Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-25 / 147. szám
Kölnben a róka szomjas marad Hétköznapi Európa Úgy látszik, ezek nem ismerik a gereblyét. Ez ötlött az agyamba, amikor először tettem nagyobb sétát Kölnben néhány éve. Egy parkon haladtam keresztül, miközben a parkfenntartók munkáját figyeltem. A lehullott leveleket egy masina segítségével nagy kupacokba fújták, hogy aztán autóra rakva elszállíthassák. Elnézegettem a parkőröket egy darabig. Ügyes - állapítottam meg. Aztán még sokszor, sok helyen, más dolgokkal kapcsolatban is hasonló megállapításra jutottam negyven nap alatt. Mindig az volt az érzésem a Rajna menti városban, hogy furcsán rendben mennek a dolgok. A belvárosi „bevásárlóutcákat" az üzletek bezárása után teljesen kitakarították. Összeszd- ték a szemetet, felsöpörték a flasztert. Minden buszmegállóban, villamosmegállóban volt térkép. Ha telefonkártyát vettem, a trafikos egy szerkentyű segítségével ellenőrizte, hogy rajta van- e a megfelelő számú egység, de még így is a lelkemre kötötte, hogy ne szégyelljem visszavinni, ha gond lenne a kártyával. Ha a Bayern München szurkolótábora elözönlötte a belvárost, a rendőrök is elözönlötték. Mégse kajabálták a polgárok, hogy rendőrállam. Egy szó mint száz, azt tapasztaltam, hogy a németek elébe mennek a problémáknak, már akkor igyekeznek úrrá lenni a gondokon, amikor azok még fel sem sejtenek. Azon kaptam magam állandóan, hogy lesem a kölnieket, miben hibáznak. Egy kis elégtételre vágytam, mert irigy voltam. Nem volt könnyű lesújtó véleményt kialakítani, de hosszas erőfeszítéssel azért sikerült. Kölnben, a helyi gyártású söröket apró, két deciliteres pohárkákban szolgálják fel. Tisztára mint amikor a gólya meghívja a rókát ebédre. Nevetséges. Az imént említett probléma akkor is fennáll, ha ravaszul nagyobb adagot rendelünk. Akkor ugyan négy deci sört hoznak, de a pohár szája nem lesz szélesebb, a magassága nő kétszeresére. És a dóm. Lehet, hogy kölni vízhez értenek, de építkezni nem nagyon tudnak. Ott áll az az óriási épület, az ember még csodálná is. De amikor kiderül, hogy évszázadokig építették... Hát kérem, így aztán könnyű. Ökrös Csaba Hogyan kerülhet közel két kis nép? A kecskeméti Dán Kulturális Intézet - mint a neve is mutatja - nem az Európai Unió, hanem az ország, a dán kultúra megismertetésére hivatott. Közvetetten mégis többféle eszközzel segíti azt, hogy - egy tagország révén - az EU-ról, annak működéséről tapasztalatokat szerezhessenek a magyar polgárok. így az intézet segítségével jó néhányan kijuthattak már a Dán Népfőiskolára, s a Bács-Kiskun és Viborg megye közötti testvérkapcsolat is egyre mélyebb - amint azt Erik Thrane-tól, a Dán Kulturális Intézet munkatársától megtudtuk. Utóbbi révén nem csupán Dániáról, a megyéről szerezhetnek információkat a magyar látogatók, de a viborgiak azt is bemutatják, hogyan működik az Európai Unió, annak pályázati, pénzelosztási rendszere. Viborg megye megpróbálja tehát átadni az EU- pénzek megszerzésében meglévő tapasztalatait, amelyet a csatlakozás után a magyar ön- kormányzatok ugyancsak kamatoztathatnak. Az intézet közvetíti a Dán Demokrácia Alapítványhoz benyújtott pályázatokat is, amely alapítványnak ugyancsak az a célja, hogy a fejlett nyugati demokrácia működésével ismertesse meg a még tanulókorban lévő fiatal demokráciák polgárait. A Dán Kulturális Intézet fennállása óta eltelt öt esztendőben szervezett, az Unió világát megismertető kurzusok, előadások száma pedig ugyancsak tetemes. Mint Erik Thrane hangsúlyozta: a kecskeméti intézetnek a koordinálás, a tudnivalók átadása és a tapasztalat- cserék szervezése a feladata, hogy Dániát és azon keresztül az EU-t is megismerhessük. A Dán Kulturális Intézet így szigorúan csak közvetetten segíti hazánk uniós csatlakozását. K. Gy. Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe kétoldalas melléklete A németek mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy átalakítsák a volt NDK-t Gazdasági felzárkózás a diplomata szemével Európából az Unióba címmel rendezik július 17-én Bács- Kiskun és Pest megyékben azt az Európa Napot, amelyre a 15 EU-s tagország nagyköveteit hívták Kecskemétre. Információink szerint eddig 8 követség már jelezte részvételi szándékát. Ehhez hasonló rendezvénysorozatot Németország keleti tartományaiban korábban már szerveztek. Az ötlet kitalálója az az Ekhard Jaedtke, aki ma az Európai Unió Budapesti Állandó Képviseletének a helyettes vezetője. A követségi tanácsos tegnap Kecskemétre látogatott, ahol a megyeházán fogadta őt dr. Balogh László közgyűlési elnök. A délelőtti hivatalos program után lapunknak nyilatkozott a diplomata. Elmondta, hogy Németországban a politikusok tudják, hogy mivel is járhat a közösség bővítése. A német egység megteremtése ugyanis egyfelől nemzeti feladatot jelent a bonni kormánynak, másfelől azonban a közösség bővítését az Európai Uniónak. A keleti tartományok beintegrálása a szövetségi államba és az Unióba rengeteg feladatot jelentett eddig, s sok kihívást jelent ezután is. 1997-ig csaknem 1300 milliárd márka áramlott (kb. 800 milliárd dollár) az egykori NDK területére. (Magyarország évi bruttó nemzeti jövedelmének csaknem 10-szerese - a szerk.) Teljesen újjá kellett építeni az ottani infrastruktúrát. Át kellett alakítani az intézményrendszert, meg kellett változtatni az élet csaknem minden területét. A sikerek ellenére a diplomata megítélése szerint a volt NDK átalakításának a történetét nem Ekhard Jaedtke tanácsos úr bal oldalról. Mellette dr. Váczi Tamás sajtótitkár, tőle jobbra dr. Balogh László megyei elnök. lehet példaként felvázolni az EU-bővítésben részt vevő Magyarországnak. Amikor bevezették például a közös márkát az új területeken, az ottani pénz értéke 300 százalékkal emelkedett. Ez a helyi gazdaságot tönkre is tette. Ezzel szemben az átalakuló országokban - így Magyarországon is - a helyi valuta leértékelődött, s így sikerült megóvni, s modernizálni a nemzetgazdaság nagy részét. A keleti tartományok felzárkóztatása eddig részsikereket hozott - mondotta a diplomata. Hogy mikor fejeződik be, még nem lehet tudni. A legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti. A nyugati tartományok átlagának éppen a duplája a keletiek értéke. Viszont nagyon sok haszonélvezője is lett az átalakításnak. A keletnémet nyugdíjasok csaknem ugyanannyi ellátást kapnak, mint a nyugati honfitársaik. Arra a kérdésre, hogy Magyarország az EU fejlettségi átlagának a 34 százalékát, míg Bács-Kiskun csak a 25 százalékát éri el, azt felelte Jaedtke úr: Nehéz összehasonlítani az országok fejlettségét, ő maga mindenekelőtt a keresetek alapján kialakított arányokat ismeri. S mivel itt alacsonyabbak az árak, mint Németországban, így a fizetések vásárlóereje is ehhez viszonyul. Ettől függetlenül Magyarország megítélése szerint komoly fejlesztési támogatásokat kaphat majd az Unió közös kasszájából, amennyiben a szervezet tagja lesz. Ám megjegyezte, hogy tagságot nem szabad csak és kizárólag pénzügyi oldalról nézni. Az élet rengeteg területén olyan új kapcsolatok jönnek létre, melynek értéke felbecsülhetetlen. Barta Zsolt Sztrájkolnak az eurogyártók Kiskunfélegyháza-Kjellerup Partnerkapcsolati szerződés dán kezdeményezésre Szerda hajnaltól az Európai Unió közös pénze, az euro francia pénzverdéjének, a Pessac- inak dolgozói sztrájkba léptek egyre romló munkaviszonyaik és bérkövetelésük miatt. E munkabeszüntetés és a korábbi gyártási gondok komolyan veszélyeztetik az igen feszített idei gyártási tervet, mely az euro általános bevezetéséhez alkalmazkodik. A Bordeaux melletti pénzverde 400 dolgozójának többsége döntött a tiltakozó munkabeszüntetés mellett, bérük emelésén túl követelve a gyártási körülmények javítását, tiltakozva az egyre feszítettebb munkatempó ellen. Európában elsőként, május 11-én indult meg Pessacban az euro pénzérméinek verése, de a tervezett ütemtől számos belső, gyártási ok miatt már most jócskán elmaradtak. A sztrájkot meghirdető szakszervezetek szerint a gondok fő oka, hogy a gyár vezetése túlértékelte a gyártási kapacitást, s nagyon sok a gond a nyers érmeanyag minőségével és a beszállítások érkezésével, a gyártósorokkal és a karbantartással is. Emiatt egyébként közel két hete a brüsszeli Bizottság követelésére leállították az euro tíz centjének gyártását, mert annak kontúrjai nem voltak elég kemények. Várhatóan idén ősszel köti meg a testvérvárosi szerződést a dániai Kjellerup és Kiskunfélegyháza. A partnerkapcsolat szükségessége először dán részről fogalmazódott meg, de az ötletet a félegyházi városatyák is támogatták. A két város 1992-ben vette fel egymással a kapcsolatot, azóta mindkét fél részéről több látogatásra is sor került különböző szakmai delegációk részvételével. Szoros együttműködés alakult ki az egészségügyi és szociális dolgozók között, de a szerződés aláírása után számítani lehet az intézmények, iskolák közti kapcsolatok mélyülésére is - mondta Szűts Tamás, a félegyházi polgármesteri hivatal idegenforgalmi referense. Dán kérésre négy kiskunfélegyházi iskola már el is küldte angol nyelvű bemutatkozó levelét Kjellerupba. A kapcsolatot a Kecskeméten működő Dán Kulturális Intézet is támogatja, annál is inkább, mivel annak idején jelentős szerepet játszott a két város közeledésében. - kontra Csatlakozás agrárszempontból Minden mai tagállamnak mást jelent az uniós tagság. Harosszul jártak volna, úgy talán otthagyták volna az országok a világ legnagyobb működő gazdasági közösségét. Ezt Daniel Deloit, a normandiai rádió igazgatója, francia uniós szakértő mondotta azon a továbbképzésen, melyet a múlt héten rendezett a Press Europe, az ELTE keretein belül működő Felsőfokú Francia-Magyar Újságíróképző Iskola. A szakember előadásában egyebek mellett kitért arra is, hogy a csatlakozni kívánó keleteurópai országok legnagyobb problémája az agrártermelés uniós normákhoz történő igazítása lesz. Az EU-ban bizonyos mezőgazdasági ágazatokban ugyanis túltermelés van. Ezért a gazdák egy részétől azt kérik: ne termeljenek. Az Unió közös költségvetésének 48 százalékát agrártámogatásokra költik. Ebből a keretből hektáronként 262 ECU-t (kb. 60 ezer forint) kap a gazda, ha nem műveli meg a földjét. Az Unió GDP-jének mindössze 2,6 százalékát teszi ki az az érték, melyet az agrár- szektor előállít. A foglalkoztatottak 5,7 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Az elmaradottabb kelet-európai államokban ezzel szemben csaknem minden negyedik ember itt keresi kenyerét. Az országok ösz- szesített nemzeti össztermékének pedig 10,8 százalékát adja ugyanez a szektor. Deloit úr szerint ha ma lépnének be a jelentkező államok, úgy megduplázódna az EU agrárnépessége. A túltermelés pedig nagy gondokat jelentene a közös költség- vetés számára. Barta Zsolt A tanyákon nincs számítógépes Internet-kapcsolat Nehéz hozzájutni a megfelelő információkhoz A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség 1996 januárjában hozta létre a Kiskunsági EU Integrációs Gyakorlati Műhelyét. Az eltelt időszak óta három átfogó felmérést készített a térségben élő mezőgazdasági termelők EU-s információs szintjéről. Kissné Kollár Eszter műhelyvezető-tanácsos a műhely munkájában közreműködő félszáz agrárszakember gyakorlati tapasztalataira alapozva összesíti két éve rendszeresen a 2000 darab visszaérkező kérdőíves adatlapokat. A műhely alakulásakor célul tűzte ki, hogy saját információs hátterével segíti egy komplex vidékfejlesztési folyamat elindítását. Kiemelt rétegcsoportnak, így a térség mezőgazdasági termelőinek, akik közül eddig 70 ezren váltottak őstermelői igazolványt, illetve társas és szövetkezeti alkalmazotti minőségben mezőgazdasági termelést folytatóknak gyűjt és szolgáltat térítésmentes információkat. Az elmúlt időszakban azonban az EU-s információk vidék- és főváros-központú csatornái nem bővültek, hanem szűkültek. Kissné Kollár Eszter véleménye szerint erős budapesti lobbi birtokolja az EU-s információk nagy részét. Az információk egy bizonyos köre pedig külön titkosítva is van. A konferenciák többsége is fővároscentrikus. Szinte minden szakmai fórumon ugyanazokat a személyeket látni. A párbeszédek viszont ebből eredően egysíkúak, a konzultációkon elbeszélnek egymás mellett a kérdezők és az előadók. A műhely eddigi felmérései azt mutatják, hogy a vidéki emberek több mint kétharmada saját élet- és munkakörülményeinek mérlegelésével alkot véleményt az ország EU-hoz történő csatlakozásáról. Hajói él, akkor többnyire pozitívan nyilatkozik szinte minden kérdéskörről, ha nem, akkor elutasítóan vélekedik. A műhelyvezető elmondta: azzal, hogy a főváros különböző pontjain profitérdekeltségben működő számítógépes információs központokat hoztak létre a szakmai érdeklődők számára, a vidéki ember korántsem lesz jól informált. Részint azért, mert - mint a felméréseik is mutatják - jelenleg a gazdálkodó nem tud jövedelméből információt vásárolni. Nincs számítógépes E- mail kapcsolata, és 90 százalékuk a magyaron kívül más idegen nyelvet nem beszél. Ma a magyar termelő a hazai jogszabályok EU-konform harmonizálásából annyit tud leszűrni, hogy döntenek helyette és nélküle. A műhelyük tehát nagyon nehéz feladatot vállal magára, Magyarországon ma is egyedüli nem kormányzati szervezetként, mert megpróbál párbeszédet és információs kapcsolatot tartani azokkal, akik egzisztenciájukat ma és a jövőben is a magyar vidékre alapozva képzelik el.
