Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

1999. NOVEMBER 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Volt, aki bevonult, volt, akiért a rendőr ment Egyre kevesebb a makkegészséges fiatal Bevonultak a legények. Már persze, aki vette a fáradságot, hogy elmen­jen a sorozásra... A Honvéd Vezérkar tervei alapján minden megyében végrehajtották az őszi soro­zást. Bács-Kiskunban 3240 fia­talt érintett mindez. Négy so­rozóhelyre kellett bemenni­ük: Bajára, Kalocsára, Kecske­métre és Kiskunfélegyházára. Azonban ezúttal sem tett ele­get mindenki a parancsnak. Sőt! Összesen 2885-en teljesí­tették kötelességüket - tudtuk meg Burányi László alezredes­től, a Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság megbízott parancsnokától. Az alezredes elmondta, hogy a lesorozottak közül korlátozás nélkül alkalmas 1412 fő (48,9%), valamilyen korláto­zással alkalmas 262 fő (9,08%), ideiglenesen alkal­matlan 438 fő (15,18%), kato­nai szolgálatra alkalmatlan 773 fő (26,8%). Sorozásra meg nem jelenés miatt előveze­tésre 147 fő esetében kértek rendőri intézkedést, amelyből csak 15 volt eredményes. Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, igen változatos okok miatt kell a fiatalokat al­kalmatlannak minősíteni. Az egészségügyi alkalmatlanság között a pszichológiai beteg­ség a leggyakoribb, ezt követi az allergia, az immunrendsze­ri megbetegedések, gerinc- és egyéb érzékszervi problémák. A szűrések hatékonyságát bi­zonyítja az a tény, hogy a sor­katonai szolgálatukat töltő fia­talok közül csak 2,5%-ot kel­lett leszerelni egészségi okok miatt. Új építési telkek Helvécián A megyeszékhelyhez közel eső kisebb községekben egyre nagyobb az igény az építési telkekre. így van ez Helvéci­án is, ahol a közelmúltban a rendezési terv módosítása volt napirenden. A Szabó Sándor-telep már egy kis különálló falu. Itt leg­alább nyolcszázan élnek a 250 lakóházban. E nagy lélekszám- ra való tekintettel meg kellett oldani a gyermekek_óvodai, is­kolai elhelyezését. Az alapellá­tással sincs gond. Sőt a közle­kedéssel sem. Sokakat csábít is ez a viszonylag nyugodt kör­nyezet. Lépni kellett hát a he­lyi önkormányzatnak, hogy a jelentkező igényeket mielőbb ki tudják elégíteni. Az újabb ti­zenöt telekegyüttest - a terve­ket nézve - máris a település ékszerének nevezik. Hogy ez megvalósuljon, ahhoz szigo­rúak a beépíthetőségi előírá­sok. Például melléképület és állattartó épület nem helyez­hető el. Az elő- és a hátsókért minimuma is meghatározott. Az úgynevezett központi belterületen - a Fekete erdő felé eső részen - harminckét telket alakítanak ki. A tanul­mánytervek már elkészültek, sőt jövőre megkezdődnek az építkezések. Mint azt Cseh Miklós pol­gármester elmondta, valós igé­nyeket elégítenek ki ezekkel az új birtokhelyekkel. P. S. Károk és támogatások Tizennégymillió forint. Ennyi­vel segítették Baján a nyári vi­harok károsultjait. Mint az ösz- szegzésből kiderül, 166 magán- személy részesült valamilyen támogatásban. Gyorssegélyként 1,2 millió forintot fizetett ki a város. Önkormányzati javaslat­ra a megyei közgyűléstől 500 ezer, a nyugdíjbiztosítástól pe­dig 1,6 millió forintos anyagi segítség érkezett. Központi for­rásból 10,8 millióval támogat­ták a rászorultakat. Ebből visz- sza nem térítendő támogatást tizenhármán, míg visszatéríten­dőt - öszszesen 4 millió forint értékben - heten kaptak. Egy személynek bérlakás vásárlá­sára nyújtottak támogatást. GAZDASAROK Bízzunk a bio-naptárban! A természet biológiai „órája” - bár évente és többéves át­lagban is jelentős eltérést mutat - mutatja legponto­sabban, mikor, mit kell elvé­gezni a földeken. A népi megfigyelések, azaz a jeles napok csak útmutatóul szol­gálnak. Ezek az utóbbiak a múltban meghatározóak vol­tak a mezőgazdaságban. Pél­dául ha Medárd napján (jú­nius 8-án) esett az eső, ak­kor 40 napig csapadékos idő­járásra lehetett számítani. Nagyjából ez igaz ma is (lásd az idei nyarat). November lévén számíthatunk arra, hogy Erzsébet-nap körül hull majd le az első hó. Az esős Mikulás hideg, zord télre mutat. Luca-naptól karácso­nyig minden egyes nap a kö­vetkező év egy-egy hónap­jának időjárására utal. Ám a jeles napoknál sok­kal pontosabb a természet naptára. A gazdálkodók jól tudják, hogy a késő ősz a Kárpát-medencében minden évben azonos időben kö­szönt be. Hazánkban ez álta­lában október 10-20. között következik be. A tavasz kez­dete azonban már nem hatá­rozható meg ilyen pontosan. Az utóbbi évtizedekben már nem március 21. körül, ha­nem április elejétől májusig köszönt ránk a kikelet. Ez a tavaszi munkák elvégzésé­nek szempontjából nem elég megbízható, kiszámíthatat­lan támpont. Akkor miben bízhatunk? Csakis a bio-nap- tárban. A természeti jelensé­geket kell figyelnünk, azok­ban megbízhatunk. Például biztos támpont a hóvirág, il­letve az alma virágzása. Ha a hóvirágok zöme már virágba borult, megkezdhetjük a me­legágyban az első vetést, ül­tetést. Ha a martilapu virág­zik, kezdhetjük a szabad­földi munkákat, vethetjük a spenótot, a lóbabot, a répát, a fekete gyökeret. Duggathat- juk a vörös- és a dughagy- mát, kiültethetjük a korai káposztát. Mély, kötött tala­jon azonban ezekkel a mun­kákkal addig kell várni, amíg az aranycserje kivirágzik. A zöldségfélét akkor vessük, amikor a szőlő kibontja le­veleit. Ekkor még biztosan behozzák a korábbi vetés­nél jelentkező hátrányt. (Folytatjuk.) Nem építenek áruházat Halason Áruház ellen tiltakozók - önkormányzat 1-1. A polgárok egy része soha sem akarta azt, hogy áruház épüljön a parkban. Eh­hez a nevüket is adták, ahogy az a felvételen is látható. FOTÓ: P. Á. Senki sem épít élelmiszer-áru­házát a halasi belvárosban. A Semmelweis tér déli részét akarta eladni az önkormány­zat. 50 millió forintot szeretett volna kapni a városháza a te­rületért. Tegnap reggel azon­ban a két érdeklődő társaság is visszalépett a pályázattól. Hogy miért? Egyesek úgy vé­lik, hogy a pályázat feltételei szigorúak voltak. Ugyanis a nyertesnek út-, csatorna- és parkfelújítást is kellett volna végeznie. Ez kb. 25 millió fo­rintos pluszköltséget jelentett Örömmel mondhatom, hogy a bajai rendőrkapitányság te­rületén nincs köztéri prostitú­ció - válaszolta lapunk kérdé­sére dr. Gyurosovics József városi rendőrkapitány. Az elmúlt hetekben ugyan­akkor kétszer próbálkoztak lányok a városból kivezető főutak mentén. A két Kecskemét környéki pillangó egy fuvart sem tudott lebonyolítani. A rendőrségen kötöttek ki, ahol megindult el­lenük az eljárás. Egyelőre te­hát sem a városban, sem a kör­nyéken nem tudtak gyökeret volna a beruházóknak. La­punknak nyilatkozott az egyik érdeklődő kft. vezetője, aki azt mondta: veszteséges üzletek­be biztosan nem fognak bele. Mint ismeretes, szeptember 13-án kapott zöldutat az áru­házpályázat. Ennek kiírását közvélemény-kutatások is megelőzték. A polgármesteri hivatal városfejlesztési osztá­lyának felmérésén még a meg­kérdezettek 66 százaléka uta­sította el azt, hogy közparkok­ban üzletközpontok épülje­nek. Egy újabb, szintén a hiva­verni az út szélén integető lá­nyok. Dr. Hargitai László ka­locsai rendőrkapitány elmond­ta, hogy területükön nincs és nem is volt köztéri prostitúció. Véleménye szerint ez elsősor­ban a terület jellegéből adó­dik. Egy-másfél évvel ezelőtt Solt környékén, az 52-es úton próbálkozott néhány Kecske­métről kiszorult pillangó. Ám a határozott rendőri fellépés után nem jelentek meg több alkalommal az út szélén. P. H. (Tegnap kapott egy levelet lapunk Dr. Oroján Iván bajai tál megrendelésére készített, 625 ezer forintba kerülő máso­dik felmérés azonban ellenke­ző eredményt hozott. (Szer­kesztőségünk egyébként a mai napig nem kapott az üres köz­vélemény-kutató ívekből, de a kitöltöttekre sem vethettünk pillantásokat...) A kiskunhalasi polgárokat sokáig megosztó vita most te­hát nyugvópontra került. Fel­téve, ha a városatyák nem akarják mindenáron eladni a városi ligetrészt. Pepper Tamás vezető főorvos úrtól, aki he­lyesbíteni kívánta dr Szőllősi Gyula kecskeméti rendőrkapi­tány múlt heti nyilatkozatát. Eszerint ugyanis az örömlá­nyok csak a megyei bőr- és nemibeteg-gondozóban kap­hatnak szűrővizsgálatról iga­zolást. Ezt a kapitány úr csak Kecskemétre és környékére vo­natkoztatta, hiszen ez a terü­let tartozik a hatáskörébe. Ter­mészetesen a városi bőr- és nemibeteg-gondozó intézetek, így a bajai is jogosult a szó­ban forgó igazolás kiadására - a szerk.) GYORSHÍREK Elhunyt a díszpolgár Hosszan tartó, súlyos be­tegség után tegnap, 78 esztendős korában el­hunyt Kálmán Lajos nép- zenekutató, Kecskemét díszpolgára, a tanítókép­ző főiskola nyugalmazott tanára. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. Szlovén tábornok A magyar légierővel is­merkedik a szlovén légi­erő vezérkari főnöke. Jozef Zunkovic tábornok ma a kecskeméti Szent- györgyi Dezső Harcásza­ti Repülőezredhez láto­gat. Vendéglátója Tállá István vezérőrnagy, a Ma­gyar Légierő vezérkari fő­nöke. A látogatás során a szlovén főtiszt megis­merkedik a legkorszerűbb hazai harci repülőegy­ségek készültségi szintjé­vel is. Foktői rendezvények Államalapítás, honfogla­lás, Afrika. Ezt a három témakört dogozzák fel a Magyar László-héten Fok­tőn. A falu szülöttjéről, az Afrika-kutatóról a róla el­nevezett általános iskolá­ban szombaton kezdő­dött, és november 12-én zárul a rendezvénysoro­zat. Hét környékbeli tele­pülés oktatási intézmé­nyének bevonásával regi­onális találkozót hirdet­tek. Eljöttek Úszód, Du- napataj, Dunaszentbene- dek, Fájsz, Miske, Szak- már és Öregcsertő csapa­tai. Aranyosi Lászlóné igazgatóhelyettes elmond­ta, az első napon sakkver­senyt tartottak. Ma, ked­den az államalapítás és a honfoglalás témaköréből mérik össze tudásukat a nebulók. A szerda a föld­rajzé, és ekkor tartják a szavalóversenyeket is. Csütörtökön énekverseny lesz, melyen a felsősök népdalcsokrokat adnak elő. Pénteken, az emlék­hét zárónapján 14 órakor megkoszorúzzák a foktői iskola falán elhelyezett Magyar László-emléktáb- lát. A kuncsaftok helyett a rendőrök találkoztak az örömlányokkal A vízi szállítás mellett közúti fejlesztés is szükséges A déli országrész közlekedé­si struktúrája lehangoló, je­lentette ki dr. Erdősi Ferenc egyetemi tanár. A magyar tu­domány napja megyei fóru­mán adott tájékoztatót Baján a napokban. Az elszomorító képnek év­százados gyökerei vannak. Baja a múlt század elején vi­rágzó közlekedési csomópont volt. A történelmi Magyaror­szág négy legnagyobb kikö­tőjének egyike. Itt rakták át a Bácska gabo­náját, a komáromi kereskedők fáját, a bort, a bőrt és százféle más árucikket. A hanyatlás je­lei együtt mutatkoztak a vas­útépítés időszakával. Sorra el­kerülték a fővonalak Baját. Az első vonat 1885-ben indult meg a szabadkai szárnyvona­lon. Az viszont csak arra volt jó, hogy a hanyatló vízi áru- szállítást teljesen tönkretegye. A trianoni határmódosulások következtében tovább romlott a helyzet. Garáról és Herceg­szántóról nem vezetett tovább az út, a vonatközlekedés pe­dig megszűnt. Nagy előrelépést jelent ugyan a Duna-híd átépítése, a helyzeten azonban nem képes gyökeresen változtatni. A ha­józás egy évszázadra vissza­menőleg is állandó bizonyta­lanságnak volt kitéve. Leg­utóbb a délszláv háború és a hidak felrobbantása miatt. Dr. Erdősi Ferenc szerint je­lenleg a vízi szállítás előnye­it kevéssé lehet kihasználni. Nálunk ugyanis inkább csak bérmunkát igénylő ipart tele­pítenek. A hozzá való anya­got úgy szállítják ide. Meghatározott ütemterv szerint, percre pontosan. Ha­jóval pedig nem lehet olyan pontossággal szállítani, mint közúti járművekkel. Tehát erőteljes közúti fej­lesztésbe kell kezdeni a Bács­kában, ha nem akar lema­radni a térség. Gál Zoltán Farkas László jánoshalmi gaz­da 21 éve foglalkozik gyü­mölcstermesztéssel. Ültetvé­nyei a borotai határban, Szentkatán vannak. Ezekbe igyekszik új fajtákat telepíteni. Törekszik a minőségi termesz­tésre, mert csak ezzel lehet piacon maradni. Mint mond­ja, egyre növekszik a sárga hé­jú almák iránt a kereslet. Ilye­nek a Golden, a Mutsu, a Sarden fajták. A 4-5 éves fáin most szép termést szüretelt. Ennek egyik példánya a képen látható: a japánok által Golden alapból nemesített Mustu al­ma, Farkas úr jobb kezében. Ez több mint egy hónappal a szedés után is még 35 cen­timéter kerületű, és 70 dekát nyom. Blázsik Sándor Jánoshalmi rekordalma

Next

/
Thumbnails
Contents