Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

__________________Hétköznapi Európa__________________ A mikor Európa összejön Sose felejtem el. Amikor egyetlenegyszer Londonban jártam, bementem egy úgyne­vezett pubba. Ez pont olyan, mint egy kocsma, csak ango­los. Isten bocsássa meg vétke­met, sört akartam ott inni egy jó nagy korsóval. Két ember volt a helyiség­ben, beszélgettek, a pult mö­gött meg a csapos. Törölgette a poharakat, pont úgy, ahogy a filmekben látni. Odaültem én is, vártam, hogy szóljon hozzám. A két beszélgető úr végigmért, aztán folytatták a diskurzust. A csapos egy-két percig még a poharakra kon­centrált, aztán felém fordult. Már éppen mondani akartam, hogy mit kérek, amikor föl­mutatott egy táblára a feje fö­lött. Az állt rajta: zártkörű klub. Bizonyisten kívülről ezt semmi se jelezte, vessen ma­gára, aki ezt nem tudja. Szé­gyenszemre eloldalogtam, lel­kem keserűsége meghaladta szomjamat. Ez a kis kelet-európainak mindennapos intermezzo a múlt héten jutott eszembe, pedig már több mint tíz éve történt. Amikor láttam, hogy az angol futballszurkolók mi­lyen tehetségesek Belgiumban asztal- és székhajigálásban, autóborogatásban, ökölharc­ban. Belgium ezek szerint nem egy zártkörű klub. Ha­nem az Európai Unió tagja. Csakúgy, mint Anglia. Hogy van ez akkor? Ha az angol fut- ballhuligánokat összehason­lítjuk a Fradi- és Újpest-szur­kolókkal, akkor európailag e szempontból nagyon jók va­gyunk. Ott, az élvonalban. Aztán rájöttem, hogy ezt az egészet másként kell fölfogni. Az angol ember otthon na­gyon rendes, csöndes, visz- szafogott, dolgozik, sorban áll, az átlagnál is fegyelmezet­tebb. Ezek a fiatal szurkolók is. Aztán átruccannak a konti­nensre és villámcsapásszerű- en kitör rajtuk a birodalmi gőg. A futballcsapat eredmé­nyétől, vagy eredménytelen­ségétől függeüenül. Az unióba ugye szinte ha­zamennek és Belgiumban is meg akarják mutatni, hogy ki az úr a háznál. Ezt a fölfogha- tatlan lelki defektet az unió­ban is kezeim kell. Hiszen oly nagy az egyéni szabadság, a határok átjárhatók, ellenőrzés alig, egész Európa együtt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a gazdasági, környezetvédelmi, kereske­delmi megegyezéseken túl, valamiféle lelki - egyedileg is jelentkező - közösség sem ár­tana. Nekik se, nekünk se.- HÁMORI ­Remény nélkül nem megy Az egész kontinens stabilitása szempontjából is fontos, hogy a csatlakozásra váró országok ne veszítsék el a reményt. Ezt Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója fejtette ki az Európai Unió keleti bővítéséről tartott nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten. Inotai András felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet kizárólag a brut­tó hazai termék (GDP) alapján mérni a kelet-közép-európai or­szágok fejlettségét. A jövő szá­mára legalább annyira fontos az egyes országok fejlődési képessé­ge. így számolni kell például az adott ország technológiai színvo­nalával, a lakosság általános kép­zettségével, tűrőképességével is. Az unió keleti bővítése kapcsán az igazgató három kritikus pon­tot említett: a csatlakozni szándé­kozó országok között megnőttek a különbségek, mind a gazdaság szerkezete, mind pedig az uniós előírások teljesítése szempontjá­ból. Ezzel szemben az unió is vá­laszúton áll az agrárpolitika, va­lamint a belső reformok terüle­tén. Majd harmadik kritikus pontként említette a tárgyalások jelenlegi szakaszát, véleménye szerint még számos olyan terület van, amiről az uniós álláspont nem ismert. Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Európa sokszínű világa Beszélgetés Lipócziné ár. Csabai Sarolta főiskolai tanárral Öt nemzet diákjai őrzik egy több évig tartó közös Tempus program kellemes emlékeit. Több nyelvű kötetben jelentek meg azok a tanulmányok, amelyek egy szakmai együttmű­ködés eredményeként születtek meg. A kötet a németor­szági Fillibach Kiadónál jelent meg, és hozzáférhető a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának könyvtárában. Egyik szerkesztője Lipócziné dr. Csabai Sarolta főiskolai tanár volt, az intézmény idegennyelvi tanszékének veze­tője. LIPÓCZINÉ DR. CSABAI SAROLTA 1978-ban végzett a JATE BTK-n magyar-német szakon 1983-tól tanít Kecskeméten a Ta­JSSb 4|§p nítóképző Főiskolán Élig < ?■ jjjlPi 1990-ben doktorált m ‘Ú mte,. aM 1995-től az Idegennyelvi Tanszék vezetője 1998- ban PhD fokozatot szerzett 1999- től főiskolai tanár Oktatás- „Students East-West” a könyv címe. Magyarul így értelmezhető: Kelet-Nyugat diákjai? Hogyan született a könyv? Mi ennek az uniós programnak a története - kérdeztem Lipócziné dr. Csabai Saroltát, a Kecskeméti Főiskola tanszékvezetőjét, főiskolai tanárt.- A történet még 1996-ra nyú­lik vissza. Akkor indult egy há­roméves Tempus programunk, melynek a pályázatát az idegen­nyelvi tanszék oktatói külföldi professzorokkal együtt írták dr. Kruppa Éva közgazdász irányítá­sával. A „Students East-West” cí­mű kötet a pályázat befejezése után, 1999-ben jelent meg. A Kecskeméten megrendezett Euró- pa-szemináriumon elhangzott előadásokat tartalmazza. Szerzői magyar és külföldi tanárok - mondja a tanszékvezető asszony.- Miről szólt az Európa-szemi- náriuml Kik voltak a részvevői?- Az akkori tanítóképző főisko­la német, angol, olasz nyelvtudá­sú hallgatói mellett, a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola néhány német szakos diákját is bevontuk a munkába. Külföldről a Freiburgi Pedagógiai Főiskola, a Kremsi Pedagógiai Akadémia, a Barcelonai Egyetem, a Perugiai Egyetem diákjai vettek részt a programban. Ennek keretében két ízben egy-egy hónapot töltött itt 30-30 nyugati diák. A mieink pedig összesen 40-en töltöttek egy szemesztert a külföldi part­nerintézményekben. A szeminá­riumot is külföldi oktatók részvé­telével tartot­tuk. Ezeken olyan témakö­röket dolgoz­tunk fel, ame­lyek az euró­pai együttélés­ből adódó problémakö­rök egy-egy szeletét mutat­ják be.-Azon által is szerkesztett könyv hat felsőoktatási intéz­mény tanárának 20 tanulmányát tartalmazza. Párhuzamosan 2-3 nyelven is olvashatóak a dolgoza­tok. Miről szólnak az írások?- A kötet első fejezete az euró­pai nyelvekkel és a nyelvpolitika néhány kérdésével foglalkozik - mondja a tanszékvezető asszony. Dr. Janurik Tamás kari főigazgató tanulmányában - többek között - bemutatja Európa nyelvi sokszí­nűségének történeti hátterét. Dr. Ingelore Oomen-Welke, német szerkesztőtársam az idegen, illet­ve kisebbségi nyelvek és beszélő­ik iránti empátiát és odafigyelést fejlesztő feladatsort fűzött tanul­mányához. Dr. Földes Csaba egyetemi professzor a Kárpát-me­dencében élő népek sokféleségé­ből eredő problémákat elemzi. Az én írásom „A társadalmak Eu­rópája” című fejezetben kapott helyet dr. Forgács Erzsébet (Sze­ged) nyelvészeti és dr. Horváth Agnes szociológiai elemzése kö­zött. Tanulmányomban az előíté­letek és az ellenségkép irodalmi megjelenési formáit elemeztem azzal a hittel, hogy az irodalom segítheti beállítódásunk megvál­toztatását. A kötet további kecs­keméti szerzői Koperniczkyné dr. Torma Mária, Smuta Attila és Jakab Edit. Smuta Attila „A mű­vészetek Európája” című fejezet­ben németül megjelent tanulmá­nyában arról ír, hogy milyen je­gyek alapján lehet megérteni a zeneművek üzenetét. Jakab Edit pedig „Az oktatási rendszerek Európája” című fejezetben a né­met nyelv helyzetét elemzi a ma­gyar iskolákban.- Kiknek ajánlja a könyvet?- A kötet a hazai és külföldi Európa-szemináriumok tanköny­ve lehet a felső- és a középfokú oktatásban egyaránt. De minden­ki forgathatja, akit érdekel az egységesülő Európa sokszínű vi­lága - mondotta végül Lipócziné dr. Csabai Sarolta. barta zsolt Sarolta Lipóczi, Ingelore Oomen-Welke eds. udents East- West A közös gondolkodás eredményeként született a kiadvány. Felvételünkön a könyv borítójának részlete látható. Információs oktatási központ Tartanak a keleti munkaerőtől A kecskeméti születésű európai médiamág­nás, Jozef von Ferenczy támogatásával veszi kezdetét egy nagyszabású felsőoktatási és informatikai projekt a hírős városban. ___________ Kecskemét_____________- Nagyon sok ötletet, tervet kapok itthonról, de azt hiszem, a jövő az információé, ezért támo­gattam ezt az elképzelést. Kecskemét a szülővá­rosom, ezért természetes, hogy az oktatási-infor­mációs központ lehetséges megvalósítási hely­színei között az első helyen szerepelt - mondta Josef von Ferenczy. A terv alapgondolata a sikeres kommunikáció, ezért a Josef von Ferenczy Alapítvány évente ki fog adni különböző média- és informatikai díja­kat, amelyek tovább növelhetik majd a képzés színvonalát. Ma­gyarország csatlakozási esélyei­ről Ferenczy úr elismerően nyi­latkozott, és csak annyit tett hozzá zárszóként, a lehetetlen az, amit az ember meg sem pró­bál. A világhírű médiamenedzser elmondta, hogy Magyarország­nak rendkívüli tőkéje van tehetségekben az in­formatika terén, és az uniós csatlakozás szem­pontjából a profi, szakképzett informatikusok a legfontosabb kritériumok közé számítanak. A többmilliárdos beruházás első részeként két fő­iskolai kar - egy informatikai és egy gazdasági - kezdi meg működését a jövő év szeptemberétől. R. a. Brüsszel Amennyiben az Európai Unió a tíz tagjelölt kelet- és közép-eu­rópai ország csatlakozásának pillanatától teljesen szabaddá teszi az utat az ottani munkaerő és kivándorlás előtt, kezdetben évi 335 ezer fős nyugatra áram­lásra kell számítania. Ez áll egy nemzetközi tanulmányban, amelyet az Európai Bizottság munkaügyi felelőse tett közzé Brüsszelben nemrégen. Ennek a tömegnek közel kétharmada, 220 ezer munkás várhatóan Né­metországot választja majd. Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába * Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás után? 6. MAGYARORSZÁG EXPORTJA-IMPORTJA AZ EU-RAN • élelmiszer, ital, dohány export (millió dollár) import 1999 972,6 fí fit 317,0 1998 1054,3 íJW JjjP 372,9 1997 1009,4 348,1 FORRÁS: GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Az EU a zöldség- és gyümölcstermelőket nem egyénileg támogatja. Ezért a gazdák többsége ún. ter­melő-értékesítő szövet­kezeteket alakított. Magyarország a Magyar Élelmi- szérkönyv kialakítása során kö­telező előírásként átvette az Eu­rópai Unió minőségi előírásait. A Magyar Élelmiszerkönyv előírá­sainak való megfelelést 1993 óta vizsgálják az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomá­sok. Az ellenőrzési rendszert fo­kozatosan építik ki. Jelenleg az Európai Unióba exportált tétele­ket minden esetben kötelező jel­leggel ellenőrzik, de növekszik a más országokba menő exportel­lenőrzések aránya is. A követke­ző lépésben Magyarországon is ki kell építeni a hazai és az im­port termékek ellenőrzését is. Az Európai Unió a zöldség- és gyümölcstermelőket nem egyé­nileg, hanem termelői szerveze­teken keresztül részesíti támoga­tásban. A termelői szervezetek állhatnak természetes szemé­lyekből. Működésük formája nincs megkötve. Többségük szövetke­zeti formában működik. Főbb jellemzői a termelő-értékesítő szövetkezeteknek (TÉSZ), hogy zöldség- és gyümölcstermelé­sük megszervezésére, közös áruvá való készítésre, tárolásra és értékesítésre szerveződnek. Az általuk kapható támogatás formái az alábbiak lehetnek: az EU támogatást nyújt már az új szervezetek megalakításához is. Ha a TÉSZ előzetes elismerési tervet készít, úgy az előzetes el­ső öt éve alatt egyrészt kapja a megalakítás segítését és az admi­nisztratív feladatok megkönnyí­tését szolgáló támogatást, mely­nek mértéke 1 millió euró (kb. 250 millió forint) forgalomig az árbevétel 5-5-4-3-2%-a. Az efelet- ti résznél már csökken a támoga­tás mértéke 2,5-1,5% közé, maxi­mum a támogatás felső határa az öt évben 100 ezer, 100 ezer, 80 ezer, 60 ezer, 50 ezer euró lehet. Ugyanakkor a TÉSZ által vég­rehajtott beruházások legfeljebb 75%-os, vissza nem térítendő tá­mogatásban részesülhetnek. Ez utóbbi szabályozás már az adott tagország hatáskörébe tartozik és rendszerint az EU tagállamai a nemzeti mértékeiket 50-60% vissza nem térítendő mértékek között állapítják meg. A TÉSZ-eknek lehetőségük van régió vagy országos szövet­ség létrehozására is, elsőroban azért, hogy érdekérvényesítő te­vékenységüket fokozottabbak tudják érvényesíteni. Az egyéni termelők csak a TÉSZ-eken ke­resztül juthatnak intervenciós kifizetésekhez. Az intervenció célja az, hogy amennyiben az adott évben a termelés mennyisége túl nagy, és a piacon nem értékesíthető, a termelők számára biztonsági há­lóként korlátozott támogatást nyújtson. Ebből következően a kivonási arány alacsony szintű, hozzávetőlegesen a termelési költségeket fedezi. Az EU-ban a zöldség- és gyü­mölcspiacot szabályozó rendele­tek lehetővé teszik s szakmaközi szervezetek elismerését. Ma­gyarországon e szervezetek ha­sonmásai a terméktanácsok. Az EU a zöldség- és gyümölcs­ágazat esetében csak néhány ter­mékre ad exporttámogatást, azt is erősen korlátozott mértékben és értékben. E termékek import- védelme ugyanakkor igen erős. Az EU-ban nagy mennyiségben termelt termékekre belépési ár­rendszer vonatkozik. A megle­hetősen magas belépési ár alatt importált termékekre a vám mel­lett kiegészítő vámot is kell fizet­ni. A belépési árrendszer főleg a magyar gyümölcstermelők szá­mára okoz nehézségeket, de a csatlakozás után viszont szá­mukra is védelmet ad a nem tag­államokból érkező árukkal szemben. KISSNÉ KOLLÁR ESZTER, KISKUNSÁGI MG. SZÖVETSÉG EU INTEGRÁCIÓS MŰHELY

Next

/
Thumbnails
Contents