Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

1999. NOVEMBER 9., KEDD HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Erkölcsi bizonyítvány - osztályzatokkal Ujjlenyomatbank készül Jövő év márciusában lép hatályba a bűnügyi nyil­vántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló új törvény. A változá­sokról kérdeztük Balajcza Tibornét, a Belügyminiszté­rium főosztályvezetőjét.- A bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatoknak nemcsak pontosnak, naprakésznek kell lenniük, hanem könnyen, gyor­san hozzáférhetőnek is. A bűn­üldözés és az igazságszolgálta­tás munkájának megkönnyíté­se érdekében az új törvény öt­féle bűnügyi nyilvántartást ve­zet be.- Eddig milyen nyilvántartás állt a hatóságok rendelkezésére?- A büntetések nyilvántartása volt érvényben. Ezt természete­sen megtartja a törvény. Beveze­ti azonban a büntetési eljárás alatt állók - vagyis a gyanúsítot­tak és a vádlottak -, valamint a kényszerintézkedés alatt állók - azaz az előzetes letartóztatottak- külön nyilvántartását is. A ne­gyedik az ujj- és tenyérlenyoma­tok, az ötödik a DNS-nyilvántar- tás. Végül a hatósági erkölcsi bi­zonyítvány azért került be ebbe a törvénybe, mert annak adatait a bűnelkövetők nyilvántartása alapján állítják majd ki.- Mennyi ideig őrzik meg a nyilvántartás adatait?- A tettesek nyilvántartási ideje a bűnügytől függ. A legsú­lyosabb elítéltek, a szándékos bűncselekmények elkövetőinek adatait a büntetés letöltése után még húsz évig tárolják. A gon­datlan bűncselekmények miatt elítélteket szabadulásuk után még öt évig, a fiatalkorúakat, ha addig letelik a büntetésük, leg­feljebb 30 éves korukig, míg a kényszerintézkedés alatt állókat csak a kényszerintézkedés meg­szűnéséig kell nyilvántartani.- Aki a nyilvántartásban sze­repel, nem is kaphat erkölcsi bi­zonyítványt?- Erkölcsi bizonyítvány több­nyire munkahely megszerzésé­hez kell. Ezért a kiadását nem tagadjuk meg, de ha valaki sze­repel a bűnügyi nyilvántar­tásban, azt a bizonyítványban feltünteük. így a munkára je­lentkezőről üszta képet kap le­endő munkaadója. Ha valaki gondatlanságból elkövetett au­tóbaleset miatt ült, szabadulása után még lehet jó könyvelő.- Meddig érvényes az erkölcsi bizonyítvány?- A törvény előírása szerint három hónapig, ha sajátos eset­ben azt valamilyen rendelkezés másképpen elő nem írja. Van­nak olyan munkahelyek, ahol nagy elővigyázatosságra kell tö­rekedni, ott akár két hét is lehet a lejárat ideje. (koós) Szavazás levélben A nyugati emigrációban élő magyar állampolgárok akár a mérleg nyelvét is képezhetik, amennyiben szavazati jogot kapnak, és azzal élnek is. Az alkotmá­nyossági aggályok mellett leginkább a szavazás tech­nikai kivitelezése okozhat gondot. Kanadai útján a miniszterelnök szót emelt a külföldön élő ma­gyar állampolgárok szavazati jo­gáért. A választójogi törvény módosítása már az Antall-kor- mány idején is foglalkoztatta a politikusokat, ám hamar elfelej­tődött. Feltehetően azért, mert könnyű megígérni, de nagyon nehéz megvalósítani - véleke­dik Takács Albert alkotmány- jogász. Az Államigazgatási Főis­kola tanára szerint a külföldön élő magyar állampolgárok sza­vazati jogának gyakorlati meg­valósítása hazánk uniós csatla­kozása után válik égetővé. Ak­kor, amikor hazánk polgárai tö­megesen vállalnak majd kül­földön munkát. De akár előbb, akár később szánja el magát a politika e kérdés rendezésére, mindenképpen komoly techni­kai aggályokkal kell szembe­nézni - mondja Takács Albert. Attól ugyanis, hogy valaki magyar állampolgár, még nem bizonyos, hogy van szavazati joga. Itthon a választói névjegy­zékben Sorolják fel mindazokat, akik választhatók, és választók. Nyilvántartják ugyanis azokat a személyeket, akik valamilyen okból időlegesen akadályozva vannak e joguk gyakorlásában. Például nem szavazhatnak az elmebetegek, a börtönbünteté­süket töltők, vagy a jogerős bí­rósági végzéssel e joguktól meg­fosztottak. Az imént felsorolt ki­záró okokat a külföldön élőkkel kapcsolatosan is nyilván kellene tartani valakinek. Ezen túl kér­dés az is, miként és hol adhat­nák le szavazatukat a külföl-d- ön élők. Ausztriában például ismert a levélszavazás. Az al­kotmányjogász szerint ebben az esetben garanciális szabályo­kat kell kidolgozni, amelyek ki­zárják a levelekkel való vissza­élés lehetőségét. (horváth) Beszámoló a kisebbségekről A kormánynak kétévente be kell számolnia a parlament előtt a kisebbségek helyzetéről. Az 1997 februárjától 1999 februárjáig terjedő időszak bemutatását Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ter­jesztette elő a Házban. A beszámoló rámutat, hogy az 1990. évi népszámlálás al­kalmával 232.751 fő vállalta nemzeti, etnikai kisebbségi hovatartozását, közülük több mint 140 ezren cigányok vol­tak. Igen nagy azonban az el­térés a becsült és a bevallott adatok között. A kisebbségi szervezetek saját becsléseit összeadva körülbelül 850 ezer-1 millió cigány, német, szlovák, horvát, román, len­gyel, ruszin, szerb, szlovén, bolgár, görög, örmény és uk­rán nemzetiségű honfitár­sunk van. A legnagyobb lét­számú kisebbség, a cigány­ság helyzete sok tekintetben speciális. Gondjaik elsősor­ban nem nyelvi, kulturális jellegűek - meghatározóbbak a szociális, foglalkoztatási, szakképzési, oktatási problé­mák. Az államtitkár expozé­jában kiemelte, hogy bevált a kisebbségi önkormányzati rendszer, 1998-ban 65 száza­lékkal több ilyen önkormány­zat alakult, mint négy évvel korábban. A leglényegesebb hiányosságnak azt jelölte meg, hogy még mindig nem sikerült megoldani a kisebb­ségek parlamenti képvisele- tét.A hozzászólók elfogadha­tónak tartották a beszámolót, bár a valóságot sötétebbnek látják. A legtöbben rámutat­tak, hogy e népcsoport társa­dalmi felemelkedése mind­annyiunk érdeke. Napirend előtt szó volt a miniszterel­nök egy kijelentéséről, mi­szerint válsághelyzetben, NATO-felkérés esetén, Ma­gyarország megfontolná a- tomfegyver telepítését. Mar- tonyi János külügyminiszter kijelentette: az ország érdeke­inek alapos megfontolása u- tán célszerű lenne levenni a témát a belpolitikai csaták napirendjéről. S. Á. Településenként Szent István utca? Könnyen lehet, hogy január elsejétől ugrásszerűen megszaporodik az államalapító királyunk nevét viselő utcák, terek, közintézmények száma. A Dunavarsányi Nemzeti Fórumtól származó ötletre, illetve az önkor­mányzatoknak elküldött felhívásra állítólag máris sok pozitív visszajelzés érkezett. A konzervatív pártokhoz húzó dunavarsányi fórum szeretné elérni, hogy a magyar állam fennállásának ezredik évfordu­lója alkalmából az ország min­den településén legalább egy közterület vagy intézmény vi­selje Szent István nevét. Felhí­vásukkal a „mulasztásban lé­vő” falvakat kívánják megcé­lozni, így saját házuk táján is Pulai Miklós, a Magyar Bank- szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a mun­káltatók legkésőbb december 27-ig juttassák el átutalási igé­nyeiket a bankokhoz, mert csak így jelenik meg a pénz december 29-éig dolgozóik számláján. A pénzintézetek­nél ugyanis december 30-tól január 3-ig szünnapok lesz­nek. Egyébiránt minden év végi záráskor több bankszün­nap szokott lenni, tehát ez nem különleges esemény. Az szétnéztek már. A felhívást kézhez kapó tizenkilenc me­gyei önkormányzattól sok po­zitív válasz érkezett. Főleg pol­gármesterek és helyi képvise­lők jelezték telefonon, hogy egy-egy utcát, teret, iskolát szí­vesen neveznének el első Ár­pád-házi királyunkról. A Bel­ügyminisztériumból származó információnk szerint a képvi­automaták természetesen ezeken a napokon is működ­nek majd. Egyes bankfiókok, főleg, amelyek üzletházakban működnek, vélhetően szintén nyitva tartanak. A telefonos ügyintézés is a normál menet­rend szerint történik. A ban­koknál hármas védelmi rend­szert fejlesztettek ki a „nem várt események” kezelésére. Vagyis: a számlaegyenlegeket papíron is vezetik, így leg­rosszabb esetben lekérhetőek a pillanatnyi adatok. Nemzet­selő-testületek szabadon dönt­hetnek a módosításokról, még akkor is, ha az átkeresztelés költségei zömmel az érintett területen élőket, illetve az ott céget működtetőket terheli. (Elég a bélyegző- és névtábla cserére gondolunk.) Mint azt Kóbor Józseftől, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal helyettes vezetőjétől megtudtuk, a köz­területek névváltoztatásáról a helyi jegyzők minden esetben értesítik a nyilvántartót, s ott az érintett családok lakcímét automatikusan átírják. Takács Mariann közileg egyébként nagyon jó minősítést kaptak a magyar pénzintézetek felkészülésü­ket illetően. A Malév és az LRI is túl van a munka nehezén - jelentette be Orbán József, az LRI 2000. év projectigazgatója. A Ferihe­gyi repülőteret egyébként úgy is vizsgálták, hogy lekapcsol­ták a külső energiaforrásokról, elzárták a külvilágtól. Az ered­mény meglehetősen biztató, hiszen saját üzemanyag-állo­másuk 6 napi működést bizto­sít, míg akkumulátorról 210 percig működhetnek zavarta­lanul. Ez szintén kiemelkedő teljesítmény. A Malév-járatok jelentős részét törölték a kriti­kus időszakban, illetve ko­rábbra tették. Az államelnök is aggódik. A közélet hangnemének fokozó­dó eldurvulása a köztársasági elnököt is aggasztja - derül ki abból a levélből, amelyet Göncz Árpád intézett a Civil Fórum hétfőn Budapesten ülé­sező szervezeteihez. Az elnök ezzel arra a levélre reagált, amellyel a Civil Fórum koráb­ban hozzá, valamint a kor­mányhoz, a parlamenti pár­tokhoz, a médiumokhoz és a magyar közélet szereplőihez fordult. A Civil Fórum a szélső­séges hangoktól való elhatáro­lódásra hívta fel a figyelmet. Létminimumon. A közszolgá­lat nyugdíjasainak csaknem kétharmada a létminimum ha­tárán él, napi megélhetési gon­dokkal küszködik - hangsú­lyozta Szabó Endre, a Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke a szövetségnek az idősek nem­zetközi éve alkalmából rende­zett ünnepségén, hétfőn. El­mondta: a kormány által a közszférában javasolt 8,25 százalékos bruttó béremelés, illetve a nyugdíjak 8 százalé­kos emelése nem garantálja a reálpozíciók 2-2,5 százalékos javulását. Frakciófegyelem. Az év hátra­lévő részében kötelező lesz a kisgazda képviselők számára a jelenlét a plenáris üléseken, a kivételes esetektől eltekintve - jelentette be hétfőn Bánk Atti­la, az FKgP-frakcióvezetője, a költségvetés elfogadásá­hoz szükséges kormánytöbb­ség „törékeny és kicsi” voltára utalva. EU-támogatás. Az Európai Unió a PHARE-programból jö­vőre társadalmi, gazdasági ko­héziós célokat is támogat, évente 30 millió euró értékben - közölte Lünk Tamás, a föld­művelésügyi tárca Területfej­lesztési PHARE-programirá- nyító Iroda igazgatóhelyettese hétfőn Budapesten. Az új, ko­héziós program keretében vál­lalkozásfejlesztésre, ipari szer­kezet-átalakításra, infrastruk­turális jellegű beruházásokra, valamint képzésekre a vállala­tok közvetlenül is támogatást szerezhetnek. Elhunyt Lőkös Zoltán. Életé­nek 75. évében, súlyos beteg­ség után tegnap Budapesten meghalt a magyar újságírás je­les személyisége. Lőkös Zol­tán szegedi hírlapíróként in­dult, majd több országos napi­lapnak volt alapítója, főszer­kesztője. 1963-ban Rózsa Fe- renc-díjjal, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kis- keresztjével tüntették ki. VISSZASZAMLALAS Elzárva a külvilágtól - próbaképpen Pénzintézeteink, valamint a Malév és a légi forgalom irá­nyításáért felelős LRI is felkészült az évszámváltásra - jelentették be az elmúlt napokban. A szakemberek sze­rint védelmi rendszereik állják a próbatételeket. Ugyan­akkor mindkét szakma számol azzal a lehetőséggel is, hogy esetleg közbejön valami nem várt probléma. A keleti országrészben a nép­szerűségi lista első három helyét változatlanul Göncz Ár­pád, Kovács László és Demszky Gábor foglalja el. A kormány legnépszerűbb tagjai Martonyi János külügyminiszter és Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, akik a lista 4. illetve 5. helyén állnak. Orbán Viktor miniszterel­nök a hetedik, Járai Zsigmond pénzügyminiszter a nyolcadik. Ebben a térségben Chikán At­tila gazdasági miniszter 5 pont­tal szerzett többet, mint a múlt hónapban, s ezzel két hellyel lé­pett előbbre a népszerűségi lis­tán. Szabó János honvédelmi mi­niszter, Bánk Attila (FKgP) és Szájer József (Fidesz) frakció- vezető 3-3 hellyel javította he­lyezését. A hónap „vesztese” Pintér Sándor belügyminiszter, aki a lis­ta utolsó előtti helyére szorult. Minisztertársa, Stumpf István, valamint Boross Péter miniszter- elnöki tanácsadó is 4-4 hellyel kényszerült visszalépni a keleti országrész népszerűségi listáján. Újabb 4 pontos veszteséggel a lista utolsó helyét Csurka István, a Ml ÉP elnöke foglalja el. Politikusok népszerűségi listája A Szonda Ipsos októberi felmérése Göncz Kovács Demszky Dávid Martonyi Horn Orbán Járai Kuncze Magyar Szabó Szili Chikán Bánk Áder Balsai Szájer Kiss Kövér Stumpf Deutsch Boross Torgyán Pintér Csurka Árpád László Gábor Ibolya János Gyula Viktor Zsigrmtnd Gábor Bálint János Katalin Attila Attila János István József Péter László István Tamás Péter József Sándor István 0 népszerűség (%) népszerűség (%) ismertség (%) ismertség (%) a keleti országosan a keleti országosan országrészben országrészben Az adatfelvétel ideje: 1999. október 9-19. Módja: személyes, kérdőíves csoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot pontszám 0-tól 100-ig terjedhet: a 0 pont nagy ellenszenvet a 100-as nagy képviselik; közülük 503 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pontszámoknak állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a kor- megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents