Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-13 / 87. szám

10. oldal - Petőfi Népe IP AR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA 2000. Április 13., csütörtök ||| Túl nagy a csinnadratta? Szakértők politikai programnak tartják a Széchenyi-tervet A legtöbb kutató, szakmai szervezet, szövet­ség megítélése szerint a Széchenyi-terv prog­ramnak ugyan jó, de tervnek nem nevezhető. A szakértők konkrétumokat hiányolnak a Gazdasági Minisztérium anyagából, mint mondják: csak úgy lehet jó gazdasági progra­mot alkotni, ha az „elveket azok öltöztetik fel konkrét intézkedési tervekkel, akik a ruhát hordják”. A Széchenyi-terv - Nemzeti Fejlesz­tési Terv - egyelőre nem végleges; a szaktár­ca várja az észrevételeket, javaslatokat, s úgy tetszik, ezzel többen is élni fognak. ________________Budapest _______________ A kormányprogramban lefektetett tár- öli " sadalmi célok megvalósítása érdeké­ben az államnak szerepet kell vállalnia a gazdaságpolitika alakításában is. En­nek a jegyében született a Széchenyi- terv, amely magában foglalja a célkitű­zéseket, meghatározza a gazdasági élet súlypontjait, a fejlesztés elsődle­ges területeit, olyan területeket, amelyek ösztönzése láncreakciót indít meg a gaz­daságban; maguk után húzzák a hozzájuk kap­csolódó ágazatokat, így sokszorozzák meg a be­fektetések hasznát. A programsorozat azonban nyilvánvalóan csakis akkor lehet sikeres, ha kö­zös cselekvési keretté válik, vagyis ha a magyár társadalom, a hazai üzleü szektor és a globális szereplők meghatározó csoportjai, valamint a ré­giók közösen alakítják ki és együttesen valósítják meg. A terv a Gazdasági Minisztérium szándéka szerint a magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának programja is, ezáltal elősegíti az uniós integrációra való felkészülést. Bár a szak­tárca többször is hangsúlyozta, hogy a Széchenyi- terv egyelőre nem végleges, mégis sok - legtöbb­ször azonban építő jellegű - kritika éri. A gazda­sági kutatásokkal, előrejelzésekkel foglalkozó Kopint Datorg Részvénytársaság igazgatója, Oblath Gábor szerint a terv sokkal inkább politi­kai színezetű, mintsem gazdasági. A kutató úgy véli, üdvözlendő célokat határoz meg a Széche­nyi-terv, de nem mond semmi újat; csupán az je­lent minőségi változást, hogy a különböző progra­mokat egy tervezetbe fűzte a Gazdasági Miniszté­rium. Oblath szerint a terv nem tartalmaz konkré­tumokat, ez pedig nélkülözhetetlen lenne akkor, ha az Európai Unió számára is készülő Nemzeti Fejlesztési Tervről beszélünk. A különböző prog­ramok már eddig is szerepeltek a kormány rövid vagy hosszú távú gazdasági stratégiájában, java­részük - másként megfogalmazva - szerepel a költségvetési törvényben. A Kopint Datorg veze­tője szerint meg kellett volna jelölni, hogy az egyes fejezetekre milyen forrás áll rendelkezésre, helyi, központi vagy esetleg uniós pénzre lehet-e számítani. Oblath lapunknak elmondta azt is, hogy a Széchenyi-terv programjaira szánt 434 milliárd forint túlságosan kis összeg. Különöskép­pen az, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági tárca ezt a pénzt két évre, 2001-re és 2002-re irányozta elő, és jelentéktelen a GDP tükrében is, amely idén a várako­zások szerint 13 ezer milliárd forint kö­rül alakul, de mindenképpen több lesz 10 ezer milliárdnál. Palócz Éva, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Gazdaság­os Vállalkozáselemzési Intézetének igazgatója szerint a Széchenyi-terv ugyan megvalósítható, de inkább ne­vezhető PR-fogásnak, mint nemzeti fej­lesztési tervnek. Véleménye szerint a terv a Gaz­dasági Minisztérium alá tartozó témák gyűjtemé­nye. Az igazgatónő hiányolja belőle az agrárium- mal, a környezetvédelemmel foglalkozó részeket, és mint lapunknak mondta, így nem is lehetne Nemzeti Fejlesztési Tervnek nevezni. Az elké­szült dokumentum jelzésnek jó lehet - mondta -, de meg kellett volna jelölni benne a prioritásokat, hozzá kellene rendelni az eszközöket, a forráso­kat és a finanszírozásra vonatkozó fejeze­teket. Palócz szerint a minisz­térium hiába vár javaslatokat, mert amíg nem ismert, hogy mennyi pénz, milyen eszkö­zök, milyen in­tézményrend­szer áll a terv mögött, addig nem lehet igazi javaslatokat kidolgozni. A szakértő tehát nem ér­ti, miért övezi „túl nagy csinnadratta” a Széche- nyi-tervet. istsi Számít a tőkeemelő cégek rohamára a megyei cégbíróság PROGRAM 2001-2002 (MRD FT) Autópálya-fejlesztési 120 Innovációs 45 Lakás 200 Turizmusfejlesztési 16 Beszállítói 18 Kis- és középvállalkozás­fejlesztési 25 Regionális gazdaságépítési ■ 10 Összesen 434 Bács-Kiskunban mintegy há­romezer cég még nem végez­te el a törvényben előírt tő­keemelést. Mivel ennek ha­tárideje június 16-a, a követ­kező hónapokban ügyfélro­hamra számít a cégbíróság - mondta dr. Varga Miklós, a megyei bíróság gazdasági kollégiumának vezetője.- A megyében mintegy 12 ezer élő gazdasági társaság működik. Ezek közül körülbelül 3 ezer 600 érintett abban a törvényi változás­ban, miszerint 2000. június 16-ig a káeftéknek 3 millió, a részvény- társaságoknak pedig 20 millió fo­rintra kell felemelniük az alaptő­két. Korábban a káefték esetében ez a szám egymillió, a részvény- társaságoknál pedig 10 millió volt. A változás azért nem érinti mind a 12 ezer céget, mert a szövetke­zetekre, betéti társaságokra és a közkereseti, valamint közhasznú társaságokra nem vonatkozik a módosítás, a káeffék és részvény- társaságok jelentős része pedig eleve magasabb tőkével indult - magyarázta dr. Varga Miklós. Adatigazítás az új törvényhez- A tőkeemelésen kívül van-e más olyan változás is, amire a társasán goknak oda kell figyelniük?- Igen. Az 1997-ben hatályba lépett új társasági törvény - amely az említett határidőt is rög­zíti - azt is előírja, hogy a cégek­nek a társasági szerződés soron következő módosítása alkalmával milyen egyéb adatokat kell még az új törvényhez igazítani. Aki most tőkét emel, az a társasági szerződést változtatja meg, tehát DR. VARGA MIKLÓS 1947-ben született Szegeden. 1973-ban ugyanott szerzett jogász diplomát. 1973-tól fogalmazó a kecskeméti járásbíróságon, majd végigjárja a rang­létrát. 1987-től a gazdasági kollégium vezetője. Nős, 2 gyermeke van. a tőkeemeléssel együtt kell intéz­kednie például a tevékenységi kó­dok módosításáról, a tagok sze­mélyi adatainak kiegészítéséről, valamint az esetleges külföldi tagokkkal kapcsolatos új szabá­lyok alkalmazásáról is. Eddig hatszázan tettek eleget- A tőkeemelésnek milyen formá­ban kell megvalósulnia?- Nem szükséges készpénz­ben. A teljes tőkeemelés lehet ap­port is.- A Bács-Kiskun megyei cégek hogy állnak a módosítással?- Az érintett háromezer-hat- száz társaságból eddig csak mint­egy hatszáz tett eleget kötelezett­ségének. Tehát háromezer céget várunk. Ezek szinte kizárólag káefték. Részvénytársaság csu­pán tizenhárom van hátra, mivel ezek tőkéje általában eleve na­gyobb.- Hogyan állja majd a cégbíró­ság a várható rohamot?- Jelenleg havonta mintegy 8- 900 ügy feldolgozására vagyunk képesek. Május-júniusban ennek többszörösét várjuk, de az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács pénzzel és számítógépekkel, a megyei bíróság elnöke pedig lét­szám átcsoportosításával segít, így ha nehezen is, de győzni fog­juk a munkát. Ha szükséges, má­jusban bevezetjük a 16 óra utáni, esetleg szombati ügyfélfogadást is.- Milyen határidőre kell a mó­dosított adatokat a cégjegyzéken átvezetni?- Káefték és rt.-k esetében ez 60 nap. Ha ezalatt nem tudunk intézkedni, akkor a társasági szerződés automatikusan módo­sul. A Bács-Kiskun Megyei Bíró­ságon azonban ilyen eset még nem fordult elő, s reméljük, hogy most sem fog. Ellenőrizetlenül nem lép hatályba szerződés. Törlik a jegyzékből a fantomcégeket- S ha egy cég nem emel tőkét?- Felszólítjuk, bírságoljuk, s ha ezután sem emeli a tőkét, akkor töröljük a nyilvántartásból.- Jelenleg van-e más, hasonló nagyságrendű feladat a cégbíró­ság előtt?- Folyik a fantomcégek kiszű­rése. Ez a munka tavaly ősszel kezdődött. Bács-Kiskunban a központilag kiadott kritériumok alapján 2 ezer 900 bejegyzett cég került ilyen gyanúba. Közülük 360-nak az ellenőrzése van még hátra. Márciusban 31 fantomcé­get töröltünk a nyilvántartásból. A munka végeztével szívesen tá­jékoztatom a Petőfi Népe olvasóit a tapasztalatokról. BÁLÁI F. ISTVÁN Szekszárdi hídverés Baján Az egykori bajai újvárosi Piros ABC he­lyén új önkiszolgáló nyílt. A szekszárdi Sárszeg ÁFÉSZ mintegy 40 millió forint beruházással újjávarázsolta és korszerű berendezésekkel szerelte fel ezt a for­galmas helyen lévő üzletet. Béres Vilmos, a Sárszeg ÁFÉSZ elnö­ke elmondta:- Baján ez az első COOP Maxi áruhá­zunk. Tolna megyében 35 üzletünk van, közülük 25 élelmiszerboltban az áruvá­laszték széles skáláját kínáljuk kedves vásárlóinknak. Tolnából a Bácska felé ez egy fontos hídpillér. Amikor ezt mondom, a leendő szekszárdi közúti hídra is gon­dolok, mely még közelebb hozza majd egymáshoz a két szomszédos megyé­ben élő embereket. Mi ezt a hídverést a közfogyasztási cikkekkel kívántuk meg­előlegezni a bajai lakosok számára. A vásárlóközönség ebben a COOP Maxi áruházban 3500 árucikk közül válo­gathat, ízlése és igénye szerint. Kéthe­tente váltakozó akciók teszik választéko­sabbá a kínálatot. Tizenkét országos és ugyanennyi Mecsek Füszért Rt.-akciót szerveznek az év folyamán. Az Újváros lakóit az üzletnyitás napján fi­nom falatokkal, kóstolókkal várták. Kató néni (Ihos József) a megnyitón tréfás történetekkel szórakoztatta a bajaiakat. A bevásárlást megkönnyíti és felgyor­sítja a korszerű vonalkódos rendszer. A kasszáknál a készpénzen kívül bankkár­tyákkal is lehet majd fizetni. Világos, tiszta, jól áttekinthető az új üz­let. Kellemes környezetben van. Az árak elfogadhatóak, a kiszolgálás kulturált. Széli Péter, Baja város polgármestere és Béres Vilmos, a Sárszeg ÁFÉSZ elnöke közösen adták át a vásárlóknak az új COOP Maxi áruházat. Nyereség nehéz év után SOLTVADKERT A tavalyi nehézségek ellenére 2,5 millió forint osztalék jut a soltvadkerti Jóreménység Szak- szövetkezet üzletrész-tulajdono­sainak az idén. Ez is elhangzott a napokban megrendezett éves beszámolón. A rendezvényen a 688 tagból 475-en vettek részt. Deli Géza elnök elmondta, hogy a borfeldolgozás veszteséges volt. A műanyagüzem, illetve az üzemanyagtöltő kút hozott nye­reséget. A borfeldolgozást a ta­gok érdekében a veszteségek el­lenére is folytatni kellett. A szö­vetkezetnek saját szőlőültetvé­nye nincs. A tagoktól tavaly 17 ezer, míg a kívülállóktól 5 ezer hektó bort vettek meg. Csaknem ugyanennyit is értékesítettek, amelynek nagyobb része palac­kozott áru volt. Szőlőből mind­össze 2500 mázsát vásároltak a termelőktől. Ez töredéke - ne­gyede - volt a 98-as vételnek. A tavalyi év mérlegét megvonva az elnök elmondta: az adózás előtti nyereség 11 millió 274 ezer fo­rint volt, s ennek csaknem ne­gyedét osztják fel a résztulajdo­nosok között. BARTA ZSOLT Bortúra raly Szeged Május 26-27-28-án bortúra raly lesz Dél-Magyarországon. Sze­gedről indul és Szegedre fut be a „mezőny”. A túra célja: a déli ré­giók természeti szépségeinek, műemlékeinek, kiemelkedő bor­vidékeinek és a kulturált borfo­gyasztásnak a megismertetése a résztvevőkkel. A megyében Maj- sát, Kiskőröst, Kecelt, Hajóst és Baját érinti az útvonal. A szerve­ző a szegedi G. F. V. 2000 Bt. Uj helyen a szerkesztőség! Április 16-ától a Kazinczy utca 1. szám alól új helyre költözik a Petőfi Népe kiskunfélegyházi szerkesztősége, A jövőben hirdetéseikkel, az újsággal, illetve a terjesztésével kapcsolatos ügyeikkel R a Mártírok utca 1. szám alatt, £ a volt Állami Biztosító helyén keressék munkatársainkat! 0% KAMAT RÉSZLETEZZÜK? Március 17-től kamatmentes részletre* is vásárolhat CITROEN JUMPER-t, JUMPY-t, BERLINGO-t vagy C15-öt. Bármelyiket is választja, egy megbízható, takarékos, erős, praktikus és kényelmes haszongépjárműhöz jut, amely kamatostul behozza (kamatmentes) árát. * kezdőrészlettől és futamifőlől függően Az Ön márkakereskedője: Király Autó Kft. 6400 Kiskunhalas, Szabadkai u. 35. Tel./fax: (77) 427-015 6000 Kecskemét, Jókai út 35. Tel./fax: (76) 500-031 CITROÉN

Next

/
Thumbnails
Contents