Petőfi Népe, 2000. július (55. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT REUMATOLÓGUSOK II. 2000. Július 21., péntek A mozgásszervi betegségek, mint például a reuma, a porckopás vagy az ízületi gyulladás, gyakran kínzó fájdalommal járnak. A gerinc, a végtagok, a csípő és az izmok fájdalma időnként oly erős lehet, hogy a beteg napokig lábra sem bír állni. Akik ilyen esetek­ben segítenek: a reumatológusok. Sorozatunk mai részében a megye reumatológusai közül mutatunk be néhányat. Ma bajai, halasi és félegyházi szakem­bereket ismerhetnek meg. Hátfájás, sajgó ízületek DR. SOMOS ÉVA 1954-ben szüle tett Baján. 1978-ban dokto­rált a SZOTE-n. 1981 óta dolgo­zik a reumaosz­tályon. 1986-ban reumatológiai és fi­zikoterápia szakvizsgát tett az ORFI-n. Két felnőtt fiúgyermek édes­anyja. Igen gyakori mozgásszervi beteg­ségünk a reuma. Első jele ennek a betegségcsoportnak a fájdalom, mely az izmokban, az ízületek­ben és/vagy a deréktájon jelent­kezik. A fájdalom, a megduzzadt ízület viszi el a beteget a házior­vosához, majd beutalóval a reu­maszakorvoshoz. Dr. Somos Éva főorvos elmondta, hogy zömmel idős korban jelentkezik a reumás megbetegedések valamely formá­ja. Sajnos azonban az utóbbi években egyre több a fiatalkorú beteg. A hajlam részben örököl­hető, viszont az orvostudomány mai állása szerint környezeti ár­talmak is közre játszanak. A reu­ma más betegségekhez is társul és jelentős mértékben hozzájárul kialakulásához a nehéz fizikai munka is. A reumás megbetege­dések közé sorolható a meszese- dés, az izületi gyulladásos folya­matok, a rendszerbetegségek. Gyulladásos gócokat, gerincsér­veket, térd-izületek stb. elválto­zásait kell felkutatni röntgen, MR, vagy CT, illetve labor segít­ségével. A reumás betegségek zö­mét gyógyszerekkel eredménye­sen lehet kezelni, csökkenteni a heves, kitartó fájdalmat, lazítani az izmokat. Ugyanakkor gyógy­tornával, elektro- és hidro terápi­ával lehet enyhíteni a tüneteket. A bajai kórházban e célra a fizi­koterápiás csoport, illetve részleg áll a betegek rendelkezésére. Ál­talában krónikus, kezelésre rend­szeresen visszajáró betegekről van szó, akiket a szakorvos igyekszik munkába állítani, illet­ve javítani az idősek életminősé­gén. A reumás megbetegedések zömének előrehaladását kombi­nált terápiával meg lehet állítani, vagy jelentősen le lehet lassítani a kóros folyamatokat. A beteg is sokat tehet önmagáért, amennyi­ben a fizikoterápián elsajátított tornagyakorlatokat odahaza sem hagyja abba. Semmiképp sem szabad ágynak esni, mert az visz- szafordítja a gyógyulás folyama­tát. Jót tesz a termálvízben való úszás, mozgás. Baján a kivizsgá­láshoz szükséges gyógyászati eszközök a laboratóriumi háttér­rel együtt rendelkezésre állnak. Négy szakorvos váltja egymást párhuzamosan az osztályon és szakrendelőben. Az ambulanci­án minden munkanapon délelőtt 10-től délután fél 4-ig, pénteken pedig 10-től délután 1 óráig fo­gadják a betegeket. Napi átlag­ban 70-100 beteg fordul meg az ambulancián. Alapvetően a be­tegnek nem szabad rajtafeledkez­nie a már megszokott gyógysze­reken, mert például gyomorbán- talmakat, vagy más problémát okozhatnak. Törékeny csontok DR. VINCZE MÁRIA 1964-ben szüle­tett. 1988-ban a SZOTE-n dokto­rált, azóta dol­gozik a bajai kórházban. 1993-ban reumatológiai és fi­zikoterápia szakvizsgát tett az ORFI-n. Férjezett, egy 8 éves fiúgyer­mek édesanyja. Életünk folyamán csontja­ink folyamatosan átépülnek. Ha a bontás nagyobb mérté­kű, mint a csontépítés, ak­kor lép fel a csontritkulás. Ennek következtében töréke­nyebbé válnak csontjaink. A ked­vezőtlen folyamat 40-50 éves kor után kezdődik és évtizedekig tart (évente 2-3 százalékos is lehet). Nőknél a folyamat a változó kor­ban kifejezettebb, ami a nemi hormonok csökkenésével hozha­tó összefüggésbe. Mind a nők, mind pedig a férfiak esetében, 70 éves kor körül már szinte min­denkinél kimutatható a kisebb- nagyobb csontvesztés. Kezdet­ben a betegség tünetmentes. Ezért nevezik az osteoporózist „néma járványnak”. Szűrővizsgá­latokkal, a ma rendelkezésre álló műszerekkel már a 2-3 százalé­kos csontritkulás is kimutatható, míg a röntgenen csak a 30 száza­lék feletti látszik. Dr. Vincze Má­ria adjunktus elmondta, hogy a bajai kórházban 1998 óta külön szakrendelőben vizsgálják és gondozzák a csontritkulásos be­tegeket (rendelés hétfőn és pénte­ken 10-től 13 óráig és csütörtökön 12-től 14-ig). A bajai helyi cent­rum a pécsi regionális centrum­hoz tartozik. Itt Baján is megvan­nak a diagnosztikai feltételek (osteodesiometer és a laboratóri­umi háttér). Ha időben elvégzik a csontsűrűség mérését (gerinc, csípő, csukló), a beteg állapotá­nak romlása jelentősen mérsékel­hető. Jelenleg 2 reumatológus és egy nőgyógyász rendel a cent­rumban. Havonta 400-500 bete­get látnak el előjegyzés alapján. A vizsgálatokat legalább évente ér­demes megismételni. Gyógysze­reket fél évre írhatnak fel 90 százalékos támogatottsággal. A gyógyszeres kezelés mellett na­gyon fontos a rendszeres mozgás, az életmód megváltoztatása. Csökkenteni kell a kockázati té­nyezőket (dohányzás, alkohol fo­gyasztás, mozgásszegény élet­mód). A rizikó faktorok továbbá a pajzsmirigy betegség, steroid tar­talmú gyógyszerek szedése, korai menopausa. Kalciumban dús táp­lálkozással (tejtermékek, főzelék­félék), úszással, kerékpározással serkenthető a csontsejtek építése. Az időskorúaknak javasolják a csúszásgátlókat a fürdőszobá­ban, előszobában, a telefonzsinó­rok és más olyan akadályok eltá­volítását, melyekbe az idősek megbotlanak és olyankor bekö­vetkezik a csukló, a váll, a comb­nyak, a medencecsont illetve a gerinctörés. Ezekkel a látszólag apró módosításokkal a felére csökkenthetők az esések, illetve ennek következtében a törések. Korszerű reumatológia Baján Minél korábban felismerik a reumás megbetegedéseket, annál könnyebb a kezelés. Baján felkészült szakember- gárda, jól felszerelt diag­nosztika és felújított fiziko­terápia teszi lehetővé a kor­szerű gyógymódokat. A csontritkulás korai kiszűrésére is megvannak a feltételek. Dr. Poór László megbízott osztályve­zető főorvos egyben a kórház igazgatói teendőit is ellátja. A reuma kezelése Baján a 60-as években dr. Fincsur Károlynak kö­szönhetően kezdődött el. Az osz­tály 1980-ban alakult meg dr. Gyurákovits András jelenlegi osz­tályvezető főorvos vezetésével. Kezdetben 2 szakorvos dolgozott az akkor még 40 ágyas, ma 30 ágyas osztályon. A betegforgalom azonban 350-ről 1100-ra nőtt, hi­szen idő közben lerövidült a fék- mányos ultra- vőbetegek kezelési ideje. Az ellátá- hangos készülé- si terület Hercegszántótól Soltig két, iontoforé- terjed, összesen 160 ezer lakost zist, elektromos ölel fel, és magába foglalja a kalo- fürdőt, valamint csai kórház területéről származó 4 rekeszes gal- fekvőbetegek ellátását is. Az ősz- ván fürdőt alkal- tály profilja általános reumatoló- maznak (az gia. Egyaránt kiterjed a szakembe- utóbbival a vég- rek figyelme a gyulladásos-, a tagokat keze- degeneratív megbetegedésekre, lik). Ezenkívül valamint a csontritkulásra. Ez a gyógytornászok profil lehetővé teszi azt is, hogy in- és masszőrök nen szakvizsgázzanak a fiatal or- segítik a betegek vosok, akikre oly nagy szükség gyógyulását, van. Szerves része a reuma ősz- Külön szolgálta- tálynak a fizikoterápia, melyet tásként a bajai uszodában csopor- minden beteghez a megfelelő mind a fekvő- mind a járó betegek tos víz alatti tornát is szerveznek, gyógyszert, ugyanígy a neki leg- igénybe vesznek. A mágneses re- A rászorulókat Hévízre és Balfra megfelelőbb hévizet kell kiválasz- zonanciavizsgálatokon kívül min- utalják szanatóriumba, bár hosszú tani. Ezt az orvosra kell bízni, den egyéb diagnosztikai módszert a várólista. Jó a kapcsolat az ORFI- Elismerés, hogy jövőre Baján ren- helyben alkalmaznak (radiológia, val is. Gyakran kérdezik a reumás dezik meg a dél-alföldi reumatoló- CT, izotópos vizsgálat, osteodezi- betegek, melyik termálvizes me- gus vándorgyűlést, ométer). A fizikoterápián hagyó- dence ajánlott. Tudni kell, hogy ________________________! DR. POÓR LÁSZLÓ 1944-ben született Magyardiósze- gen (ma Szlovákia). 1969-ben doktorált a SZOTE-n. 1969 óta dolgozik a bajai kórház­ban. 1974-ben belgyógyász szak­vizsgát tett Szegeden. 1984-ben reumatológiai és fizikoterápia szak­vizsgát tett az ORFI-n. 1997-ben elvégezte az orvos-menedzserképzőt. 1994 óta a Bajai Városi Kórház főigazgató főor­vosa. Nős, két gyermek édesapja. ÍZÜLETI FÁJDALMAK. A súlyhordozó ízületek, mint például a csí­pő, a térd és a gerinc zavartalan működését porcrétegek biztosítják. A porc elhasználódása a súrlódás révén elkoptatja az ízületet és ez erős fájdalommal jár. _____________________________■ N épbetegség a csontritkulás Dr. Gasztonyi Gyöngyi a belgyó­gyászati osztályról került át az 1977-ben létrehozott reumatológi­ai osztályra. 1985 és 1990 között a központi ambulancia, a felvételi osztály vezetését is ellátta. Az osz­tályos rehabilitációs és reumatoló­giai munka, illetve a szakrendelés mellett még az osteoporosis- ambulancián is dolgozik. A dok­tornő a mai napig belgyógyász­ként szemléli a mozgásszervi megbetegedéseket. Hiszen meglá­tása szerint az egész embert kell nézni, hogy segíteni lehessen a legkisebb problémán is. A moz­gásszervi megbetegedések kez­dettől fogva érdekelték, mivel a belgyógyászati esetek zöme ilyen eredetű volt. Ezért is kezdett el ko­molyabban foglalkozni velük. Egy hatórás szakrendelés alatt 50-60 beteget is megvizsgálnak napon­ta. A mozgásszervi megbetegedé­sek minden korosztályt érinthet­nek. Dr. Gasztonyi Gyöngyi beha­tóbban leginkább a reumatoid- artritises, a sokízületi gyulladásos megbetegedésekkel foglalkozik. Ez egy olyan autoimmun beteg­ség, amelynek oka egyelőre isme­retlen. A vírusfertőzéstől a hormo­nális változásig okozója lehet sok minden. Leginkább a kéz és a láb kisebb ízületeit érinti. Az ujjak és a kézközépcsontok beduzzadásá- val járó betegség, amelynek ko­moly kihatása lehet az évek múl­tával. Nagy fájdalmakat okoznak DR. GASZTONYI GYÖNGYI 1947-ben szüle­tett Kecelen. 1971-ben vég­zett a SZOTE-n, azóta dolgozik a halasi kórház­ban. 1976-ban belgyógyászati szakvizsgát szerez. 1981-ben szakvizsgá­zik reumatológia-fizioterápiá- ból. 1995 óta a reumatológiai osztályvezető helyettese. Elvált, két fia van. egyébként az ilyen gyulladások, az ízületek meg is merevedhet­nek. Erős gyógyszereket, szükség esetén szteroidokat írnak fel ezek­re a problémákra, amelyek mel­lékhatásai csak később jelentkez­nek. Az utóbbi időben azonban egyre inkább növekedik a külön­böző készítmények hatékonysá­ga. Dr. Gasztonyi Gyöngyi szerint elsősorban az életmódbeli válto­zásra kellene törekedniük a páci­enseknek. A kopásos - térd- és csípőízületi fájdalmaknál jelent­kező - betegeknél is nagyon gyak­ran találkoznak olyan beszűkülé­sekkel, amelyeken már csak mű­téttel lehet segíteni. Pedig ezek is elkerülhetőek lennének az időbeli felismeréssel. Korunk betegsége: a reuma DR. CSÁNYI MÁRTA 1951-ben szüle­tett. 1977-ben végzett a 5ZOTE- n, 1985-ig Kecs­keméten, azóta Kiskunfélegyhá­zán dolgozik. 1983-ban belgyógyászatból szakvizsgázott. 1988-ban ráépített reumatoló­giai és fizioterápia szakképesí­tést szerzett. Kiskunfélegyházán és a környe­ző településeken egyre több a mozgásszervi megbetegedés. En­nek legfőbb oka elsősorban a a helytelen táplálkozás, mozgáshi­ány és fizikai túlterhelés. Dr. Csányi Márta adjunktus el­mondta, naponta kilenc órában fogadják a betegeket a kiskunfél­egyházi rendelőintézetben. A re­umatológiai szakrendelést csak­nem hatvan beteg keresi fel egy nap. Ebből a legtöbb páciens nő és egyre több a fiatal. A leggyakoribb betegségek kö­zé tartoznak a degeneratív ízületi elváltozások, a lágyrész reuma- tizmus és a csontritkulás. Dr. Csányi Márta szerint az el­múlt években sokat fejlődött a fi­zikoterápia műszerezettsége, va­lamint nőtt a szakdolgozók szá­ma. A reumatológiai szakrendelést egyébként csaka háziorvos be­utalójával lehet igénybe venni. Sürgős esetekben azonban ellát­nak beutaló nélküli betegeket is. A betegeknek lehetőségük van gyógytornára, ületve gyógy- masszázsra is. A rendelőintézet­ben fizikoterápiával és gyógytor­nával foglalkoznak, a kórházban gyógymasszőrök is rendelnek. Gyógyvizes kezelésre Kiskun- majsára és Csongrádra, rehabili­tációs utókezelésre pedig Hévíz­re és Balfra utalják a betegeket. Annak ellenére kényszerülnek erre, hogy a városi strand vizét 1993-ban gyógyvízzé nyilvánítot­ták. A gyógyvíz kitűnően alkal­mas többek között degerenatív vagy kopásos ízületi betegségek kezelésére. Problémát jelent a- zonban, hogy a gyógyvíz kórházi alkalmazásához előírt feltételek hiányosak. Ennek megvalósításá­ra viszont egyelőre nincs pénze a városnak. A kiskunfélegyházi kórházban reumatológiai osztály nincs. Félegyházáról a kecskeméti, illet­ve a kiskunhalasi reumatológiai osztályra utalják a betegeket. A szakrendelő szoros kapcsolatban áll az országos és megyei intéze­tekkel. A mozgás segíthet Halason a legutóbbi kór­házátalakítás során hozták létre a krónikus és a reha­bilitációs osztályt. A második szakvizsgáját ebben az időszakban szerezte meg a doktornő. így a régi reumaosz­tályból kialakított, 40 ágyas reha­bilitációs osztály vezetésével is megbízták. Főleg degeneratív, mozgásszervi elváltozásokat, agyvérzéses betegeket és baleseti sérülések utáni állapotokat - am- putáltakat, bénultakat - látnak el. Az ápolási, rehabilitációs idő át­lagosan 15 nap. A két osztályon hat szakorvos és 16 nővér dolgo­zik. A reumatológiai osztályon 36 ágyon látják el a betegeket. 1996 májusa óta osteoporosis szakren­delés is működik a Semmelweis- kórházban. Tavaly pedig a csont­sűrűségmérő berendezés átadá­sakor egy tudományos konferen­ciának is helyt adott Kiskunha­las. Azóta már nem kell a távo­labbi klinikákra utazni a vizsgá­latok elvégzéséért. A szakrende­lés is már egy éve működik elő­jegyzéssel, hogy ne várakoztas­sák órákig feleslegesen a betege­ket. Évente egyébként több, mint 10 ezres forgalmat bonyolítanak le. Ennek a felét teszik ki a csont­ritkulásos betegek. A reumatoló­giai kórképek közül a gyulladá­DR. TAKÁCS KATALIN 1955-ben szüle- S 1979-ben végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a hala­si kórházban. —— 1984-ben szakvizsgázott reu­matológiából. 1997-ben moz­gásszervi rehabilitációból szakvizsgázott. Jelenleg a Közgazdasági Egyetem hallga­tója. Férjezett, egy lánya van. sós, ízületi kórképek száma a leg­magasabb. Emellett a differenci­ált diagnosztikai problémákat okozó betegségek is nagyon sok­szor indukálnak hosszas kórházi megfigyeléseket. A fiatalabb kor­osztályból kikerülő betegek szá­ma is fokozatosan emelkedik. Dr. Takács Katalin úgy látja, hogy ez az életmóddal áll összefüggéssel. Nemrég egy 31 éves, agyvérzés­sel bekerülő fiatalembert is reha­bilitálni kellett. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Vajda Piroska, Király László, Paprika Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents