Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-12 / 187. szám
Több az ajánlat, mint a munkát kereső Bdcs-Kiskunban romlik a munkaerő-piaci helyzet A második félévben is több új dolgozót kívánnak felvenni a cégek, mint amennyi az elbocsátottak száma - állapítja meg az Országos Munkaügyi Módszertani Központ felmérése, amit csaknem ötezer vállalatvezető körében készítettek, s a napokban tettek közzé. Keresleti többlet mutatkozik a szakképzettséget nem igénylő, betanított munkakörökben. Intenzív kereslet mutatkozik a kubikus, az egyszerű mezőgazda- sági, erdészeti, vadászati munkaköröket betöltő személyek iránt. A segédmunkások, őrök, takarítók, anyagmozgatók, konyhai kisegítők számíthatnak elbocsátásra, ugyanakkor az irántuk megmutatkozó nagyarányú kereslet miatt gyors elhelyezkedésükre is lehetőség van. Nagy létszámmozgás várható a szakmunkások között is. Az elbocsátott szakmunkások újbóli elhelyezkedését ugyanakkor a- kadályozzák - a segédmunkásokhoz hasonlóan - a szakmai és területi struktúrák eltérései. A szakképzettséggel rendelkezők körében leginkább a szabó-, varrónők, a különféle eladók, gyártósori összeszerelők, gépkezelők, szakképzett növénytermesztők iránt nagy a kereslet. Élénk a kereslet a vizsgával rendelkező vagyonőrök iránt is. A már megszerzett szaktudás továbbfejlesztésével, alkalmazkodva a magasabb színvonalú technológiákhoz, valamint rokon szakma elsajátításával lényegesen javíthatók az elhelyezkedési esélyek. A felmérés megállapítja, hogy a szellemi foglalkozásúak körében legélénkebb a munkaerő-piaci kereslet a szolgáltatási és kereskedelmi ügynökök, ápolónők, humánpolitikai ügyintézők, családorvosok iránt. A hagyományos adminisztratív, ügyviteli foglalkozásúak, így telefon-, telefax-kezelők, pénzügyi, munkaügyi nyüvántartók viszont létszámleépítéssel találkozhatnak inkább. A mérnöki és közgazdasági végzettségű szakembereknél alapvető követelmény a magas szintű számítógépes ismeret, illetve a nyelvtudás. Élénkül a kereslet a középiskolai tanárok iránt. Jók az elhelyezkedési esélyei azoknak, akik a szociális ápoló, gondozó, szociális munkás munkakörre vállalkoznak. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ a regisztrált munkanélküliek számának 1999.1. félévi csökkenése ellenére azt állapította meg, hogy a megyében romlik a munkaerő- piaci helyzet. Ezt a regisztrációba felvett új belépők számának növekedéséből vezetik le, különös tekintettel a nem pályakezdő új belépők számának fél év alatt bekövetkezett 4,4 százalékos növekedésére. Bács-Kiskun- ban egyébként az első félévben a regisztrált munkanélküliek átlagos létszáma 22 ezer 877 volt. Egy évvel korábban ugyanez a szám 23 ezer 515-öt tett ki. Lélegzethez jutott a nagykőrösi konzervgyár? Kedden folytatódott a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. rendkívüli közgyűlése. A tanácskozáson a rövidlejáratú hitelekre vonatkozóan elfogadták a Reorg-Apport Rt. által javasolt fizetési ütemtervet. Döntő módon befolyásolta a gyár jövőjét a kormány keddi ülése is. A Nagykőrösi Konzervgyár Rt.-nél kedden folytatódott a júliusban kezdett rendkívüli közgyűlés. Akkor a tanácskozást azért függesztették fel, mert arra a kormánydöntésre vártak, amelytől az orosz piac válsága miatt nehéz helyzetbe jutott konzervgyárak megsegítését remélték. A kedden tartott közgyűlésen elfogadták a gyár legnagyobb hitelezőjének, a Postabank követeléseit átvett Reorg-Apport Rt.-nek a javaslatát, amely a rövidlejáratú hitelek törlesztésének ütemezésére vonatkozik. A nagykőrösi konzervgyár akkor jut levegőhöz, ha a kormány kedvező döntést hoz, valamint a többi hitelező is úgy látja, hogy az új feltételek mellett - beleértve a Reorg-Apporttal kötött mostani megállapodást - tovább finanszírozható a működés. A keddi kormányülésről szóló közlemények nem szóltak a nagykőrösi konzervgyár ügyéről, de Csernus Tamás vezérigazgató úgy értesült - s ezt az értesülését a Petőfi Népével is megosz-. tóttá -, hogy számukra kedvező döntés született. A cégnél egyébként létszámleépítés kezdődött, amelynek következtében a jelenlegi csaknem 700 dolgozóból kevesebb mint 500- an maradnak főállásban a gyárban. B. F. 1. Titkos magyar-horvát tárgyalások az olajüzletben? Zlatko Matesa horvát kormányfő és Davor Stern, az INA horvát olaj- társaság vezetője titkos tárgyalásokat folytat a Mol Rt.-vel a két vállalat egyesüléséről - írta kedden a Nációnál című zágrábi hetilap. A Beta belgrádi hírügynökség cikkismertetése szerint a Nációnál - Franjo Tudjman horvát államfő pártjára, a Horvát Demokratikus Közösségre (HDZ) való utalással - a „HDZ technikai menedzserének szupertitkos üzleti akciója” címmel tájékoztatta olvasóit a „fúziós tárgyalásokról”. Az írás szerint Stern kizárólag Matesának számol be a megbeszélések eredményéről. A Nációnál úgy tudja, hogy a horvát kormányfő azután egyezett bele a fúziós tárgyalásokba, miután Stern meggyőzte, hogy külföldi stratégiai partner bevonása nélkül az INA-nak az összeomlás veszélyével kell szembenéznie. A horvát hetilap megemlítette, hogy az INA mintegy 430 millió dolláros adóssággal és 6000 fős létszámfelesleggel küszködik, Horvátország rossz hitelbesorolása miatt pedig a nemzetközi hitelpiacon nem kaphat évi 13 százaléknál alacsonyabb kamatú kölcsönt. Az INA várhatóan 30-40 százalék körüli részesedéshez jutna az új vállalatban, amely más közép-európai piacok felé is kacsingat - tette hozzá a Nációnál. A kormány véleménye a gazdasági folyamatokról Járai Zsigmond tegnap beszámolt arról, hogy a kabinet áttekintette a pénzügyi tárca jelentését az év első felének gazdasági folyamatairól és az államháztartás helyzetének várható alakulásáról. Elmondta, hogy az áfa-bevételek, illetve a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek jelentős mértékben elmaradtak a tervezettől, ami elsősorban a vártnál alacsonyabb inflációval magyarázható. Kitért arra, hogy a bevételi oldalon nem lát különösebb feszültséget, a kiadási oldalon azonban igen. Véleménye szerint az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadások várhatóan 30 milliárd forinttal, az egészségügyi kiadások, a gyógyszertámogatások pedig 15-17 milliárd forinttal meg fogják haladni az év végéig a tervezettet. Ugyanakkor közölte, hogy a kormány álláspontja szerint külön intézkedésre nincs szükség, és az eddig zárolt tartalékokat véglegesen törölték. A pénzügyminiszter - újságírói kérdésre válaszolva - elképzelhetőnek nevezte, hogy a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos jövő évi költségvetési támogatás összege elérje a 413 milliárd forintot. Borókai Gábor kormány- szóvivő a témával kapcsolatban elmondta: a kabinet minden további nélkül el tudja képzelni azt, hogy 413 milliárd forintot költsön az agráriumra, illetve a vidékfejlesztésre.- Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt az összeget egyedül és kizárólag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kapja meg - fogalmazott Borókai Gábor. Kitért arra, hogy sok más tárca is foglalkozik vidék- és infrastruktúrafejlesztéssel, ezért minden további nélkül elképzelhetőnek nevezte, hogy összességében a kormány ilyen nagyság- rendű összeget költsön erre a célra. A megnyugtató Amerika A rossz inflációs adat hatása érződött a magyar értéktőzsde szerdai kereskedésének elején, majd a pozitívan nyitó amerikai piac láttán vásárolni kezdtek a befektetők - vélik a tőkepiaci szakértők. Tamás Gábor, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője szerint a nap eleji negatív hangulatot a szerdán közzétett vártnál rosszabb inflációs adat okozta. Ugyanakkor a pozitívan nyitó amerikai tőzsde hatására erősödni kezdtek a részvények. 36/1996. fM-NAWKIM (*w), 9§ ti /I 14mg/fl,9mg Az 1997. évi LVIII. törvény 13. §-a: A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét!
