Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-18 / 193. szám

1998. augusztus 18., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 7. oldal A paraszti szorgalom adacsi csodája Nemzetközivé bővült a né­hány napja megtartott do­hánytermesztési bemutató Kunadacson, hiszen jó né­hány vendég érkezett a hatá­rokon túlról, Horvátország­ból, Romániából is, és élén­külnek az olasz kapcsolatok. A dohányszakma legjelentő­sebb piaci résztvevői, felvá­sárló és feldolgozó vállalatok képviselői találkoztak a ter­melőkkel a kiváló minőségű alapanyagot előállító telepü­lésen. A vendéglátók nevében An­tal Lajos területi integrátor mu­tatta be a paraszti lelkesedés és szorgalom „adacsi csodáját”, a szépen fejlett, egészséges do­hányültetvényeket. Mint mondta, jelentős forgótőke, szakértelem, óriási lelkesedés és rengeteg kétkezi munka kell ahhoz, míg a dohánylevelek a falusi szárítókba, majd a felvá­sárlók minősítő asztalára ke­rülnek. A dohányföldek szélén ter­mészetesen szó esett a termelők gondjairól is. Nagyon sok, tőke nélküli kistermelő eredményét teszi tönkre az aszály és a nö­vényvédelmi, technológiai hi­ányosság. Mivel a környékbeli Szüretre készülnek a majsai gazdák A szőlővásárlással kapcsolatos egyeztető megbeszélésre várják a kiskunmajsai szőlőtermesztő­ket augusztus 19-én. A Szélma­lom sori pincészetben 14 óra­kor kezdődő megbeszélésen a szüretre készülő gazdákat a többi között tájékoztatják a fel- vásárlási lehetőségekről is. Gazdasági bűntett A szerzői jogok megsértésével gyanúsítják H. Zsoltot, a Con­tact Kft. ügyvezetőjét, akinek számítógépeket árusító üzleté­ben ingyen másoltak át szoftve­reket a frissen vásárolt számí­tógépekre. Az ügyet vádemelés céljából átadták az ügyészség­nek. A szoftverkalózra kiszab­ható büntetés letöltendő sza­badságvesztés is lehet. Egy kalocsai szakember szerint lehetne olcsóbb a kenyér A pékek és a molnárok szerint a budai Hengermalom Rt. be­harangozott 20 százalékos lisztárcsökkentése reklámfo­gás volt, állítja Argat József, a kalocsai Karamell Sütő Kft. ügyvezető igazgatója. Való­színűleg ezért van, hogy nem szívesen reagálnak a minden­napi kenyerünket előállító kis és nagy cégek képviselői. Az immár 30 éve a szakmában dolgozó vezető a következő­ket állítja:- Amennyiben a beszállí­tók szerződésben garantálják, hogy év végéig a jelenleginél 20 %-kal olcsóbban szállítják a lisztet, akkor engedek az árból. Húszszázalékos liszt­árcsökkentés esetén a fehér kenyér kilójából 10 forintot tudok engedni. Függetlenül attól, hogy időközben az energiaárak emelése miatt ná­lunk valamelyest nőttek a költségek. Én állom a sza­vam, de elvárom a malmoktól is, hogy ne két hétig vagy egy-egy hónapig adják ol­csóbban a kenyérlisztet. A kalocsai Karamell cég 70 féle tartós, házi jellegű és kü­lönleges minőségű kenyeret (8 ezer veknit), valamint pék­süteményt állít elő, és szál­lít 50 kilométeres körzetben azonos áron. A pékség ki­használtsága nyáron - amikor általában több kenyér fogy, mint a téli időszakban - 60 százalék körüli. K. L. Rengeteg kézi munkát igényel a dohánytermesztés. földeken más kultúrát tisztes­séges haszon reményében ter­melni nem lehet, sokan kezdtek dohánytermesztésbe, de meg­felelő szakértelem híján haszon helyett veszteséget könyvel­hetnek el. Még a gyakorlott gazdákat is megoldhatatlan fel­adat elé állítja a területet meg­fertőző és a kifejlett dohányt is hetek alatt tönkretevő dohány­fojtó szádor tömeges megjele­nése. A tapasztalatcsere hasz­nát a gazdák földjeiken haszno­sítják, és reményüket csak fo­kozza, hogy értékesítési gon­dokkal a szektornak nem kell számolnia. Farkas Pál A tavalyinál nagyobb termést várnak a szakemberek Szőlész-borász tanácskozás Halason Az alföldi borvidékek szőlész és borász szakemberei vettek részt azon a kiskunhalasi fó­rumon, amelyen az ágazat helyzetét vitatták meg. A sző­lőtermesztők már a virágzás­kor jelezték, hogy várhatóan bőséges lesz az idei termés. A harmincezer hektárnyi al­földi szőlőültetvényen az ed­digi becslések alapján hektá­ronként nyolc tonna szőlőt szüretelhetnek majd. A három alföldi borvidéken - Csongrádi, Hajós-Bajai, Kun­sági - több mint harmincezer regisztrált hegyközségi tag mű­veli a szőlőterületeket. A szüret előtti helyzet értékelésekor már látszott, hogy az idei szőlőter­més nagyobb lesz, mint a tava­lyi volt. A betárolt borkészletek is igen magasak. A legutóbbi felmérések szerint 750 ezer hektoliter eladatlan bor van még a tárolóhelyeken. Az Alföldi Szőlészek-Borá- szok Egyesülete és a Kunsági Hegyközségi Tanács nemrégi­ben levelet intézett a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba Tamás Károly államtitkárnak, amelyben jelez­ték a készletezési gondjaikat is. A június 26-án bevezetett fo­lyóborszubvenció valamelyest segítette ugyan a készletek csökkentését, de nem oldotta meg a problémákat. A FÁK-or- szágok ennyivel többet időará­nyosan nem vásároltak, a fize­tési feltételeik pedig nem fo­gadhatók el. A két szakmai szervezet képviselői ezért kérték az ál­lami segítséget a problémáik megoldásához. A tavalyihoz hasonlóan, idén is 250-300 ezer hektó bor lepárlásához re­mélnek támogatást. Az így elő­állított szeszre szüksége van az iparnak a szőlőalapú szeszter­mékek előállításához. Indok­ként hozták fel azt is, hogy a lepárlás állami támogatása ta­valy is megtérült, hiszen a pár­latból előállított termékek adó­jából még állami többletbevétel is keletkezett. A Halasi Borászati Kft. üze­mében tartott tanácskozáson részt vett a térség három or­szággyűlési képviselője, dr. Szabó Erika, Font Sándor és Csatári József, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Utóbbi elmondta: a minisztérium ismeri a borága­zat gondjait, és olyan megol­dási lehetőséget keresnek, hogy a búzaégetés után ne legyen borháború. Dr. Szabó Erika ígérete szerint korrekt tör­vénymódosításokkal a tisztes­séges termelés szerezhet be­csületet. Font Sándor a hamisí­tókkal szemben szorgalmazni akarja a büntethetőség és a végrehajtás gyorsítását. A fó­rum résztvevői szerint a bor- hamisítás és a címkehamisítás kerüljön be a szervezett bűnö­zés körébe. Több felszólaló is hangsú­lyozta, hogy a gondjaik közö­sek, az Alföldön kialakult faj­taszerkezet miatt az értékesítés nem zökkenőmentes. A szak­emberek a piaci igényeknek megfelelő fajták telepítését szorgalmazták. Tapodi Kálmán A hőség nem teremtett paradicsomi állapotokat a földeken Folytatódik a dinnyeszezon A nyári kánikula kedvezőtlenül érintette a szántóföldi zöld­ség- és gyümölcstermesztést, és nagymértékben felgyorsí­totta a gombabetegségek terjedését - derül ki egyebek mel­lett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tá­jékoztatójából. A szaktárca illetékeseinek fel­mérése szerint a tavalyinál öt-tíz százalékkal kisebb területen termett paradicsom, a mennyi­ségi és minőségi terméskilátá­sok viszont igen jók. Hogy végül is milyen lesz a betakarítás mér­lege, az nagymértékben attól függ, milyen eredményesen si­került védekezni a penészes pa­radicsomvész ellen. Gyökérzöldségből, zöldbab­ból, káposztafélékből, valamint szabadföldi étkezési paprikából is jó termés ígérkezik az idén. A fűszerpaprika-termelők Ka­locsa környékéről hetvenszáza­lékos baktériumfertőzést jelez­tek, másutt viszont egészséges a termés. Zökkenőmentes az uborka betakarítása és átvétele. A hat centiméter alatti uborka felvá­sárlási ára a korábbi kilogram­monkénti 80-170 forintról 90-210 forintra emelkedett. Az ország egyes térségeiben pero- noszpóra fertőzte a hagyma­ültetvényeket, ennek ellenére a várható termés mennyisége fe­dezi a hazai szükségleteket. A dinnyeföldeken a tavaszi tőpusztulást a kedvező időjárás ellensúlyozta. A piaci kínálat a szakemberek előrejelzése sze­rint augusztus folyamán várha­tóan tovább erősödik. A meggyültetvényeken be­fejeződött a betakarítás. Gondot okoz a termelőknek a tavaszi fertőzést követő levélfoltosság, mert ez kedvezőtlenül befolyá­solja az új rügyek képződését. A kedvező exportlehetőségek és az igen gyenge termés miatt az idén a belföldi piacon két­száz forint alatt nem lehetett meggyet kapni. Őszibarackból - a tavaszi fagykárok ellenére is - jó köze­pes termés ígérkezik. A ko­rábbi, csapadékos időjárásnak köszönhetően a gyümölcs mé­rete és minősége is megfelelő. A lébarack felvásárlási ára ki­logrammonként 40 és 50 forint között mozog, a friss fogyasz­tásra kínált árut 70 és 120 fo­rint között tudják értékesíteni a termelők. A gondozott ültetvényeken szépen fejlődik az alma, az el­hanyagolt kertekben viszont varasodás és lisztharmatfertő- zés tizedeli a termést. U. G. Kereslet és kínálat, úgy tűnik, egyensúlyban van Krumplifronton nem lesz káosz? Az utóbbi időben a búzaértékesítés körüli gondok borzolták a mezőgazdászok kedélyeit. Többen megjósolták azt is, hogy más mezőgazdasági termékekkel is - szőlő, burgonya - hasonló problémák jelentkeznek majd. A burgonyaszezon július elejé­től a korai fajták szedésével kezdődött, és október közepéig tart. Krumplifronton egyelőre nincsenek komolyabb bajok, ám a dömping még ezután következik. Bács-Kiskun megye, sőt Magyarország egyik krumplitermesztő fellegvára Dunaegy- háza. Az ottani Haladás szövetkezet elnökével a burgonyapiac várható alakulásáról is beszélgettünk. Szabados Lajos, a dunaegyházi Haladás Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet elnöke kérdé­sünkre a következőket mondta el:- Idén mintegy hatezeröt­száz tonna burgonyát szállí­tunk feldolgozó gyáraknak. Csípsz és fagyasztott hasábbur­gonya készül az üzemekben az általunk termelt krumpliból. Ezen a mennyiségen felül kö­zel háromezer tonna mosott és csomagolt árut viszünk az üz­letekbe. A szövetkezet ezenkívül száz hektáron termeszt fémzárolt ve­tőburgonyát is. Ez közel há­romezer tonnát tesz ki. A fém­zárolt fajták - Cleopatra, Con­dor, Desire, Karlena, Agria és Panda - értékesítésével a mi­nősítések megérkezéséig még vámunk kell, de előjegyezhe­tek. Termesztünk még több mint negyvenféle fajtát kísér­leti jelleggel. A szövetkezet összesen négyszázötven hektá­ron termel burgonyát. Eddig háromezer tonnát takarítot­tunk be. Értékesítési gondunk, úgy tűnik, az idén nem lesz. Vi­szonylag jó ára van a krumpli­nak. A piac - a keresletet és a kínálatot tekintve - egyelőre kiegyensúlyozottnak látszik. Nem várható a búzáéhoz ha­sonló probléma. A burgonyaér­tékesítéssel egyébként a szep­tember-október havi betakarítá­sok után szokott gond adódni. Az alkalmi termesztők ugyanis akkor dobják piacra olcsón krumplijukat. Ok azok, akik ha jó az ár, termelnek, ha nem, leállnak. Tárolókapacitásuk, hűtőlehe­tőségük nincs, csak a legszük­ségesebb berendezésekkel ren­delkeznek. Szeptember-október körül ők kényszerhelyzetben vannak. Szinte bármilyen áron eladják a termést, csak szaba­duljanak tőle. Ezek a termelők a piac legveszélyesebb szerep­lői. Időlegesen letörik az ára­kat. Ez ellen mi úgy tudunk védekezni, hogy akkor nem adunk el. Országszerte közepes termés várható burgonyából. Kilón­ként harminc-harmincöt forin­tért tudjuk értékesíteni, ami vi­szonylag elfogadható ár a ter­melők szemszögéből nézve. A boltokban persze ez már mint ötven forintos, sőt ennél drá­gább burgonyaként kerül ki a polcokra - mondta Szabados Lajos, a szövetkezet elnöke. W. Király Ernő Háromezer tonnányit már betakarítottak. PROFITHOLDING KECSKEMÉT RT. 1998. augusztus 10-augusztus 15. Karcza G. Tamás A fekete kedd hete Az elmúlt héten ismét nem az ered­ményvárakozások alakították hazánk tőzsdei hangulatát. Megint a nemzet­közi események voltak azok, amik kel­lemetlen meglepetéseket okoztak a tőzsdei papírokban érdekelt befekte­tőknek. Augusztus 11-én, kedden, a Budapesti Értéktőzsde elszenvedte tö­rténetének ötödik legnagyobb áresését, amikor a vezető részvényeket összegző BUX-index több mint 600 pontot ve­szített értékéből. Elemzők szerint az események hátterében elsősorban az oroszországi gazdasági válság áll, de az utóbbi időben az amerikai tőzsdén sem úgy mennek a dolgok, mint régen. A ten­gerentúli kamatemelési félelmek (vára­kozások) és a bizonytalan oroszországi helyzet hatására a nagy befektetési alapokból tömeges kisbefektetői kivétek történtek, minek hatására az alapok portfóliójuk egy részének eladására kényszerültek. Ezeket az eladásokat nagyrészt hazánkban hajtották végre. Egyrészt azért, mert a kelet-európai pa­pírok közül a magyarok voltak túlsúly­ban, másrészt pedig mert forgalom te­kintetében csak a BÉT-en tudtak nagy volumenben eladni. A keddi 600 pontos esést másnap technikai jellegű korrek­ció követte, de csütörtökön ismét estek az árak, ugyanis Ázsiában sem ren­deződött még a helyzet. Továbbra is ve­szélyben a japán és a kínai valuta. Ko­molyan fontolóra veszik az orosz valuta leértékelését is, ami rövid távon újabb áresésekhez vezetne, de hosszú távon jótékony hatást fejthetne ki a fejlődő országok piacaira. Valószínűleg a leérté­kelés elkerülhetetlen, ezért felesleges a rubel védelmére milliárdokat költeni, az amúgy is gyenge devizatartalékokkal rendelkező országnak. A hét talán egyetlen jó híre a MÓL eredménye. A cég az elemzők által be­csült 26,2 Mrd helyett 29 Mrd-os féléves eredményről tudott beszámolni. A rész­vények ennek ellenére a piaci átlagot követve 7,6%-ot gyengültek. Az OTP Bank féléves gyorsjelentésében csak­nem 40% adózott eredmény javulásáról adott számot, és a részvényenkénti eredmény dollárban számolva 21%-ot növekedett. 80%-os gyengülésével a hét vesztese a Gardénia, bár figyelembe kell venni, hogy ez egy pénteken létre­jött 100 forintos kötésnek köszönhető. A határidős kereskedésben is úrrá lett a pánik. A héten több alkalommal is klí- ringre került sor. Sajnos, ismét voltak brókercégek, akik nem tudtak elszámo­lási kötelezettségeiknek eleget tenni, ezért a határidős kereskedésből ideigle­nesen kizárták (felfüggesztették) őket. A határidős instrumentumok az azonnali indexet meghaladó mértékben estek, és a Spreadek is rég nem látott alacsony szinten álltak. Többször is jó alkalom nyílt Hedge pozíciók zárására az ala­csony kamattartalmak miatt. A tőzsdén kívüli piac sem tudta magát függetleníteni az általános rossz hangu­lattól. Az árampapírok áralakulását tük­röző NAX-index 61 pontos (idei rekord­nak számító) esést könyvelhetett el. Ol­csóbbá váltak az erőműpapírok is, csakúgy, mint a legtöbb OTC-papír.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents