Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

10. OLDAL 1999. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA Egy családi vállalkozás, amely lépést tart a multikkal A Szilvás! testvérek által létrehozott és vezetett kecske­méti Szll-Coop áruház csaknem hétezer négyzetméterrel bővült. Az áruházban mostantól így 86 üzlet és az ország egyik legnagyobb szórakoztatócentruma váija az érdeklő­dőket. A Szilvás! Bt.-nek egyébként kilenc üzlete van. A ha­zai élelmiszer-kereskedelmi vállalatok között a 30. helyet foglalják el. Több mint háromszáz alkalmazottat foglalkoz­tatnak, éves nettó árbevételük Idén már 3 milliárd forint fölé emelkedett A Szilvási fiúk hetényi gyü­mölcstermelő családból szár­maznak. Mindhárman vendég­látó-ipari végzettségűek. Kar­rierjük 1982-ben kezdődött a kecskeméti Sasfészek Vendég­lő megnyitásával.- Nem gondoltam én még a kilencvenes évek elején, hogy kereskedelemmel fogok foglal­kozni - mondja Szilvási Jó­zsef, a legidősebb testvér. Ab­ban az időben nem volt olyan hely, ahol a vendéglátósok mindent bevásárolhattak vol­na. Húsz helyre kellett elmen­ned, és még akkor sem biztos, hogy sikerült mindent meg­venned. Ez a kényszer szülte azt, hogy a kereskedelem felé mozdultunk el. A régi diszkon­tunk fő profilja a vendéglátó­sok ellátása volt. Ezt bővítettük ki egyéb tartós élelmiszerek­kel, háztartási és vegyi áruval.- Úgy tudom, van egy szörp­üzemük is.- Igen, 1995-től beindítottuk a rostos és szénsavas üdítők gyártását. De ezt is a hiány szülte. Akkor még megesett, hogy a teherautónk három na­pig állt sorban üdítőért. Persze ez ma már nem így zajlik, mert mindenből túlkínálat van.- Az áruházat rengeteg szol­gáltató veszi körül, még hagyo­mányos iparcikk- és gyümölcspi­ac is található. Tanulják a szak­mai lépéseket, vagy csak ösztö­nös ráérzések után döntenek?- Mi szinte állandóan itt va­gyunk az üzletben. Sok vevő el­mondja, hogy mit hiányol. De van, hogy mi érzünk rá a lehe­tőségre. Egyébként a nagyobb stratégiai lépésekben közösen döntünk. A területeket pedig felosztottuk egymás között. Enyém a kereskedelem, Ferié a Szilvási József termelés és a szállítás, Zoli pe­dig a vendéglátással foglalkozik.- Egyre több multinacionális kereskedelmi cég települ Kecs­kemétre. Hogyan érinti ez a Szilvási családot?- Visszaesésünk eddig nem volt. A forgalmat az infláció fe­lett 1-2 százalékkal növeltük. Ma viszont ez már nem tartha­tó. A konkurencia egyértelmű­en csökkenti a forgalmunkat, s ez biztosan folytatódni is fog, hiszen a nagyágyúk még csak ezután nyitnak. Lassan Kecs­keméten a bevásárló-közpon­tok száma a szükségesnek a duplájára fog emelkedni, és ez senkinek sem lesz jó.- Egyetlenegy városi vezetőt sem láttam a új üzletrész meg­nyitóján. Mi ennek az oka?- Mindkét önkormányzati ciklusban - mint helyi közép- vállalkozóknak - jó volt a vi­szonyunk a városvezetéssel. A jelenlegivel valami miatt még nem alakult ki párbeszéd. Ta­lán azért, mert nem egyeztet­tünk a helyi építési hatósággal. Ugyanis a mi területünk mű­emléki jellegű, így az építési ügyei a fővároshoz tartoznak. Három hete a város le is állít­tatta az építkezésünket. Pedig megvan Pestről a módosítási engedélyünk, csak a jogerős határozatra várunk.- Ön végig személyesen irá­nyította az egész építkezést. Az üzletházban mindig fellelhető. Marad-e ideje a gyermekeire, a kikapcsolódásra?- Nekem ez a munka a hob­bim is. Feleségem is itt dolgo­zik. A gyerekeké a vasárnap. Azért persze minden évben együtt töltünk néhány hetet, s ilyenkor jó messzire elutazunk. Rajnai Attila Elbocsátások Romániában Az előző egyeztetésnek megfe­lelően a galati SIDEX acélkombi­nát 1500 alkalmazottjától válik meg szerdán. Az elbocsátások részét képezik annak a prog­ramnak, amely a legnagyobb román acélipari vállalat szerke­zeti átalakítását szolgálja - kö­zölte a Cotidianul. A szerdán elbocsátandó 1500 alkalmazot­tat újabb 2000 követi az elkövet­kező hónapokban. Az acélmű 32.500 fős alkalmazotti létszá­ma így 3500 fővel csökken. Ukrajna már 1,13 milliárd dol­lárral tartozik az orosz Gaz­prom társaságnak földgázért. Az év elején 1,041 milliárd dol­lár volt a tartozás. A legnagyobb adós az ukrán állami Nyeftegaz Ukraini vállalat, ukrán magán­cégek pedig 253,7 millió dollár­ral tartoznak a Gazpromnak. Orosz katonai vezetők azt mondták, hogy a kormány el­fogadna nyolc ukrán stratégiai bombázót a volt szovjet arze­nálból résztörlesztés gyanánt. Vélemények. Éves szinten továbbra is jelentős az inflá­ció csökkenése, az ütem azonban júliusban megtor­pant, s az év végére 9,5 szá­zalék körüli mérték várha­tó - vélekedtek egybehang­zóan a gazdaságkutatók a júliusi inflációs adatokról. Hegedűs Miklós, a GKI Gaz­daságkutató Rt. ügyvezető igazgatója elmondta: a júli­usi fogyasztói áremelkedés a vártnál némileg magasabb, de a tendencia, miszerint a második félévben lassul az infláció mérséklődése, előre látható volt. Petschnig Má­ria Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint az éven belüli folyamatok azt mutatják: a dezinfláció meg­torpant, ezért az infláció- csökkentés politikája csak határozott kormányzati in­tézkedésekkel lesz tartható. Hazai vendégcsúcs. Leg­alább másfél évtizede nem ébredt új napra annyi ma­gyar vendég a Balaton északi partján, mint szerdán reggel. Zsúfolásig megteltek a szál­lodák és a Balatontourist tizenhárom kempingje is. A kempingek lakóinak csak­nem a fele magyar állampol­gár, hasonló hazai turistaára­datra 15 éve nem volt példa. Halogató taktika. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete sajnálattal tapasztal­ja, hogy a MÁV Rt. halogató taktikát folytat a szakszerve­zettel folytatandó egyeztető tárgyalása során - nyilatkoz­ta a szakszervezet szóvivő­je szerdán. Ezt támasztja alá, hogy az Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) közvetí­tői javaslatához további fel­világosítást kért a MÁV. Kész a jövő évi munkaprogram Szeptemberben kerül az Országgyűlés elé a kisvállalkozási törvény A kormány decemberben elfogadta az úgynevezett kkv- fejlesztósl stratégiát. A Gazdasági Minisztériumban (GM) Is elkészült a kis- és középvállalkozások fejlesztésének 1999-2002. évi munkaprogramja. A programról dr. Fónagy Jánossal, a GM politikai államtitkárával beszélgettünk.- A tárcaközi egyeztetéseken si­keresen túljutott az adminiszt­rációs terhek csökkentésére vo­natkozó ajánlatunk. Jelentősen kiterjed majd az átalányadózá­sok köre. A működési feltételek javítása terén a legfontosabb­nak tartom a szeptemberben a parlament elé kerülő kisvállal­kozási törvényt, amely nem más, mint egyes alapvető társa­dalompolitikai célok jogi formá­ban való deklarálása. Ez ugyan­is eddig még nem történt meg.- Mi várható jövőre a finan­szírozási lehetőségek bővítése terén?- Előrehaladott tárgyalása­ink folynak a Bankszövetség­gel és több országos bankkal arról, hogy miként lehetne a mikrovállalkozások kishitel- hez jutásának esélyeit növelni. Nem vitatva, hogy a kisvállal­kozások valóban nehezen jut­nak pénzhez, de azt is el kell ismerni, hogy a „kicsiknek” nincs elegendő tőkéjük sem. Márpedig a világon sehol sem lehet hitelt kapni bizonyos ön­rész, illetve fedezet nélkül. Ezért is aktivizálták magukat a garanciaszervezetek, például a Hitelgarancia Rt.- Melyek az uniós csatlako­zásra való felkészülés aktuális feladatai?- Az elmúlt évek során a ren­delkezésre álló PHARE-prog- ram kereteit nem használtuk lti, a kisvállalkozások számára is maradt még fel nem használt forrás. Az EU fődelegátusával ezeket számba vettük, és elké­szítettük az idei és a jövő évi elképzeléseket. Szeptember el­sején el tudjuk indítani a meg­újult mikrohitelprogramot. Emellett jelentős erőket kell mozgósítanunk, hogy még eb­ben az évben megismertessük a közösségi jogszabályokat, a szabványokat és a piaci lehető­ségeket a kamarákkal, a vállal­kozói szervezetekkel és a kis­vállalkozások minél szélesebb rétegeivel. K.T. Csökkennek a hitelkamatok? Ha a kormány Jövő kaddl ülésén elfogadja a Gazdasági Minisztérium (GM) által elkészített új lakástámogatási koncepciót, könnyebb lesz azoknak, akik építkezni sze­retnének, vagy újonnan épített lakást vásárolnának, de ehhez nem rendelkeztek elegendő fedezettel. A GM előterjesztésében az is szerepel: a jövőben az ingatlan árának 40-50 százalékos megta­karítása legyen elegendő a hitel felvételéhez. A koncepció sze­rint, ha egy kétgyermekes csa­lád nyolcmilliós ingatlant építe­ne vagy vásárolna, és már ren­delkeznek négymillió forinttal, további négymilliós hitelt ve­hetnek fel 20 éves futamidőre hatszázalékos állami kamattá­mogatással 10 százalékos ka­matra, így havonta 25 ezer fo­rintot kell törleszteniük. A változtatásra a szaktárca szerint azért van szükség, mert a KSH adatai arról árulkodnak, hogy Magyarországon jelenleg a lakások árának átlagosan 20 százalékát teszi ki a hitel ará­nya, míg Nyugat-Európában ez eléri a 95 százalékot is, s az eb­ben az évben a központi költ­ségvetésben a lakáscélú támo­gatásra elkülönített 97 milliárd forintot az állam hatékonyab­ban szeretné felhasználni. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a lakosság széles rétege­inek alacsony jövedelemszintje nem teszi lehetővé a lakásépí­tést vagy a vásárlást, a hitelka­matok pedig magasak, jelenleg 25 százalék körül mozognak, így a változtatások elengedhe­tetlenek. A tervek szerint jövőre már az önkormányzatok osztanák szét a kedvezményeket, s dön­tenének arról, hogy kiknek mekkora támogatást adnak. A tervek szerint 2000-ben az ön- kormányzatoknak 16 és fél mil­liárd forint normatív támoga­tás jutna e célra, és további 30 milliárd, hogy lakásokat vásá­roljanak, amelyeket a szociá­lisan rászorulóknak adnának bérbe. Ez utóbbira azért van szükség, mert a magánosítással gyakorlatilag eltűntek a meg­felelő méretű bérlakások a piac­ról, s ez a szakértők szerint gá­tolja a munkaerő szabad áram­lását, szakszóval: mobilitását. (szegedi) A kelet-európai bérek nyugati összehasonlításban A jövedelmekben Ausztria és keleti szomszédai között mu­tatkozó különbség lassabban csökken, mint arra korábban számítottak. Ezért a reform- országok Európai Unióhoz va­ló csatlakozáskor hosszú időre átmeneti szabályozásra van szükség - állapította meg az osztrák Munkáskamara szer­dán kiadott közleményében. A Munkáskamara úgy látja: a kelet-európai országokban emelkednek ugyan a jövedel­mek, de az Ausztriával szem­ben fennálló különbség alig csökken. Ezért az EU-csat­lakozásnál olyan, hosszú ide­ig érvényes átmeneti szabályo­zásra van szükség, amely nem csupán határidőket tűz ki, ha­nem tekintettel van a gazda­sági erőben, a bérpolitikában és a munkanélküliségben mu­tatkozó különbségek csökken­tésére is. Magyarország és Ausztria között a jövedelmek­ben mutatkozó különbség vásárlóerő-paritásban mérve nem csökkent: a magyar átlag­bér 1998-ban - akárcsak 1992- ben - az osztrák átlagbér 34 százalékát tette ki. Szlovénia közelítette meg leginkább az osztrák bérszínvonalat: 1998- ban ott az átlagbér elérte az ausztriai 67 százalékát, míg 1992-ben 57 százalék volt az arány. Második helyen Cseh­ország áll, ahol a munkaválla­lók az osztrák átlagbér 40 szá­zalékát keresik (1992-ben: 31), és Szlovákiában ez az érték 35 százalék (1992-ben 28 szá­zalék volt.) Lengyelországban ugyancsak az osztrák átlag­bér 35 százalékát keresi a munkavállaló, de 1992-ben még csak az osztrák bér 29 százalékát tette ki a keresete. A különbségek még ennél is jóval nagyobbak, ha a poten­ciális ingázók szempontjából fontos átváltási árfolyam sze­rint számolják át a béreket: a szlovéniai átlagbér így számít­va az ausztriai 40 százaléká­nak, a csehországi és lengyel- országi átlagbér az ausztriai 15 százalékának, a magyaror­szági az osztrák átlagbér 13 százalékának és a szlovákiai átlagbér az ausztriai 12 száza­lékának felelt meg. Alumíniumipari egyesülés A svájci AluSuisse Lonza cso­port, a francia Pechiney és a kanadai Alcan Aluminium szerdán bejelentette egyesü­lését. A létrejövő új csoport a világ legnagyobb alumínium- ipari vállalkozása lesz. A há­rom résztvevő tavalyi értéke­sítése meghaladta a 25 milli­árd dollárt együttesen, rész­vényeik piaci értéke pedig több mint 20 milliárd dollár. Az összeolvadás közben a svájci csoportról leválaszt­ják a Lonza vegyipari rész­leget, amely önálló részvény- társaságként 400 millió svájci frankos alaptőkével alakul meg. A részvényesek min­den AluSuisse Lonza-részvé- nyük után egy-egy elővételi jogot kapnak a Lonza-rész- vényekre, 10 svájci frankos beváltási áron. Nem változnak a kulcsok A kormány 6 százalékos Inflációval, 2,8-3,5 szá­zalékos költségvetési hiánnyal és 4-5 százalé­kos gazdasági növeke­déssel számol a Jövő évben - közölte a keddi kormányülés után Járal Zslgmond pénzügymi­niszter. Az adórendszert illetően az ülésen megszülettek a leglé­nyegesebb döntések, ame­lyeket a kabinet augusztus 17-én fog véglegesíteni - je­lentette be a miniszter. Jö­vőre nem változnak a forgal- miadó-kulcsok, ugyanakkor egyszerűsítéseket kívánnak végrehajtani a rendszerben, és szigorítanák a vissza­igénylést is. A személyi jö­vedelemadó szerinti átalány- adózás esetében az alanyi adómentesség választásának értékhatára 2 millió forintról 4 millióra nőne. A kormány a jövedéki adó­terhek 7 százalékos emelé­sét javasolja. A cigarettára vonatkozóan az egyik javas­lat szerint csak januárban lenne 15 százalékos jövedé- kiadó-emelés, a másik kon­cepció értelmében viszont júliusban is ugyanekkora emelésre kerülne sor. Az uniós csatlakozásig hazánk­ban is legalább 57 százalé­kot kell elérnie a jövedéki adó mértékének a cigaretta esetében, ami jelentős árvál­tozásokat fog eredményezni. A kormány javaslata értel­mében nem változnak jövő­re a személyi jövedelemadó kulcsai - közölte Járai Zsig- mond. Ugyanakkor utalt ar­ra, hogy a nyugdíjpénztá­raknál a jelenlegi adókedvez­mény 50 százalékról 30 szá­zalékra csökkenne, és 30 százalékkal nőne a gyerme­kek után járó adókedvez­mény mértéke. Esett a bizalmi index 1999 Júliusában a Júniu­si mínusz 31-ről mínusz 36,8 pontra esett vissza a lakossági bizalmi In­dex, ami a lakosság vá­rakozásainak felmérése alapján készül, és a háztartások fogyasztá­sának alakulását Jelzi előre. Az index ilyen alacsony érté­ket utoljára 1997 nyarán mu­tatott. Bár mondhatjuk, hogy a hosszú idősor átlagához viszonyítva a lakosság még optimista, de ez a bizakodó hangulat egyre erőtlenebb. A háztartások pénzügyi hely­zetüket most még kedve­zőbbnek ítélik az egy évvel korábbihoz képest, de to­vább romlottak várakozásaik a jövőt illetően. Az ország gazdasági helyzetében is jel­lemzően javulást érzékelnek, ám arra számítanak, hogy a következő 12 hónap alatt akár rosszabbra is fordulhat­nak a gazdasági folyamatok. Továbbra is pozitív a lakos­ság véleménye a megtakarí­tás lehetőségéről, és remé­nyeik szerint jövőre tovább javulnak személyes megta­karítási esélyeik. A Dél-Du- nántúlon javultak kissé a háztartások várakozásai, a Nyugat-Dunántúlon, az Al­földön és Észak-Magyaror- szágon enyhén, a Közép-Du- nántúlon és a központi régió­ban jelentősen csökkent a la­kossági bizalmi index értéke. Ukrajnai gáztartozás

Next

/
Thumbnails
Contents