Petőfi Népe, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

| 2000. Január 31., hétfő AZ EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN Petőfi Népe - 7. oldal Uniós támogatások a felzárkóztatásra Aki jól pályázik, milliókat nyerhet el céljaim Brüsszeltől PÉNZÜGYI ALAPOK A gazdaságilag fejletlen, ám az EU-hoz csatlakozni kívá­nó országokat a közösség tá­mogatja. 76S milliárd forint nagyságú összeg jut a kelet­európai országok megsegíté­sére. A pénzeket akkor lehet lehívni Brüsszelből, ha meg­felelően pályáznak az ala­pokra. Hárommilliárd euró. Ennyi pénzt szán az idén az Európai Unió ve­zetése a csatlakozni kívánó ke­let-európai országok felzárkózta­tására. Mindez szerdán Budapes­ten hangzott el a DHV Magyaror­szág Kft. által rendezett Európai Unió Médiaklub idei első tájé­koztatóján. A fórumon Vajda László, az FVM főosztályvezető­je, Heil Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Phare Koordinációs Tit­kárságának vezetője és Gál Ben­ce ISPA-program-szakértő is részt vett. A fentebb említett összegből, mely több mint 765 milliárd fo­rint, hazánknak is jut. Idén mint­egy 220 millió eurót (1 euró 255 forint) kap az ország. Ez három ún. előcsatlakozási alap segítsé­gével vehető igénybe. A PHARE programon keresztül 100 millió, az ISPA előcsat­lakozási alap se­gítségével 80-90 millió, míg a SAPARD alap tá­mogatásával 38 millió eurót hív­hatunk le. De mik is ezek az alapok? Heil Péter elmondta, hogy a PHARE program 1988- tól él. Az akkori nyugat-európai közösség ha­zánk, illetve Lengyelország társadalmi rend­szerének a de­mokratizálására hozta létre az alapot. Illetve a két állam piac- gazdaságának a fejlesztésére. Az­óta 13 ország kap pénzt a PHARE segítségével. A programok alap­ján az összegek 30 százaléka in­tézményfejlesztésre megy, míg a maradék területfejlesztési beru­házások támogatására. Az ISPA program mindenekelőtt a hazai infrastruktúra, illetve a Az Unió döntéshozói központja Brüsszelben. Milliárdokról hatá­roznak a tiszviselők ezekben az épületekben. fotó, b. zs. környezetvédelmi beruházások fejlesztését segíti elő - tájékozta­tott Gál Bence. Az önkormányza­tok számára lehet vonzó a pályá­zati lehetőség. Például hulladélde- rakók, szennyvíztisztítók kiépíté­sére lehet innen pénzt igényelni. Mint mondotta, legalább 5 millió euró a támogatási szint, ami felett érdemes pályázni. A vidék-, illetve az agrárfejlesztés szempontjából fontos az Unió SAPARD-programja. Brüsszel 10 milliárd forintot szán az alap fel­töltésére. Vajda László, az FVM európai integrációs főosztályának a vezetője elmondta, hogy ez az összeg mindenekelőtt a vidéki gazdálkodók támogatását jelenti. A fenti összegekre április-május­tól lehet pályázni. A szakember elmondta: mindenki részesülhet az összegből aki pél­dául mezőgazdasági üzemének a fejlesztését tervezi. Vagy akik a termékfeldolgozását akarják saját cégükön belül megoldani. Esetleg értékesítő telephelyet építenek. De támogatják a termelői szerve­zetek, szövetkezetek, kft.-k egyéb egyesülések létrehozását is. Segít­séget lehet kérni az alaptól ökoter­melés fejlesztésére, vidéki infrast­ruktúra, például bekötőút építésé­re is. De azok gondolkozhatnak a pályázati lehetőségen akik a ta­nyaturizmusban látnak fantáziát. ______ ________BART* IBOLT E rősödő gazdaság Nagy-Britanniában 1,9 százalé­kos volt a GDP növekedése 1999-ben. A statisztikai hivatal által pénteken közzétett adatok szerint a negyedik negyedévi növekedés 0,8 százalék volt az előző három hónaphoz, és 2,7 százalék az előző év azonos idő­szakához képest. 1998 első ne­gyede óta ez volt a legnagyobb szintű negyedéves GDP-növeke- dés az országban. Pénteken köz­zétett független londoni gazda­ságkutatói előrejelzések szerint a gazdasági növekedés idén el­éri a 3 százalékot, az infláció megmarad a jelenlegi alacsony - 2,2 százalékos - szinten, míg az átlagjövedelmek növekedése 5 százalékos lesz. Kevesebb állástalan A közel 2,6 milliós francia mun­kanélküli sereg létszáma de­cemberben csaknem 41 ezer fő­vel csökkent - tették közzé Pá­rizsban. A munkanélküliségi rá­ta ezzel 10,6 százalékos lett. A francia hatóságok a regisztrált munkanélküliek számát teszik közzé, ezek aránya december­ben hét év óta a legalacsonyabb volt. Jelentős eredmény, ha tud­juk, hogy 1997 közepén - Lionel Jospin kormányzásának kezde­tén - a francia munkanélküliek aránya még 12,6 százalék volt. Világot látva tanulni a szakmát Az EU-csatlakozás nemcsak a mezőgaz­daság átalakítását, hanem a mezőgazda- sági képzés átalakítását is megkívánja. Ennek az elvárásnak és kihívásnak már évek óta sikerrel felel meg a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépis­kola. Oktatás Az EU-konform világbanki szakmai képzés 1993-ban kezdődött el az iskolában. Az integrá­cióra való felkészülést az alapképzés mellett az intézmény külföldi kapcsolatai is szolgálják. A testvériskolák révén ugyanis a kecskeméti diá­kok megismerhetik a nyugat-európai tagor­szágok (Németország, Franciaország, Nagy-Bri- tannia) mezőgazdasági képzé­si rendszerét. A németországi Rüsselsheimmel 1992 óta van a kecskeméti intézménynek szakmai és oktatási kapcsola­ta, a franciaországi Dijon me­zőgazdasági szakiskolájával pedig 1999-ben kötöttek együttműködési megállapo­dást. Még tavaly májusban járt - egy sikeres pályázat jutalma­képpen - egyhetes tanulmány­úton Dijonban a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépis­kola diákcsoportja. A látogatás eredményeként kötötték az együttműködési egyezményt a dijoni Félix KIR Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Líce­ummal. Az egyezmény kereté- A kecskeméti diákok számára a dijoni piacon tett látogatás sem volt haszontalan, ben diákcsoportok utaznak Láthatták, hogyan kell az árut a pultra helyezni. fotó. a. b. Franciaországba és onnan hozzánk, szaktaná­rok tanítanak vendégtanárként itt és ott. A kecs- keméü iskolának már korábban is volt alkalma külföldi tapasztalatok szerzésére: több mint száz diák járt kint Franciaországban, Németor­szágban és a Leonardo Pályázat révén az angli­ai Salisburyben. A dijoni kapcsolat azért külön­leges, mert az ottani intézmény képzési struk­túrája eltér a magyarországi gyakorlattól. Élel­miszer-ipari területen, többféle kimeneti szinttel képeznek szakembereket, emellett felnőttkép­zés és távoktatás is szerepel tevékenységi kö­rükben. A kecskeméti diákok a gyümölcster­mesztéssel, szőlőtermesztéssel, a borfeldolgo­zással ismerkedtek Dijonban. ABRAHAM ESZTER Mérföldkövek a csatlakozásio ■ Mérföldkövek a csatlakozásig * Mérföldkövek a csatlakozásig Az ország felvételi időpontja módosulhat Juhász Endre brüsszeli főtárgyaló a csatlakozási folyamatról Brüsszel Magyarország azt reméli, hogy az Európai Unió önnön joganya­gával teljes összhangban lévő álláspontot képvisel majd a csat­lakozási tárgyalások három igen fontos témakörében: a mező- gazdaságban, a területfejlesztési politikában, illetve a munkaerő áramlásának kérdésében - je­lentette ki csütörtökön Juhász Endre magyar főtárgyaló Brüsz- szelben. Magyar újságíróknak tartott évindító tájékoztatóján az Euró­pai Unió mellett működő brüsz- szeli magyar missziót vezető nagykövet úgy vélekedett: a csatlakozási tárgyalásoknak nem az a fő tétje, hogy milyen típusú és időtartamú mentessé­gi igényeket vagy derogációkat kér Magyarország, hanem az, hogy az ország tud-e teljeskö- rűen integrálódni az európai rendszerbe. Ebből a szempont­ból lesz kiemelt jelentőségű, mi­lyen álláspontot képvisel majd az Európai Unió az említett há­rom területen. Hivatalosan az Unió még nem közölte, mely területeken kíván­ja csupán a csatlakozást követő bizonyos fáziskéséssel biztosí­tani a tagországokat megillető összes járandóságot és jogot az újonnan belépőknek, de széles körű várakozások szerint a nagykövet által említett három terület e kategóriába tartozik. Juhász Endre nagykövet úgy ér­tékelte, Magyarország számára megfelelő az uniós közösség új bővítési stratégiája. Budapest üdvözli azokat a kijelentéseket, hogy a stratégia a bővítés gyor­sításának irányában hat. De úgy ítéli meg, annak olyan elemei is vannak, amelyek aggodalomra adhatnak okot a tempót illetően. Juhász Endre főtárgyaló e- gyébként arra számít, hogy az idei év második felében a tár­gyalások a mezőgazdaság tekin­tetében jelentősen előrehalad­nak. A tárgyalások végkifejleté­re és lezárására ma már csupán a jövő év vége felé lehet számí­tani - mondta Juhász Endre. Magyarországnak módosíta­nia kellett csatlakozási felkészü­lési dátumát. Az Európai Unió kijelentette, hogy csak 2002 vé­gére lesz kész az új tagok be­fogadására, értelmetlenné vált ugyanezen év január elsejét fenntartani céldátumnak - fej­tette ki a főtárgyaló. Ez történelmi mértékkel mér­ve nem jelentős, de a mindenna­pi munkában gondot okozhat, mert felül kell vizsgálni azokat a jogharmonizációs lépéseket, amelyeket az ország jövő év végéig, azaz 2001 végéig szán­dékozott befejezni. Ezek közül elsősorban azokat kell módosítani, amelyek elvá­laszthatatlanul kötődnek a belé­péshez, köztük a kölcsönössé­get feltételezőket - fejezte be tájékoztatóját a nagykövet. Testvértelepülési kapcsolatok Évtizedes barátság Kecel - Schwarzenbruck Új kisbusszal járhatnak ezentúl a keceli idősotthon lakói. A kilencszemélyes járművet a német testvérte­lepülés, Schwarzenbruck adományozta Kecel önkor­mányzatának. Az ünnepé­lyes átadást ma tartják Né­metországban. Nem ez volt az első, várhatóan nem is az utolsó ajándék. Kecel és Schwarzenbruck városa tíz éve kötött testvérvárosi megálla­podást. Évek alatt a protokoll-lá- togatások mellett a két település polgárai között komoly barátsá­gok szövődtek. Rendszeressé vál­tak a partnerünnepségek, a kö­zös programok. A gyerekek szá­mára pedig megszervezték a cse­reüdültetéseket. Barátság és tapasztalatszerzés. E két szóval jellemezte a két vá­ros között gyümölcsöző kapcso­latot Schindler János, Kecel pol­gármestere. A barátság mellett nagyon sok dolgot tanultak né­met partnereiktől. Az évek alatt folyamatosan tanulmányozták a bevált német intézményrendsze­reket. Megfigyelték az ottani ön- kormányzat működését. A hasz­nos dolgokat pedig átvették. Pél­dául 1992-től a keceli szociális otthont egy városi alapítvány mű­ködteti. Ennek köszönhetően sokkal több támogatáshoz jutot­tak, fejlődhetett az intézmény. Az önkormányzatnak pedig ke­vesebb költségbe került. Emellett a keceli vállalkozók több alka­lommal is bemutathatták termé­keiket a schwarzenbrucki iparos­kiállításon. A tíz év alatt több család kö­zött barátság szövődött. Kovács Anna számára a testvérvárosi partnerség elsősorban az emberi és a kulturális kapcsolatokat je­lenti. A keceli hölgy és az egyik német család között közelebbi barátság is kialakult. A nagyobb városi ünnepségek alkalmából rendszeresen meglátogatják egy­mást. Kovács Anna továbbá el­mondta, hogy a partnerkapcsolat másik nagyon fontos pozitívuma a nyelvtanulás. Ezt leginkább a gyerekek kamatoztathatják, de a bátrabb felnőttek is. SEBESTYÉN HAJNALKA Messze az osztrák bérektől Pénzügyek Az Európai Unióhoz csatlakozni készülő kelet-európai jelölt álla­moknak mintegy 72 esztendőre van szükségük ahhoz, hogy el­érjék az ausztriai bérszínvonal 80 százalékát. Ezt az Osztrák Gyáriparosok Egyesülete egy ta­valy év végén kiadott közlemé­nyében állapította meg. Abból indultak ki, hogy ha az Európai Unió bővítése tíz év múlva megvalósul, addig a kö- zép-kelet-európai országoknak évi 17,2 százalékos reálbér-nö­vekedést kellenne produkálniuk ahhoz, hogy elérjék az osztrák bérek 80 százalékát. A számítá­sokat a következő feltételezé­sekre alapozták: a reál váltóárfo­lyamok változatlanok marad­nak, a jelöltek jelenlegi bérszín­vonala az ausztriainak átlagosan a 20 százalékát teszi ki, Ausztri­ában a bérszínvonal évente 2 százalékkal nő, a jelölteknél pe­dig évi 4 százalékos növekedés várható. Dátumok, találgatások Úgy tűnik, hogy Magyarországot veszik fel a leghamarabb. Csatlakozás Mikor is csatlakozhatnak a ke­let-európai országok az Unió­hoz? Ezzel kapcsolatban egy érdekes értékelést tett közre az ősz végén a londoni The Economist. A lista élén Magyar- ország áll 2003-2005 közötti csatlakozási lehetőséggel. A má­sodik helyen Lengyelország 2003-2006, míg a harmadikon Ciprus 2003-2011 közötti EU­belépési lehetőséggel. E hármast követi a brit lap szerint Észtor­szág, Málta, Csehország és Lett­ország 2004-2007 közötti csatla­kozási lehetőséggel, majd a har­madik csoport: Szlovénia, Litvá­nia és Szlovákia 2005-2009 kö­zötti belépési eséllyel. A sort Bulgária és Románia zárja, ame­lyek belépési lehetőségét 2008- 2013 közé tette a londoni gazda­sági hetilap.

Next

/
Thumbnails
Contents