Petőfi Népe, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

_____________Hétköznapi Európa_____________ F rissen zöldellő fű Remélem, a természet is tá- tak föl. A természet effajta mogatja hazánk uniós csat- ideológiai hovatartozásának lakozását. Nem a természet- szemmel látható bizonyíté- védelemre gondolok, hiszen kát azért többen megpróbál- az kötelező vizsgatétel, ha-. ták magyarázni. Például az- nem magára a természetre, zal, hogy kint divat a locso- Melynek, mint tudjuk, ré- lás, nálunk meg nem. szei vagyunk. Hathatós köz- A gyep és a pázsit ott úgy reműködése nélkül ugyanis hozzátartozik egy házhoz, nehéz lesz. Aki már élt a mint a cserép a tetőn. Isme- hatvan^s-hetvenes években rik ugye az angol mondást, és a sors különös kegyelme hogy miként kell szép pázsi- folytán kijuthatott nyugatra tot csinálni? Csak el kell vet- néhány dollárral a zsebé- ni a fűmagot, aztán száz ben, az tudja, miről beszé- évig locsolni, meg nyírni, lek. Ezek az imént említett Szerintem meg inkább az világlátott emberek - nem általános, jól begyakorolt voltak valami sokan - mind nemtörődömség okozta a fű ugyanazt mesélték hazatér- sárgaságát is, összefüggés­vén. (Már aki hazatért.) ben a vécépapír hiányával.- Szinte hihetetlen, de He- Az igénytelenség visszaha- gyeshalomtól, pontosan a tott a természetre is. Kedve- határvonaltól a mélyzöld fű ző jeleket látok viszont mos- megsárgul. És ilyen sárga is tanában az uniós csatlako- marad az egész országban, zást illetően. Az emberek lo- Nyugat felé meg mindenhol csolják a füvet. A házak ud- egyformán zöld. Ki érti ezt? varán pázsit zöldell. Nem Az már sokkal ésszerűbb mindenütt, de egyre több tapasztalatuk volt, hogy He- portán, gyeshalomtól varázsütésre Csatlakozási reményeink bepiszkolódtak a vonatfül- megerősítése végett eláru- kék, eltűnt a vécéből a papír, lom, hogy az angol szólásban lelassult az egész szerel- az a száz év azért túlzás, vény. Újra itthon! - sóhajtot- hámori zoltán Kelet-európai gazdaságok brüsszeli szemmel nézve Gazdaság Az Európai Unió szerint az uniós tagságra pályázó kö­zép- és kelet-európai orszá­gokban az idén már gyorsu­lásnak indul a gazdasági növekedés és lassul az inf­láció. A brüsszeli EU-bizottság év vé­gén kiadott előrejelzése szerint a csatlakozásról már tárgyaló és a folyamatba később bekapcsoló­dó tíz térségbeli ország átlagos gazdasági növekedése idén 3,5, 2001-ben pedig 4,4 százalékra gyorsul. Mindez elsősorban a ja­vuló külgazdasági környezet ha­tására történik meg. Az éllovas tagjelöltek közül Magyarország 2000-ben és 2001- ben pedig egyaránt 4,2 százalé­kos GDP-bővülést fog felmutat­ni az uniós előrejelzés szerint. Lengyelországban idén 5,1, két év múlva 5,3 százalékos növe­kedés várható. Csehországban 2000-ben 2,4, egy évvel később pedig 3,8 százalékkal bővül majd a gazdaság. A brüsszeli előrejelzés szerint a román gaz­daság teljesítménye idén is 2,1 százalékkal zsugorodik, 2001- ben azonban már 1,4 százalék­kal bővülhet. Az EU-bizottság szerint a tíz tagjelölt ország - Magyarország, Bulgária, Csehország, Észtor­szág, Lettország, Litvánia, Len­gyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia - átlagos inflációja a tavalyelőtti 16,5 százalék után tavaly 10,2 százalék volt, idén 7.3, 2001-ben pedig 6,1 százalék lesz. Magyarországnak 2000-re 8.4, 2001-re 7,3 százalékos inflá­ciót jósolt a brüsszeli EU-bi­zottság. Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Őrségben a déli határokon A magyar határőrök uniós támogatással tanulnak nyelveket Kiskunhalas Ha belépünk az Unióba, a határőreink a közösség egyik fontos határszakaszát fogják felügyelni. Készülnek már erre a feladatra. A schengeni egyezmény hatályba lépése -1995. március 26. - óta je­lentős változások történtek a ma­gyar határőrségnél. A határátkelő- helyeken hét évvel ezelőtt hivatá­sos útlevélkezelők váltották le a sorkatonákat. 1996-ban már a zöldhatárt is teljes egészében hi­vatásos járőrök 'ellenőrizték. Az utolsó határvadászok két éve sze­reltek le, feladataikat hivatásos határvadászok vették át. A ma­gyar határőrzőkre különösen ne­héz feladat vár az EU-hoz történő csatlakozás után, hiszen ők lesz­nek az Unió külső határainak őr­zői. A magyar-jugoszláv közös ha­tárból 178 km hosszúságú sza­kasz ellenőrzése a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóság feladata.- A schengeni követelmények­hez történő felzárkózás már évek­kel ezelőtt megkezdődött - mond­ta el kérdésünkre Kátai József dandártábornok, a halasi határőr­igazgatóság igazgatója.- Mit jelentett, illetve jelent mindez a gyakorlatban?- A technikai fejlesztés szinte már minden nagyobb határállo­máson megtörtént. A tompái átke­lőhelyen is működik már az az au­tomatizált okmányellenőrző és-regisztrációs rendszer, amely közvetlen összeköttetésben áll va­lamennyi tagállam nyilvántartásá­val. A rendszer segítségével pil­lantok alatt kideríthető az egyén­ről, vagy járműről az összes infor­máció. A rendszer bűnüldözési szempontból már több alkalom­mal is jól vizsgázott, körözött sze­mélyek, lopott gépkocsik akadtak fenn az ellenőrzések során. A magyar határőrök feladata lesz te­hát az Unió külső határainak sza­vatolása. Az államhatár védelme mellett az Európai Unió biztonsá­gának őrzése lesz a dolgunk, s er­re minden területen készülünk, együttműködve a partnerorszá­gokkal - sorolta a dandártábor­nok. A schengeni tagállamokkal tör­ténő együttműködésre kiváló pél­da az a felkészítő tanfolyam, amely a múlt héten kezdődött Kis­kunhalason. Német előadók tarta­nak szakmai felkészítést a magyar határőr tiszteknek az Unión belüli követelményekről. A kétszer egy- egy hetes turnusokban 15-15 tiszt ismerkedhet meg a schengeni normákkal. A halasi alakulattól pedig Elek Gábor ezredes a na­pokban öthetes németországi fel­készítésre utazik. A halasi határ­őrök számára az idei év az ide- gennyelv-tanulás jegyében telik KÁTAI JÓZSEF hatátőr dandár­tábornok 1944-ben szüle­tett Hajdúszo­boszlón. 1963-67-ben vé­gezte el az Egyesített Tiszti Is­kolát Budapesten. 1974-77: Zrínyi Miklós Katonai Főiskola 1989-től a Kiskunhalasi Határ­őr-igazgatóság igazgatója 1996-ban nevezik ki dandártá­bornokká. majd. Egy uniós program kereté­ben a magyar határőrség 800 mil­lió forintot nyert nyelvtanfolya­mokra. A halasi igazgatóság a ke­retből 12 millió forintot kapott. A végrehajtási szolgálatban részt ve­vő tisztek és tiszthelyettesek kö­zül rövidesen hetvenötén kezdhe­tik meg elsősorban a német vagy angol nyelv elsajátítását, de lesz, aki szerbül tanul majd. A határőrségnél a határre­gisztrációs rendszerek fejleszté­sére PHARE-pénzekből 1,6 milli­árd forintot költöttek. Az uniós integrációs felkészülés keretében összesen 37 milliárd forintos fej­lesztéseket valósíthatnak meg a PHARE-támogatásokkal 2003-ig. Az említett összegből körülbelül 13 milliárdot költenek majd a ha­tárőrség technikájának fejleszté­sére. TAPODI KÁLMÁN Gyengélkedő euró Pénteken 0,9764 dolláros árfo­lyammal újabb mélységi rekor­dot döntött New Yorkban a nyu­gat-európai valutaunió közös pénze. Az euró immár több mint 16 százalékkal gyengébb a dollárhoz képest a tavaly ja­nuári induló árfolyamnál. A dol­lár jelenlegi euróárfolyama 2 márka/dollár árfolyamnak felel meg, ami 1989 szeptembere óta a leggyengébb árfolyam a német márka szempontjából. Olasz árváltozások Januárban Olaszországban nőtt az infláció mértéke. Ezúttal azonban nem az olaj drágulása volt a ludas, hanem az élelmi­szer-, a lakás- és a szállodaárak emelkedése. Az olasz statiszti­kai hivatal (Istat) most közzétett adatai szerint az év első hónap­jában 2,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző eszten­dő januárjához képest. Embercsempészeket, autócsempészeket és még ki tudja miféle bűnözőket kell feltar­tóztatniuk már ma is a határőröknek. Az uniós csatlakozás után nehezebb lesz a dol- guk. A világ egyik leggazdagabb területének a határát őrzik majd fotó. pn-archív Mi fán terem az igazi biodízel? Több mint száz éve tudott, hogy a dízelmo­torok növényi olajjal is működnek. Ám ez a megoldás nemigen terjedt el a világban. Mert drága. Ahol mégis használják - mint Ausztriában és Németországban ott az alkalmazás nem más, mint az agrártámo­gatás egyik formája. Manapság Magyar- országon is sokat beszélnek róla.- Biodízel alatt a repcemetil-észtert (RME) kell érteni - mondja a téma egyik neves Bács- Kiskun megyei szakértője, dr. Sztachó-Pekáry István, a kecskeméti főiskola rektora.- Ha a repceolajhoz (kálilúggal katalizálva) metil-alkoholt adunk, akkor repcemetil-észter és glicerin keletkezik. Ez az észterezés. Az RME alkalmas a korszerű, nagy fordulatszá­mú dízelmotorok üzemeltetésére is. A repce­olaj önmagában ugyanis hosszú égésidejű, ezért csak a régi, lassú fordulatú motorok­hoz jó. A korszerű motorokban károsodást okozna. Dr. Sztachó-Pekáry István a Petőfi Népe kéré­sére azt is elmagyarázta, hogy a biodízelt mint üzemanyagot nem a kereskedelmi forga­lomra találták ki. Az túl drága lenne, mert az észterezés nagy költséggel, milliárdos beruházással jár. Ám ha a gazdák a saját maguk által termelt repce­olajból készítik az üzemanyagot, s azt maguk használják fel, akkor nincs áruforgalom, tehát nem jelentkeznek az üzemanyagokat terhelő adók. Felvetődik a kérdés, hogy miként csi­nálják ezt Ausztriában. Dr. Sztachó-Pekáry István ebben is jártas. Ott a gazdák szövetkezetbe tömörülve építik meg a drága észterező üzemet, s a bevitt repce arányában részesülnek a repcemetil-észter- ből. Elvileg ki-ki a sajátját kapja vissza, ezért nincs áruforgalom, tehát nincs adó. Ráadástil a gazda arra a földre, amelyen rep­cét termeszt, megkapja az ugaroltatásért járó állami támogatást is (mert nem közvetlenül élelmiszert állít elő). így gazdaságos Ausztriá­ban az RME. S hogy Magyarországon is elter­jedjen, ahhoz hasonló konstrukciót és finan­szírozást kellene kitalálni. A házilagos adalékolás az olajszőkítéshez hasonló hely­zetet teremtene, ezért nem járható út. A biodízel alkalmazása az ásványolajhoz ké­pest egyébként csak annyiban környezetkí­mélő, hogy kiömlés esetén nem károsítja a környezetet. Ha a kipufogógázban a rákkeltő nitrogén-oxidok arányát vizsgáljuk, akkor semmiképpen sem jobb, mint az ásványolaj. BÁLÁI F. ISTVÁN Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába » Agrárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás Bács-Kiskun A Duna-Tisza közén élő aktív munkaképes korú lakosság 10,8%-át foglalkoztatja a mező- gazdaság. Ez duplája az országos átlagnak. Ha az itt élő már nyugdí­jaskorú népességet is figyelembe vesszük, akkor minden harmadik család kötődik a földhöz, áttétele­sen az életére hatással van az ag­rárgazdaság. Sokan kérdezik vidé­ki előadásaimon a mezőgazdasági termelők köréből, hogy hová tar­tunk, és mi vár ránk az EU-ban. Az Európai Unió országai mintegy 150 millió hektáron, a tagorszá­gok területének 55%-án folytatnak mezőgazdasági termelést. A me­zőgazdaság az aktív keresők 5,1 %- át foglalkoztatja. Ez az érték 1973- ban még 11,3% volt. Az EU teljes gazdasági teljesítményében a fo­lyamatosan növekvő mezőgazda- sági termelés egyre kisebb helyet foglal el. Az Unióban a GDP (brut­tó nemzeti termék) mindössze 1,7%-át teszi ki jelenleg, szemben az 1980. évi 3,4%-kal. A mezőgaz­daság visszaesése Hollandia levé­telével mindegyik tagországra jel­lemző. Számottevő különbségek azonban még így is fennállnak. Görögországban pl. 10,4%, Né­metországban 0,9% a mezőgaz­daság részesedése a GDP-ben. Az EU tagországai termelik meg a vi­lág gabonatermésének 17%-át, hústermésének 14%-át, a tejterme­lésének 35%-át és a bortermelé­sének 74%-át. Jogszabályi eligazo­dást az EU termelőinek az 1957. március 25-én aláírt Római Szer­ződés ad. A Római Szerződés 39. cikkelye írta elő a tagállamoknak, hogy a mezőgazdaságot és a me­zőgazdasági termékekkel való ke­reskedelmet be kell vonni az in­tegrációba. A 39. cikkely szerint a közös agrárpolitika célja a mező- gazdasági termelékenység növelé­se, a mezőgazdasággal foglalkozó népesség számára az élet- és jöve­delmi színvonal emelése, az ag­rárpiacok stabilizációja, az élelmi­szer-ellátás folyamatos biztosítása és méltányos árszint kialakítása. után? Azonban az EU is küszködik a saját belső korlátáival, így KAP-reformokat ve­zettek be 1993. janu­ár 1-jével, majd az EU berlini csúcsérte­kezletén, 1999. már­cius 24-25-én meg­egyeztek a tagálla­mok a KAP 2000. ja­melők megfelelő jövedelmének biztosítása. Az Európai Unióban a AZ EU RÉSZESEDÉSE A VILÁG MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÉBŐL (SZÁZALÉKBAN) további reformjáról. Ezek az intézkedések továbbra is a Római Szerződésben rögzített el­veken nyugszanak, azaz a fő cél a mezőgazdasági termékek és élel­miszerek egységes piacának mű­ködtetése és a mezőgazdasági ter­gabonafélék képviselik a szántóte­rület legnagyobb részét: a 76 millió hektárnyi szántóföld 48%-án, azaz 36 millió ha-on folyik gabonater­mesztés. A 85 millió tonna körüli éves búzatermésével az EU a vilá­gon az első helyen áll, megelőzve a 65 millió tonna búzát termelő USA-t. Magyarország 4,7 mil­lió hektáros szántóterületé­nek 60%-án, mintegy 2,7-2,8 millió hektáron termel gabo­nafélét. Ezek az adatok azt mutatják, hogy bár a gabona- termesztés az EU-ban a mező- gazdaság egyik legfontosabb ágazata, Magyarországon a gabonafélék növénytermesz­tésben és közvetett módon az állattenyésztésben betöltött szerepe az EU-val összeha­sonlítva sokkal jelentősebb, és emberek ezreinek megélhetését biztosítja. (Folytatjuk) KISSNÉ KOLLÁR ESZTER KISKUNSÁGI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG, EU INTEGRÁCIÓS MŰHELY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents