Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

1999. JÚLIUS 12., HÉTFŐ HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Szökésben a whiskys rabló Innen szökött meg a whiskys rabló. Fotó: feb/kallus györgy A fokozott ellenőrzések elle­nére sem találják Ambrus Atti­lát. Szökésének körülményeit vizsgálva a Budapesti Katonai Ügyészség tegnap kötelesség­szegés bűntett alapos gyanúja miatt eljárást indított a szöke­vény három őrzője ellen. Szol­gálati beosztásukból fölmen­tette őket, és fegyelmi eljárást indított ellenük. Védője szerint Ambrus tipi­kus „magányos farkas”, aki többször is azt említette legna­gyobb hibájaként, hogy bűn­társat vett maga mellé. Amíg ugyanis egyedül követte el cse­lekményeit, sohasem jutottak a nyomára, és januárban is csak társa terhelő vallomása után tisztázták a kilétét. Az ügyvéd szerint mindez arra mutat, hogy Ambrus nem von be másokat a menekülésbe, ar­ról azonban nem tudott nyilat­kozni, hogy pénz és kapcsola­tok híján mi módon viheti ezt végbe. Emlékeztetett rá, hogy tudomása szerint az egykori hokijátékos viszonylag nagy lábon élt, és csak akkor járt rabolni, ha elfogyott a pénze. Magyarországon élő barátait, ismerőseit feltehetőleg azért nem keresi fel, mert őket, fel­bukkanására számítva, a rend­őrség szemmel tartja. Az ügy­véd szerint a jogi következmé­nyekkel számoló ismeretségi kör feltehetőleg nem segíti majd Ambrust, ám, mint mondta, nemigen lesz olyan ember, aki „feldobná” a férfit. A szökés okairól az ügyvéd úgy nyilatkozott: védence a napokban az iratismertetéskor szembesült azzal, hogy nem csupán az általa elismert, ösz- szesen várhatóan nyolc év körüli elzárással büntethető cselekményekkel vádolják, ha­nem emberölés kísérletével és lőfegyverrel való sorozatos visszaéléssel is. Büntetése így jóval súlyosabb lehet. Ez az ember a hokipályán a fair playhez szokott, ezt várta a rendőröktől is, akik a beis­merésért jobb elhelyezést ígér­tek neki, valamint azt, hogy ír­hatja az emlékiratait, amiből eddig nem sok valósult meg - tette hozzá Magyar György. Mint mondta, a rabló készen állt arra, hogy leülje bünteté­sét, ám az utóbbi időben úgy érezte, nem járnak el korrekt módon vele, eluralkodott rajta a „minden mindegy” hangu­lat, lelki és fizikai állapota is romlott. Egyszer meg is kér­dezte védőjétől: „mi van azok­kal, akiknek az ügye már nem jut el a bíróságig?” Az ügyvéd - állítása szerint - semmiféle ismerettel nem rendelkezik a szökés körül­ményeiről. Nyolc megyében készültség A hétvégi felhőszakadás miatt a hazai szakaszokon 230 kilo­méternyi védvonalon tartanak fenn árvízkészültséget. Az íté­letidő nyolc megyében (Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nóg- rád, Pest, Fejér, Jász-Nagykun- Szolnok, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom) 31 te­lepülésen okozott jelentős káro­kat. Több mint 200 lakóépület károsodott, Sárbogárdon négy ház összedőlt. A rendkívüli esőzések miatt nyolc megyé­ben kell a vízkárok enyhítésén dolgozni, a legkritikusabb hely­zet Heves megyében alakult ki - mondta el Schieber József, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képviselője vasárnap.- Nyolcvan embert kellett kitelepíteni Recsk, Kerecsend, Vécs és Halmajugra településen az éjszaka folyamán - közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy Nagyfügednél a Tama magas vízállása miatt gátátvágást ter­veznek. Parádfürdőn egy ifjú­sági tábort kellett kitelepíte­ni. Településenként körülbe­lül 80-100 ház veszélyeztetett Andornaktályán, Egerben és Egerszalókon. Nógrádban tíz települést veszélyeztet a víz. Nemű, Szirák és Bér települé­sen 25 családot kellett kiköl­töztetni, a 23-as út vasárnap is járhatatlan volt. Komárom egyik városrészében 30 lakóház van veszélyben. Sárbogárdon száz ház áll vízben, s a szomba­ton összedőlt négy épület mel­lett további négy van veszély­ben. A Nádor-csatorna vízterhe­lésének csökkentése érdekében szabályozzák a Velencei-tó víz- elfolyását - közölte a szóvivő. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, Mezőnagymihályon a megáradt Kácsi-patak húsz há­zat fenyeget elöntéssel. Ember­élet nincs veszélyben, eddig senkit nem kellett kitelepíteni. A helyiek munkáját Szerencs­ről és Sátoraljaújhelyről érke­zett, nagy teljesítményű szi­vattyúk segítik. A vasúti közle­kedésben továbbra is fennaka­dások vannak. Kálkápolna és Nagyút állomások között va­sárnap járhatatlan volt a vas­úti pálya, az utasokat autóbu­szokkal szállították. A Dunántúlon a népszerűsé­gi listán az ellenzéki politi­kusok veszítették a legtöbb pontot. A szocialista Kiss Pé­ter 6, Szili Katalin és Horn Gyula 5-5 ponttal kapott ke­vesebbet, mint múlt hónap­ban. A kormány tagjai közül Dávid Ibolya igazságügy­miniszter esett vissza a leg­jobban: a nyugati megyékben 4, országosan pedig 3 ponttal szerzett kevesebbet. Ezzel szemben a kormánykoalíció politikusai közül Pintér Sán­dor és Boross Péter 5-5 pont­tal javított dunántúli népsze­rűségén. A listát Göncz Árpád to­vábbra is vezeti, őt követi Ko­vács László, az MSZP elnöke, Martonyi János külügymi­niszter és Demszky Gábor. Az országos listán a külügy­miniszter és a főpolgármester helyet cserélt. Orbán Viktor kormányfő a Dunántúlon a hetedik, orszá­gosan a kilencedik helyen áll. A listát Csurka István, a MIÉP elnöke zárta Torgyán József, az FKgP elnöke és Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter előtt. Ferenczy Europress A legnépszerűbb politikusok A Szonda Ipsos júniusi felmérése Göncz Kovács Martonyi Demszky Dávid Szili Orbán Magyar Járai Kuncze Szabó Chikán Horn Ader Nagy Szájer Bánk Kövér Pintér Boross Stumpf Kiss Deutsch Torgyán Csurka Árpád László János Gábor Ibolya Katalin Viktor Bálint Zskynond Gábor János Attila Gyula János Sándor József Attila László Sándor Péter István Péter Tamás József István Tallózó Pályaelőny „...Az elmúlt néhány hónap­ban, a jugoszláviai bombázá­sok idején Szeged egy óriási zsákutca végében érezhette magát, s ez minden terve­zést, beruházást lelassított, nem csupán az autópályáét. A szakemberek - szigorúan magánbeszélgetések során - azt mondják, nem feltétle­nül kötöttünk jó koncessziós szerződést a franciákkal, hi­szen néhány évig még nyu­godtan szedhetik a díjat Fél­egyháza és Budapest között, hogy azután a kötelező ha­táridő lejárta előtt nekiesse­nek, és megépítsék a pályát a határig. Persze mindenki azon dol­gozik: ez ne így legyen, he­lyi politikusok lobbiznak, ve­tik be kapcsolatrendszerü­ket, próbálják siettetni a be­ruházást. Fél szemmel meg Kecskemétre figyelnek, hogy a jó fekvésű és kitűnő infra­struktúrájú (autó)pálya- előnnyel rendelkező hírős város milyen régióközponti szerepkörre tör, gyengítve ezzel Szeged pozícióját...” (A cikk, melyből részletet közöltünk, a szegedi Dél- Magyarország című napilap egyik múlt heti lapszámá­ban jelent meg.) / MIEP-nagygyűlés Soltvadkerten- A vajdasági autonómia meg­valósíthatatlan, elfogadhatat­lan, Szerbiában nincs kivel tárgyalni erről - hangoztatta Csurka István pártelnök, a Magyar Igazság és Élet Pártja soltvadkerti nagygyűlésén szombaton.- Az értelmetlen légiháború nem oldott meg semmit, az erős, páncélozott jugoszláv hadsereg számottevő veszte­ség nélkül úszta meg a háborút- állapította meg a vezérszó­nok. Milosevics szerinte to­vábbra is hatalmon van, s ad­dig ott is lesz, amíg valamilyen háborút fenn tud tartani. - Most csak akarat kérdése, hogy mikor kezdenek újabb belső háborút a Vajdaság ellen- mondta Csurka István.- A határainkhoz közeli vá­rosokban 200 ezer magyar él. Ha ez a terület ENSZ-fennható- ság alá kerül, majd egy népsza­vazás útján magyar közigazga­tás alá, ez nem határrevízió, hanem embermentés - hang­súlyozta Csurka István. - Becs­telenség lenne a magyarság ré­széről, ha sorsukra hagyná dél­vidéki testvéreit - mondta. A vezérszónok meghirdette a Hősök terére a MIÉP augusz­tus 20-i Kárpát-medencei nagy­gyűlését, amely - mint mondta- ennek az összetartásnak a demonstrációját célozza. A pártelnök belpolitikai kérdé­sekről szólva kijelentette, hogy a mezőgazdaság jelenlegi hely­zetétért legkevésbé a jelenlegi kormány felelős. Ugyanakkor kritikával illette a jelenlegi kor­mányzatot is ezen a téren, mondván: az állam feladata, hogy a bankok helyett a föld­re és ezzel a magyarság meg­tartására fordítsa a pénzt.- Évtizedekre szóló gazda­sági programmal, a föld bené­pesítésének programjával kell előállni, és a MIÉP a 2002-es választásokra ezt célozza meg, mert ha a külföldi tőke befo­lyása tovább tart, akkor föl­dönfutók leszünk a saját ha­zánkban - hangoztatta Csurka István. Szépül a honatyák munkahelye Mint minden évben, a tavaszi ülésszak végétől most is műsza­ki szakemberek vették birtokba a Parlament és a képviselői iro­daház helyiségeit - tudtuk meg Árva Pétertől, a Ház műszaki igazgatójától. A honatyák irodá­inak, illetve a frakciók, bizott­ságok üléseinek helyet adó „Fe­hér Házban” a legfontosabb te­endő a fűtési rendszer moderni­zálása, mert az elavult kazánok már nem bírják a terhelést. Emellett festésre, mázolásra, szemkímélő fénycsövek felsze­relésére, illetve 8-10 szoba bú­torzatának teljes cseréjére is sor kerül. A műszaki igazgató hangsúlyozta, hogy egyszerű irodabútorokról van szó, ame­lyek fokozatosan váltják fel az MSZMP-től örökölt garnitúrá­kat. A Jászai Mari téri épületre összesen 30-35 millió forintot költenek. A Parlament két ülés­termének felújítását magában foglaló, mintegy 350 millióba kerülő nagyberuházás második ütemeként augusztus 20-ára megszépül az alsóházi terem. Vádonatúj digitális technikával szerelik fel a helyiséget - a kép­viselők például egy chip-kártya segítségével rögzíthetik jelenlé­tüket -, megújítják a hangosí- tóberendezést, kicserélik a pad­lózatot és a marhabőr bevonatú ülésekkel ellátott padok egy ré­szét is. 6000 Kecskemét, Horváth Döme Krt. 4. Telefon/fax: (76) 506-280, 506-281

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents