Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-18 / 193. szám
p kezdőknek es profiknak Év végéig meghosszabbítják a termelők támogatásának határidejét Jobb pozíció a sertéshúsnak Állami beavatkozásra van szükség a magyar sertés piacképességének növeléséhez. Előzetes egyetértésre jutott a sertéshúsexport támogatásáról hétfőn a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott ülésen az agrárrendtartási tárcaközi bizottság - tájékoztatta az egyeztetést követően Demeter János, a tárca osztály- vezetője a sajtót. A megállapodást még a miniszternek is jóvá kell hagyni. A bizottság szavazásra jogosult résztvevői tudomásul vették a hosszú egyeztetésen kialakított megoldást. Ezek szerint a sertéshúsexportálók kilogrammonkénti 72 forintos támogatáshoz juthatnak majd, és a termelők a december 31-ig kiszállított termékek után is megkapják ezt az összeget, szemben az eredeti szeptember 1-ji határidővel. A tervek szerint a termelőknek fizetendő legalacsonyabb árat kilogrammonként 18 forinttal csökkentenék. így például a legjobb minőségért 304 forint helyett 286 forintot kapnának. Ugyanakkor a termelők támogatásának maximális ösz- szegét a kilogrammonkénti 24 forintról 36 forintra emelnék fel. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a magyar sertéshús is versenyképesebb pozíciót éljen el. Mint az osztályvezető elmondta, a magyar eladásokat ellehetetlenítette, hogy az uniós országokban nagymértékben megnövelték az exporttámogatást. Ezek szerint 100 kilogrammonként 30 ECU-t fizetnek, amennyiben harmadik országba irányul az export. A hazai intézkedésekre a piacra jutás támogatására szolgáló, 41 milliárd forintos évi keret ad lehetőséget. A tárcánál elemezték a keret eddigi igénybevételét, és ennek alapján lehetőség van arra, hogy fedezetet nyújtsanak az intézkedések 2,2-2,4 milliárd forintos költségeire. Lassú növekedés a belföldi értékesítésben Húzóágazat az ipar Az ipari termelés mennyisége 13.8 százalékkal, az ipari termékek értékesítése pedig 14.8 százalékkal haladta meg az első fél évben a múlt év első hat hónapjának teljesítményét - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap kiadott gyorstájékoztatójából. A bányászat termelése 15,4 százalékkal elmaradt az 1997. első félévitől, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás szintje nem változott. Érdemlegesen: 18,7 százalékkal bővült a feldolgozóipar termelése, ami elsősorban - és változatlanul - a gépipari termelés kiemelkedő, 44,6 százalékos növekedésének köszönhető. Ezen belül a számítógép- gyártás termelése 69,2 százalékkal, a híradás-technikai cikkeké 73 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Az ipar első fél évi értékesítése 14,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és a többlettermék 87 százalékát exportálták. Lényeges változás, hogy a belföldi értékesítés évek óta tartó csökkenését lassú, 3 százalékos növekedés váltotta fel - állapítja meg a KSH. Ami csupán egy hónap, június eredményeit illeti, az ipar teljesítménye a tavalyinál 14,2 százalékkal volt magasabb. A feldolgozóipar termelése 18,1 százalékkal nőtt. Vége az uborkaszezonnak Befejezéséhez közeledik az uborkaszezon a hazai konzervgyárakban. Az elmúlt években tapasztalt áruhiány megszűntével az idén kétszer annyi uborkát dolgoztak fel, mint 1997-ben. A Limpex Rt. konzervgyáraiban például a szezonban naponta 350-400 tonna uborkát tartósítottak, összesen pedig mintegy 10 ezer tonna kerül hamarosan a raktárakba a tavalyi 4-4,5 ezer tonna helyett. Az uborkakonzerv háromnegyedét exportálják - elsősorban a FÁK országaiba, valamint Romániába, Szlovákiába és Csehországba. Mivel a magyar tartósított uborka az elmúlt években keresett exportcikk volt, megindult az intenzív telepítése. Ez és az egyre élesebb piaci verseny révén az idén folyamatosan csökkentek a felvásárlási árak. A termelők tehát aligha találták meg a számításukat: a legjobb minőségű uborka szezonkezdeti 90-100 forintos kilónkénti átvételi ára augusztus elejére 75-re csökkent. Hasonló mértékben mérséklődött a külpiacokon a késztermékek ára is. A 3/4 literes üveges uborkáért a korábbi 56-58 helyett már csak 40-44 centet adnak. Egymilliárdot veszített 1 Az Air France pilótáinak 111 I napos júniusi munkabeszün-1 tetése, melyre közvetlenül a 1 labdarúgó-világbajnokság e- | | lőtt került sor, egymilliárd | I frankkal csökkentette a fran-f I cia légitársaság nyereségét - 1 I közölte hétfőn Párizsban az | I igazgatóság. E mostani az | I első hivatalos adatközlésük a | j sztrájk, illetve az elhúzódó | I tárgyalások okozta károkról, j I korábban csupán becslések f I láttak erről napvilágot. Rekorderedmény j az államvasutaknál 1 1 Az Osztrák Államvasutak 1 (ÖBB) 1997-ben rekord- § eredményt ért el: szokásos üz-1 f leti tevékenységének eredménye 44 százalékkal 1,3 milli- J | árd schillingre nőtt - jelen- I tette be Helmut Draxler véli zérigazgató hétfőn. A működési eredmény 1,5 milliárd | | schillingről 2 milliárd schil- I lingre nőtt. A forgalom 1,7 százalékkal 27,3 milliárd I schillingre emelkedett. A te-1 I herforgalomban a szállított I mennyiség 6,3 százalékkal | 75,7 millió tonnára nőtt. Az - I alkalmazottak száma ugyanakkor éves átlagban 4,5 száza- I lékkai, 55 923 főre csökkent. Hétezer pont alatt IA Budapesti Értéktőzsde I részvényindexe, a BUX | | 228,77 ponttal, azaz 3,2 szá-1 zalékkal csökkent hétfőn. Záráskor 6986,99 ponton állt. A I vezető részvények közül a j p gyógyszergyári papírok szén-1 védték el a legnagyobb vesz- I teséget, a Richter például 5,5 százalékkal alacsonyabban, | 12 795 forinton zárt. A kár-1 | pótlási jegy ára - 599 forint - 1 1 nem változott. Szerkeszti! A. Tóth Sándor A húsimport mintegy 330 százalékkal nőtt az év első felében Messze a kétmilliárdos céltól Az év első hat hónapjában több mint százmillió dollárral romlott a magyar agrárgazdaság külkereskedelmi mérlege - közölte a Gazdasági Minisztérium. Fél év alatt 26,8 százalékkal nőtt az import, a kivitel viszont alig változott. A visszaesésért az egyre nagyobb válságba kerülő sertésszektor a felelős. Az idei első fél év 1,248 milliárd dolláros agrárexportjával szemben az ágazat 641,4 dolláros behozatala áll. A tavalyihoz képest jelentős mértékben növekedett importot nem sikerült ellentételezni: a tavalyi év hasonló időszakához képest 104,9 millió dolláros csökkenés következett be. A most nyilvánosságra hozott külkereskedelmi adatok már nyilvánvalóvá tették, hogy az ágazat az idén nem lesz képes beváltani a hozzá fűzött reményeket, s elérni az ideálisnak tekintett mintegy három- milliárd dolláros kiviteli értéket - csupán egymilliárdos import mellett. Előreláthatólag a mérleg mindkét oldalán gyengébb teljesítményt találunk majd az év végén: a legfeljebb 2,6-2,8 milliárd dolláros export mellett legalább 1,2 milliárdos importot. Az aktívum a vártnál fél- milliárd dollárral is kevesebb lehet. Az előre nem látott kedvezőtlen változás a húsiparban következett be. A húsimport mintegy 330 százalékkal!) nőtt az év első felében, s ennek több mint kétharmadát a sertéshúsbehozatal tette ki. Ugyanakkor - mintegy 20 százalékkal - visszaesett a sertéshúsexport értéke, elsősorban a csökkenő világpiaci árak hatására. Áz ágazatban dolgozók tegnap újabb, mintegy kétmilliárd forintos költségvetési export- támogatást igényeltek a mező- gazdasági tárcától, amire - a jelek szerint - az exportszubvenciós keret megtakarításai nyomán lenne is megfelelő keret. A sötétre festett képet némileg vidámítja, hogy - a CEFTA-országok korlátozó lépései ellenére - időközben jelentősen nőtt a búzafélék és a kukorica exportja. Megmaradt a vasút szent tehénnek? A minap a zsúfolt hetes úton, lassan, veszélyes előzések közepette vitt le egy barátom autón Pécsre. Onnan a hatórás Inter- cityvel, kényelmesen és veszélymentesen értem haza Budapestre. A vonaton számos üres hely volt. A pécsi állomáson nem egy üres szerelvényt láttam áthaladni. Vajon miért utaznak olyan kevesen manapság vonaton? Miért nem tehermentesíti jobban a vasút a közutat? Elgondolkodtam azon, mi lenne, ha a vasutat is privatizálnák? Hadd jegyezzem meg, hogy inkább a MÁV javára vagyok elfogult, mint kárára. Anyai nagyapám szenvedélyes vasutas volt, épp arrafelé szolgált a legtovább, amerre most utaztam, Pusztaszabolcson, Gyékényesen. Nyugdíjasként mindennap eljárt a Vasúti és Hajózási Klubba, ahova néha elkísérhettem. De ha az Egyesült Államok vaspályáin folyó versenyre, s annak az utas számára előnyös vonásaira gondolok, óhatatlanul eszembe jut: vajon a privatizáció szempontjából a MÁV megmarad-e szent tehénnek (a Postával együtt, amelyet azonban már „megritkítottak”)? Nem állunk egyedül ezzel a gonddal. A német vasutat is faképnél hagyják utasai, mind a város környéki, mind a távolsági forgalomban. Még a nyári kedvezményektől sem várnak többet, mint az utasapály enyhülését. S a modernizálás megkövetelte milliárdos beruházások díjfelhajtó tényezővé válnak. A német vasutak vezetője azt javasolja, hogy válasszák el a vágányhálózatot - amely állami tulajdonban maradna - az azt igénybe vevő, versengő magán- társaságoktól, amelyek a vonatokat üzemeltethetik. S fontosnak tartja azt is, hogy elválasz- szák egymástól az áruszállítási és a személyszállítási vágányhálózatot. A külön teherszállítás a gazdaságnak vonzóbb menetrendet és díjakat tudna kínálni. A jelenlegi helyzetben ugyanis az Intercity típusú vonatoknak a nagy értékű és határidős teherszállítmányokkal szemben is elsőbbségük van. Szidhatják magyar kollégáik az új német vasúti vezetést, ám mellékvágányra futnak, ha nem képesek modernizálni ezt a közlekedési ágat, melynek gyors fejlesztése távlati környezetvédelmi érdek. Bácskai Tamás Ez legyen az utolsó zavaros év a gabona minősítésében (Folytatás az 1. oldalról)- Jó lenne, ha ez lett volna az utolsó zavaros év a gabona minősítésében - mondta a gazdaköri vezető. - A.gaz- dának fontos időben megtudni, hogy a búzája kenyérgabona lesz-e, vagy pedig csak takarmány. Megfelelő, valós információ birtokában adott esetben pénzt, időt, utánajárást takaríthat meg. Ha mondjuk egy jól beszabályozott gyorsmérő kimutatja, hogy a búza sikértartalma alacsony, akkor nincs értelme tisztíttatni stb., egyenesen a megfelelő helyre lehet szállítani. Ellenkező esetben érdemes rá költeni. Az országban elszaporodó gabonaanalizáló készülékek a nedvességen, a fehéijén kívül a nedves sikértartalmat is mérni tudják, elfogadható hibaszázalékkal.- Mi lehet az oka, hogy a kísérleti mérések mégis annyira különböző eredményeket hoztak?- Több oka is lehet. A kamara felmérése leginkább arra enged következtetni, hogy a műszerek kalibrálása, beállítása körül nincs minden rendben. Rosszul beállított műszerrel pedig a legjobb szándék mellett is rossz döntés meghozatalára késztethetik a gazdát. Fontosnak tartanám, hogy minden szezon előtt a Mérésügyi Hivatal által bemért búzamintához viszonyítottan állítsák be a megyében is a gyorsvizsgáló műszereket, amelyekkel szolgáltatást végeznek. Ézek a műszerek bizonyára csakis előzetes vizsgálatokra lesznek alkalmazhatók a jövőben is, de elfogadhatatlan, hogy olyan hibaszázalékkal dolgozzanak, mint amekkorát a kamarai fölmérés mutat. Fontos tudni a szolgáltatónak és a megrendelőnek: a gyorsmérők adatai csak elsődleges döntésre alkalmasak. Határesetben nem szabad erre a műszerre alapozva dönteni. Ha rosszul van beállítva, félrevezetheti azt, aki készpénznek veszi az adatait.- Fontos a mintavétel is.- A gyorsvizsgálók jellemzője, hogy csak tiszta búzával tudják azt a hibahatárt tartani, amelyet a gyártójuk garantál. A legtöbb termelő kombájntiszta anyagot vitt be minősítésre, mert nem hívták föl a figyelmét erre a követelményre. A tiszta búzában még tört szem sem lehet, ha korrekt eredményt akarunk. A mintavételnél minden eldől. Tapasztalatom szerint a legtöbb termelő nem is tudja, hogy a mintavétel szabályát szabvány rögzíti.- A termelők gyakran panaszkodnak a pártatlanság hiányára a minősítésnél.- Sajnos a hazai gyakorlat az, hogy a vevő veszi a mintát a tájékozatlan eladó jelenlétében. A másik gyakorlat pedig az, amikor mintavételre szakosodott szervezetek veszik a mintát. Én tovább nem folytatható gyakorlatnak tartom, hogy a vevő vegye a mintát, és ő is minősítse.- Mit lehet tenni?- A gazdakörök javaslata szerint, amelyet a Petőfi Népe is ismerten a napokban, objektívvá lehet tenni a mintavételt és a minősítést is. Az agrárkamarákat rendeletileg meg kell bízni ezzel a feladattal. A gazdakörök számára elfogadható, ha az erős társadalmi kontroll mellett működő köztestületek végzik ezt a munkát. Esetleg együttműködve a kereskedelmi kamarákkal, amelyeknek a felvásárlók tagjai - mondotta Bagi Béla, a megyei gazdakörök szövetségének elnöke. A. T. S.
