Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-27 / 200. szám

1998. augusztus 27., csütörtök AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 7. oldal Az utak fejlesztésétől függ a térség jövője Kötetek tucatjait kell annak áttanulmányoznia, aki tisztában akar lenni az Unió belső életét szabályozó jogrend­szerrel - mondja dr. Kiss István. fotó: w: király ernő ☆ »AIWIIÍS ☆ Nemzetközi vizsga tehető a képzőközpontban 8500 hallgatónak szervezett 520 szakmai tanfolyamot Ba­jától Gödöllőig a kecskeméti Regionális Munkaerő-fej­lesztő és -képző Központ az elmúlt négy év során. A tan­folyamok között jó néhány olyan képzési forma is volt, melyet ismert uniós cégek rendeltek meg a központtól. Ilyenek voltak például már a Thyssen, a Knorr Bremse, a Heinz, vagy a Ganz Ansaldó cégek, melyek a térségben termeltetnek - mondotta Tary Ferenc, az intézet igazgatóhe­lyettese. Az átképzésben részt vevők, akik jelenleg is több százan vannak, több­nyire sikeresen elhelyezked­nek. Egy egyéves nyomon követési felmérés szerint az egykori hallgatók 85 száza­léka dolgozik valahol. A visszajelzésekből az is kide­rül, hogy a korábbi munka- nélkülieknek meg is felel a munkahely. Az igazgatóhe­lyettes elmondása szerint a nyugati országokban teljesen megszokott dolog az, hogy a dolgozókat időnkét átképzik, illetve új szakmára tanítják. Az Unió országaiban 3-4 szakmát ismer egy-egy dol­gozó, mielőtt nyugdíjba megy. Magyarországon a fo­lyamatos képzés szemlélete Tary Ferenc véleménye sze­rint csak most kezd elter­jedni. Egy sikeres érettségi ma már kevés ahhoz, hogy valaki biztonságban érez­hesse magát a munkahelyén. A képzőközpont, a regionális szerep mellett nemzetközi vizsgaközpont is egyben. Egyik képzési kurzusa ugyanis európai számítógép- használati jogosítványt - ECDL - is ad. Az igazgató- helyettes elmondta, hogy a kurzus 140 órás, a hazai kö­vetelmények az uniós nor­mákkal azonosak. Hét vizs­gamodult kell letenniük a hallgatóknak 3 év alatt. Az oklevelet pedig az Unióban mindenhol elismerik. B. Zs. Az olasz és a francia italokkal kell versenyezni Kiskunsági bor az Unióban Mennyiben változtathatja meg a Duna-Tisza térségének a képét az Unióba történő belépés? Hol lesz a helye, és mi is lehet a sze­repe országunknak, ha a nagy közösség része leszünk? Mit is kellene esetleg tennünk a csat­lakozásig? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélget­tünk dr. Kiss Istvánnal, a Bács- Kiskun Megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány igazgatójá­val. Mint ismeretes, az alapítvány hat éve működik, részben ma­gyar, részben brit uniós támoga­tással jött létre. Eddig 400-450 vállalkozás beindítását, mikro- hitellel történő támogatását se­gítették elő. Az Unió egyik au- ditáló cége negyedévente ellen­őrzi az alapítvány működését. Dr. Kiss István véleménye szerint a csatlakozás egy rend­kívül bonyolult folyamat. Az élet minden területét érinti. Legszembetűnőbben a gazda­ság változik ugyan, de az intéz­ményi háttér, az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati irányítás, a jogalkotás is átala­kul. A csatlakozási folyamat lé­nyegében egy modernizációs időszak része. Hozzá kell ido­mulnunk egy jóval fejlettebb vi­lághoz, amely időközben maga is fejlődik. Másrészt a mi érté­keinket is el kell tudnunk adni a Lajtán túli világban, legyen az szellemi produktum, vagy bár­mely más termék. Eközben per­sze ebben az országban el kel­lene dönteni azt, hogy a nem­zetgazdaság mely ágazatait és milyen arányban kellene igazán fejleszteni. A közúti, a vasúti, a vízi szállítást, esetleg az élelmi­szeripart, a gépgyártást, az elektronikát. Vagy inkább a bio­termelésre, a borászatra, a ga­bonatermesztésre, netalán az ál­A bajai székhelyű Magyaror­szági Németek Általános Műve­lődési Központja hazánk legna­gyobb nemzetiségi jellegű in­tézménye. Hat intézményegy­ségében - óvoda, általános is­kola, gimnázium, kollégium, to­vábbképző intézet és közműve­lődés - nem kevesebb, mint 800 diák tanul. Évente 3 ezerre te­hető a továbbképzésben részt vevő felnőttek és fiatalok száma. Az intézményt már évekkel ez­előtt kitüntették az EU zászlajá­val. Mi történt a közelmúltban, és mire készülnek a csatlakozás jegyében? - ez iránt érdeklődtem dr. Knáb Erzsébet főigazgatótól.- A közelmúltban történt fontos eseményekről is beszá­molhatok. Július 3-12-éig ren­lattenyésztésre, az erdőgazdál­kodásra, esetleg a falusi turiz­musra kellenne hangsúlyt fek­tetni? Vagy inkább jobb lenne, ha Magyarország pénzügyi központ lenne, s így a bankszek­torra fordíthatnánk nagyobb fi­gyelmet? Ezek mind kérdések, melyeket még a csatlakozás előtt kellene eldönteni - véli dr. Kiss István. Amíg ez nem törté­nik meg, addig nem lehet jó lel­kiismerettel ajánlani például egy agrártermelőnek, hogy nyugodtan vegyen fel hiteleket és fejlesszen csak. Dr. Kiss István szerint stra­dezték meg Ulmban a Nemzet­közi Duna-fesztivált. Ezen Baját több oldalról is bemutatta a kül­döttség, melynek jómagam is tagja voltam. Egy pódiumbe­szélgetés keretében igyekeztem képet adni művelődési közpon­tunk tevékenységéről, de érde­kességként megemlítem, hogy velünk tartott a bajai halfőző de­legáció is. Nem kevésbé fontos volt számunkra, hogy a múlt héten Bajára látogatott Német­ország parlamentjének kisebb­ségi bizottsági elnöke, aki tájé­kozódott intézményünk helyze­téről. Ezzel kapcsolatban talál­kozott Széli Péter polgármester­rel és dr. Pazár Lászlóval, kura­tóriumunk elnökével is.- Úgy tudom, az EU-csatla­tégiai jelentőségű feladat az utak építése. A történelem so­rán azok a területek fejlődtek leginkább, melyek valamilyen útrendszer mentén feküdtek. Ilyen utak voltak az ókorban a borostyán út, a középkorban a selyemút, a fűszerszállítás út­vonala, vagy a XVI. században az arany- és az ezüstszállítás útja Hispánia és az Újvilág kö­zött. Az úthálózat egy szállít­mányozási infrastruktúrát is ki­alakít. A szolgáltatóipar mun­kahelyeket teremt, a munkahe­lyek keresletet, a kereslet pedig termelést követel. kozással kapcsolatban máris fo­lyik önöknél képzés.- Valóban így van. A kisebb­ségi önkormányzatok tagjai számára szerveztünk tanfolya­mot, melyhez sikerült megnyer­nünk a pécsi egyetem jogi kará­nak, illetve a bonni belügymi­nisztériumnak a támogatását is. Nemzetközi hírű tudósok elő­adásait hallgathatják a résztve­vők. A képzés a csatlakozáshoz való előkészítést szolgálja. Egyébként van még egy nagy tervünk. A pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem jogi ka­rával tárgyalunk, és ha egyez­ségre jutunk, reményeink szerint kihelyezett karként megindul a mi intézményünkben is a jogi képzés. Gál Zoltán Bács-Kiskun térsége ilyen szempontból kiemelten jó, il­letve ma még hátrányos helyen fekszik. Hátrányos, mert jelen­leg a kelet-nyugati közlekedést a Duna akadályozza. Pontosab­ban az a gond, hogy Baján és Dunaföldvámál csak nehézke­sen lehet átkelni a folyón. Kelet felől a térséget a Tisza hatá­rolja. Itt a tiszaugi híd szűk át­eresztő képessége okoz prob­lémát. Két új híd kellene a meg­lévők kibővítése mellett. Egy, amely Dunaújvárosnál szelné át a folyamot, egy másik pedig Szekszárd környékén. A duna­újvárosi a Graz, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok tengelyt kötné össze. A szekszárdi pedig az olasz, horvát, magyar, ukrán területe­ket. A nyugat-keleti folyosók előtt azonban az észak-déli közlekedési folyosó kiépítése gyorsabb lesz - véli az alapít­vány igazgatója. Részben meg­épült már az 5-ös sztráda, emel­lett felújítják a Budapest-Kele- bia vasútvonalat, s a folyami vízi útnak is óriási lesz a sze­repe. A bajai kikötőépítés is ezért indult el. Dr. Kiss István szerint Bács- Kiskunon belül több gazdasági övezet alakul majd ki a követ­kező évtizedekben. Az egyik a Kecskemét, Lajosmizse, Nagy­kőrös Kiskunfélegyháza, a má­sik a Budapest-Baja közötti Duna-mellék, a harmadik pedig a Kiskunhalas-Baja közötti vál­lalkozói övezet lesz. Az a határ pedig, melyet évtizedekig átoknak tartottak az emberek, a csatlakozás után a magyar oldal számára a fejlődést jelenti majd. Itt ugyanis jelentős infra­struktúrát kell kiépíteni minde­nekelőtt az Európai Unió érde­kében. Barta Zsolt Vérmérséklet és vezetés Az Európai Unió tagállamai közül Nagy-Britanniában és Svédországban a legbizton­ságosabbak a közutak, míg Görögország és Portugália a sereghajtó. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatásai sze­rint 1995-ben egymillió la­kosra számolva Nagy-Bri­tanniában 64, Svédország­ban 65 személy lelte halálát közúti balesetekben. Portu­gáliában azonban csaknem négyszer többen, 217-en vesztették életüket az uta­kon, míg Görögországban 195-en. Megoszlanak a vélemények a szakemberek közt, hogy a szőlő- és borkérdéssel kapcso­latban a fajtákat vagy a tájat kellene inkább reklámozni az uniós csatlakozás során. Jó lenne továbbá az is, ha a hazai bortörvényt EU-konformmá tennék, mivel az sok esetben a nyugat-európai országokénál szigorúbb feltételeket diktál. Mindez az elmúlt héten Kece- len tartott tanácskozáson derült ki, ahol a meghívott előadók a téma jeles szakértői, az alföldi borvidék jó ismerői voltak. Megszívlelendő tanácsokkal szolgált a megjelent gazdáknak dr. Kerényi Zoltán, a Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese is. Vélemé­nye szerint az EU-ban a ma­gyar boroknak az olcsó olasz, francia, görög és spanyol bo­rokkal kell majd felvenni a versenyt, ami csak jó minő­ségű, háziasított tájborokkal lehetséges. Épp ezért már most érdemes gondolkodni azon, hogy a piacon milyen borokra van kereslet, és ennek függvé­nyében kell kialakítani a fajta­szerkezetet, valamint a hozzá szükséges technológiát. Érdemes a borforgalmazók­nak odafigyelni arra is, hogy kannás bor esetében a magyar piacon elfogadott húszliteres kiszerelés helyett az EU-ban huszonöt literes a szabvány­kanna. Török Zsuzsa A csatlakozásra készül a bajai német központ Olvasóink véleményei a mellékleteinkben megjelent cikkekről Ma utoljára jelenik meg Az Európai Unió küszöbén című mellékletünk, melyet a Kül­ügyminisztérium támogatá­sával készítettünk 12 alka­lommal. Megkérdeztük olva­sóinkat, hogy mi a véleményük az összeállításokról. Az aláb­biakban közreadunk néhány véleményt. Emellett szívesen közölnénk az uniós csatlako­zással kapcsolatban olvasói leveleket is lapunk hasábjain. Dr. Tóth József főiskolai do­cens, Kecskemét.- Az uniós mellékletekben több olyan informatív cikket ta­láltam, melyet a felsőoktatás­ban fel lehet használni. Jó volna, ha a csatlakozással kap­csolatban továbbra is folyama­tosan közölne írásokat a Petőfi Népe. A megjelent cikkek, úgy érzem, sokszínűek voltak. Egy­aránt szóltak a diákokhoz, csakúgy, mint a gazdasági élet szereplőihez. Radics Sándor bajai gazdál­kodó: - Gyümölcstermesztés­sel foglalkozom, ezért sokat gondolok arra, mi vár ránk az EU-csatlakozás után. Szeren­csére a Petőfi Népe sok olyan in­formációt adott közre, melyeket mi termelők mindenképpen hasznosítani fogunk a jövőben. Ezekre a jövőben is szükség lenne, mert a vidéki gazdálko­dóknak minden hír, ami munká­jukhoz kell, aranyat ér. Hajdúlstvánbajaireferens:­Engem leginkább az foglalkoz­tat, hogy a csatlakozás után hogy tudja megvédeni a magyar gaz­daságot az EU az olyan válsá­goktól, mint a mostani orosz pénzügyi összeomlás. De arról is szívesen olvasnék, milyen sze­rephez jutnak ezután a multina­cionális cégek. Ezek mellett az is érdekelne, hogy miképpen ala­kul a területfejlesztés. Gyulavári József előadó: ­Érdeklődéssel olvasom a Petőfi Népe EU-val kapcsolatos olda­lait, de kissé hiányolom azokat a tudnivalókat, amelyek a hétköz­napi magyar polgár számára ér­zékletesen szólnak a hétköznapi részletekről is. Gondolok arra, hogy egy város, egy község köz- igazgatási gyakorlatában milyen változásokat jelenthet az ÉU- csatlakozás. Urbán Edit Tiszakécske, főis­kolai hallgató: - Fontosnak tar­tom, hogy az uniós csatlakozás­ról minél több információt kap­janak az emberek. Az ország számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyen jövőjével, s en­nek megfelelően alakítsa életét, alkalmazkodjon a társországok elvárásaihoz. Csak ezáltal léphe­tünk előre. Víg László (21), kiskunmajsai nyomdász: - A napi munkám után mindig jut időm a Petőfi Népe átolvasására, s jónak tar­tom az uniós mellékletet. Sokan szinte csak innen tudnak infor­málódni arról, hogy mit is je­lenthet az országnak, ha csatla­kozhat az Európai Unióhoz. Vé­leményem szerint még intenzí­vebben kellene felkészíteni a la­kosságot a néhány éven belül bekövetkező változásokra, mert még kevesen tudják felmérni a csatlakozás utáni követelmé­nyeket és lehetőségeket. Huber István (56) kiskun- halasi népművelő: - A legrö­videbb idő alatt szerintem a ma­gyar szellemi termékek válhat­nak meghatározóvá az Európai Unióban. Az ország kulturális termékei már most is sokkal pi­acképesebbek, mint a gazdaság egyéb résztvevői. Megfelelő menedzseléssel, rövid időn belül ezen a területen lehetne legtöb­bet profitálni. Az összeállítás­ban többet kellene foglalkozni ezekkel az eredményeinkkel és a lehetőségeinkkel. Dósai Imre (39) majsai agrár­mérnök:- A gazdák szempont­jából nagyon örömteli, hogy a Petőfi Népe felvállalta az Unió­val kapcsolatos információk közlését. Jó volna, ha a további­akban is működne ez az összeál­lítás, mert szükség van a folya­matos információkra. Nagy Ibolya félegyházi lakos:- Örvendetesnek tartom, hogy a Petőfi Népe felvállalta az uniós csatlakozás kérdéskörét. így legalább előre láthatják az ipar­ból és a mezőgazdaságból élők, hogyan tudnak majd „életben maradni” a csatlakozás után. Kis Géza félegyházi vállal­kozó: - Jó dolognak tartom a Petőfi Népe uniós mellékletét, mivel sok hasznos információt közöl az olvasóval. Egyetlen dolgot azonban hiányolok be­lőle, mégpedig a gyakorlatban hasznosítható, vállalkozókat, vállalkozásokat segítő informá­ciókat. Gál József félegyházi kister­melő: - Az újságban eddig el­sősorban az uniós csatlakozás pozitív oldaláról olvastam. Jó lenne bemutatni a másik oldalt is. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents