Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-10 / 34. szám
I 2000. Február 10., csütörtök G A Z P A S Á G I TÜKÖR Petőfi Népe - 7. oldal Nemzeti parkok és „földvásárlási csalások” A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának levele a vitatott gyakorlatról minisztráció idején is folytatódnak (az átvett földek több mint egyharmadá- nak a megvásárlását a kisgazda irányítás alatt álló Minisztérium jóváhagyásával végeztük). Megjegyzem, hogy a tényeket igyekszem leírni, és távol áll tőlem bármilyen felelősség áthárítása. Most is azt állítom, hogy a földvásárlásra hozott jogszabályok szakmailag helyes döntések eredményei, ugyanis a privatizáció időszakában a természetvédelem egyetlen hatékony eszköze a legértékesebb területek állami tulajdonba vétele. Ezt a nemzetközi gyakorlat is igazolja. 6. A vásárlások során mindig figyelemmel voltunk az adott időszak „piaci” áraira (kárpótlási jegyek valós forgalmi értéke stb.). Egyetlen szövetkezet sem adta „bagóért” a földet. A A Kiskunsági Nemzeti Parkban kevés a jó föld. fotói pn-archIv Többször (legutóbb február 8-án) olvashattunk a Petőfi Népében a tárgyban megjelent szőkébb vagy bővebb beszámolót. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója - mint írja: az olvasók korrekt tájékoztatása érdekében - néhány gondolatot hozzáfűz a témához. 1. Hazánkban jelenleg mintegy 850.000 hektár országos jelentőségű védett terület van (ebből 420.000 hektár nemzeti park). Kerekítve: az ország teljes területének 9%-a áll törvényes védelem alatt. Ebből az eddig megvásárolt térség kb. 150.000 hektár, azaz Magyarország összterületének 1,4%-a. Mondanom sem kell, hogy e túlnyomórészt szikes tavakkal, szikes pusztákkal, lápokkal, mocsarakkal és nedves rétekkel tarkított táj nem fogja megváltam a magyar mezőgazdaságot. 2. Az érvényben levő jogszabályok alapján 1996-ban indultak el a földvásárlások, és minden félreértés elkerülése végett hangsúlyozom: a Magyar Állam, a Magyar Kincstár javára. Elvárható, hogy a jogalkotókból álló parlamentben ne hangozzék el az a téves megjelölés, miszerint a nemzeti parkok a földtulajdonosok. De jure a nemzeti parkok „csak” vagyonkezelők. 3. A vásárlások zöme valóban a szövetkezetekkel adásvétel alapján, a Környezetvédelmi Minisztériumtól (Minisztérium) kapott szerződési minta alapján történt. Kizárólag a földalapokba nem helyezhető (tehát sem a részarány, sem pedig a kárpótlási földalapba), azaz magántulajdonba nem kerülhető földeket érintett, amelyeknek nevesített tulajdonosa nem volt. Következésképpen kézenfekvő volt, hogy a földalapokat elkülönítő szövetkezetekkel létesítsünk jogviszonyt. 4. A létrejött polgárjogi szerződések egyik alapfeltétele az volt, hogy a mindenkori elnök bírja a közgyűlés írásos felhatalmazását (amelyet a.szerződéshez csatolnunk kellett) a jogügylet lebonyolítására. A létrejött szerződést a nemzeti park igazgatója és a szövetkezet elnöke írta alá. A jogtanácsos ellenjegyezte és a Minisztérium megbízott szakértője (avégett, hogy olyan földek ne kerüljenek megvásárlásra, amelyek természeti értéket nem képeznek) véleményezte. Mindezek után a szerződések érvényességi kelléke a Minisztérium ellenjegyzése volt. A szövetkezetekhez került pénz jogszerű felhasználásért a szövetkezetek voltak a felelősek. Ezt a szerződések tartalmazzák. 5. Rendkívül fura gondolkodás terméke lehet a nemzetipark-igazgatókat - akik egy adott állami feladat végrehajtói voltak - tendenciózusan felelőssé tenni ebben a helyzetben, az ún. „évszázad bűnügyében”. A kérdés annál inkább is jogos, mert az azonos eljáráson alapuló vásárlások az új adlétrejött egyezségeket mindig kemény vita előzte meg. Figyelemmel a rendelkezésre álló központi források korlátáira, irreális összeget nem kínálhattunk a területekért. A vásárlási árak megállapításánál az is döntő tényező volt, hogy a megvásárlásra kerülő földek hasznosíthatósága és forgalmazása erősen korlátozott - a természetvédelmi megkötések és az igazgatóság elővásárlási joga miatt. 7. A megvásárolt területek nagy része a természetvédelmi kezelési szempontok betartásával hasznosítható. Sőt szükséges is az ún. természetkímélő gazdálkodás, amely mintaként szolgálhat a nagyobb térségek ökohasznosítására. Eszközök, szaklétszám stb. hiányában az átvett földeket (kivéve az erdőket és bizonyos legelőterületeket) magánszemélyeknek és a még működő szövetkezeteknek adtuk haszonbérbe. Jelenleg 425 élő haszonbérleti szerződésünk van 14 szövetkezettel, 400 magánszeméllyel és 11 egyéb intézménnyel. A haszonbérbeadás négy fontos feltétele:- a bérlő lehetőleg az adott védett terület közelében élő (helyi) lakos legyen,- a mezőgazdálkodást hivatásszerűen végezze,- megfelelő eszköztárral és állatállománynyal rendelkezzen,- vállalja a természetvédelmi követelmények betartását. Visszautasítom a haszonbérbeadásra vonatkozó ingyenes és ötvenéves időtartamú általánosítást! A Kiskunsági Nemzeti Parkban nincs ingyenes haszonbérlet, és a haszonbérbeadás időtartama maximum 5 év. Végezetül el kell mondanom, hogy a kollégáimmal együtt tanácstalanul figyeljük az eseményeket. 25 éves nemzeti parki köz- szolgálatom során ilyen mélypontra még nem süllyedt a hivatalos megbecsülésünk. Annak tudatában, hogy a nemzeti park nemes közcélokat szolgál, bízom benne, hogy a társadalom támogatásával kilábalunk a mély hullámvölgyből, és a jobb sorsra érdemes, szakmailag, erkölcsileg kifogá- solhatatlan köztisztviselői gárdánk megfélemlítés nélkül dolgozhat honi természeti örökségünk megőrzéséért. _________________________PH. TÓtOYWI IRTVÁN IQÁIOATŐ Törvény a turizmusról Idegenforgalom Elképzelhető, hogy a turizmusról szóló törvény még ebben az évben a parlament elé kerül. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) tegnap megvitatta a törvény első koncepciótervezetét, s javasolta annak több szempont szerinti átdolgozását. A testület álláspontja szerint a turizmustörvénynek rögzítenie kell az idegenforgalommal kapcsolatos állami és térségi feladatokat, valamint a turizmus támogatásának rendszerét. Az OIB véleménye szerint a koncepciónak arra vonatkozóan is javaslatot kell tennie, hogy miként lehet kialakítani az idegenforgalmi válsertésfelvAsArlási arak 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 212,26 Ebből: T gazdasági társasági átlagár: 215,Í2 2. szövetkezeti átlagár: 214,58 3. egyéni vállalkozói átlagár: 199,40 II. Húscóhtaqok által felvásárolt élősertés-átlaqár: 210.80 Ebből: 1. gazdasági társasági átlagár: 215,07 2. szövetkezeti átlagár: 215,53 3. egyéni vállalkozói átlagár: 199,42 III. Régiónkénti átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 208 2. É-Alfötd (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 208 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 200 4. Központ (Budapest, Pest megye): 218 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): " 218 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 215 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 216 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: _______________ E : 277,95 U: 266,09 R: 250,30 O: 241,97 P: 234,10 IV. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár:______________________ ______________________________________2,04 DM . .................................................................................................. Forrás: HÚSCÉH Humán erőforrás lalkozások támogatásához szükséges források képzésének állandó feltételeit. Az OIB elfogadta a Magyar Turizmus Rt. beszámolóját a turisztikai célelőirányzatból tavaly lebonyolított pályázatokról is. A szaktárca 1999-ben 2,5 milliárd forint támogatást nyújtott a turizmus fejlesztésére. A források 45 százalékát beruházások kamattámogatására, 16 százalékát kiemelt rendezvények támogatására, 6 százalékát gasztronómiai rendezvények és marketingtevékenység elősegítésére, 3 százalékát szakmai oktatásra, 23 százalékát a gyógy- és termálturizmus fejlesztésének támogatására fordították. Változnak a magyar vállalatvezetők. Egyre inkább elfogadják azt a szemléletet, hogy a munkatársak képzésébe, az emberi erőforrásba fektetett tőke térül meg legjobban - állapította meg a Czipin and Partner termelékenységi tanácsadó cég. Az 1996-ban végzett hasonló felmérésük óta jelentős szemléletbeli változás figyelhető meg az iparvállalatok vezetői körében. Jellemző viszont, hogy a vezetők gyakran kerülik a konfliktust, s „bratyizó” magatartást tanúsítanak. Szeretem ezt az iskolát!- Igazgató bácsi, én úgy szeretek ide járnil - kiáltott fel egy másodikos kisgyerek a folyosón, Ez a mondat híven tükrözi a kecskeméti Szent Imre Katolikus Általános Iskolában folyó munkát. Az iskola célja a családias hangulatú, gyermekközpontú nevelés-oktatás a hagyományos keresztény értékrend szerint. Elsősorban azokat a gyerekeket várják ide, akiknek a szülei a vallásos értékek szerint élnek. Ezekből a diákokból nevel az intézmény tisztességes, a munkáját becsülő és szerető keresztény felnőttet. Az általános ismereteken túl az iskola igényt is ad a továbblépésre. Megtanítja a gyerekeket arra, hogy célt lássanak maguk előtt. Legyen saját jövőképük. Olyan tudást ad a gyerekeknek, ami az életüket megkönnyíti. A nyelvtanulásban például azoknak ajánlják a németet, akik szakmát tanulnak majd. így később a környező országok német nyelv- területére elmehetnek dolgozni. Szent Imre Katolikus Általános Iskola Kecskemét, Szent Imre u. 9. Tel.: 76/322-202 fax: 320-661 Nyílt nap: február 11., péntek 8-12 óráig Az iskola előnyei még:- alacsony osztálylétszám- sok férfi tanár, aki a csonka családból érkező gyermeknek apaminta lehet- nyelvtanulás- drámajátékok- a tantestület jó közösség, a pedagógia alapja a szeretet a gyerekek iránt- az írás-olvasást a hagyományos szótagolós módszerrel tanulják a gyerekek- mindennapos testnevelés, ebből heti 1 óra népi tánc A vallási programokon kívül mást is- iskolai cserkészcsapat, téli-nyári szerveznek. A gyerekek jól szórakoztak túrák, táborok a csibésznapon is. Pert nyert a Postabank Szövevényes akkreditíviigylet a Nádor Rt.-vei Budapest Első fokon pert nyert a Postabank Rt. a Nádor ’95 Rt. ellen egy korábbi akkreditívkibocsá- tással kapcsolatban. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának döntése értelmében á Nádor ’95 Rt.-nek 12,2 millió dollárt kell fizetnie akkreditívfedezet jogcímén. Ezen felül az akkre- ditívnyitás díját és az ezzel járó járulékokat is a vesztes félnek kell állnia. Ugyanakkor elutasították a Postabank keresetének azt a részét, amelyben a pénzintézet arra kérte a bíróságot ugyanebben az ügyben: ne kelljen fizetnie a BCL Trading GmbH részére, s a társaság adjon biztosítékot a fenyegető kárra a banknak. A Nádor Rt. megbízása alapján nyitotta meg a Postabank a vitatott akkreditívet a BCL Trading GmbH javára 12 millió dollár értékben, és ennek az akkreditlvnek lett több bank, köztük a CW Bank is rész- tulajdonosa. A Postabank keresete szerint az akkreditív lehívásához szükséges okirat - amely igazolta, hogy a BCL leszállította a Nádor Rt.-nek a megrendelt acélárut - hamis volt, ezért nem köteles fizetni. A Fővárosi Bíróságon az akkreditív résztulajdonosai közül szerdán egy másik tárgyaláson a CW Banknak első fokon megítélték azt a kétmillió dollárt, amit a Postabanktól perelt. Az OMMI Sükösdi Teljesítményvizsgáló Állomás pénzügyi ügyintézői feladatok ellátására keres munkatársat. Az álláshelyre Közgazdasági technikumi vagy szakközépiskolai végzettségűek, valamint legalább 5 év gyakorlati idővel rendelkezők jelentkezését várjuk. Alkalmazási feltételek és bérezés a köztisztviselői törvény szerint. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajz és az iskolai végzettséget igazoló okmány (OMMI Sükösdi Teljesftményvizsgáló Állomás vezetőjének címzett) pályázati anyaggal lehet. A munkakörről részletes felvilágosítást Daróczi Éva ad, a 06-79/363-033 -as telefonszámon. Pályázati határidő: 2000. február 20. A pályázókat a személyes meghallgatás időpontjáról írásban értesítjük. S Csökken a tehénállomány __Állattartás É vek óta fogyatkozik az ország szarvasmarha-állománya. A Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége szerint egy évszázada nem volt olyan kevés jószág az országban, mint amennyit most nyilvántartanak. A termelők úgy vélik: a jelenlegi gazdasági körülmények a szarvasmarhatartás ellen hatnak. Milyen lehetőségek vannak az állomány növelésére, az ágazat fejlesztésére? - kérdeztük Mucsi Imrétől, az FVM helyettes államtitkárától.- Ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor kiderül, hogy valójában a tehénlétszám csökkenéséről van szó, ugyanakkor növekedett a tejtermelés. Az elkövetkező években a jelenlegi, egy főre jutó 160 literes tejfogyasztást 220-240 literre szeretnénk emelni. Ehhez a tejelő típusú szarvasmarhalétszámot a jelenlegi 270-280 ezerről 330-350 ezerre kell bővíteni. Jelentős létszámgyarapodást szeretnénk elérni a húsmarha-, azaz a kettős hasznosítású marhaállományban is. A hamarosan megjelenő agrártámogatási rendelet tükrözi a tárca szándékát. A húsmarha- program már az idén elindul. Az állattenyésztési támogatást az 1-10 tehenet tartó kistermelők is igénybe vehetik.- Hol lehet értékesíteni a marhahúst?- Jelenleg az egy főre jutó hazai marhahúsfogyasztás 5 kilogramm, ezt a mennyiséget az elkövetkező években szeretnénk fokozatosan 7-8 kilóra emelni. Ez már jelentős belföldi fogyasztás. ÚJVÁRI Partneri kapcsolat A GM új vezetése partneri kap- vett Bartus Pál, az Általános csőlátókat alakít ki az üzleti élet Fogyasztási Szövetkezetek Or- különböző csoportjaival. így a szágos Szövetsége, Hörömpöly munkaadói és a munkavállalói László, a Magyar Iparszövetség, érdekképviseletekkel is. Ennek Szűcs György, az Ipartestületek keretében került sor a találko- Országos Szövetsége, valamint zóra a kis- és középvállalkozók Varga János, a KISOSZ elnöke, szervezeteivel, amelyen részt __________________________1
