. Nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen össze kellett gyűjteni a jellemző ételek elkészítésének leírását. Aztán bő­vülni kezdett a repertoár, beleke­rültek az eredeti szűk tervbe nép­dalok, az egyesületek, a település múltjáról szóló történetek. Ugyanezt a munkát végezték el a négy másik testvértelepülésen is. Lehetetlen felsorolni azt a sok embert, szervezetet, segítőtársat, aki mindebben részt vett. Lassan összeállt az anyag, s már csak szakembereket kellett keresni, akik formába öntik a könyvet. Ekkor jött az ötlet, hogy Magyar- országon végzik el a nyomdai munkálatokat. Keceli közvetítés­sel jutottunk el a Petőfi Népe fő- szerkesztőjéhez, dr. Lovas Dáni­elhez, aki vállalta a kiadvány- szerkesztéssel járó munkák irá­nyítását. A Petőfi Lap- és Könyvkiadó munkatársai végezték a tipográ­fiai előkészítést, és szintén kecs­keméti nyomdában, a Print 2000- ben nyomták a könyvet. Szinte napi, talán lehet mondani: „fél­órái” kapcsolatban voltak a né­metországi szerkesztők, lektorok és a kiadó dolgozói. Az internet nélkül nem tudtak volna ilyen könnyedén együtt dolgozni. Az első részt, a német nyelvű ki­adást már kézbe vehették a schwarzenbruckiak. A polgár- mester, Norbert Reh úr azt is el­mondta, neki nagyon tetszik a A közösen írt, és Kecskeméten készült német nyelvű könyv. könyv, még a kedvenc ételei is megtalálhatók benne: a sertésla­pocka és a göngyölt káposzta. A munka további része, a ma­gyar és a spanyol nyelvű kiadás még hátra van. Valamivel köny- nyebb lesz már a kiadó munka­társainak dolga, hiszen nem új­donság nekik a „nemzetközi szerkesztés”. m. m. A bank aggódik, az euro esik Pénzvilág Az Európai Központi Bank to­vábbra is erősen aggódik a kö­zéptávú árstabilitás miatt. A bank az olaj árától és az euró ér­tékvesztésétől félti az árstabili­tást. A pénzügyi elemzők sze­rint a fogyasztói árindexek EU- szerte növekedni fognak a kö­vetkező hónapokban a maga­sabb olajimportszámlák miatt. Jelenlegi szintjén az euró kö­rülbelül 20 százalékkal gyen­gébb, mint tavaly januári indu­lásakor, az olajárak pedig átla­gosan 40 százalékkal magasab­bak, mint ez év elején. Az euró- zóna átlagos fogyasztóiár-inflá- ciója 1,9 százalékos volt tizen­két hónapra május végén. Független elemzők szerint az eurózóna tizenkét havi infláció­ja 2,2-2,3 százalékos volt júni­usban. Az eurózóna inflációja eddig csak egyszer haladta meg a 2 százalékot: márciusban, amikor 2,1 százalékot ért el. Veránkai festmények Maidstone-ban A tárlat megnyitóján Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, Mr. Sandy Bruce-Lockhart, a Kent Megyei Tanács elnöke, Ms. Cheryl Hall, a helyi önkormányzat munkáspárti frakciójának vezetője, és Mr. Peter Latham, kenti festő veránkai alkotásával. _______________Kent megye___________ Nagy sikerrel állították ki a Veránkai Alkotó tábor művészeinek az alkotásait a Kent megyei Maidstone-ban. A siker fokmérőjét talán azzal le­het jellemezni, hogy sok angol műértő látogató vá­sárolni szeretett volna a képekből. A testvérmegye polgárai június 19. és július 21. között gyönyör­ködhettek a festményekben. A tárlatot a „Veránkai élmény - ahogyan a művészek látják” címmel Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. A szigetország közönsége mintegy hetven al­kotásban gyönyörködhetett egy hónapon keresz­tül. A festmények készítői neves dán, angol, fran­cia, belga, portugál, német, olasz, szerb, román és magyar művészek. Ők töltöttek az elmúlt néhány évben heteket a megyei önkormányzat képzőmű­vészeti táborában. Az angliai bemutató után a ké­peket és a grafikákat szeptemberben a németor­szági Villingen-Schwenningenben állítják ki. Szociális Európát építeni Párizs- Az Európai Uniónak ugyanannyi energiával kell a szociális Európát építe­nie, mint amennyit az egy­séges piac vagy az euró lét­rehozásába fektetett Ezt Martine Aubry francia szociá­lis miniszter mondotta az Európai Unió szociális minisztereinek kö­zelmúltban tartott, nem hivatalos párizsi talál­kozóján. A július elsején kezdődött so­ros francia EU-elnök- ségnek ez volt az első miniszteri szintű ren­dezvénye. A politikai ese­mények me­netrendje azt is jelzi, hogy a francia el­nökség egyik legfontosabb feladatának tekinti a szo­ciális Európa modelljének meg­erősítését. A tanácskozáson két téma került napirendre (az EU kö­vetkező öt évre szóló szociális programja és a társadalmi kire­kesztettség elleni harc erősítése). Anna Diamantopolu, az 'EU brüsszeli bizottságának munka­ügyi kérdésekben illetékes főbiz­tosa elmondta, „most első ízben alakult ki ilyen fokú egyetértés ar­ról, hogy a szociális politikákat európai szinten koordinálni kell”. BRUTTÓ MINIMÁLBÉREK AZ EU-BAN 1999-BEN (lóriit) 320.000 -- 280.000­240.000 200.000 100.000 120.000 281.00t 710« 63 00 |)27.00f ...............­1 ff93008!'­Forrás: EUROSTAT Belgium Spanyol- Portugália Francia- Nagy Magyar­ország ország Britannia ország A szociálpolitika része a minimálbérrendszer is. A fenti uniós min­imálbéradatok tartalmazzák a 13-14. havi fizetések egy hónapra jutó arányértékét is. Látható, hogy a magyar összeg a legkisebb, a tavalyi 22.500 forintos résszel. Integrációs szótár Csatlakozási céldátum Magyarország uniós csatlako­zása szempontjából még nem tisztázott az, hogy mikor is lé­pünk be az unióba. Még nincs ilyen dátum. Egy ilyen ún. csat­lakozási céldátumot azért kel­lene kitűzniük, hogy az Európai Uniónak és az oda belépni szán­dékozó államoknak, hogy a tag­sághoz vezető felkészülést könnyebben ütemezhetővé, ter­vezhetővé tegyék. Egy az Európai Unióba lépő országnak ugyanis igen sokrétű jogrendszert kell a végrehajtás szintjén magáévá tennie. Ahhoz, hogy csatlakozását követően mindkét fél kellő hatékonysággal tudjon működni, a jogharmoni­zációt a lehető legtökéletesebben végre kell hajtani. A csatlakozási céldátum rendeltetése, hogy a felkészülés tervezésében segít­sen. A kelet-európai államok csatlakozásának esetében az Eu­rópai Unió még nem határozta meg a saját céldátumát. A tagje­löltek reményei szerint az EU idén decemberre elérkezettnek érezheti az időt az időpont meg­jelölésére. A tagjelöltek ezzel szemben valamennyien megha­tároztak egy-egy céldátumot ma­guknak. A legelsők között járó Magyar- ország már módosítani is kény­szerült egyszer a sajátját, mivel egyértelművé vált, hogy az EU 2002-re nem tud elkészülni. A legtöbb tagjelölt ma 2003 január­ját kezeli belépési időként, a ke­vésbé fejlett Románia és Bulgária 2006-ot, illetve 2007-et. Mérföldkövek a csatlakozásig * Mérföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig A csatlakozás biztos, a dátum kérdéses Beszélgetés Martonyi János külügyminiszterrel MARTONYI JÁNOS külügyminiszter 1944-ben született Kolozsváron 1967-ben végzett a JATE JTK-n 1979-ben kandidátus 1990- ben az ELTE docense 1991- 94 külügyi államtitkár 1997- ben a JATE JTK-án tanszékvezető 1998- tól külügyminiszter Budapest Mindig éppen 5 évre van a csatlakozási dátum. Leg­alább is ezt szokták monda­ni azok a szakemberek, akik az EU és a Magyarország kö­zötti tárgyalásokat nyomon követik. Vajon mi a vélemé­nye a kérdésről a külügymi­niszternek? Martonyi János volt a vendége nemrégen a Magyar Rádió Regge­li Krónikájának. A külügyminisz­tert a műsorvezető, Kristóf Gábor kérdezte. Beszélgetésükből köz­lünk részleteket.- Miniszter úr, kezdjük rögtön azzal, amiről állandóan szó van.Ez az európai uniós csatlako­zás időpontja. Bárki idejön, meg­dicsér bennünket, nagyon jónak tartja az ország felkészültségét, mi vagyunk a jó tanulók. Ez az emi­nens szerep kezd elkopni. Meny­nyire belpolitikai kategória, és mennyire külpolitikai kategória Magyarország uniós csatlakozá­sa?- Pontosan így van. Ez egyszer­re belpolitika és külpolitika, sőt azt mondanám, hogy az európai uniós csatlakozás sokkal több, mint politika - mondta Martonyi János külügyminiszter. Ez gazdaságpolitika, kultúra, civilizáció és így tovább. Ez az or­szág és a nemzet jövőjének egyik meghatározó kérdése. Nekünk van a közösségi vívmányok átvé­telére vonatkozó nemzeti progra­munk, amely nagyon szigorú ha­táridőket állít fel, és végered­ményben azt mondja: 2002 végé­ig Magyarország a felkészülést be fogja fejezni.- Ezt mosolyogva figyeli az Eu­rópai Unió. Pontos ülőpont, dá­tum nem hangzik el, hiszen na­gyon óvatosan fogalmaznak.- A gond az, hogy én sem tud­nám megmondani a dátumot. Megmondom miért. Nekünk na­gyon egyértelmű, határozott szándékunk az, hogy 2001 végéig befejezzük a tárgyalásokat. Na­gyon szeretnénk, hogy ha ezt a le­hetőséget legalább az év végi niz­zai európai csúcs kimondaná.- Kimondható-e az, hogy me­lyek azok az országok, amelyek az ön tapasztalata szerint komolyan mellettünk vannak? Melyek azok, amelyek valamilyen oknál fogva ellenzik Magyarország belépését.- Minden ország támogatja a kibővítést. Nemcsak mint eszmét, hanem stratégiai politikai célt. Ezt mind a 15 tagállam támogatja. El­térések csak az időzítésben, illet­ve bizonyos, a konkrét érdekeket érintő kérdésekben lehetnek. Például lehet, hogy az egyik tagállam egy módon közelíti meg a személyek szabad áramlásának a témáját, egy másik tagállam más módon közelíti meg ugyan­azt a kérdést, mert hiszen más a helyzete. Mondjuk, messzebb van Közép- és Kelet-Európától. Ilyen eltérések vannak. Én mindig óvakodtam attól, és ez nem diplo­máciai óvatosság vagy tapintat, hogy országok szerint tegyünk különbséget. Az elmúlt né­hány hónapban talán egy vagy két kivétellel va­lamennyi kül­ügyminiszter­kollégámmal tárgyaltam a bő­vítés alapvető kérdéseiről. Úgy ér­zem, hogy mindenki támogat minket. Talán van, aki óvatosabb, van aki szeretne gyorsabban elő­relépni, de döntő különbséget én nem látok köztük. Ami itt nagyon lényeges: az, hogy néhány nagy tagállam való­ban szorgalmazza az ügyet. Tudniillik egy dolog valamivel egyetérteni és egy más dolog va­lamiért harcolni, valaminek a zászlaját vinni, és mi úgy érez­zük, hogy néhány nagy tagál­lamnak itt a folyamat élére kell állnia. Mindenki tudja, hogy ki­ről van szó. Mi alapvetően Né­metországtól, Franciaországtól várjuk ezt. De meg kell mondjam, nem­rég volt itt az olasz külügymi­niszter, azt hiszem, hogy Olasz­ország is ilyen szempontból egy nagyon fontos szerepet tud be­tölteni. Olaszország nagy tagál­lam. Nagyon közel van hozzánk érzelmileg, kulturálisan, törté­nelmileg, gazdaságilag, politikai­lag és Olaszország érdekelt eb­ben a bővítésben. De idetartozik ebbe a sorba Nagy-Britannia is. ___________________________________, MB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents