Petőfi Népe, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-04 / 258. szám

1998. november 4., szerda Hazai Tükör 5. oldal Amikor a 7 kevesebb, mint 1 Lapzártánk idején patthely­zet jellemezte az Érdekegyez­tető Tanácsban a jövő évi személyi jövedelemadó-táblá­ról, illetve az egyes lakossági rétegek terhelhetőségéről folytatott vitát. A kormány a középosztály túlzott meg­adóztatására, a munkaválla­lók képviselői az alacsony jö­vedelműek „sanyargatására” hivatkozva zárkózott el a má­sik fél adótáblájának elfoga­dásától. Az ÉT szociális partnerei pén­teken abban egyeztek meg, hogy a keddi plenáris ülésre a munkaadók és a munkavállalók a kormány szempontjait is fi­gyelembe vevő személyi jöve­delemadó-táblát dolgoznak ki. Tegnap délután a munkaválla­lói oldal soros elnöke, Wittich Tamás nem is egy, hanem hét változatot terjesztett elő, ám a Varga Mihály pénzügyminisz­tériumi államtitkár vezette kormányoldal egyiket sem tar­totta elfogadhatónak. Varga az­zal érvelt, hogy a javaslatok nem az adóztatás lényegéből indulnak ki: a pénzt nem el­vonni, hanem otthagyni akar­ják, például a kabinet által tá­mogatott adójóváírás mértéké­nek megduplázásával. Ráadá­sul a hét variáns mindegyike a kormányprogramban előtérbe helyezett középosztályra rakná a legnagyobb adóterheket. A munkavállalói oldal vi­szont úgy vélte: miközben a középosztály pénzügyi érdekei nem sérülnének, az alacsony jövedelműeket és a pályakez­dőket jobb pozícióba juttatnák az általuk vázolt adótáblák. A munkaadói oldal kijelen­tette: a hét adótábla-változat mindegyike (azon belül három messzemenően) jobb, mint a kabinetnek a T. Ház előtt fekvő javaslata. (takács) Havi egymilliárd a veszteség A kormányzat elkötelezte magát, fedezi a Postabank korábban felhalmozódott veszteségét, illetve hozzájárul a bank feltőkésítéséhez - je­lentette ki Madarász László, a bank elnöke. Megfelel a valóságnak az a ko­rábban napvilágot látott adat, miszerint a pénzintézet céltarta­lékhiánya meghaladja a 110 milliárd forintot. Ennek elle­nére nincs gond a működésben, az ügyfeleket semmilyen kár nem érheti, a betétesek bizton­ságban tudhatják megtakarított pénzüket - közölte Auth Henrik vezérigazgató. ■A pénzintézet első intézke­dései között a portfóliótisztítás szerepel. A meglévő portfolió veszteséget termel és mindad­dig, amíg a bank mérlegében szerepel, a havi veszteség nem szorítható egymilliárd forint alá. A portfóliótisztítást köve­tően zártkörű tőkeemeléssel az állam olyan nagyságrendű tőkét bocsát a Postabank rendelkezé­sére, amellyel eséllyel indul je­lenlegi ' piaci részesedésének megtartásáért, illetve a későb­biekben növelheti azt. A bank kisrészvényeseit kár­pótolni szeretnék, de a nagy- részvényesek számíthatnak arra, hogy értékpapírjaik - az alaptőke felmorzsolódása miatt - elveszítik értéküket. A bank jelenleg 350 ezer lakossági fo­mm lí? miiiíó,. betétszámlaíkönyvet gondoz - mondta Auth Henrik. (sts) Tucatnyi angol beteg A Nemzetközi Pető Intézet budapesti épülete 26 kollégi­umi szobával, 23 apartman­nal, nyelvi laborral, szeminá­riumi helyiségekkel, és egy 87 fős előadóteremmel bővült. Az átépítés nyomán a mozgás- sérült gyermekek gyógyításá­ban világraszóló eredményeket elért intézet alapterülete közel háromszorosára nőtt. A bőví­tésre és korszerűsítésre szükség volt, hiszen a régi, szűk kerete­ket már rég kinőtték: túlságo­san hosszúra nyúlt a felvétel előtti várakozási idő, s a sok­szor távolról érkezett betegeket és szüleiket sem tudták elhe­lyezni. A kollégiumi szobák számá­nak növelésével 54 férőhely lé­tesült, a gyakorlóterület bőví­tése nyomán ugyanakkor a ke­zelhető gyermekek létszáma is 50 fővel emelkedhetett. Az in­tézet számítástechnikai felsze­relésének, speciális bútorainak beszerzésére 60 millió forintot fordítottak. A beruházáshoz a magyar kormány 72 millió forinttal, a brit kormány pedig 1,75 millió fonttal (körülbelül 700 millió forinttal) járult hozzá. A bő­kezű segítségért cserébe az in­tézet minden tanévben 12 moz­gássérült gyermeket fogad az Egyesült Királyságból, ezen kí­vül pedig 20, a konduktív neve­lést itt elsajátító angol anya­nyelvű gyógypedagógust és 16 konduktor-pedagógus hallgatót felkészítenek. Kétséges az ítélőtáblák sorsa A bírákat már kijelölték, egymilliárdot már elköltötték Orbán Viktor miniszterelnök tegnap késő délután találko­zott Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság, és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács első számú vezetőjével, valamint a három ítélőtábla és a megyei bíróságok elnökeivel. A bírósá­gok legfelsőbb szintű vezetőinek hédervári háromnapos munkaértekezletén a kormányfő tájékoztatást adott a hétfői rendkívüli kormányülés döntéséről, amely szerint 1999. ja­nuár 1-jén nem kezdhetik meg működésüket az ítélőtáblák. Miközben az ellenzék politi­kai indíttatású támadásként ér­tékeli a kormány elhatározá­sát, a koalíció úgy véli: az íté­lőtáblák felállítását nem készí­tették elő megfelelően, így most az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében sürge­tőbb feladat a helyi és a me­gyei bíróságok munkafeltéte­leinek javítása. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke ezzel szemben ké­telyeinek adott hangot. Kije­lentette: az az érv, miszerint az ítélőtáblák beindulása lassí­taná a bíróságok munkáját nem állja meg a helyét, éppen ellenkezőleg, gyorsítaná a bí­ráskodás jelenlegi folyamatát. Január 2-án akár már határoza­tokat is hozhatnának a mun­kára kész új fórumok, s az­által, hogy 67 bíró átkerülne új munkakörbe, az alsóbb fokú bíróságokon újabb 67 státus keletkezne, tehát bővülne a kar. A Legfelsőbb Bíróság is, az ítélőtáblák is egy időben foglalkozhatnának az előttük fekvő ügyekkel, s ez alaposan felgyorsítaná a folyamatokat. A megyei bíróságok elnökei évente kétszer tartanak közös munkaértekezletet. A mostani tanácskozásnak a hédervári kastélyszálló ad otthont, ahol a harmadik napja tartó, ma befe­jeződő konferencián az ítélő­táblák sorsáról folytatott meg­beszélésen túl tárgyaltak a sajtó és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról, és a költségve­tés bírósági fejezetének napi­renden lévő elfogadása okán költségvetési kérdésekről is. Miközben hivatalos döntés még nem született az ítélőtáb­lák felállításának elhalasztásá­ról, a pécsi ítélőtábla megbí­zott elnöke a napokban nézi át a tanácselnöki és bírói állá­sokra október 30-ig beérke­zett pályázatokat. így - a fővá­ros és Szeged után - Pécsett is szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy az eredeti tervek­nek megfelelően, és az 1997. évi LXVI.törvény rendelke­zése szerint a három ítélőtábla január elsején megkezdhesse működését. A költségvetésből több mint 1 milliárd forintot már elköltötték a táblák elhe­lyezésére, a technikai feltéte­lekre. Horváth Magdolna Több száz milliót csalt az ügyvéd A több száz milliós csalással vádolt Andráskó József ügyvéd és kilenc társának elsőfokú büntetőperében - a tárgyalás­vezető bíró hirtelen támadt enyhébb egészségi problémája miatt - a vádirat felolvasása után elnapolták az első tárgya­lást a Fővárosi Bíróságon, ked­den. A vádirat szerint a vádlot­tak 1994 végén és 1995-ben többször is jogosulatlanul kér­tek és kaptak az APEH Fővá­rosi Igazgatóságának adóigaz­gatási osztályát vezető Mészá­rosáé Horváth Zsuzsanna tized­Őstermelők támogatása Az Országgyűlés Mezőgazda- sági Bizottsága támogatja azt az indítványt, amely szerint ajövő- ben őstermelőnek számítana az, akinek bevétele az adott évben nem haladja meg a 4,5 millió fo­rintot. A bizottság tagjai azért támogatják az 1998. évi 4 millió forintos határ felemelését - hangzott el a honatyák tegnapi tanácskozásán -, hogy az éves inflációt korrigálják. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításához benyújtott javas­latok közül a bizottság támogatta azt az indítványt is, amely az adózásnál tételes elszámolást alkalmazó mezőgazdasági kis­termelők esetében az igazolás nélküli bevételcsökkentés hatá­rát 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra növelte. rendű vádlott közreműködésé­vel élelmiszer-ipari és mező- gazdasági támogatást, alkal­manként több tízmilliós nagy­ságrendben. Andráskó József elsőrendű vádlott 1990-től 1994-ig az APEH Pest Megyei Igazgatóságán dolgozott, ezt követően ügyvédként használta ki APEH-kapcsolatait az ex­Í iorttámogatások szerzéséhez, gy a vádirat szerint egymaga 465 millió forint összegű jogo­sulatlan támogatás igénylésé­ben működött közre. Andráskó olyan cégeknek in­tézett el nagy összegű kiutaláso­kat, amelyek tényleges külke­reskedelmi tevékenységet nem végeztek, illetve hamis adatok­kal rendelkeztek. Ennek érdeké­ben lopott útlevelet és lopott, il­letve hamisított személyi iga­zolványokat is felhasználtak a vádlottak. Az APEH akkori osz­tályvezetője az ügyvéd által be­nyújtott kérelmeket soron kívül intéztette el beosztottaival, majd aláírta azokat. így a vádlottak­nak összesen „714 millió forint jogosulatlan exporttámogatás igénylését .tette lehetővé”.. A kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít az október 18-ai kisebbségi választásokkal kapcsolatban hozzá beérkezett panaszok alapján, erősítette meg Kaltenbach Jenő az Országgyű­lés emberi jogi bizottságának tegnapi ülésén. A turizmus fejlesztésének 10 évre szóló programtervezete szerint az ágazat a jelenlegi 6 milliárdos támogatás helyett évente legalább 16 milliárd fo­rinthoz jutna. A 2000-től induló program egyrészt EU-csatlako- zási támogatásból, másrészt ál­lami forrásokból valósulna meg. A helyi adókkal kapcsolatos képviselői módosító indítvá­nyokkal foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés gazda­sági bizottsága. A kormány kép­viselője egyetértett azzal, hogy a telek teljes alapterületéből az épületnek nem minősülő épít­ménnyel lefedett telekrész fele mentesüljön az adó alól. Nem támogatta azt, hogy az építési ti­lalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt adómentes legyen. Ismét gyűjt az Amerikai Ke­reskedelmi Kamara (AmCham) a hátrányos helyzetű gyermekek javára. Az immár hagyomá­nyosnak számító gyűjtés beér­kező adományaival ezúttal a Magyar Égési Egyesületet és a Nógrád megyei Luciáivá óvodá­ját támogatják. Az AmCham tervei szerint az idén mintegy 60 ezer dollár értékű adományra számítanak. A bérek befagyasztása, a mi­nőségi bérpótlék egyharmadra zsugorítása, és a teljesen esetle­ges önkormányzati finanszíro­zás ellen a Pedagógusok Szak- szervezete minden törvényes eszközt igénybe vesz, jelentette ki Szöllősi Istvánná főtitkár teg­nap, újságírók előtt. . Megkerült kard. A fővárosi állatkert alapító igazgatója, Xantus János 136 éve kapta ajándékba azt a kardot, amelyet tegnap Király Béla - akihez nemrég örökségként került - a kert jelenlegi főigazgatójának, Persényi Miklósnak adományozott. fotó: feb/diósi imre ÜGYFÉLFOGADÁS: CSÜTÖRTÖKÖN ESTE HATIG! Ennyivel tartozom?! Sokakból bukik ki ez a felháborodott kérdés mosta­nában, az egészségbiztos/tó szokásos évi egyenleg- közlő' levelét végigfutva. Érdemes azonban az értesí­tésben foglaltakat aprólékosan átböngészni, mert ki­derülhet, hogy nincs is ok a bosszankodásra. E kér­déskörről, azaz az egyenlegközlő levelek értelmezésé­ről beszélgettünk Hideg Józseffel, a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár igazgatójával, aki a követke­zőkre hívja fel azon ügyfelek figyelmét, akik e tárgyban a közelmúltban levelet kaptak. Legelőször a dátumokat tanácsos egyeztetni. A MEP- ek és kirendeltségeik által ve­zetett folyószámlák egyenle­gét tartalmazó értesítést - a törvény előírása szerint - ok­tóber 31-éig kellett kikülde- niük a megyei pénztáraknak a legalább 500 forintos tarto­zással vagy túlfizetéssel ren­delkező magánvállalkozók és foglalkoztatók számára. A közölt egyenleg - ugyancsak jogszabályi előírás alapján - a járulékbefizetéseket regiszt­ráló folyószámlák augusztus 31 -ei állapotát mutatja, amely a július hónapra fizetendő járulékok és az augusztus végéig az egészségbiztosító bankszámlájára, illetőleg há­zipénztárába beérkezett be­fizetések után keletkezett. Hogyha tehát a most kézhez kapott értesítésben szereplő tartozás szeptember 1-jétől beérkezőleg rendezésre ke­rült, és az azóta esedékes "normális" havi befizetéseket is teljesítették, az értesítéssel tennivaló nincs. Akkor sem stimmelnek a számok, ha az ügyfél csupán befizetési kötelezettségeit teljesítette anélkül, hogy egyidejűleg a számára előírt bevallásnak is eleget tett volna az erre szolgáló űrla­pon vagy mágneslemezen. Ez esetben túlfizetést mutat a kiküldött elszámolás, ami a bevallás pótlásával meg­szűnhet. Előfordulhat az is, hogy a közölt tartozás kie­gyenlítésére, méltányos­ságból, fizetési könnyítést kapott ügyfelünk és erről kiér­tesítettük, az egyenleg vi­szont - technikai okokból - a teljes, vagy résztartozást ne­vesíti meg. Ez esetben ter­mészetesen a könnyített fize­tésre vonatkozó határoza­tunkban közölt adatok a he­lyesek, tehát az értesítéssel kapcsolatosan intézkedniük nem kell. Annak, hogy az egyenleg­értesítőn szereplő egyen­leg nem azt mutatja, amit a fo­lyószámla-tulajdonos látni szeretne, az is oka lehet, hogy könyvelését, bevallását, befizetését nem a jogszabá­lyokban előírtak szerint tel­jesíti. Általában figyelmen kí­vül marad a jogszabálynak azon része, miszerint a járu­lékot fizető köteles az általa fi­zetendő járulék összegét megállapítani és azt a jog­szabályban meghatározott időpontig megfizetni. Amennyiben a határidőben történő befizetés nem történik meg, köteles a késői befizetés miatti késedelmi pótlékot fel­számítani és befizetni. Amennyiben nem ezt a kö­telező eljárást folytatja, úgy az a folyószámlán rendezetlen­séget okoz. Sokan nem tudják, hogy - szintén törvényi előírás kö­vetkeztében - a társadalom- biztosítási tartozásra befize­tett összeget szigorúan meg­szabott sorrend szerint írhatja jóvá az egészségpénztár. Először is a régebbi tartozá­sokra rakódott járulékos költ­ségeket (bírságot, pótlékot, biztosítás nélkül igénybe vett orvosi kezelés diját) egyenlíti ki, és csak akkor kezdi el csökkenteni magát a járulék- tartozást az aktuális havi befi­zetésből, ha már nincs az il­lető ügyfélnek egyéb eredetű tb-tartozása. Mindenesetre érdemes először otthon, a saját do­kumentációval (bevallások másodpéldányaival, befize­tési bizonylatokkal és a fen­tebb leírtakkal) összevetni a levélben közölteket. Ha a felsoroltak alapján nem tisz­tázódik megnyugtatóan az eltérés oka, elsősorban le­vélben, de telefonon, vagy személyesen is lehet fordulni a Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztár és kirendeltsé­gei illetékes munkatársaihoz felvilágosításért. Az esetek bonyolultságára való tekin­tettel arra számítani lehet, hogy a pontos válasz a téte­les folyószámla-egyeztetés után adható meg, ami idő­igényes. Az ügyfélszolgálati irodá­ink - amíg erre igény mutat­kozik - meghosszabbított nyitva tartással (csütörtö­könként este 6 óráig) fogad­ják az egyenlegértesítőkkel kapcsolatban érdeklődő ügy­feleinket. (44890)

Next

/
Thumbnails
Contents