Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-27 / 200. szám
ma ___ mm______*_______• mm___• * ■__•• *_• m .._ A z Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe kétoldalas melléklete Világcégek szívesen dolgoztatnak magyar alkalmazottakkal Mennyit ér a kiskunsági munkaerő? A veszélyes gereblye Hétköznapi Európa Amikor először kerültem szembe olyan mosdóval, amely foto- cellás érzékelővel működik, zavarba jöttem. Nézegettem a csaptelepet, kerestem a „tekerőt”, furdalta oldalamat a kíváncsiság: miként lehetne vizet fakasztani egy kézmosás erejéig. Nem könnyen, de sikerült. Amikor kínomban a csap alá tettem a kezem. Néhány napja elégtételt vettem a nyugati technikán, amikor Palócföldön jártunk a feleségemmel. Egy hollókői utcai kútnál próbálkozott a vízhez jutással egy francia tinédzser. Olyan tizenhat éves forma fiú. Nézegette a kutat, miként is lehetne vizet fakasztani belőle. Alátette a kezét, várt. Aztán - jól láthatóan - a „tekerőt” kereste. Ezt követően elkezdte felfelé húzni a nyomókart. Egy helyi lakos aztán kisegítette: félreérthetetlen kézjelekkel mutatta, nyomni kell. A francia örült. Van még mit tanulnunk egymástól. Remélem, míg elsajátítunk egy halom készséget, az avíttnak tűnő dolgokról nem feledkezünk el. A végén úgy járnánk, mint amikor a paraszti sorban felnőtt lány nem akar ráismerni egy szerszámra. Míg az a francos gereblye főbe nem kólintja. Ahogyan a németországi török bevándorló nem árul éttermében osztrigát, az olasz nem sütöget bajor virslit, mi sem állíthatunk be az Unióba narancstermésünkkel a kezünkben. Olyasmit kell felmutatnunk, amit más nem tud. Itt van példának okáért Hollókő. A palóc falukép a Világ- örökség része. Gyönyörű. Idejön a külföldi, tátja a száját. Nagyjából betekintést nyerhet abba, hogy miként éltek itt letűnt korok emberei. De. Az egyik palóc háznál a következő táblák irányítják a turistát: Szőttesek, Étterem, Söröző, Teaház. Egy rakáson, egy udvarban, a Világörökség részeként. Mint egy Rejtőregényben: Etelek, Italok, Bejárat. Meg kellene tanulnunk végre, hogy van, ami nem eladó. Főleg a múltunk darabjait nem szabad elkótyavetyélni, még képletesen sem. Néhány gereblyén még át kell lépni. Ökrös Csaba Európa Pont Kecskeméten Július közepe óta működik Kecskeméten az Európai Unió Kecskeméti Információs Pontja, melyet az érdeklődők a Tudomány és Technika Házában találhatnak meg. Az Európa Pont egy olyan kis információs központ, melynek munkatársai bárkinek a rendelkezésére állnak, aki az Unióval kapcsolatos fontos, érdekes hírekre kíváncsi. Telefonon a 76- os körzetet kell tárcsázni, majd a 485-981-es, vagy pedig a 481-184-es számot. Az EU Pont szolgáltatásait hétfőtől péntekig mindennap igénybe lehet venni. Az információs pont munkatársai - akik a Külügyminisztérium megbízásából dolgoznak - minden érdeklődőt regisztrálnak, csakúgy, mint a kérdéseket. Ezeket elemezve kiszűrik azt, hogy a lakosság mely korosztályai milyen kérdésekre kíváncsiak leginkább. A elmúlt hetek tapasztalatai alapján legtöbben a Phare pályázati lehetőségek, az uniós agrártámogatásokról érdeklődtek. De sokan kértek személyes tájékoztatást üzleti okok miatt. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamata jóval több, mint szakdiplomaták egyezkedése, avagy kormányok látványos politikai deklarációja. A csatlakozás egyben egy modernizációs időszak is. A modernizáció pedig részben azt is jelenti, hogy a nemzet- gazdaság gyorsabban fejlődik, mint az Unió, s közben jelentősen átalakul a termelés belső szerkezete. Ez a változás már elindult. S hogy reményteljes a felzárkózási folyamat, azt az is bizonyítja, hogy csaknem 20 milliárd dollárnyi tőke érkezett egy évtized alatt az országba. A tőke pedig oda áramlik, ahol haszonnal tud működni. Ahol kiegyensúlyozott a gazdasági és a politikai élet. Ahol viszonylag nem magasak a termelési költségek. S végül, de nem utolsósorban, ahol megfelelő, s jól képezhető munkatársakat talál a beruházó anyavállalat. De milyen is a magyar, ezen belül a kiskunsági munkás? Mit igényel egy nyugati vállalat a munkatársaitól? S mit ad az elvégzett munkáért? Erről kérdeztük két Kecskeméten működő neves német cég, a Thyssen Production System Kft. és a Knorr-Bremse IGt. személyzeti ügyekért felelős vezetőit, Tajtiné Hatos Katalint és Tamai Dezsőt. * * *- A Thyssen Production System Kft.-nél jelenleg 200 munkatárs dolgozik. A létszámot egy-két hónapon belül 237-re szeretnék emelni. A jelentkezők részben a hirdetések alapján jelentkeznek, ám sokan az itt dolgozóktól hallották, hogy itt érdemes dolgozni - mondja Tajtiné Hatos Katalin.-Ha egy érdeklődő telefonon bejelentkezik, úgy keresünk egy megfelelő időpontot, s elbeszélgetünk az irodában. Elhozza önéletrajzát, kikérdezem, hogy mi a szakvégzettsége, milyen szakmai tapasztalatai vannak, hol dolgozott, mit is végzett. S természetesen elmondom, hogy a mi vállalatunknak milyen munkatársra is volna szüksége. Ha az első félórás beszélgetés reményteli, akkor bemegyünk a csarnokba, ahol az adott szakma vezetőjével beszélget a jelentkező. Megmutat a jelentkezőnek egy műszaki rajzot, s ő elmondja, hogy mit is lát azon. Ha a termelésben dolgozó kollégának is biztató a véleménye* akkor behívjuk felvételre - mondja Tajtiné Hatos Katalin. - Mivel a cégünk olyan speciális tevékenységet végez, melyet Magyarországon nem oktatnak, vagy magunk képezzük ki a leendő kollégát, vagy a Kecskeméti Képző Központba küldjük egy általunk megrendelt tanfolyamra. Ennek a költségeit mi magunk fedezzük, s a tanulási idő alatt próbaidős fizetést adunk. A cégnél a próbaidő egyébként 3 hónap. Ha a leendő munkatárs jól dolgozik, s neki is megfelelőek a körülmények, úgy idővel emelkedik a fizetése. A Thyssen dolgozói egyébként nemcsak a vasipari szakmai átlagnál, de a magyar átlagfizetésnél is többet visznek haza. Ez természetesen függ az illető teljesítményétől is. A fizetés- emelés a cégnél reálbéremelést jelent - mondja Tajtiné. - Az inflációs korrigálást - azaz a bér értékállóságához szükséges emelést - mindenki megkapja, s a teljesítménytől függően efölött kapnak emelést a dolgozók. Nálunk ez utóbbi jelenti a fizetésemelést. Emellett a dolgozók- a cég gazdasági eredményeinek a függvényében - 13. havi bért is kapnak. A vállalat a munkatársakat beléptette az egyik kiegészítő nyugdíjpénztárba is. * * * A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-nél jelenleg 570-en dolgoznak. A vállalatcsoport legnagyobb cége a kecskeméti. Részben a magyar termelési eredményeknek köszönhetően a németországi vezetés úgy döntött, hogy egy Kecskeméthez tartozó, de Budapesten működő kutató-fejlesztő intézetet hoznak létre.- Ez a mi gazdasági helyzetünket tovább erősíti a vállalatbirodalmon belül - mondja Tamai Dezső, a kft. személyzeti ügyekért felelős igazgatója. Tamai úr- aki korábban a Generál Electric magyarországi központjában is hasonló munkakörben dolgozott - elmondta, hogy tapasztalata szerint a magyar dolgozók nagyon szorgalmasak, s jó alap- képzettséget kapnak a hazai iskolarendszerben. Megítélése szerint részben ezért is sikeres a kecskeméti cégük tevékenysége. Amikor felvételire jelentkezik valaki, akkor egy többszempontú szakmai beszélgetésen vesz részt. Ha ezen túljutott, úgy egy próbamunkát végeztetnek vele. S ha mindez sikerrel jár, úgy behívják próbaidőre. Az új kolléga az első napokban egy ún. belépő tréning keretében megismerkedik a kecskeméti üzem munkájával, a saját leendő tevékenységével, a világcég termelési szerkezetével. Majd Fékal hat rész-gyártás a Knorr-Bremse üzemében. tájékoztatják az elvárásokról, a teljesítményről, s az ezekért cserébe nyújtott juttatásokról - mondja Tamai Dezső. A hazai átlaghoz képest a Knorr-Bremse Kft. is többet fizet az alkalmazottaknak, akik teljesítmény után kapják a fizetésüket. Az alkalmazottak teljesítményének alakulását félévente ellenőrzik. Ám ezzel nem szokott gond lenni - mondja Tamai Dezső. S hogy mennyi ez az átlag feletti bér? Azt nem sikerült ugyan megtudnunk, ám azt Tamai úr elárulta, hogy az elmúlt két évben évente átlag 20 százalékkal sikerült emelni a béreket. A cég komoly szociális háttérrel rendelkezik, s ebből támogatják a dolgozók nyári üdültetését, étkezési lehetőséget, illetve egyébb juttatásokat is biztosít a részükre. Emellett önkéntes nyugdíjpénztárba is beléptette az alkalmazottakat a cég, ahová a fizetés egy százalékának megfelelő összeget utalnak át havonta. Barta Zsolt A Thyssen cég speciális munkára keresi a szakembereket. Lesz-e helye a magyar tejnek a Lajtán túl? Az amerikai farmerek diktálják a fejlődés ütemét Európában is Végigjárta Európát Kalmár Sándor, a Bácskai és Duna- melléki Mezőgazdasági Szövetség titkárhelyettese, hogy tapasztalatokat szerezzen a szarvasmarha-tenyésztés feltételeiről az Európai Unióban. Főleg az olaszországi tapasztalatait dolgozta fel. Legfontosabb kérdés az, hogy érzékelni kell, átalakulóban van a világ élelmiszer-termelése. Ezt alapvetően az amerikai farmtörvény határozza meg, mely a támogatásók leépítését célozza. A tengerentúliak úgy gondolják, így több és olcsóbb mezőgazdasági terméket tudnak majd előállítani, és el tudják érni a támogatások leépítését Európában is. Ez előbb- utóbb Magyarországon is érezteti hatását, pedig nálunk sokkal kisebb a támogatás, mint világszerte. Ebből következik, hogy előtérbe kerülnek a strukturális jellegű támogatások, mint a vidékfejlesztés vagy a környezetvédelem. Ez arra ösztönzi a magyar termelőket, hogy a világpiaci ár alatt termeljenek. Főleg a minőségi követelményeket haladjuk túl. A tejtermelésben elsődleges szempont, hogy megszűnjön a magas csíra- és sejtszámmal történő termelés, ugyanis az ilyen tej nem kell senkinek a világon. Mindezt szigorú technológiai fegyelemmel tudjuk elérni. Ehhez kellenek a fejőházak és az azonnali hűtés. Ma Magyarországon csak a tehenenként 5 ezer liter felett termelő gazdaságok rentábilisak, nekik megéri a befektetés. Felvetődik, hogy belátható időn belül tejet csak iparszerűen lehet termelni. Oda kell még figyelni a genetikai munkára, olyan bikákat kell tenyészteni, melyek a jobb örökítő tulajdonságokat hordozzák. A technológiai fegyelem mellett fontos a takarmányozás kérdése, az értékesítési biztonság megteremtése a szabályozott piaccal együtt. Ennek része a kvótarendszer is. A tejfeldolgozókon múlik, hogy menynyire versenyképes termékeket tudnak az asztalra tenni a külföldiekkel szemben. Kalmár Sándor szerint a dávodi, a bácsbokodi vagy a bácsalmási szarvasmarhatelepek versenyképesek lehetnek a nyugatiakkal, de a korszerűsítés és szakosítás után a csá- volyi is felfejlődhet. El kell fogadni, hogy a tejipar új követelményeket szorgalmaz, például a fehérjetartalom növelése érdekében. Ez hosszú távú koncepciót igényel, és mivel lassan forog benne a pénz, csak kevés gazdaság vállalja. Az európai tapasztalatok szerint legalább 200 tehén kell egy családi farmhoz, hogy ebből meg lehessen élni. Ezért koncentrálni kell a termelést Magyarországon is - mondotta végül Kalmár Sándor. Papp Zoltán Sertéshús nélkül megyünk az Unióba? Az elmúlt néhány év alatt felére csökkent a hazai sertés- állomány. Jelenleg a vágóhi- dakon és a házi vágások során körülbelül 5,4 millió darab sertést dolgoznak fel Magyarországon. A feldolgozóiparban is mutatkoznak az ágazat válságának jelei, hiszen több mint tízezer tonna sertéshús áll a hűtőházakban. Az export is egyre kilátástalanabbnak tűnik, hiszen az Európai Unió nemrégiben megemelte a sertéshús kivitelének támogatását és emiatt a magyar sertéshús jelentős árhátrányba került. Az állami támogatás hiányában a húshegyek tovább tornyosulnak, s felmerülhet a kérdés: Szükség van-e ennyi sertéshús előállítására hazánkban? Ráadásul a magyar sertések - főként a háztájikból kikerülő állatok - minősége gyakran alatta van az EU-szab- ványnak. A szakemberek szerint különösen nehéz helyzetben vannak az alföldi sertéstartók, hiszen a tapasztalatok szerint túl zsírosak az itt hizlalt disznók.- A sertéshús minőség szerinti felvásárlásának a bevezetése a feldolgozóknál egyértelműen mutatja, hogy minőségi problémák vannak. Az EU-szabvány szerint minimálisan 45 százalékos színhús- mennyiséget kellene produkálni, de többnyire a megadott értek alatt vannak az alföldi térségben leadott sertések - mondta el lapunknak Kakuk Sándor, az állatfelvásárlással foglalkozó kiskunmajsai Mangalica Bt. üzletvezetője. Az üzletvezető szerint minőségi és mennyiségi változásra lenne szüksége az ágazatnak, mert különben nincs sok esély arra, hogy a magyar sertéshús, vagy az abból készült áruk bejuthassanak az Unió piacaira. A nyugati piacokon szinte még a nemes részekre is alig van kereslet, csak néhány különleges töltelékáru állja a versenyt. A keleti piacokon lehetne vevőket keresni, de a már említett uniós exportdotációk miatt csak jelentős árcsökkentéssel lehetne most ott eladni a magyar sertéshúst. Vannak jó húshozamú magyar fajták is, de manapság igen kockázatos belefogni egy nagyobb vállalkozásba. A sertés- ágazatra is jellemző, hogy tőkeszegény és meglehetősen sok a bizonytalansági tényező. A termelő a folyamat elején még azzal sem tud kalkulálni, hogy milyen áron veszik meg tőle a felhizlalt állatot. A nagyobb vágóhidak darabszámra kötnek szerződéseket, a felvásárlási árakat pedig a mindenkori piaci viszonyok szerint állapítják meg. Á majsai szakember véleménye az, hogy nem a beruházásokat kellene támogatni, hanem a piacrajutást segíteni. A háztájiban tartott néhány darab disznó nem piacképes mennyiség és a jelenlegi árak szerint az a sertéstenyésztő már jól jár, aki nem veszít a hizlaláson. A jelenlegi válsághelyzetből csak állami segítséggel lehetne kiutat találni a magyar sertéságazat számára, de úgy tűnik, ezek az utak nem az EU piacaira vezetnek. T. K.
