Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

10. oldal Gazdasági Tükör 1998. december 8., kedd Svájci segélyprogram. A demokratikus átalakulás és a piacgazdaságra való átál­lás elősegítésére meghirde­tett segélyprogram kereté­ben Svájc 74,5 millió fran­kot költött el Magyarorszá­gon. A felhasznált összeget egyebek mellett környezet­védelemre, az infrastruktúra javítására és a rendőrség modernizálására fordították. Szabványátvétel. A Ma­gyar Szabványügyi Testület eddig az Európai Unió elő­írásaiban szereplő szabvá­nyok 37 százalékát honosí­totta - hangzott el a testület konferenciáján. Az Európai Unió budapesti nagykövete szerint a szabványok átvéte­lének folyamatát gyorsítani kell, mert a csatlakozás idő­pontjáig az előírások 80 százalékát át kell venni. Késik a szabályozás. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési tárca késik a jövő évi sertéspiaci szabályozási rendszer nyilvánosságra ho­zatalával, ezért bizonytalan­ság uralkodhat el a hazai sertéstenyésztők között - mondta Tóth István, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének titkára. Új vezérigazgató. Új ve­zérigazgatót választott hét­fői rendkívüli közgyűlésén a Hitelgarancia Rt. (Hg Rt.) Kismarty Lórándné személyében. A közgyűlé­sen a pénzügyminiszter képviseletében eljáró APV Rt. előzőleg javasolta Kis­marty Lórándné beválasz­tását az igazgatóságba, majd indítványozta vezér- igazgatóvá történő kineve­zését. Hosszú távú állampapír kibocsátása is elképzelhető Fedezet a kárpótlási jegyekre Becslések szerint jelenleg mintegy 10 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van forgalomban. Ez magában foglalja az évek óta át nem vett értékpapírok mennyiségét is, amelyet a szak­emberek 7-8 milliárd forintra taksálnak. Korábban arról volt szó, hogy augusztusban megkezdi műkö­dését a Magyar Kárpótlási Be­fektetési Alapkezelő Rt., amely arra lett volna hivatott, hogy ál­lami vagyont kínáljon a forga­lomban lévő kárpótlási jegye­kért. Csakhogy elmúlt a nyár, és az alapkezelő nem jött létre. Dobos István, a Központi Kárrendezési Iroda igazgatója szerint valóban „csúszott” a megalakulás, de nem is biztos, hogy szükség van rá. Az APV Rt. is elláthatja az alapkezelő feladatát. A szakember ezzel kapcsolatban elmondta: a kár­pótlási jegyek - a híresztelések ellenére - a jövőben sem vesz­tik el értéküket, már csak azért sem, mert törvény írja elő, hogy az államnak vagyont kell garan­tálnia értük.- Ez pedig nem lehet gond - hangsúlyozta az igazgató -, ugyanis 300 milliárd forintnyi állami tulajdon vár még arra, hogy értékesítsék. A 300 mel­lett a 10 milliárdos igény eltör­pül, ezt könnyű belátni. Megtudtuk: az ÁPV Rt.-nek az 1000 forint névértékű kár­pótlási jegy esetén a kamattal megnövelt értéket, azaz most 1742 forintot kell figyelembe vennie, ha állami vagyont kínál fel az értékpapír fejében. Arról még nem született döntés, hogy az állam meddig szavatolja a kézben maradt jegyek felvásár­lását. Egy bizonyos: még jó ideig. Ahhoz sem férhet kétség, hogy olyan megoldást kell ta­lálni, ami megnyugtatóan tesz pontot a kárpótlási folyamat végére. Többek között elkép­zelhető egy hosszú távra szóló állampapír kibocsátása is. Dobos István a továbbiakban elmondta: nem igaz az a sajtó­ban megjelent hír, amely sze­rint a Kárrendezési Iroda a kö­zeljövőben 3,5-4 milliárd forint értékű jegyet bocsát majd ki.- Nincs szó új kibocsátásról - állítja Dobos -, mert a pán­célszekrényekben van elegendő jegy, ha újabb kárpótlási igé­nyek jelentkeznének, (szilágyi) Borús banki beszámolók Az előzetes számokból arra következtethetünk, hogy a magyar bankrendszer együttes jövedel­mezősége az idén - reálértéken számítva, vagyis az inflációs ráta levonása után - a zéróhoz köze­lít, míg névleges értéken szerény nyereségrátát könyvelhet el. Ez a jövedelmezőségi ráta termé­szetesen nem oszlik meg egyenletesen a bankok között. Érthető módon a legjobb és legnagyobb ügyfeleket kiszolgáló bankok tartoznak az ala­csony jövedelmezőségű csoportba. (A jobb, na­gyobb ügyfeleknek felszámított hitelezési kama­tok és a bankok által a betéteseknek fizetett kama­tok között ugyanis igen csekély a kamatrés.) A magyar bankok zöménél tapasztalható ala­csony jövedelmezőségi ráta annak is tulajdonít­ható, hogy fizetőképességük garantálására nagy tartalékokat kellett képezniük. Világjelenségről van szó, tehát nem a magyar, vagy az átalakuló piacokon szokásos jellegzetességek okozták a kedvezőtlen átmeneti nyereségalakulást. Franciaországban például 12 év alatt 40 szá­zalékkal csökkent a hitelkamatok és a forrás (vagyis a betét- és folyószámlák) kamatköltsége közötti különbség. Ez 1986-ban még 6,69 száza­lék volt, s ma már csak 3,85 százalék. S ha valaki azt találná mondani, hogy ez elég, akkor azt vá­laszolom, hogy ez névleges, inflációmentes érték. Vagyis a reálérték valahol 2 százalék körül van. Ez pedig aligha elégséges arra, hogy a bankok költségeit és nyereségét is fedezze. Ez az oka an­nak, hogy óriási erőfeszítésekkel csökkentik a költségeket és a létszámokat a bankokban - mind a franciák, mind a magyarok. Oroszországban 720 bankot zárnak be, s ennek egyik, ha nem is fő oka a kamatkülönbözet csökkenése. Ezek a számok azzal fenyegetnek, hogy a tőke számára a bankok elvesztik vonzerejüket, illetve, hogy a verseny e negatív következményeinek el­lensúlyozására óriási pénzügyi szervezetek jön­nek létre, mint éppen nemrég a német Deutsche Bank és az amerikai Bankers Trust összeolvadá­sával, amelyből a világ legnagyobb bankja szüle­tett. Mind a kölcsöntőke hiánya, mind a túlzott monopolhelyzet káros az adósoknak, ezért valami új megoldás áll a bankok és az ügyfelek érdeké­ben egyaránt. ( bácskai) A termelők nyakán maradt a csirke Beavatkozásra várva A Baromfi Terméktanács a csirkehúsfelesleg állami fel­vásárlásában látja a túlter­melési válság enyhítésének lehetséges megoldását. A szakemberek szerint a kö­zelmúltbeli értékesítési pá­nik tanulsága, hogy a mező- gazdaságban nem szabad hazardírozni, azaz szerző­dés nélkül termelni. A Baromfi Terméktanács 3,5- 4 millió darabnyira becsüli azt a számyasállományt, amit a feldolgozóipar jelenleg nem tud a termelőktől határidőre átvenni. Földi Péter mező- gazdasági titkár lapunknak elmondta: az üzemek csak annyi állatot tudnak levágni, amennyi az eladott készletek helyére kerülhet, ezért kizáró­lag azoktól veszik át a csirké­ket, akikkel korábban leszer­ződtek. A szakember szerint az ér­tékesítési gondokon valame­lyest enyhített a kilogram­monkénti 40 forintos állami többlet exporttámogatás, a ki­vitel azonban ettől sem lódult meg. A feldolgozók - külön­féle akciók révén - a belföldi piacon is próbálkoznak a fe­lesleges készletek értékesíté­sével, de önmérsékletet tanú­sítanak. Az olcsó áru tömeges piacra dobásával ugyanis tönkretennék a kizárólag a hazai piacra dolgozó kister­melőket, akik elvéreznének az árversenyben. Az alacsonyabb belpiaci és kiviteli árak miatt az agrár­tárca a közeljövőben módo­sítja a csirke felvásárlási árát. A termelő jelenleg kilogram­monként 7, a feldolgozó 3 fo­rint támogatást kap az első osztályú szárnyasért. A rende­letmódosítást követően az üzemek alacsonyabb árat fi­zetnek a termelőnek, akinek viszont - a kieső összeg kom­penzálásaként - tíz forint ál­lami támogatás jár. A Baromfi Terméktanács képviselője szerint a válság enyhítésére az államnak kel­lene mintegy tízezer tonna csirkehúst intervenciós kész­letezéssel átvennie, mégpedig azonnal. A mintegy 3,5 milli- árdba kerülő felvásárlás át­meneti ideig, legkésőbb ápri­lis 30-ig tartana, amíg a fel­dolgozók visszavásárolnák az eladott árualapot. A szaktár­cához eljuttatott javaslatukra azonban a mai napig sem kap­tak választ. Az értékesítési nehézségek miatt a közelmúltban egyes csirkenevelő telepek potom áron, fillérekért kiárusították, szétosztogatták a nyakukon maradt, eladhatatlan állatokat. A terméktanács titkára úgy véli, a történtekből minden­képpen le kellene vonni azt a tanulságot, hogy a mezőgaz­daságban semmit sem szabad szerződés nélkül termelni. Különösen vonatkozik ez az integrációhoz olyan erősen kötődő ágazatokban, mint amilyen a baromfi is. A fel­dolgozók, mivel közvetlenül exportálnak, „érzik” a piacot, észlelik a változásokat, így ők (és rajtuk keresztül a velük szerződéses viszonyban álló partnerek, a termelők is) azonnal tudnak reagálni. Aki viszont anélkül, hogy előre tudná, kinek fogja értékesíteni az árut, „vakon” termel a pi­acra, óriási kockázatot vállal. Újvári Gizella Garancia Biztosító Rt.: Erősödő piaci pozíciók, bővülő fiókhálózat Az OTP Csoporthoz tartozó Garancia Biztosító Rt. az idén rendkívül eredményes évet zár. Vidéki István, a Ga­rancia Biztosító Rt. Bács- Kiskun megyei igazgatója kérdésünkre elmondta: ki­emelt céljukat, hogy az elő­ző évekhez képest intenzív növekedést érjenek el a díj­bevételek növekedése te­rén, az előzetes informáci­ók szerint, december végéig megvalósítják: az 1997-es esztendő bevételét az orszá­gos összesített adatok sze­rint, plusz 50 százalékkal gyarapítják.- Öröm számunkra, hogy az OTP Bank Rt.-vel együttműködve és ügyfeleink bizalmának köszön­hetően a Garancia bevétel­növekedése Bács-Kiskun megyé­ben plusz 75 százalékos lesz - mondja Vidéki István. Összegsze­rűen kifejezve: 900 millió forint fö­lötti díjbevétellel számolhat idén a Garancia Biztosító Rt. A bevétel­növekedés döntő többségét az életbiztosítások jelentik, ezek ará­nya jelentősen megnőtt a port- fólión belül.- Beváltotta-e a hozzá fűzött re­ményeket a Garancia Biztosító Rt. generációs életbiztosítási ajánlata, a tőkebefektetéses életbiztosítás?- A Garancia Biztosító Rt.-nek elsődleges feladata, célja az, hogy ügyfeleinek a lehető legkedvezőbb életbiztosítási formát nyújtsa. Erre garancia a tőkebefektetéses élet- biztosítás. A generációs biztosítás­ban az ügyfél határozza meg, hogy az életbiztosításon belül mi­lyen portfóliót - müyen összeggel, milyen időszakra - választ. Ahogy a teljes családban több generáció él együtt, úgy kínál optimális élet- biztosítást,mintegy befektetésként is, a Garancia Biztosító Rt. a család legfiatalabb tagjától kezdve a leg­idősebbig. Ügyfeleink közül na­gyon sokan választották ezt a lehe­Vidéki István. tőséget. Köztudomású, hogy a megtakarításokat az OTP-csoport tagjain belül profi befektetők for­gatják, tehát a tőkebefektetések hozamai is kiemelkedően maga­sak lesznek. Szakmai és erkölcsi siker egyaránt a Garancia Biztosító Rt. számára, hogy idén a legjobb befektetési hozamokat tudtuk ügyfeleink számára biztosítani.- A Garancia Biztosító Rt. több­féle együttműködési lehetőséget ajánlott fel ügyfeleinek az OTP Bank Rt.-vel. Mindez 1999-ben is gyakorlat marad?- Természetesen továbbra is együttműködünk az OTP-csopor- ton belül az OTP Bank Rt.-vel, hi­szen idén is számos ügyfelünk vette igénybe közös szolgáltatása­inkat. Példaként említhetem a la­kásbiztosítást, amelynél az az ügyfél, aki az OTP Bank Rt.-nél ve­zeti a folyószámláját, 5 százalékos díjkedvezményt kap. Jövőre a kö­telező gépjármű felelősségbiz­tosításban is kedvező változás várható: megyei ügyfeleink szá­mára 10 százalékos díjked­vezményt nyújtunk. Az OTP Bank Rt.-vel való együttműködésünk ki­terjed a bankkártya-biztosításra is, amely külföldi utazás esetén in­gyenes asszisztant-szolgálatot je­lent, ráadásul minden kártyatulaj­donos 100 ezer forintos baleset- biztosításban részesül. Az együtt­működés azt is jelenti, hogy ügy­feleink káreseményeiket bárme­lyik OTP-fiókban bejelenthetik, sőt, külön utánajárás nélkül az OTP-nél egyszámlát vezetőknek a számlájukra utaljuk a megítélt kárösszeget.- Elsődleges célunk, hogy ügy­feleink 1999-ben is elégedettek le­gyenek szolgáltatásainkkal. Ennek érdekében bővítjük fiókhálóza­tunkat: Kecskeméten és Kiskőrös­ön is nyitunk új fiókokat. Az OTP- csoporton belüli együttműködést tekintve stratégiai cél az újabb nyi­tás az önkormányzatok felé. A na­pokban született meg a döntés, hogy legkedvezőbb ajánlatával a Garancia Biztosító Rt. nyerte el újabb három évre Kecskemét vá­rosának vagyonbiztosítását. Re­méljük, a megyei jogú várossal va­ló kapcsolatunknak csak javára válik, hogy cégünk másfél millió forintot utal át Kecskemétnek kár- megelőzésre és biztonságtechni­kai felszerelésekre. Tudjuk, hogy a város szűkös költségvetése nem teszi lehetővé ezen feladatok ön­erős ellátását, ezért szeretnénk se­gíteni. A dinamikus fejlődés mellett a gazdaságos működés is fontos cél a Garancia Biztosító Rt. számára. Idén teljesíteni tudjuk a tervet; a cég nyeresége eléri a tervezett 150 millió forintot. A jövő év feladata az, hogy a Garancia Biztosító Rt. piaci pozícióit oly mértékben erő­sítse, hogy 2000-re az ország har­madik legerősebb biztosítási cége legyen. Erdeményeink és az OTP- csoporttal való szoros együttmű­ködésünk sikerrel biztatnak. A fej­lődést elsősorban a befektetés jel­legű biztosításoktól várjuk, de je­lentős növekedést tűztünk ki célul a lakásbiztosítások, a gépjármű kötelező felelősségbiztosítások és a kisvállalkozói vagyonbiztosítá­sok terén is. pr Előtérben a biztos háttér: Az OTP Magánnyugdíjpénztár olyan gyümölcsöző befektetést garantál, mely egyben a nyugodt öregkor záloga is. Az ön nyugdíjjárulékként befizetett forintjai itt jó helyre kerülnek: már most is magas hozamot, később pedig derűs, kiegyensúlyozott nyugdíjas éveket biztosítanak. Azoknak a fiataloknak, akik idén lépnek a munkavállalók táborába, mindenképpen határozniuk kell, melyik nyugdíjpénztárt választják. Egy biztos: az OTP Magánnyugdíjpénztárban pénzükjól dolgozik majd. Minden érv mellette szól! Az OTP Magánnyugdíjpénztár: * A tagdíjbefizetésekből 95%-ot jóváír a pénztártagok egyéni számláján. * Tagjai nyugdíjba menetelkor négyféle életjáradékból választhatnak. * Telefonos ügyfélszolgálata az információszerzés legkényelmesebb módját biztosítja. Ahhoz, hogy megbizonyosodjék róla, hogy jól döntött, amikor az OTP Magánnyugdíjpénztárt választotta, nem kell a nyugdíjig várnia: * Minden új tag ajándék Cirrus/Maestro bankkártyát kaphat. * 1 %-kal alacsonyabb hiteldíj mellett veheti igénybe az OTP Bank A-hitelét. * Már számos szerencsés nyertesünk tudja: minden negyedévben 200.000 forint értékű utazást és 5 darab gépkocsinyeremény-betétkönyvet sorsolunk ki tagjaink között. Az OTP Magánnyugdíjpénztárral együtt, vagy attól függetlenül tagja lehet az OTP önkéntes Nyugdíjpénztárnak is, így még magasabb nyugdíjat kaphat!

Next

/
Thumbnails
Contents