Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

4. OLDAL 1999. NOVEMBER 9., KEDD VILAGTUKOR Moszkva burkolt fenyegetése tíz évvel ezelőtt Walesa pártolta a falat Az amerikai George Wa­shington Egyetem mellett működő nemzetbiztonsá­gi archívum a napokban hozzáférhetővé tett né­hány iratot a tíz évvel ez­előtti események doku­mentumai közül. Mihail Gorbacsov szovjet elnök nyolc hónappal a berlini fal le­omlása előtt azt mondta Grósz Károlynak, az MSZMP főtitká­rának: a nyugati országok saját politikai elképzeléseiknek meg­felelő irányba igyekeznek tolni az eseményeket, s bár valóban szükséges a demokrácia, van egy határ, mégpedig a szocia­lizmus megőrzése és a stabili­tás biztosítása - olvasható a ma­gyar nyelvű emlékeztetőben. Tom Blanton, a dokumentu­mot nyilvánosságra hozó archí­vum igazgatója elmondta: a gorbacsovi megnyilatkozás olyan aggodalmat keltett né­hány reformer politikusban, hogy Moszkva esetleg ismét harckocsikat vezényelhet Ma­gyarországra a kommunizmus összeomlásának megakadályo­zása végett. A szovjet vezető ki­jelentése ugyanis burkolt fenye­getést tartalmazott. Egy másik dokumentum szerint Lech Wa­lesa azt mondta Kohl kancellár­nak: szerinte az események túl­ságosan gyorsan pörögnek, és ő attól tart, hogy egy egyesült Né­metország háttérbe szoríthatná Lengyelországot. Walesa közöl­te Kohllal: azt szeretné, ha a berlini fal inkább fennmaradna. Falbontók. Gorbacsov, Kohl és George Bush az évfordulós ünnepségen, Berlinben. FOTÓ: FEB/REUTERS Ismét magyar-magyar találkozó A fő cél a határon túl élők státusának rendezése Semmi ok nincs az első Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott stratégiai célok megváltoztatására - szögezte le Martonyi János külügyminiszter hétfőn Budapesten. A magyar diplomácia vezetője azt is közölte, hogy november 11-én és 12-én rendezik meg Budapesten a második Magyar Állandó Értekezletet. A kül­ügyminiszter kijelentette: to­vábbra is érvényes az a megál­lapítás, amely szerint az össz- magyarság érdeke, hogy min­den magyar közösség a szülő­földjén maradjon, és ott boldo­guljon. Németh Zsolt politikai államtitkár arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy meg kell talál­ni azt a jogszabályi hátteret, amely rögzítheti a határon túli magyarok magyarországi jog­állását. Ez járulhat hozzá ah­hoz, hogy az egyes nemzet- részek széttagoltságából faka­dó hátrányokat meghaladjuk. Ugyanakkor a nemzetrészek széttagoltságában rejlő előnyö­ket egyre inkább ki tudja ak­názni az összmagyarság. Az elmúlt hétvégén a Mun­kács melletti Beregváron két­napos konferenciát tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A legje­lentősebb ukrajnai magyar szervezet alapszervezeti elnö­kei és választmánya elsősor­ban a Magyar Állandó Értekez­let elé terjesztendő, a határon túli magyarok jogállását szabá­lyozni hivatott majdani tör­vény tartalmára vonatkozó igé­nyeket fogalmazta meg. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadtak el a ha­táron túli magyarok státusával kapcsolatban. Az okmány a következőket állapítja meg: „A konferencia és a választmány megelégedését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányzat az alkotmányban rögzítetteknek megfelelően ki­nyilvánította akaratát a hatá­ron túli magyarok státusának törvényi rendezését illetően. E státus bevezetése történelmi mértékkel mérve is jelentős lé­pés lenne a kisebbségben élő magyarok anyaországhoz fű­ződő viszonyának intézmé­nyes rendezése irányában.” A pápa Grúziába érkezett Engedély nélkül épült zsidó telepeket bontottak le Ciszjordániában A robbantások ellenére tárgyalnak A Palesztina! Rámalláhban hétfőn a tervezett időben an­nak ellenére megkezdődtek az izraeli-palesztin békefo­lyamat végleges lezárását előkészítő tárgyalások, hogy egy nappal korábban több pokolgép robbant az ismert üdülővárosban, Netanyán. Az izraeli rendőrség szerint arab falusiak és nem a Hamász palesztin szélsőséges szervezet tagjai helyezték el a három csőbombát. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta a román kormány szóvi­vője, hogy román-magyar kor­mányfői találkozó lehet novem­ber 15-én Aradon. A tárgyalás lehetőségéről szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt Prágában. Megzavarták az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából ren­dezett szlovákiai ünnepségek záróeseményét. A Túrócszent- mártonhoz közeli Necpálon tör­ténő megemlékezés során egy csoport tagjai folyamatos ma­gyarellenes közbekiabálással igyekeztek lehetetlenné tenni a rendezvényt. Nem enged át területén Grúzia orosz csapatokat Csecsenföld irányába - közölte Eduard Sevardnadze grúz elnök. Az orosz kérés elutasításáról a grúz nemzetbiztonsági tanács külön ülésen döntött. Eközben az orosz légierő tovább folytatta tá­madásait Groznij ellen, s szét­bombázta a csecsen parlament elnökének házát. Kirakatüvegeket zúztak be, és gépjárműveket gyújtottak fel szélsőbaloldali tüntetők hétfőre virradóra Koppenhágában. A ki­vezényelt rendőrökre kőzáport zúdítottak. A zavargás azt köve­tően kezdődött, hogy a hatósá­gok bűncselekmény elkövetése miatt kiutasítottak egy török férfit, holott az Dániában szüle­tett, és azóta ott is élt. Merényletet követtek el Görög­országban amerikai érdekeltsé­gek ellen egy héttel Bili Clinton amerikai elnök látogatása előtt. Vasárnap lövéseket adtak le az athéni amerikai kulturális köz­pont épületére. Ugyanezen a napon pokolgép robbant egy Levis-termékeket árusító bolt előtt. Clinton görögországi tar­tózkodása idejére több tiltakozó megmozdulást hirdettek meg Athénban és az ország más vá­rosaiban. Franjo Tudjman horvát elnök kórházi ápolása hamarosan be­fejeződhet. Az államfőt kezelő orvoscsoport közleménye sze­rint az elnök operációját követő ötödik napon már eltávolították azokat a dréncsöveket, amelye­ket ilyen műtétek esetén helyez­nek el a beteg testén. A 78. élet­évében járó államfőt vastagbél­perforáció miatt operálták meg a múlt héten. Élénk reakciókat váltottak ki a hágai politikai életben Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének észrevételei a holland kábítószer-politika tarthatatlan­ságáról. A politikus szerint az Európai Unióban a kábítószer­ellenes harc fokozása közben nem tűrhető el, hogy az egyik tagországból drogok kerüljenek át a többibe, ezért összehangol­tan kell ellene föllépni. A rámalláh-i egyeztetéseket megnyitó palesztin informá­cióügyi miniszter, Jasszer Abed Rabbo és Oded Eran iz­raeli diplomata beszédében egyelőre nem érintette a maj­dani szerződés tartalmi ele­meit, A leglényegesebb megol­dandó kérdések között van Je­ruzsálem státusa, a ciszjordá- niai és a gázai-övezetbeli zsi­dó települések sorsa, valamint az Izrael által 1967-ben elfog­lalt arab földek jövője. A pa­lesztinok fő célja egy önálló Palesztina létrehozása Cisz- jordánia, Gáza és Kelet-Jeru- zsálem területén; a főváros Kelet-Jeruzsálem lenne. To­vábbi palesztin követelés az érintett területeken emelt ösz- szes, 144 zsidó település le­bontása, valamint az 1948. és az 1967. évi háborúkban ott­honából elmenekült több mil­lió palesztin hazaengedése. Izrael jelenlegi álláspontja vi­szont az, hogy nem vonul ki az 1967-es határok mögé, és fenntartja egész Jeruzsálem szuverén státusát. Ehud Barak izraeli miniszterelnök azt azonban jelezte, hogy nem el­lenzi egy független palesztin állam megteremtését a Jordán folyó nyugati partvidéke és a Gázai-övezet egy részén. Az izraeli hatóságok hétfőn felszámoltak kilenc, engedély nélkül épült zsidó telepet Ciszjord.ánia területén. Ehud Barak pénteken három napot adott a telepeseknek, hogy önszántukból távozzanak. II. János Pál pápa hétfőn Indi­ából kétnapos látogatásra Grú­ziába érkezett. A katolikus egyházfőt a tbiliszi repülőté­ren Eduard Sevardnadze el­nök, valamint II. Hja, a grúz or­todox egyház pátriárkája üd­vözölte. „Grúzia régóta várta ezt a kitüntető és történelmi jelen­tőségű napot” - mondta kö­szöntő beszédében az elnök. A 79 éves egyházfő lassan, ne­hézkesen szállt le a gépről, de - noha láthatóan fázott az erős szélben - figyelmesen hallgat­ta a beszédet. Fejét mereven tartotta, és egyszer sem moso- lyodott el aközben, hogy taps­sal fogadták. Hétfőn a párizsi La Défense negyedben ünnepi külsőségek között kezdte meg munkáját a Szocialista Intemacionálé XXI. kongresszusa, amelyen mint­egy 170 ország szocialista és szociáldemokrata pártja, illet­ve hozzájuk közeli szerveze­tek vesznek részt. Ebből az al­kalomból a francia főváros vendége több államfő, vala­mint 11 aktív miniszterelnök. A Szocintern (SZÍ) tanács­kozásának legfőbb témája az, hogy e pártok milyen választ adnak a felgyorsult globalizá­ció kihívásaira, mekkora teret adnak vagy adnának a „sza­badpiaci viszonyoknak” a tár­sadalmi, a gazdasági és a kul­turális életben, illetve milyen irányban és milyen eszközök­kel befolyásolnák a működé­süket. A kongresszuson hétévi elnökség után leköszön a fran­cia Pierre Mauroy, és a posztot a konszenzusos jelöltnek, a A pápa először látogat kau­kázusi országba. Grúzia lakos­ságának többsége ortodox ke­resztény, a katolikusok száma mintegy 40 ezer. Az úttal kapcsolatban hír- ügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a látogatás célja a római katolikus egyház és az ortodox keresztények kapcso­latainak javítása. Ennek jegyében az egyház­fő reméli, hogy később Moszk­vába is ellátogathat. II. János Pál a tervek szerint kedd este tér vissza Rómába. A pápa a kaukázusi térségben csupán a görögkeleti vallású Grúziát ke­resi fel, amely határos a hábo­rú sújtotta Csecsenfölddel. portugál António Guterresnek adja át. A háromnapos tanácskozá­son állam- és kormányfők sora vesz részt, bár egyesek - mint a brit Tony Blair vagy a német Gerhard Schröder - csak né­hány órára, jószerivel felszóla­lásuk idejére látogatnak Pá­rizsba. Az SZÍ kongresszusán jelen van többek között Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Ha­tóság elnöke - mindkettőjük­kel külön is tárgyal Chirac francia államfő és Jospin kor­mányfő. A Szocialista Intemacionálé elnöksége által véglegesített kongresszusi határozatterve­zet céljai között szerepel a sze­génység és az éhezés elleni küzdelem, a legszegényebb országok nemzetközi adóssá­gának eltörlése, s egyes álla­mokban a beavatkozás joga „emberiességi okokból”. Baloldaliak kongresszusa Kormányfők a Szocialista Internacionáléban Japán hitelbotrány „Adós, fizess! Ha nincs pén­zed, akkor add el a vesédet!” - hallható azon a hangszalagon, amely ékesen bizonyítja: ja­pán hitelcápák mind brutáli- sabb eszközökhöz nyúlnak kinnlevőségeik behajtása ér­dekében. „Adósaink közül soknak már csak fél veséje van. Vagy add el az egyik szemed! Ha azután még mindig azt mon­dod, hogy nem tudod visszafi­zetni a pénzt, akkor megértők leszünk” - folytatódik a felszó­lítás. Ez azonban csak a jég­hegy csúcsa - mutatott rá Ucunomija Kendzsi ügyvéd, amikor nemrég nyilvánosság­ra hozta a hangszalagot. A fel­vételen hallható hang az egyik hitelbehajtóé, aki a Nicsiei cég nevében hátralévő adósságá­nak megfizetésére szólított fel egy 62 éves ügyfelet. Az ügy óriási felháborodást keltett Ja­pánban. A Nicsiei volt alkal­mazottját, aki az ügyfelet ve­séjének eladására szólította fel, letartóztatták. Macuda Kazo, a cég igazgatója tagad­ta, hogy akár ő, akár a cége tudott volna az alkalmazott eljárásáról. Az illetékes fel­ügyeleti hatóság vizsgálatot indított 13 vezető japán bank, valamint olyan külföldi pénz­intézetek, mint a Citibank és a Merrill Lynch üzleti ügyei­nek áttekintésére. A sajtó sze­rint a Nicsiei-főnök Macuda súlyos nyomást gyakorolt al­kalmazottjaira, hogy szerez­zenek ügyfeleket. így aztán az alkalmazottak segítettek abban, hogy a kölcsönkérők meghamisítsák a hitelképes­ségüket igazoló iratokat. Drága vacsora A három tenor pert vesztett Svédországban. Történt, hogy egy díszvacsorán való részvé­telért több mint 250 millió fo­rintnak megfelelő összegű ho­noráriumot kasszíroztak, de csak Placido Domingo tartott ki egészen a desszertig: a tár­saságban maradt, kedélyesen csevegett mindenkivel. Két tár­sa azonban már az előétel el­fogyasztása után távozott. A svéd szervező természetesen nem volt hajlandó kifizetni a kialkudott jövedelmet, ezért a dalnokok bírósághoz fordul­tak. Első fokon meg is nyer­ték az ügyet, a fellebbviteli tárgyalás azonban elutasította a keresetüket. Az indoklás szerint azért, mert a három tenor nem tett eleget szerző­désben vállalt kötelezettségé­nek, és a vacsora résztvevői hoppon maradtak. Helyzetjelentés a korrupcióról A piacosodó kelet- és közép­európai országokban a vállala­toknak átlagosan csaknem a negyven százaléka él rendsze­resen a megvesztegetés esz­közével - ez derül ki a londo­ni Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) hétfőn közzétett, az átalakuló gazda­ságokról összeállított éves je­lentéséből. A Transition Report része­ként közölt, a Világbankkal együtt készült összeállítás sze­rint a korrupció a legerőseb­ben azokban az egykori szov­jet köztársaságokban burján­zik, amelyekben gyenge a köz­ponti kormányzat, de megle­hetősen magas a megvesztege­téseket fizető válallatok aránya a legfejlettebb közép-európai reformországokban, Magyar- országon, Csehországban és Lengyelországban is. A húsz átalakuló térségbeli ország 3000 vállalatánál elvég­zett vizsgálat szerint az azer- bajdzsáni vállalatok fizetnek a legnagyobb arányban kenő­pénzt: az olajban gazdag köz­társaság cégeinek 59,3 száza­léka nyilatkozott úgy, hogy „rendszeresen” folyamodik a megvesztegetés eszközéhez. A kifizetett kenőpénzeknek a vállalati jövedelmekhez viszo­nyított arányát tekintve ugyan­akkor Grúzia áll az élen: az ország vállalatai éves bevéte­leik átlagosan 8,1 százalékát fordítják külön előnyök szer­zésére - idézte a Reuters az EBRD jelentését. A legkevesebb vállalat - 7,7 százalék - Szlovéniában fizet rendszeresen kenőpénzt, a vállalati bevételekhez viszo­nyított megvesztegetési pén­zek listáján pedig Horvátor­szág a sereghajtó: itt a cégek éves bevételeikből átlagosan alig 2,1 százaléknyit költe­nek ilyesmire. Az összeállítás szerint Magyarországon a vállalatok 31,3 százaléka költ gyakran megvesztegetésre, amire az átlagos évi vállalati jövedel­mek mintegy 3,5 százaléka megy el. Csehországban ez az arány 26,3, illetve 4,5, Lengyelor­szágban 32,7 és 2,5, Románi­ában 50,9 és 4, Szlovákiában 34,6 és 3,7 százalék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents