Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-17 / 294. szám

1999. DECEMBER 17., PÉNTEK HAZAI TŰKOR 5. OLDAL Körlevél a hívekhez Tegnap fejezte be háromnapos tanácskozását a Magyar Kato­likus Püspökkari Konferencia. Mint azt Veress András püs­pök lapunknak elmondta: el­készült egy közel 80 oldalas körlevél is, ami „A boldogabb családokért” címet viseli. A Katolikus Püspöki Kar kör­levele a házasságról és a család­ról szól a hívekhez és minden jóakaratú emberhez. A vaskos terjedelmű irathoz készül egy beharangozó levél is, amelyet minden katolikus templomba elküldenek karácsony másnap­jára.- A körlevél négy témával részletesen is foglalkozik - ma­gyarázza Veress András. - Az első fejezet helyzetjelentés a családról és a házasságról, s azt feszegeti, hogy a változó társa­dalmi, kulturális közegben mi­ként változott e két fogalom tar­talma hazánkban. Ma szűkebb értelmezést nyert a család, mint régebben - állítja a levél -, s a nők megváltozott szerepvállalá­sa is kihat a család egészére. A második rész a családdal mint társadalmi és személyes közösséggel foglalkozik. A tar­tós életszövetségben látja a jö­vőt, s a gyermeknevelésről is esik néhány szó. A harmadik fejezet a házasság szentségét firtatja, hiszen a katolikus ta­nok szerint ez Istentől rendelt szövetség. Ezért is változatlanul felbonthatatlan egységnek te­kint az egyház erre. Végül az irat megjelöli az egyház, az ál­lam és a jogalkotás azon felada­tait, amelyek a család és a há­zasság védelmét szolgálják.- Itt kiemelném azt a törek­vésünket, miszerint a sokgyer­mekeseket, szegényeket anya­gilag is többel szeretnénk támo­gatni a jövőben - mondja a püs­pök. A püspökkari konferencia háromnapos ülésén szó esett a papság jelenlegi helyzetéről is. Veress András úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltást megelő­ző évtizedekben a papság el­vesztette a közösségekben be­töltött jelentős szerepét, hiszen nem volt ildomos egyházi sze­mélyek körében mutatkozni. Ennek sajnos még ma is fellel­hetők a következményei. Megnyílt az Europa Központ Az átalakult 25-ös pavilon. Tegnap nyitotta meg kapuit a Budapesti Vásárközpont 25-ös átépített pavilonja Európa Köz­pont néven. A tervek szerint 2000-től valamennyi rendez­vény kísérőprogramjaként és azon túl is kínálja a témájához kapcsolódó, fokozatosan bő­vülő szolgáltatásait. A Hungexpo szándéka sze­rint e helyen szakmai válaszo­kat és tanácsokat ad majd el­sősorban a vállalkozóknak, ám mindenki más érdeklődőnek is, akit az európai uniós csatla­kozásunkra való felkészülés foglalkoztat. A szolgáltatások írásban és szóban egyaránt igénybe vehetők. A hatékony információter­jesztés érdekében - hazai és külföldi jeles szakemberek közreműködésével - vállalko­zói tréningek, vitafórumok szervezésére is sor kerül. Nyomtatott anyagok szólnak majd többek között az ideláto­gató középiskolai diákokhoz, egyetemi és főiskolai hallga­tókhoz, önkormányzati dolgo­zókhoz. Érdeklődési körökhöz igazodó, testreszabott ismeret­FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE terjesztő és szakmai progra­mokat is kínálnak a szervezők. A vásárbeli Európa Köz­pontban még'lehet vásárolni, vagy csak bele lehet lapozni az EU Bizottság hivatalos kiadójá­nak kiadványaiba, ugyanitt megtekinthetők és tanulmá­nyozhatók a hazai intézmé­nyeknek és szakmai szerveze­teknek, könyvtáraknak az uni­óval kapcsolatos könyvei, prospektusai, hozzáférhetők lesznek a bizottság informáci­ós főigazgatóságának anyagai is. Magyar és idegen nyelven napvilágot látó tanulmányok és kiadványok premierjének helyszínéül is kínálkozik a 25- ös pavilon. Multimédia-bemu­tatók lesznek a tagországok­ról, aktuális témákról. A legközelebbi tervek kö­zött szerepel, hogy az Európa Házban létrehoznak egy speci­ális vállalkozói kluböt is, ahol Vállalkozások az Európai Uni­óban címmel műhelyfoglalko­zásokra várják a jelentkezőket, s rendszeresen beszámolót tartanak a csatlakozási tárgya­lások állásáról is. (cs. b. j) Gépfegyverrel érkezett a rabló a kecskeméti diszkontüzletbe A rablás után néhány perccel már lezárták a környéket a rendőrök. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT A Széchenyi sétányon lévő diszkontüzlet kirablója a ta­núk leírása szerint 180-185 centi magas. Huszonöt-har­minc év körüli, szőkésbarna hajú. Egy háromnegyedes, bar­na műbőrdzsekit viselt a bűn- cselekmény elkövetésekor, va­lamint szürke, kopott melegí­tőalsót és fekete, vékony,talpú félcipőt. Fekete táska volt nála, a táskán zöld csík és GALAXY felirat. A helyszínre kiérkező rend­őrök a rablás után néhány perccel a környéket lezárták. Ellenőrzőpontokat állítottak fel a városban. Egyelőre nem tud­ni, hogy a rabló autóval vagy gyalogosan tá­vozott. A rend­őrség szóvi­vője elmondta lapzártánkkor, hogy még nem találják az el­követőt. Egy­előre csak fel­tételezhető az is, hogy a rab­lásnál használt gépfegyver az, amelyiket haj­nalban Kiskő­rösön egy őr­szolgálatos kis- katonától ra­boltak el. Gergényi Péter dandártábornok is a helyszínre érkezett. A Duna elterelése komoly természeti értékveszteséget okozott Nullszaldós javaslat Szlovákiának A további bősi vita során a magyar tárgyalódelegáció megfelelő érvanyaggal rendelkezik a nullszaldós elszámolásra - hangsúlyozta Székely László dunai kormánybiztos az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának csütörtöki ülésén. A testület tájékoztatót hallga­tott meg a Szlovákiának kö­zelmúltban átadott tárgyalási javaslatról. Az ülésen Bartus Gábor, a kormánybiztos he­lyettese elmondta: a „senki nem tartozik a másiknak” el­számolás igen gáláns ajánlat lehet Magyarország részéről. Közölte: a Duna jogellenes elterelése miatt a magyaror­szági természeti tőkében na­gyobb az értékveszteség, mint amennyi kártérítést Szlovákia követelhet az áram- termelés tervezettnél későbbi indítása, illetve a csúcsüze- mű energiatermelés lehetősé­gének elmaradása miatt. Székely László elmondta: jelenleg nem követelhet Ma­gyarország több vizet Szlová­kiától, ugyanis érvényben van az 1995-ös és 1997-ben meg­hosszabbított vízmegosztási szerződés. Ez másodpercen­ként 400 köbméter víz dunac- súnyi átadását - ez az átlagos vízhozam 17 százaléka - írja elő. Illés Zoltán (Fidesz) bi­zottsági elnök szintén felelőt­len, az ország mozgásterét korlátozó, a magyar érdekek­kel ellentétes megoldásnak ne­vezte a 400 köbméterre vonat­kozó szerződés 1997-es meg­hosszabbítását. Felvetette az akkori miniszterelnök felelős­ségének kérdését is. Baja Ferenc (MSZP) volt környezetvédelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország kiszolgáltatott helyzetben volt, és a nemzet­közi bíróság döntését sokféle­képpen lehet magyarázni. „Egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország több víz átadá­sáról állapodhatott volna meg Szlovákiával, sőt azt is mérle­gelni kellett, hogy a 400 köb­méteres mennyiséget is le- csökkentheti Pozsony” - mondta a képviselő. Félelem a tagvesztéstől A Magyar Kézműves Kamara at­tól tart, hogy a kötelező tagság megszüntetésének következté­ben a vállalkozók kilencven szá­zaléka elfordul a kamarától - mondta Károlyi Miklós elnök, a szervezet VIII. küldöttgyűlésén Budapesten. Közölte: félő, hogy az önkén­tes tagok által fizetett tagdíjak­ból a kamara nem lesz képes el­látni feladatát, és a kis- és kö­zépvállalkozók érdekképviselet nélkül maradnak. A kamara szi­gorú regisztrációs rendszere ré­vén sokat tett a feketegazdaság „kifehérítéséért”, ám a szüksé­ges források elapadása miatt ezt a tevékenységét a jövőben nem folytathatja - fogalmazott Kár­olyi Miklós. ie Kétnapos ülés. Az Országgyű­lés a jövő héten - várhatóan az idén utoljára - kétnapos plená­ris ülést tart - derült ki a Ház- bizottság csütörtöki tanácskozá­sát követően. Erre azonban csak akkor kerül sor, ha a plénum hétfőn három különböző előter­jesztés végszavazása esetében hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez. Áder János, az Or­szággyűlés elnöke úgy fogalma­zott: az előzetes jelzések szerint minden remény megvan arra, hogy a frakciók támogatják a házszabálytól való eltérést. Sikeres év. A legnagyobb befek­tetők véleménye egybeesik a kormány és az elemzők értéke­lésével, miszerint Magyarország minden várakozást meghaladó­an sikeres évet zárt - mondta tegnap Orbán Viktor miniszter- elnök a Befektetői Tanács ülését követően Budapesten. Megállapodás. A roma szárma­zású fiatalok oktatásáról, felzár­kóztatásáról írt alá együttműkö­dési megállapodást Pokorni Zol­tán oktatási miniszter és Farkas Flórián, az Országos Cigány Ön- kormányzat (OCÓ) elnöke csü­törtökön Budapesten. Felkészülés. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium (KHVM) hatáskörébe tar­tozó 19 szolgáltató vállalat és in­tézmény mindegyike nyilatko­zatban rögzítette, hogy felké­szült a dátumváltásra - tudatta a KHVM csütörtökön közlemény­ben. Újjáépül a BS. Mindenképpen lesz pénz a Budapest Sport- csarnok újjáépítésére - ezt Or­bán Viktor miniszterelnök mondta csütörtökön. A kor­mányfő közölte azt is, hogy a kabinet jövő keddi ülésén tár­gyalnak ennek részleteiről. Ál­láspontja szerint a létesítmény az emberek adakozásából, il­letve a befizetett adók átcso­portosításából épülhet majd újjá. Beszélgetőpartnerünk Gógl Árpád egészségügyi miniszter „Tisztára szeretnénk mosni a hálapénzt” Néhány hónapon belül másodszor kürtölte világgá a sajtó, hogy Gógl Árpád egészségügyi miniszter távozik a kormányból. Aztán a napokban újra kiderült, hogy alapta­lanok voltak a kiszivárogtatások, a tárca élén nem történt személycsere.- Egyedül az édesanyámat szok­ták felizgatni ezek a híresztelé­sek - mondja elmosolyodva a mi­niszter. - Én magam nyugodt va­gyok. A kormányfővel olyan a vi­szonyunk, hogy elsőként velem közölné, ha ilyen tervei volná­nak.- Most fogadta el a parlament a praxisjog alapításáról szóló tör­vényt. Az egészségügyi tárcánál mi a további privatizációs menet­rend?- A paükák magánosítása után most kezdődött el az alapellátó rendszer - a háziorvosi, a fogor­vosi hálózat - privatizációja, amely kiterjed az eszközökre és a rendelők épületére is. A járóbe- teg-szakrendeléseknél a jövő esztendőben, míg a kórházak­ban egy-két év múlva indulhat az úgynevezett funkcionális privati­záció, amely a működtetésben ad teret a különféle vállalkozási formáknak. A magánosítási el­képzeléseink ugyanakkor nem terjednek ki a katasztrófaellátás­ra, a vérellátásra és szakképzési intézményeinkre.- Sikerült-e meg­egyezni a települési ön- kormányza- tokkal a privatizáció lebonyolításában és az ellátási felelősség ren­dezésében?- Úgy érzem, tisz­táztuk a gondokat. Az önkormányzatokról szóló törvény sajnos „több sebből vérzik”, mert a ren­delőket az önkormányzatok tu­lajdonába adja és őket terheli a fenntartási és fejlesztési kötele­zettséggel is. Ezeknek a felada­toknak azonban manapság a legtöbb önkormányzat nem tud eleget tenni. Ezért a vonatkozó törvényt módosítani kellene. Meg kell határozni, hogy az egészség- ügyi ellátórendszer­ben ezentúl milyen kötelezettségek ter­helik az államot s mi marad a helyható­ságok hatáskörében. A legtöbbet vitatott önkormányzati gon­doskodási felelősség ily módon áttelepíthető az állam „vállára”.- A társadalombiztosítás rend­szerében milyen változások vár­hatók?- Az állampolgári jogú alap- biztosítás alkotmányosan garan tált lesz a jövőben is. Mindez egy meghatározott ellátási körre ki­FEB-F0TÓ terjedő „csomagot" képez, amely szolidaritási elven mindenki szá­mára hozzáférhető. Ebben a cso­magban kitüntetett szerepet kap a háziorvosi és a fogorvosi alap­ellátás, a mentőszolgálat, a járó­beteg-szakrendelés és minden sürgősségi ellátást nyújtó fekvő­beteg-intézmény. Az alapbiztosí­tásnak a betegek minden gondjá­ra diagnosztikus és terápiás lehe­tőséget kell nyújtania. A minősé­gi többletigények, a megszokott beutalási rendtől való eltérés már csak fizetéssel vagy kiegészítő biztosítással képzelhető el.- Elkészült a hálapénzbi- zottság jelentése. Milyen intézke­déseket tervez?- Még csak most elemezzük a javaslatokat. A tervünk az, hogy a hálapénzt legalizált csatorná­kon keresztül juttassuk be az egészségügy „vérkeringésébe”. Tisztára mosva. A jobb ellátásért kirótt többletdíjat a kiegészítő biztosítások magukra vállalhat­ják. Természetesen ezzel párhu­zamosan azt is világossá kell ten­nünk a betegek számára, hogy mi az, ami az alapbiztosítás kere­tében jár nekik és mi az, ami csak további befizetések fejében kérhető. Fontos, hogy ne lehes­sen visszaélni a hiányhelyzetek­kel, a rendszer tisztázatlanságai- val. Sajnos ehhez évek kellenek.- Mit ígér a betegeknek és az egészségügyi dolgozóknak az áj esztendő küszöbén?- ígérni nem szeretnék addig, míg a vágyaim feltételei nem tisz- tázottak. Szeretnék méltó meg­becsülést kivívni az egészség- ügyi dolgozóknak. Jövőre a köz­alkalmazotti bérek 8,25 száza­lékkal nőnek, az egészségügy­ben kategóriánként további 5 százalékkal ellensúlyozzuk a le­maradást, de még ez is kevesebb a kelleténél. A betegeknek rende­zettebb, minőségileg javuló ellá­tást szeretnénk nyújtani. Németh Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents