Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-10 / 185. szám

1999. AUGUSZTUS 10., KEDD HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Hiányzó törvények Város- és faluvédők találkozója A hét végén fejeződött be a Vá­ros- és Faluvédők Szövetségé­nek zalaegerszegi országos ta­lálkozója. A háromnapos esz­mecsere középpontjában az épített környezet, az emberi közösségek, a turizmus és a természet egymáshoz való vi­szonya, valamint a város- és faluvédelem állt. A szervezet kétszázötven tagegyesülete képviseltette ma­gát az országos találkozón, de sok szakember, közigazgatási vezető és a területért felelős mi­nisztériumok több képviselője is megjelent a tanácskozáson. A kultuszminiszter személyes megbízottja Kovács Zsolt Csaba köszöntőjében nemcsak a ki­emelt műemlékek, hanem a he­lyi épített értékek védelmének fontosságát is hangsúlyozta, és alapvetőnek nevezte ebben az önkormányzatok szerepét. Rádai Mihály ismert város­védő, a Város- és Faluvédők Szövetségének alelnöke sze­rint azonban az önkormányza­ti szabályozás nem elég, törvé­nyekre van szükség, mert a te­lepülések vezetésének nincse­nek eszközeik a rendeleteik betartatására. A másik problé­ma az, hogy számos esetben maguk az önkormányzatok hoznak a városképet elrontó vagy műemlékvédelmi szem­pontból rossz döntéseket. A te­lepülések vezetői gyakran úgy engedélyezik benzinkutak, gyorséttermek vagy bevásárló- központok építését, hogy azok elrontják a városképet. Ennek oka, hogy a képviselő-testüle­tek növelni szeretnék a tele­pülés bevételeit. Ide tartozik, hogy sokszor az építtető cégek úgy kapják meg a szükséges engedélyeket, hogy előtte sike­rült megvesztegetniük néhány képviselőt. Szükség van a köz­téri óriásreklámok megjelené­séről szóló törvénytervezet többször elhalasztott tárgya­lására is. „Balkanizálódásunk” jelének tartja Rádai Mihály, hogy lassan minden lera­gasztható felületet ellepnek az óriásplakátok. Súlyos gondot okoz az is, hogy a város- és faluvédelemmel foglalkozó he­lyi szervezetek működése ve­szélybe került, mert az elmúlt nyolc évben a regionális egye­sületeknek juttatott állami tá­mogatás értéke a töredékére csökkent. - wilk ­Feljelentés izgatás miatt A Nagykőrösi Zsidó Hitköz­ség feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tet­tes ellen amiatt, mert a FLEX Kiadó megjelentette a Cion bölcseinek jegyzőkönyve cí­mű kiadványt - közölte Feld- májer Péter hitközségi elöl­járó hétfőn az MTI-vel. A közleményben az elöljá­ró, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi ’ elnöke úgy nyilat­kozik: a' feljelentés szerint a kiadással és a terjesztéssel az érintettek megvalósították a nagy nyilvánosság előtti izga­tás bűntettét, mert a könyv tartalma gyűlöletre uszít a zsidóság ellen. „A kiadvány egy olyan hamisítvány, ame­lyet feltehetőleg a cári titkos- rendőrség készíttetett, és az állítólagos jegyzőkönyvben a zsidók világuralomra törek­véséről szóló hamis terveket és programokat ír le” - fogal­maz Feldmájer Péter. A hitközségi vezető úgy vé­li, hogy a kiadvány megjelen­tetése az antiszemitizmus további erősödését eredmé­nyezheti Magyarországon. Az MTI-nek a feljelentés kapcsán nem sikerült közvet­lenül elérnie a FLEX Kiadó illetékeseit. Egy árusítóhely közvetítésével a Magyar Táv­irati Iroda kért ugyan vissza­hívást, az érintettek azon­ban a hír kiadásáig nem je­lentkeztek. Megharapta a rendőrt Szarvason vasárnap megha­rapta az őt üldöző rendőrt egy tolvaj. Ezzel a kerékpá­ros üldözés ugyan véget ért, de hétfőn már kézre került a harapós rabló. A Körös-parti város főutcájának kerékpár­úján egy ott kerekező, idős asszony kezéből tépte ki mű­anyag táskáját a vele szem­ben közlekedő, akkor még ismeretlen férfi, és biciklijén elhajtott. A világos nappal Szarvas belvárosában történt rablás­nak több szemtanúja is volt. Egyikőjük, egy szolgálaton kívüli rendőr - S. P. 38 éves törzszászlós -, aki a bűnöző után eredt. Mountain-Bike kerékpárjával hamar utolérte a tolvajt, ugyanis a rabló me­nekülés közben kerékpáros­tul az árokba borult. A rend­őr megkísérelte föltartóztatni B. Rudolf 45 éves, helybéli lakost, aki igyekezett a keze közül kicsúszni, és közben beleharapott a törzszászlós­ba, majd elmenekült. Szakszervezet kontra szakszervezet Eltérő értelmezések az augusztusi vasutassztrájk kapcsán Átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartja a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) bérkövetelő sztrájkbejelentését a másik két vasutas-szakszervezet - nyilatkozták egybehangzóan lapunknak az érdekképviseleti vezetők. Dr. Borsik János, a Mozdony- vezetők Szakszervezetének (MOSZ) ügyvezető alelnö­ke demagógiának nevezi a VDSZSZ álláspontját, amely szerint azonos béremelés il­letné meg valamennyiüket. Azt vallja ugyanis: a téli bér­alkuban elért és azóta folya­matosan kézhez kapott, átla­gosan 16 százalékos növek­ményt a vállalt felelősség és az elvégzett feladatok arányá­ban igazságosan osztották fel. Dr. Márkus Imre, a Vasuta­sok Szakszervezetének elnö­ke Borsikhoz hasonlóan véle­kedik. Megerősíti: a VDSZSZ állításai nem helytállóak, mert korántsem csupán a mozdonyvezetők kaptak az átlagosnál magasabb emelést. Több ezer segédmunkás, be­tanított munkás, takarító pél­dául a mozdonyvezetők 17,96 százalékánál többet, 19,9 szá­zalékot kaptak. Csakhogy az alacsony jövedelem mellett ez a magas százalék a borí­tékban mindössze pár száz forint többletet jelent. Borsik és Márkus szerint egyaránt hatalmas veszéllyel jár a kilátásba helyezett sztrájk. Úgy vélik: a VDSZSZ presztízsharcot vív. Aggód­nak, s attól tartanak, hogy egy esetleges munkabeszüntetés nem csupán az utazni szán­dékozó lakosságot hozza a télihez hasonló, kiszámítha­tatlan helyzetbe. A folyama­tos személy- és teherszállítás hátráltatásából fakadó újabb károk tovább sújtják az amúgy is rossz anyagi hely­zetbe került MÁV-ot. Ráadá­sul a munkabeszüntetés na­gyon rossz előjáték lenne a MÁV sorsáról, fejlesztéséről hamarosan döntést hozó kor­mányzati tárgyalásokon. Ez utóbbi pedig, például ha bi­zonyos útvonalak felszámo­lásáról . születik határozat, vasutasok ezreinek elbocsá­tásához, családjaik ellehetet­lenüléséhez vezethetne. Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese vé­leménye is változatlan: a VDSZSZ összesen 21,2 száza­lékos bérkövetelését elutasít­ja, és tartja magát a másik két szakszervezettel kötött reális megállapodáshoz. Tekintettel azonban arra, hogy a MÁV és a VDSZSZ között a tegnapi tárgyaláson nem közeledtek az álláspontok (a vasút befe­jezettnek, a VDSZSZ pedig félbeszakítottnak minősítette a tárgyalást). A vitát a Mun­kaügyi Közvetítői és Döntő­bírói Szolgálat igénybevételé­vel folytatják. A MÁV vezetése lapzár­tánkkor közleményt jelente­tett meg. Ebben kérte a vas­utasokat, hogy munkahelyük védelmében higgadtan mér­legelve hozzák meg a sztrájk­kal kapcsolatos végső dönté­süket. (cs. b. j.) Baleset a Szigeten Az óbudai Hajógyári-szigeten hétfőre virradóra súlyos körhinta-baleset történt, amelyben két fiatal életveszé­lyes, kettő súlyos, egy pedig könnyebb sérülést szenve­dett. A rendezvény sajtószolgálata szerint a balesetet vélhetően anyaghiba okozta. A gondola leszakadt a hintáról. fotó: feb/körmendi imre Veszélyességi fokuktól és mű­szaki paramétereiktől függően egy-, két- vagy háromévente kötelesek felülvizsgáltatni az úgynevezett szórakoztatóipari és szabadidős berendezései­ket a mutatványosok - mondta lapunknak Madaras Gábor, az ÉMI-TÜV Bayem Kft. ügyveze­tő igazgatója, hozzátéve, hogy cégükön kívül a Budapesti Mű­szaki Egyetemtől is kérhetik a vállalkozók a szemlét. Az omi­nózus körhintát áprilisban a BME vizsgálta. Az alkalman­ként 15-50 ezer forintba kerülő szemle tartalmát egy 1994-es, idén módosított rendelet rész­letezi. Nemcsak a körhinta al­katrészeinek megkopása, ha­nem üzemeltetési mulasztás, például túlterhelés vagy a ka­binokban való ugrálás miatt is bekövetkezhet baleset - tette hozzá Madaras, aki szerint az óbudai tragédiában az anyag­hibán túl ilyen jellegű szabály­talanság is közrejátszhatott. Hangsúlyozta: noha a ha­zánkban működő mintegy 400 szórakoztatóipari nagyberen­dezés közel 80 százalékát rend­szeresen vizsgáltatják az üze­meltetők, s ezért ritka az efféle baleset, a vonatkozó GM-ren- delet hézagainak betömésével tovább csökkenthetnék a koc­kázatot. A vizsgálatok szigorí­tásán túl a listát ki kellene egé­szíteni az ellenőrzésre még nem kötelezett játszótéri esz­közökkel is. ■ (takács) Közelmúltunk képekben A Budapest Galéria kiállítótermé­ben tegnap nyílt meg az Escher Károly Alkotócsoport kiállítása. A csoport a Magyar Fotóriporterek Társaságának tagjaiból alakult. Névadójuk a magyar fotográfia kiemelkedő személyisége. A Kö­zelmúlt című kiállítás képei az elmúlt fél évszázad összefogla­lásának is tekinthető - a csoport 31 tagjának képei ugyanis a 45 utáni magyar történelem esemé­nyeinek, korszak- és hangulat­váltásainak, emlékezetes és jel­lemző pillanatainak művészi kró­nikája. Valamivel több is ennél: a fotók azt is megmutatják, hogy az alkotók maguk miként élték meg ezt a korszakot, mit tartottak benne fontosnak, lényegesnek, jellemzőnek. Fél évszázad fotói a falakon. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Szemünk világa a tét! Több mint 150 évvel ezelőtt lehetett utoljára Magyarországról végigkísérni azt a ritka ter­mészeti Jelenséget, amikor a Hold eltakarja a Napot. Augusztus 11-én, szerdán szemtanúi lehetünk a várva várt, különleges csillagászati eseménynek. A napfogyatkozás azonban valódi veszélyt Jelent. Ezt talán sokan nem hiszik el. A jelenség megtéveszt majd bennünket. Szabad szemmel nem tudunk a Napba nézni egy-két másodpercnél tovább, hacsak nem takarja felhő, vagy a Hold árnyéka nem vetül rá, mint a tökéletes napfogyatkozás ide­jén. Ez alatt a három óra alatt azonban a Hold eltakarja a Napot, tehát nem fogjuk érezni a fény erősségét. Szemünket nem kapjuk el ösz­tönösen, pedig a Nap sugarai akkor is ugyan­olyan erősen - és ez esetben szó szerint - vakí­tanak majd. Ebben az esetben a fellépő mara­dandó látáskárosodást, a vakságot az orvosok nem tudják gyógyítani! A Napból érkező sú­lyos sugárzás ugyanis visszafordíthatatlan el­változást okozhat a retinában. Kik vannak veszélyben? Mindenki, aki szabad szemmel nézi a napfogyat­kozást. A fény- és hőenergia miatt a szem ideg­hártyájában gyulladás keletkezik, amely hegese- déssel gyógyul. A hegek miatt nem lát többé éle­sen az ember. Az orvostudomány pedig - bármi­lyen fejlett is - utólag már nem tud segíteni! Aki friss szemműtéten esett át, vagy valami­lyen szembetegsége van, az semmilyen formá­ban ne nézzen a Napba a fogyatkozás idején, még védőszemüvegben sem, mert ők még ér­zékenyebben reagálnak majd a természeti je­lenségre. A gyerekek és az idősek különös törődést igényelnek. Az ő védelmük a mi felelősségünk. A 2 éven aluli gyermekeknek 1 percnél tovább még speciális védőszemüvegben sem szabad a Napba nézni. Bármilyen hihetetlen, de ha csak egy-két másodperccel is tovább tekintenek a Napba, látásuk örökre elvész! Hogyan ne védekezzünk? A védekezéssel kapcsolatban sajnos sok a tév­hit. Semmilyen szokványos optikai eszköz - például távcső, látcső, krómozott üveg, hegesz­tőszemüveg, napszemüveg, fényképezőgép ­nem alkalmas a Nap káros sugarainak kiszű­résére. Aki mégis ilyen eszközökkel nézi végig a napfogyatkozást, az ugyanúgy jár, mint az, aki szabad szemmel kíséri végig a csillagászati jelenséget. Látását egy életre elveszti. Hogyan védekezhetünk? Ha úgy döntünk, hogy a napfogyatkozást nem a televízió képernyőjén keresztül, hanem a sza­badban nézzük végig, akkor csakis olyan vé­dőszemüveget vegyünk, amelyről biztosan tudjuk, hogy valóban megvédi látásunkat a Nap káros sugaraitól. Az erről szóló KERMI, il­letve az Országos Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) minősíté­sét az üzletben a vásárláskor kérjük el! Ennek hiányában semmilyen körülmények között ne vegyünk napfogyatkozás nézésére használatos eszközt. Optikusok, látszerészek, szemészor­vosok mind attól tartanak, hogy a figyelmezte­tések ellenére lesznek olyanok, akik szabad szemmel kísérik végig a napfogyatkozást. A sok felhívás ellenére a klinikákon már készül­nek arra, hogy az esemény után több száz em­ber rohamozza majd meg a szemészeteket. Ezért előkészítették azokat a kérdőíveket, ame­lyekkel fel tudják majd mérni, hogy a Nap mi­lyen károsodást okozott az emberek szemében. Ekkor azonban gyógyítani már nem tudnak, csak az okokat tudják megállapítani! A napvédő szemüveget egyfolytában csak 4-5 percig használhatjuk, aztán 15 percig pi­hentetni kell szemünket. Ha ezt elmulasztjuk, akkor is szemünk világát kockáztatjuk. Másokért is felelős vagy! Szemünk világa a tét! Aki megteheti, szerez­zen be speciális védőeszközöket mindazok­nak, akikért úgy érzi, felelősséggel tartozik. Gondoskodjunk arról, hogy az évezred utolsó napfogyatkozása csak a szívünkben legyen maradandó élmény.

Next

/
Thumbnails
Contents