Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-25 / 147. szám

Kölnben a róka szomjas marad Hétköznapi Európa Úgy látszik, ezek nem ismerik a gereblyét. Ez ötlött az agyamba, amikor először tettem nagyobb sétát Kölnben néhány éve. Egy parkon haladtam keresztül, miközben a parkfenntartók munká­ját figyeltem. A lehullott leveleket egy masina segítségével nagy kupacokba fújták, hogy aztán autóra rakva elszállíthassák. El­nézegettem a parkőröket egy darabig. Ügyes - állapítottam meg. Aztán még sokszor, sok helyen, más dolgokkal kapcsolat­ban is hasonló megállapításra jutottam negyven nap alatt. Mindig az volt az érzésem a Rajna menti városban, hogy fur­csán rendben mennek a dolgok. A belvárosi „bevásárlóutcá­kat" az üzletek bezárása után teljesen kitakarították. Összeszd- ték a szemetet, felsöpörték a flasztert. Minden buszmegállóban, villamosmegállóban volt térkép. Ha telefonkártyát vettem, a trafikos egy szerkentyű segítségével ellenőrizte, hogy rajta van- e a megfelelő számú egység, de még így is a lelkemre kötötte, hogy ne szégyelljem visszavinni, ha gond lenne a kártyával. Ha a Bayern München szurkolótábora elözönlötte a belvárost, a rendőrök is elözönlötték. Mégse kajabálták a polgárok, hogy rendőrállam. Egy szó mint száz, azt tapasztaltam, hogy a néme­tek elébe mennek a problémáknak, már akkor igyekeznek úrrá lenni a gondokon, amikor azok még fel sem sejtenek. Azon kaptam magam állandóan, hogy lesem a kölnieket, mi­ben hibáznak. Egy kis elégtételre vágytam, mert irigy voltam. Nem volt könnyű lesújtó véleményt kialakítani, de hosszas erő­feszítéssel azért sikerült. Kölnben, a helyi gyártású söröket apró, két deciliteres pohárkákban szolgálják fel. Tisztára mint amikor a gólya meghívja a rókát ebédre. Nevetséges. Az imént említett probléma akkor is fennáll, ha ravaszul nagyobb adagot rendelünk. Akkor ugyan négy deci sört hoznak, de a pohár szája nem lesz szélesebb, a magassága nő kétszeresére. És a dóm. Lehet, hogy kölni vízhez értenek, de építkezni nem nagyon tudnak. Ott áll az az óriási épület, az ember még cso­dálná is. De amikor kiderül, hogy évszázadokig építették... Hát kérem, így aztán könnyű. Ökrös Csaba Hogyan kerülhet közel két kis nép? A kecskeméti Dán Kulturális In­tézet - mint a neve is mutatja - nem az Európai Unió, hanem az ország, a dán kultúra megismer­tetésére hivatott. Közvetetten mégis többféle eszközzel segíti azt, hogy - egy tagország révén - az EU-ról, annak működéséről tapasztalatokat szerezhessenek a magyar polgárok. így az inté­zet segítségével jó néhányan ki­juthattak már a Dán Népfőisko­lára, s a Bács-Kiskun és Viborg megye közötti testvérkapcsolat is egyre mélyebb - amint azt Erik Thrane-tól, a Dán Kulturális In­tézet munkatársától megtudtuk. Utóbbi révén nem csupán Dániá­ról, a megyéről szerezhetnek in­formációkat a magyar látogatók, de a viborgiak azt is bemutatják, hogyan működik az Európai Unió, annak pályázati, pénzel­osztási rendszere. Viborg megye megpróbálja tehát átadni az EU- pénzek megszerzésében meg­lévő tapasztalatait, amelyet a csatlakozás után a magyar ön- kormányzatok ugyancsak kama­toztathatnak. Az intézet közve­títi a Dán Demokrácia Alapít­ványhoz benyújtott pályázato­kat is, amely alapítványnak ugyancsak az a célja, hogy a fej­lett nyugati demokrácia műkö­désével ismertesse meg a még tanulókorban lévő fiatal demok­ráciák polgárait. A Dán Kulturá­lis Intézet fennállása óta eltelt öt esztendőben szervezett, az Unió világát megismertető kurzusok, előadások száma pedig ugyan­csak tetemes. Mint Erik Thrane hangsúlyozta: a kecskeméti in­tézetnek a koordinálás, a tudni­valók átadása és a tapasztalat- cserék szervezése a feladata, hogy Dániát és azon keresztül az EU-t is megismerhessük. A Dán Kulturális Intézet így szigorúan csak közvetetten segíti hazánk uniós csatlakozását. K. Gy. Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe kétoldalas melléklete A németek mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy átalakítsák a volt NDK-t Gazdasági felzárkózás a diplomata szemével Európából az Unióba címmel rendezik július 17-én Bács- Kiskun és Pest megyékben azt az Európa Napot, amelyre a 15 EU-s tagország nagyköveteit hívták Kecskemétre. Informá­cióink szerint eddig 8 követség már jelezte részvételi szándé­kát. Ehhez hasonló rendez­vénysorozatot Németország ke­leti tartományaiban korábban már szerveztek. Az ötlet kitalá­lója az az Ekhard Jaedtke, aki ma az Európai Unió Budapesti Állandó Képviseletének a he­lyettes vezetője. A követségi tanácsos tegnap Kecskemétre látogatott, ahol a megyeházán fogadta őt dr. Balogh László közgyűlési elnök. A délelőtti hivatalos program után lapunknak nyilatkozott a diplomata. Elmondta, hogy Németor­szágban a politikusok tudják, hogy mivel is járhat a közösség bővítése. A német egység meg­teremtése ugyanis egyfelől nemzeti feladatot jelent a bonni kormánynak, másfelől azonban a közösség bővítését az Európai Uniónak. A keleti tartományok beintegrálása a szövetségi ál­lamba és az Unióba rengeteg feladatot jelentett eddig, s sok kihívást jelent ezután is. 1997-ig csaknem 1300 milliárd márka áramlott (kb. 800 mill­iárd dollár) az egykori NDK te­rületére. (Magyarország évi bruttó nemzeti jövedelmének csaknem 10-szerese - a szerk.) Teljesen újjá kellett építeni az ottani infrastruktúrát. Át kellett alakítani az intézményrend­szert, meg kellett változtatni az élet csaknem minden területét. A sikerek ellenére a diplomata megítélése szerint a volt NDK átalakításának a történetét nem Ekhard Jaedtke tanácsos úr bal oldalról. Mellette dr. Váczi Tamás sajtótitkár, tőle jobbra dr. Balogh László megyei elnök. lehet példaként felvázolni az EU-bővítésben részt vevő Ma­gyarországnak. Amikor beve­zették például a közös márkát az új területeken, az ottani pénz ér­téke 300 százalékkal emelke­dett. Ez a helyi gazdaságot tönkre is tette. Ezzel szemben az átalakuló országokban - így Magyarországon is - a helyi va­luta leértékelődött, s így sikerült megóvni, s modernizálni a nemzetgazdaság nagy részét. A keleti tartományok felzárkózta­tása eddig részsikereket hozott - mondotta a diplomata. Hogy mikor fejeződik be, még nem lehet tudni. A legnagyobb gon­dot a munkanélküliség jelenti. A nyugati tartományok átlagá­nak éppen a duplája a keletiek értéke. Viszont nagyon sok ha­szonélvezője is lett az átalakí­tásnak. A keletnémet nyugdíja­sok csaknem ugyanannyi ellá­tást kapnak, mint a nyugati hon­fitársaik. Arra a kérdésre, hogy Ma­gyarország az EU fejlettségi átlagának a 34 százalékát, míg Bács-Kiskun csak a 25 száza­lékát éri el, azt felelte Jaedtke úr: Nehéz összehasonlítani az országok fejlettségét, ő maga mindenekelőtt a keresetek alapján kialakított arányokat ismeri. S mivel itt alacso­nyabbak az árak, mint Német­országban, így a fizetések vá­sárlóereje is ehhez viszonyul. Ettől függetlenül Magyaror­szág megítélése szerint ko­moly fejlesztési támogatásokat kaphat majd az Unió közös kasszájából, amennyiben a szervezet tagja lesz. Ám meg­jegyezte, hogy tagságot nem szabad csak és kizárólag pénzügyi oldalról nézni. Az élet rengeteg területén olyan új kapcsolatok jönnek létre, melynek értéke felbecsülhetet­len. Barta Zsolt Sztrájkolnak az eurogyártók Kiskunfélegyháza-Kjellerup Partnerkapcsolati szerződés dán kezdeményezésre Szerda hajnaltól az Európai Unió közös pénze, az euro fran­cia pénzverdéjének, a Pessac- inak dolgozói sztrájkba léptek egyre romló munkaviszonyaik és bérkövetelésük miatt. E munkabeszüntetés és a korábbi gyártási gondok komolyan ve­szélyeztetik az igen feszített idei gyártási tervet, mely az euro ál­talános bevezetéséhez alkal­mazkodik. A Bordeaux melletti pénzverde 400 dolgozójának többsége döntött a tiltakozó munkabeszüntetés mellett, bé­rük emelésén túl követelve a gyártási körülmények javítását, tiltakozva az egyre feszítettebb munkatempó ellen. Európában elsőként, május 11-én indult meg Pessacban az euro pénzér­méinek verése, de a tervezett ütemtől számos belső, gyártási ok miatt már most jócskán el­maradtak. A sztrájkot meghir­dető szakszervezetek szerint a gondok fő oka, hogy a gyár ve­zetése túlértékelte a gyártási ka­pacitást, s nagyon sok a gond a nyers érmeanyag minőségével és a beszállítások érkezésével, a gyártósorokkal és a karbantar­tással is. Emiatt egyébként kö­zel két hete a brüsszeli Bizottság követelésére leállították az euro tíz centjének gyártását, mert an­nak kontúrjai nem voltak elég kemények. Várhatóan idén ősszel köti meg a testvérvárosi szerződést a dá­niai Kjellerup és Kiskunfélegy­háza. A partnerkapcsolat szük­ségessége először dán részről fogalmazódott meg, de az ötle­tet a félegyházi városatyák is támogatták. A két város 1992-ben vette fel egymással a kapcsolatot, azóta mindkét fél részéről több látogatásra is sor került külön­böző szakmai delegációk rész­vételével. Szoros együttműkö­dés alakult ki az egészségügyi és szociális dolgozók között, de a szerződés aláírása után számí­tani lehet az intézmények, isko­lák közti kapcsolatok mélyülé­sére is - mondta Szűts Tamás, a félegyházi polgármesteri hiva­tal idegenforgalmi referense. Dán kérésre négy kiskunfél­egyházi iskola már el is küldte angol nyelvű bemutatkozó le­velét Kjellerupba. A kapcsolatot a Kecskeméten működő Dán Kulturális Intézet is támogatja, annál is inkább, mivel annak idején jelentős sze­repet játszott a két város közele­désében. - kontra ­Csatlakozás agrárszempontból Minden mai tagállamnak mást jelent az uniós tagság. Harosszul jártak volna, úgy talán otthagy­ták volna az országok a világ legnagyobb működő gazdasági közösségét. Ezt Daniel Deloit, a normandiai rádió igazgatója, francia uniós szakértő mondotta azon a továbbképzésen, melyet a múlt héten rendezett a Press Eu­rope, az ELTE keretein belül működő Felsőfokú Fran­cia-Magyar Újságíróképző Is­kola. A szakember előadásában egyebek mellett kitért arra is, hogy a csatlakozni kívánó kelet­európai országok legnagyobb problémája az agrártermelés uniós normákhoz történő igazí­tása lesz. Az EU-ban bizonyos mezőgazdasági ágazatokban ugyanis túltermelés van. Ezért a gazdák egy részétől azt kérik: ne termeljenek. Az Unió közös költségvetésének 48 százalékát agrártámogatásokra költik. Eb­ből a keretből hektáronként 262 ECU-t (kb. 60 ezer forint) kap a gazda, ha nem műveli meg a földjét. Az Unió GDP-jének mindössze 2,6 százalékát teszi ki az az érték, melyet az agrár- szektor előállít. A foglalkozta­tottak 5,7 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Az elmara­dottabb kelet-európai államok­ban ezzel szemben csaknem minden negyedik ember itt ke­resi kenyerét. Az országok ösz- szesített nemzeti összterméké­nek pedig 10,8 százalékát adja ugyanez a szektor. Deloit úr szerint ha ma lépnének be a je­lentkező államok, úgy megdup­lázódna az EU agrárnépessége. A túltermelés pedig nagy gon­dokat jelentene a közös költség- vetés számára. Barta Zsolt A tanyákon nincs számítógépes Internet-kapcsolat Nehéz hozzájutni a megfelelő információkhoz A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség 1996 januárjában hozta létre a Kiskunsági EU In­tegrációs Gyakorlati Műhelyét. Az eltelt időszak óta három átfogó felmérést készített a tér­ségben élő mezőgazdasági ter­melők EU-s információs szint­jéről. Kissné Kollár Eszter mű­helyvezető-tanácsos a műhely munkájában közreműködő fél­száz agrárszakember gyakorlati tapasztalataira alapozva össze­síti két éve rendszeresen a 2000 darab visszaérkező kérdőíves adatlapokat. A műhely alakulásakor célul tűzte ki, hogy saját információs hátterével segíti egy komplex vidékfejlesztési folyamat elin­dítását. Kiemelt rétegcsoport­nak, így a térség mezőgazda­sági termelőinek, akik közül eddig 70 ezren váltottak őster­melői igazolványt, illetve társas és szövetkezeti alkalmazotti minőségben mezőgazdasági termelést folytatóknak gyűjt és szolgáltat térítésmentes infor­mációkat. Az elmúlt időszak­ban azonban az EU-s informá­ciók vidék- és főváros-köz­pontú csatornái nem bővültek, hanem szűkültek. Kissné Kol­lár Eszter véleménye szerint erős budapesti lobbi birtokolja az EU-s információk nagy ré­szét. Az információk egy bizo­nyos köre pedig külön titko­sítva is van. A konferenciák többsége is fővároscentrikus. Szinte minden szakmai fóru­mon ugyanazokat a személye­ket látni. A párbeszédek viszont ebből eredően egysíkúak, a konzultációkon elbeszélnek egymás mellett a kérdezők és az előadók. A műhely eddigi felmérései azt mutatják, hogy a vidéki em­berek több mint kétharmada sa­ját élet- és munkakörülményei­nek mérlegelésével alkot véle­ményt az ország EU-hoz tör­ténő csatlakozásáról. Hajói él, akkor többnyire pozitívan nyi­latkozik szinte minden kérdés­körről, ha nem, akkor elutasí­tóan vélekedik. A műhelyvezető elmondta: azzal, hogy a főváros különböző pontjain profitérdekeltségben működő számítógépes informá­ciós központokat hoztak létre a szakmai érdeklődők számára, a vidéki ember korántsem lesz jól informált. Részint azért, mert - mint a felméréseik is mutatják - jelenleg a gazdálkodó nem tud jövedelméből információt vásá­rolni. Nincs számítógépes E- mail kapcsolata, és 90 százalé­kuk a magyaron kívül más ide­gen nyelvet nem beszél. Ma a magyar termelő a hazai jogszabályok EU-konform harmonizálásából annyit tud le­szűrni, hogy döntenek helyette és nélküle. A műhelyük tehát nagyon nehéz feladatot vállal magára, Magyarországon ma is egyedüli nem kormányzati szer­vezetként, mert megpróbál pár­beszédet és információs kapcso­latot tartani azokkal, akik egzisz­tenciájukat ma és a jövőben is a magyar vidékre alapozva képze­lik el.

Next

/
Thumbnails
Contents