Petőfi Népe, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-07 / 5. szám

2000. JANUÁR 7., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL Növekvő szociális ellátások Több mint tíz laktanyát bezárnak a hadsereg-átalakítás keretében Politikai vita a sereg betegségeiről Mostohák a laktanyakörülmények. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Azok a szociális pénz- beni ellátások, amelyek az öregségi nyugdíjmini­mum értékéhez kötőd­nek, e hónap elsejétől automatikusan emelked­nek. Tudtuk meg a Szoci­ális és Családügyi Mi­nisztériumban. A parlament által megszavazott nyugdijak a tavalyinál 8 száza­lékkal magasabbak. Az 1999. évi nyugdíjminimumot, azaz a 15 350 forintot mostantól 16 600 forint váltja fel. Mindebből következik: a nyugdíjminimum­mal összefüggésben kialakított tucatnyi pénzbeli ellátás január­tól automatikusan emelkedik. Több mint négy hónapja eltűnt egy kislány a né­metországi Hessen tarto­mányban. A rendőrök kutyákkal kutatták át a környezéket, hiába. A szü­lők meggyőződése mégis: a kék szemű kislány él. „Különben már megtalálták volna” - mond­ja a szomorú édesanya. Szi­lárdan hiszi, hogy pornó-videó­sok rabolták el a gyereket. A fel- tételezést tanúk is bizonyítani vélik: nem sokkal Johanna eltű­nése előtt egy sötét üvegú, sötét­barna VW Jettát láttak a sport­pályánál: ott, ahol a kislány is tartózkodott, és ahonnan nem tért haza. Az autóra kibocsátott körözés azonban nem hozott eredményt. A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tiszteletbeli elnöke nem vesz részt a párt vezetőségé­nek hét végén tartandó zártkörű ülésén - közölte a CDU főtitkára. Angela Merkel nem tudta meg- mondarű, milyen okok késztették A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló hatá­lyos törvény a nyugdíjminimum összegével összefüggésben ki­alakított pénzbeni ellátások kö­rébe sorolja a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat és a normatív alapon meg­állapítható közgyógyellátást. A nyugdíjminimum függvé­nyében számolják a gyermek- gondozási segélyt (gyes), a gyer­meknevelési támogatást (gyet), és az anyasági támogatást, vala­mint a rendszeres gyermekvé­delmi támogatást csak úgy, mint a sorkatonák családi segélyét. (cs. ben kő) A kétségbeesett szülők - mi­közben nem győzik a lelket tar­tani a húga eltűnése óta búsko­mor tízéves Franciskában - hi­hetetlennek hangzó felhívással fordultak gyerekük elrablóihoz: „Adjátok vissza Johannát, egy­millió márkát fizetünk érte!” Az apa szerint ez akkora összeg, amennyit képtelenség a gyerek­kel megkeresni... Ennyi pénze természetesen nincs a közeli Ranstadtban régi­ségboltot működtető családnak. A közjegyzőnél számlát nyitot­tak, és oda várják a jóakaratú embertársak önkéntes adomá­nyait. A közjegyző kijelentetté: „Ha Johanna nem kerül elő él­ve, vagy a hatóságok holttá nyil­vánítják, az adományokat visz- szafizetik.” részvételének lemondására Kohlt, de hozzátette, tiszteletben tartja a döntést. A vezetőségi ülésen, amelyre a Hamburg közelében fekvő Norderstedtben kerül sor, téma lesz a CDU-nak juttatott ké­tes eredetű adományok ügye is. Népi kezdeményezést in­dít az SZDSZ a kötelező sorkatonai szolgálat meg­szüntetéséért. Az akció­ról a honvédelmi minisz­ternek az a véleménye, hogy az ellenzéki párt csupán politikai tőkét akar kovácsolni a járvány­ból. A közelmúltban fel­lángolt vita azonban úgy tűnik, már nem csak a jár­ványról szól: a végső kér­dés - amiben nincs egyet­értés - az, hogy milyen hadseregre van szüksége az országnak.- Bátor politikai elhatározás nél­kül nem lehet megoldani a hon­védség súlyos problémáit. Nem­csak a járványról van szó, ha­nem a hadsereg általános állapo­táról és az ott uralkodó viszo­nyokról: az elöljárói visszaélé­sekről, a nemtörődömségről, ar­ról, hogy az ország pénzét egy rossz struktúrájú hadsereg fenn­tartásába öli a kormány. Az ed­dig ismertté vált, kormányzat ál­tal tervezett reformok sem old­ják meg a problémákat, csak elo­dázzák azokat - mondta el mun­katársunknak Fodor Gábor sza­baddemokrata képviselő. Pedig a honatya szerint Magyarorszá­gon négy év alatt létre lehetne hozni a hivatásos hadsereget, ami jóval olcsóbb, és ütőképe­sebb lenne a mainál. Ezzel szemben Lányi András, a parlament honvédelmi bizott­ságának kisgazdapárti elnöke la­punknak úgy nyilatkozott: a hadsereget nevelő testületnek te­kinti, amely nemzettudatot ad, ezért nem tartja kívánatosnak a hivatásos hadsereg megteremté­sét. „Az ifjúságunkat meg kell nevelni, mert életmódjában ma­napság nagyon sok a züllött vo­nás” - állítja Lányi Zsolt. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője szerint belátható időn belül nem lesz hivatásos hadseregünk, mert nincs rá pénz. A laktanya-felújí­tások az idén elindulnak, ám er­re a járványtól függetlenül is sor került volna. A hadsereg-átalakí­tásról szóló tervezet szerint tíz laktanyát bezárnak majd. Cáfol­ta, hogy a katonák nem kapnak megfelelő táplálékot, és hogy fa- gyoskodni kényszerülnének a ki­képzőbázisokon. A további meg­betegedések megelőzése érdeké­ben egyébként februárban min­den bevonuló védőoltást kap. A laktanyák tisztjeit ért vádakat - miszerint kialakult gyakorlat az, hogy a gyengélkedőre jelentkező katonák nem kapnak kimenőt és ezért a betegek inkább nem jelentkeznek az orvosnál - a mi­nisztériumban cáfolják. Minden bejelentett esetet kivizsgálnak és ha beigazolódik a vád, a felelő­söket szigorúan megbüntetik. Szabó János honvédelmi mi­niszter szerint minden olyan megállapítás alaptalan, amely az elhelyezési és a szolgálatteljesí­tési körülmények esetleges hiá­nyosságaival hozza összefüggés­be az agyhártyagyulladásos meg­betegedéseket. Hasonló járvá­nyok egyébként nem ritkák más hadseregeknél sem.Ennek elle­nére mégis elrendelte, hogy több gy ümölcsöt és tápanyagban gaz­dagabb ételeket kapjanak a hon­védek. Polt Péter, az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosa általá­nos helyettese megállapította, hogy nincsenek biztosítva a megfelelő életkörülmények, va­lamint azt is, hogy a tisztek meg­sértik a honvédek állampolgári jogait. A Honvédelmi Miniszté­rium a jelentést megalapozatlan­nak tartja, de Polt Péter elmond­ta, hogy állításait bizonyítani tudja. (wilk) Lemondott Medgyesy. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter még tavaly decemberben kezde­ményezte Medgyesy Balázs köz- igazgatási államtitkár felmenté­sét, amit azonban Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatott. Medgyesy tekintettel arra, hogy e helyzet tartós fennmaradása ked­vezőtlenül befolyásolhatná a kor­mány működését, önként meg­vált tisztétől. Tárgyalnak a vasutasok. A MÁV Rt. eddigi ajánlatát módo­sítva a szokásos járatok 40 száza­lékának közlekedtetésére, a szak- szervezetek pedig az alapellátás biztosítása érdekében 16 belföldi tehervonat indítására tettek javas­latot az elégséges szolgáltatásról tartott tegnapi egyeztető tárgyalá­son. A MÁV Rt. korábban a vo­natok 50 százalékát akarta közle­kedtetni a január 10-én kezdődő 60 órás vasutassztrájk alatt. Az elégséges szolgáltatásról pénte­kért 10 órakor folytatódnak a tár­gyalások. Olcsóbb autópályákat. A janu­ár 1-jétől az Ml-es és az M3-as autópályán életbe lépett új díjak csökkentését javasolja a kor­mánynak a Magyar Önkormány­zatok Szövetsége (MOSZ). Állás­pontjuk szerint a 22 ezer forintos éves matrica aránytalanul nagy megterhelést ró az autósokra, so­kan emiatt elállnak a pálya idény­bevételétől, s ezzel a többi útra te­relődik a forgalom, ami zsúfoltsá­got, lassú közlekedést, fokozott balesetveszélyt hoz magával. Vé­leményük szerint az éves matricá­ért legfeljebb 11 ezer, a haviért 1100, míg a heti matricáért csak 500 forintot szabadna kérni. Pedagógusbérek. Az elkövet­kező években a pedagógusbé­reknek reálértékben legalább *7 százalékkal kell növekedniük. Az idei 8,25 százalékos emelés reálértékben csak 2-2,5 százalé­kos növekedést jelent, így még a keresetek szinten tartására sem elegendő. A pedagógusok ér­dekvédelmi szervezete javasolja az utazási kedvezmények bőví­tését is. Javaslatuk szerint a jö­vőben nemcsak a MÁV vonala­in, hanem a Volán-busz járatain is 50 százalékos kedvezményt kellene biztosítani a pedagógu­soknak. Bonyodalmak a cseh határ­átkelőn. Komoly bonyodalmak és hosszú várakozási idő jellem­zi a csehországi határátkelőket azt követően, hogy január else­jével életbe lépett a külföldiek csehországi tartózkodását meg­szigorító új törvény. A külföldi­eknek ugyanis az új előírások szerint a határon az útlevél mel­lett egyebek között egy, az orvo­si ellátásról kötött biztosítási okmányt is be kell mutatniuk. Az előírás nem vonatkozik az Európai Unió országai, illetve Szlovákia, Magyarország, Len­gyelország és az Egyesült Álla­mok állampolgáraira. Nincs még béremelési ajánlás Országos béremelési javaslat nélkül folynak az ágazati és vállalati bértárgyalások, nem sikerült ugyanis megegyezniük a kormányzatnak, illet­ve a munkaadói, munkavállalói érdekképvisele­teknek az 2000. évi ajánlásról. Az országos tár­gyalásokat még nem zárták le, bár az ajánlatok közötti nagy különbség miatt nehezen jöhet létre megegyezés. A szakszervezetek 12,5-13,5 százalékról indítanák az alkut, a munkaadói ol­dal a 8-10 százalékot, a kormányzati oldal a 7,5-8,5 százalékot tartja elfogadhatónak. A ke­resetszabályozást a versenyszférában már 1992-ben felváltotta az országos ajánlás. Azóta csak 1995-re nem sikerült megegyezni a mér­tékről, Az ajánlott és a tényleges értékek évről évre eltértek. Az egyes esztendők béralakulását mutatja be táblázatunk. A BÉRALKUAJÁNLATOK ÉS A TÉNYEK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN (% 1993 1994 1996 minimum l 1 áÚ99____ Hl 1997 maximum ~Ji tény 1998 Ellátás 1999-ben 2000-ben munkanélküliek jövedelempótló támogatása 12 280 Ft lendszeres szociális segély aktív korú nem foglalkoztatottnak 12 280 Ft 13280 Ft 13 280 Ft rendszeres szociális segély 18 éven felüli 67 százalékban csökkent munkaképességű ellátatlannak időskorúak járadéka 10745 Ft 12 280 Ft 11620 Ft 13 280 Ft (egyedülálló) 14 582 Ft 15770 Ft ápolási díj 15350 Ft 16 600 Ft gyes 15350 Ft 16 600 Ft gyet 16600 Ft 16 600 Ft anyasági támogatás (egyösszegű) gyermekvédelmi támogatás (gyermekenként) 23025 Ft 3070 Ft 24 900 Ft 3320 Ft sorkatonai családi segély (valamint további eltartott 15 350 Ft 16 600 Ft személyenként a tavalyi 10 745 Ft helyett 11620 Ft) Normatív alapon megállapítható közgyógyellátás feltétele, hogy a család 1 főre jutó jövedelme ne haladja meg a nyugdíjminimumot. A szülők egymillió márkát ajánlanak kislányukért Emberrabló videósok Helmut Kohl sértve érzi magát Megszületett az igen Michael Douglas hollywoodi filmcsillag és a nála 25 évvel fiatalabb Catherine Zeta-Jones brit színésznő - szóvivőjük közlése szerint - eljegyezte egymást. A 30 esztendős Zeta- Jones egyebek közt a Zorro álarca és az Entrapment című filmekben - Sean Connery, James Bond megszemélyesítője oldalán - vált ismertté. A szép és céltudatos színésznő Colorado államban, Douglas aspeni házában egy síeléssel töltött szabadság alatt, szil­veszterkor mondott igent az 55 éves sztárnak. Douglas az eljegyzés alkalmával egy régi, nagy gyémántgyűrűt ajándékozott szíve választottjának. Az esküvő pontos idejét még nem tűzték ki, de a pár azt tervezi, hogy még az év vége előtt megtartják. Az Oscar-díjas Douglas 1997-ben, 22 évi házasság után vált el feleségétől. Az eljegyzés bejelentése cáfol­ta azokat a korábban szárnyra kapott sajtóhíreszteléseket, hogy a pár összeveszett volna. Douglas és Zeta-Jones 1998 augusz­tusában, a deauville-i filmfesztiválon ismerke­dett meg egymással és 1999 márciusa óta jár­nak együtt. Az ifjú pár - szerelmük hajnalán. Január 1-jétől csak napi hat órát dolgozhatunk monitor előtt Betartását idén még nem ellenőrzik A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendelet janu­ár elején lépett hatályba. A szabályok betartását várható­an ebben az évben sehol sem ellenőrzi még az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Dr. Hódos Tibor, az Országos Munkahigiénés Foglalkozás­egészségügyi Intézet kandidátusa lapunknak elmondta, hogy az új jogszabály az európai uniós elvá­rások szellemében született. A rendelet lényege az, hogy a kép­ernyő előtti munkavégzés napon­ta maximum hat óra lehet, de még így is óránként 10 perces szünetet kell biztosítani a dolgo­zóknak. A korlátozás nem azt je­lenti, hogy a nyolcórányi munka­időt csökkenteni kell, hanem csu­pán a bekapcsolt képernyő előtt töltött időt kell szűkebbre szabni. A fejlett, nyugati országok többségében már régóta vigyáz­nak a dolgozók szeme világá­ra. Az orvosok szerint ugyanis a kutatások bebizonyították, hogy a látással kapcsolatos pana­szok a monitor előtt töltött hato­dik óra után hatványozottan sza­porodnak. Az egészségügyi miniszter ren­deleté szerint a munkáltatók fele­lősek a beosztottak látását, fizi­kai állapotát és pszichés egészsé­gét károsító kockázatok csökken­téséért. A munkafolyamatokat úgy kell megszervezniük, hogy az óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szüneteket biztosítani tudják, miközben a képernyő előtti tényleges munka se haladja meg a hat órát. Dr. Hódos Tibor sajnálatos­nak tartja, hogy az ÁNTSZ jelen­legi létszámával nem képes az el­lenőrzési feladatokat ellátni. Vár­hatóan csak az év második felé­ben kezdődik meg a szakembe­rek felkészítése arra, hogy ponto­san mit és hogyan ellenőrizze­nek. A nyugati országokban mindezt az erős érdekképvisele­tek segítségével oldották meg: a szakszervezetek azonnal jelzik az illetékes egészségügyi hatóság­nak, ha valahol nem tartják be a dolgozók védelmében született jogszabályokat. Németh Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents