Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-10 / 185. szám

4. OLDAL VILAGTUKOR 1999. AUGUSZTUS 10., KEDD Koszovói mérleg Hétfőn a nemzetközi békefenn­tartó erők közlése szerint több személy megsebesült, a KFOR pedig félszáz személyt őrizet­be vett Koszovóban. A főként albánok lakta szerbiai tarto­mány székhelyén, Pristinában vasárnap éjjel egy ismeretlen férfi holttestére bukkantak. Elő­zőleg a békefenntartók egy megkéselt szerb férfira és két sebesült nőre is rátaláltak. Is­meretlen tettesek két bombát hajítottak egy házra, aminek következtében egy tízéves al­bán kislány megsebesült. A békefenntartók az elmúlt huszonnégy óra alatt több mint ötven személyt vettek őrizetbe. A Pristinától délre fekvő Lipljanban tíz személyt nagy mennyiségű gránát birtoklása és egyenruha viselése miatt fogtak le. Huszonhat személyt Koszovó középső részén tar­tóztattak le a békefenntartók. Fegyverviselés miatt orosz ka­tonák két szerb nemzetiségű férfit is elfogtak. A békefenn­tartók bejelentették, hogy Ko- sovska Mitrovicában többé nem engedélyeznek tömegmegmoz­dulást. Az északi városban hét­főn már a harmadik egymást követő napon tűztek össze a bé­kefenntartók azokkal az albá­nokkal, akik a város déli, albá­nok lakta negyedéből az észa­ki, szerb negyedbe kívántak át­vonulni. Helyszínen járt nyuga­ti újságírók szerint a megmoz­dulást UCK-tagok irányították. Hivatalos közlés szerint a KFOR zászlaja alá eddig összesen mintegy 45 ezer embert vezé­nyeltek, közülük 38 ezer tartóz­kodik Koszovóban. Elhalasztott évkezdés? A nagyszámú agyhártyagyulla- dásos megbetegedés miatt Ro­mániában két héttel, de akár egy hónappal is elhalaszthatják az iskolai tanév megnyitását. A betegség terjesztője az ECHO 30 nevű enterovirus, és a fertőzés- veszély csak akkor szűnik meg, ha a veszélyeztetett fiatal kor­osztály legalább hatvan százalé­ka megkapja a szükséges védő­oltást. Az ország valamennyi megyéjében felhívták a lakosság figyelmét, hogy tartsák be az elemi higiéniai szabályokat, mert a vírus szájon át, széklet­tel szennyezett ivóvízzel és élelmiszerrel terjed, s a kézmo­sás elmulasztása megbetege­déshez vezethet. Sok települé­sen gondot okoz viszont, hogy ezekben a hetekben végzik a melegvíz-szolgáltató központok éves karbantartását. Romániá­ban eddig több mint 800 agy- hártyagyulladásos megbetege­dést észleltek. A betegség húsz megyében jelent meg, és főleg a moldvai megyék érintettek. Váratlan váltás Moszkvában Putyin indul jövőre az elnökválasztáson Jelcin orosz elnök tegnap váratlanul menesztette Sztyepasin miniszterelnököt, és tévébeszédében a kor­mányfőnek jelölt Vlagyimir Putyint nevezte meg lehetsé­ges utódjának, az államfői poszt várományosának. A Sztyepasin-kormány me­nesztéséről, illetve a duma­választások december 19-re történt kiírásáról beszámol­va tévébeszédében Jelcin hangsúlyozta: úgy döntött, hogy éppen egy évvel az el­nökválasztások előtt megne­vezi azt az embert, aki sze­rinte „képes konszolidálni a társadalmat, s a politikai erők legszélesebb skálájára támaszkodva szavatolja a re­formok folytatását Oroszor­szágban”. Ez az ember Vla­gyimir Putyin, a Nemzetbiz­tonsági Tanács eddigi titká­ra, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója. Jelcin bizalmáról biztosí­totta a politikust, s reményét fejezte ki, hogy az orosz pol­gároknak is lehetőségük lesz megismerni a már miniszter- elnöki poszton tevékenyke­dő jelölt emberi értékeit. Az orosz elnök kifejezte remé­nyét, hogy a 2000 júliusá­ban, az elnökválasztásokon az urnák elé járuló polgá­rok is bizalmukba fogadják Putyint. Az orosz államfő emellett köszönetét mondott Sztyepasinnak és kormányá­Az új kormányfő. nak, reményét fejezve ki, hogy a távozó miniszterel­nök támogatni fogja utódját. Putyin megbeszélést foly­tatott Sztyepasinnal a kor­mány ügyeinek átvételéről, s Bevetik Dagesztánban az orosz légierőt is. Dagesztán és az iszlám kártya Hozzájárultak-e az elmúlt napok véres kaukázusi harcai, a Dagesztán elleni támadások az orosz miniszterelnök leváltá­sához? A Kreml-beli csere hátteréről és annak következmé­nyeiről még bizonyára sokáig vitatkoznak a szakértők, ám annyi világos, hogy Szergej Sztyepasin helyzetét aligha erősí­tette az Orosz Föderáció déli fertályán eluralkodott bizony­talanság. A Groznij elleni vesztes háború emléke élénken él, így nem csoda, hogy most, amikor épp Csecsenföldről érte támadás a szomszédos Dagesztánt, Moszkvában élénk fi­gyelemmel követik az eseményeket. Pedig Dagesztán általá­ban sem mérete, sem gazdasági adottságai révén nem szokott az orosz belpolitika fókuszába kerülni. 50 ezer négyzetkilomé­teres területe nagyjából Ausztriáéval vagy Skóciáéval egyezik meg, ám népessége alig kétmilliós. Igaz, e lakosság majd há­romtucatnyi nemzetiségre oszlik, s épp ez az etnikai sokszínű­ség az, ami Dagesztánt mégis a kaukázusi politikai kavalkád egyik főszereplőjévé teszi. No meg az iszlám tényező: a csecsen földről áttön vahabita harcosok célja állítólag egyfajta iszlám államszövetség létrehozása a két tagköztársaságból. A muzul­mán ideológia térnyerése Közép-Ázsiában amúgy is mind több fejfájást okozott a moszkvai vezetőknek, a változatlanul terro­ristaként kezelt csecsen fegyveresek előretörése pedig csak sú­lyosbítja helyzetet. (szondy) főtök: feb/réutsrs­jelezte, hogy az orosz kabi­netben „nem lesznek ko­moly változások”. A hatalom folytonosságát ígérte, hang­súlyozva, hogy a kormány kulcsfontosságú posztjain nem lesz személyi változás. Az ügyvezető miniszterel­nök bejelentette, hogy indul a jövő nyári elnökválasztá­sokon, s arról biztosította az orosz közvéleményt, hogy „sem az államfő, sem a kor­mányfő, sem pedig az elnö­ki adminisztráció nem ter­vez semmiféle rendkívüli intézkedéseket” a duma-vá­lasztások előtt „minden az alkotmányos keretek között marad majd”. Leavy washingtoni szóvi­vő a kormányváltásra rea­gálva hangsúlyozta: a Fehér Ház a követett politikára ala­pozza Moszkvával ápolt vi­szonyát. Kezdődő kormányátalakítás? Schuster államfőnél beje­lentette lemondását a négypárti Dzurinda-kor- mány közlekedési, távköz­lési és közmunkaügyi mi­nisztere. A kilenc hónapja kormányzó pozsonyi kabinetből Gabriel Palacka személyében az első miniszter távozik. A Magyar Koalíció Pártja hosszabb ideje három, esetleg négy miniszter cseréjét szorgalmazza. Bár a Bugár Béla vezette magyar par­lamenti párt egyszer sem ne­vezte meg, hogy mely tárcave- zetök ellen van kifogása, még­sem volt titok, hogy ezek egyi­ke Palacka, a miniszterelnök vezette Szlovák Demokratikus Koalíció embere. Bugár újságírók előtt hangsú­lyozta, hogy Palacka személye körül az utóbbi hónapokban több botrány alakult ki, többek között a távközlési vállalat el­adása körül, vagy a Szlovák Lé­gitársaság ügyében. A szlová­kiai magyar kisebbségi politi­kus emlékeztetett arra, hogy a koalíciót alkotó pártok hét végi tanácsülésén azt indítványoz­ták a Dzurinda vezette SDK-nak: tegyen javaslatot a Palacka ve­zette tárcában kialakult problé­mák megoldására. A kormány- koalíció három pártja azt java­solta, hogy a legjobb megoldás a miniszter lemondása lenne. Dzurinda tegnap arra szólí­totta fel a Ján Carnogursky vezette szlovák Keresztény-de­mokrata Mozgalmat, hogy hagyjon fel a kormány szétve­rését és a négypárti kormány- koalíció destabilizálását célzó törekvéseivel. A viszály gyöke­re a korábbi Meciar-kormány választási törvényében kere­sendő. A választási koalíciók kialakítását ellehetetlenítő törvényre az akkori öt ellen­zéki párt létrehozta az SDK-t, amely akkor mindössze száz­ötven tagból állt. A résztvevők a béke emlékművénél. ixoá FOTÓ: FEB/REUTERS Az atombomba ledobásának 54. évfordulóján, hétfőn Na- gaszaki japán város lakói a békéért imádkoztak, majd megszólaltak a harangok és a szirénák. Fehér galambo­kat röptettek a magasba. A város lakóinak küldött üzene­tében Obucsi Keidzo minisz­terelnök méltatta, hogy a tavaly novemberi nagaszaki ENSZ-konferencia elfogadott egy olyan határozatot, amely óva inti a világot az atom­bomba bevetésétől. A bom­batámadásnak Nagaszakiban több mint hatvanezer halálos áldozata volt. Hírek röviden Orbán Viktor Szlovákiába készül? Nagy valószínűség szerint augusztus 28-án Szlovákiába látogat Orbán Viktor. Elképzelések szerint részt vesz egy nyári szabadegyetemen a Pozsonyhoz közeli Madarászon. A rendezvény­re meghívták Schuster szlovák államfőt és Dzu­rinda miniszterelnököt is. Japán lobogó- és himnuszvita A tokiói parlament az ország törvényes nemze­ti jelképévé avatta a felkelő napot ábrázoló lobo­gót és a nemzeti himnuszt, a Kimigajót. Mind Japánban, mind pedig a szomszédos országok­ban számos kifogás fogalmazódott meg azzal kapcsolatosan, hogy hivatalossá lehet-e nyilvá­nítani a felkelő napot ábrázoló lobogót, illetve a himnuszt. Mindkét jelkép ugyanis Japán hábo­rús agressziójával hozható kapcsolatba. Ukrajna eltörli az illetéket Kucsma elnök utasította a kormányt, hogy töröl­je el az Ukrajnába belépő külföldi gépkocsikra kivetett határátlépési illetéket. A július eleji kor­mányintézkedés kapcsán az ukrán államfő elmondta: eredetileg csak egy határátlépési ille­ték bevezetését rendelte el, ám a kormány eh­hez hozzácsapta a személygépkocsi-adót is, ami „teljes képtelenség”. Egyesült Államok - folytatódó aszály A vasárnapi zápor semmit nem enyhített az Egyesült Államok északkeleti részét hosszú he­tek óta sújtó aszályon. A New York és Virginia állam között elterülő térségben az elmúlt száz évben nem volt példa ekkora szárazságra. Gya­koriak az erdőtüzek, szomjazó csörgőkígyók te­keregnek le a hegyekből a települések közelébe. Hongkong nem fogadja a pápát Kína nem kívánja fogadni Hongkongban II. János Pált novemberben esedékes ázsiai kőrútján. Mivel a Vatikán diplomáciai kapcsolatot tart fenn Tajvannal, Kínával viszont nem, a pápa mosta­ni látogatása „nem alkalmas” a kapcsolat- felvételre. A Vatikán és Peking között 1949 óta szünetelnek a diplomáciai kapcsolatok. Ellopták Krisztus lába nyomát Betörők kifosztották a híres római Szent Sebestyén- templomot, és elvitték belőle egyebek közt azt a követ, amely a hagyomány szerint Krisztus lába nyomát őrzi. A Quo Vadis-követ azonban útközben eldobták, valószínű­leg mint számukra értéktelen ballasztot - számolt be a hét végén történt eseményről az II Messaggero című, olasz lap. A rablók magukkal vittek két XVII. századi festményt, Péter és Pál szentek ugyanebből a korból való fa mellszobrát, az ezeket tartó két márványosz­lopot, egy XVIII. századi, ha­talmas diófaszekrényt és az ereklyetartót, amelyben a krisztusi láblenyomat erede­tijét őrizték. A közeli Domine Quo Va- dis?-templomban a Krisztus lábnyomát őrző utcakő máso­latát találják a zarándokok. Az „eredetit” a Róma hét fő­temploma közé tartozó Szent Sebestyén bazilika ereklye­tartójában zárták el. Az Appia Antica régi kon­zuli úton lévő templom plébá­nosa szombaton reggel fedez­te fel a vandál fosztogatást. Elborzadásán enyhített, hogy a padlóra dobva megta­lálta a láblenyomatot, amely­nek eszmei értéke felbecsül­hetetlen a katolikus hívek számára - bár tudósok szerint valójában nem egyéb, mint fogadalmi ajándék, amelyet a rómaiak egy megtett út sze­rencsés befejezése után he­lyeztek el valamely istenség szentélyében. A pap a restaurálást éppen befejező munkásokat gyanú­sítja legalábbis azzal, hogy tippadók voltak, és biztos ab­ban, hogy megbízás alapján történt a rablás. A mai napig nem került elő Róma egy másik becses erek­lyéje, a capitoliumi Ég Oltára- templomból 1994-ben ellopott „Bambinello”, a Gyermek Jé­zus nagy hírű szobrocskája, amelyet a legenda szerint a Getsemáne-kert egyik olajfá­jából faragtak, és amelynek számos csodatételt tulajdoní­tanak. Egy másolatát láthatják a hívek a vallásos-babonás tisztelet övezte kis alaknak, amelyet a neki ajándékozott drágakövek, ékszerek és üze­netek tömege borított. Megemlékezés Nagaszakiban

Next

/
Thumbnails
Contents