Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-25 / 147. szám

1998. június 25., csütörtök AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 7. oldal Lapterjesztők és újságírók szakmai tapasztalatcseréje Münchenben Hírlapelosztás Bajorországban A közelmúltban Bács-Kiskun megyei lapkiadási és -terjesz­tési szakemberek egy csoportja (a Kiadói Lapteqesztő Keres­kedelmi Kft. és a Petőfi Népe munkatársai) Münchenbe láto­gatott, ahol megismerkedett a helyi Jóst Gmbh. tevékenysé­gével, mely megfelel az uniós normáknak. A Jóst cég újság-nagykeres­kedelemmel foglalkozik. Te­lephelyéről Münchenben és környékén mintegy háromezer árusítóhelyet látnak el naponta friss újságokkal. Kétmillió em­ber így a Jóst cég közreműkö­désével jut hozzá rendszeres olvasnivalójához. A helyben megjelenő öt napilap mellett további százas nagyságrendű azoknak a színes hetilapoknak, folyóiratoknak és egyéb kiad­ványoknak a száma, amelyek terítését és eladatlan példányai­nak visszaszállítását a cég nap mint nap elvégzi. Ehhez a munkához természetesen hoz­zátartozik a minden egyes lap­példányra kiterjedő pontos ad­minisztráció, vagyis az árusok készletének, járandóságának és tartozásának olyan nyilvántar­tása, ami a korrekt elszámolás alapja mind a kiskereskedők, mind a lapkiadó cégek felé. Münchenben és környékén is egyre inkább jellemző, hogy az újságokat nem a hagyományos pavilonokban, hanem áruhá­zakban, benzinkutaknál, esetleg vendéglátó-ipari létesítmény­ben vásárolják az emberek. A Jóst Gmbh. partnerei is az ilyen üzletek tulajdonosai és üzemel­tetői közül kerülnek ki. A cég telephelyén (ahol a la­pok „expediálását” végzik) hajnalban dolgoznak legtöb­ben. A nyomdákból ekkor ér­keznek a friss újságok. Ezeket számítógépek segítségével szortírozzák és csomagolják az árusok részére, majd a csoma­gokat konténerbe helyezik. Egy-egy konténer tartozik egy- egy gépkocsihoz. Minden hír­lapszállító gépkocsinak saját rakodóállása van a telephely rámpáján, így garantált, hogy a szállítmányok nem keverednek össze. A Bács-Kiskun megyei szakemberek elsősorban az új­ságcsomagoló gépeket és a rendszer informatikai hátterét tanulmányozták különös figye­lemmel. A délelőtti órákban a telephelyen már csak a remit­tenda (eladatlan példányok) el­lenőrzése, számlálása és cso­portosítása folyik, szintén gépi segítséggel. A szakmai látoga­tás résztvevői hasznos tapaszta­latokkal gazdagodva térhettek haza. Bálái F. István Európa bírósága a közösség polgárainak őrangyala Amint Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, bármely állampolgár vagy cég az Euró­pai Bírósághoz fordulhat, ha úgy érzi, jogaiban sérti vala­mely magyarországi ítélkezés, illetve a magukat sértettnek érző magyar természetes vagy jogi személyek is beadványt intézhetnek Luxemburgba. Gil Carlos Rodrigeuz Iglesias, az Európai Bíróság elnöke jel­lemzi ekképpen a több mint negyvenöt éve működő jogi testület rendeltetését. Az euró­pai közösségekkel egyidős szerv vezetője szerdától vasár­napig látogatást tesz Magyar- országon. A luxemburgi székhelyű Eu­rópai Bíróság az EU öt alapin­tézményének egyike. Alapí­tása, 1952. óta közel 9 ezer jogi esettel foglalkozott: olyan ügyek ezek, amelyek kapcso­latban vannak a közösségi jo­gokkal. A felperesek - termé­szetes vagy jogi személyek, netán államok vagy térségek - esetenként úgy érzik, az uniós szabályok sértik valamely jo­gukat, vagy ellenkezőleg: a közösségi rendben keresnek megoldást az őket ért jogsérté­sekre. Az EU legfőbb jogi in­tézménye ma már tulajdonkép­pen két testületből áll. Ennek oka a beadványok folyamatos gyarapodása, amely aligha fog megtorpanni a küszöbön álló újabb EU-bővítéssel. Az 1989- ben alapított Elsőfokú Tör­A bíróság hivatalos jelképe. vényszék feladata az, hogy a kevésbé „fogós” ügyek megol­dásával levegye a teher egy ré­szét az Európai Bíróság vállá­ról. Ma már számos beadvány csupán az elsőfokú testületig jut el, a megfellebbezhetetlen ítélkezésű Európai Bíróság csak a nagyobb horderejű ügyekben foglal állást. Az Európai Bíróság ma ti­zenöt bírából és kilenc főü­gyészből áll, 1994 óta a spa­nyol Rodriguez Iglesias irányí­tása alatt ténykedik. Bár szer­ződéses előírás nincs rá, a bí­rók az EU különböző tagor­szágaiból érkeztek - minden tagállam küldött egyet-egyet. Rodriguez személyes vélemé­nye az, hogy előbb-utóbb sza­kítani kell ezzel a gyakorlattal, és a felkészültség és tudás alapján kell kiválasztani a bí­rókat - a bővítéssel amúgy is meg kellene emelni a testület ma ideálisnak tartott létszámát ahhoz, hogy az új tagországok is jelen lehessenek. Az ügyek többségében a felperesek valamelyik tagállam nemzeti bíróságához fordul­nak, ha a közösségi joggal ösz- szefüggő sérelem érte őket. Ezt követően - szükség esetén - a nemzeti testületek keresik meg az Európai Bíróságot, hogy ér­telmezésre vagy alapelvterem- tésre kérjék meg az érintett - kifogásolt vagy sérülni vélt - intézkedéssel kapcsolatban. A luxemburgi bírák ilyenkor egy­fajta tanácsadó szerepet tölte­nek be: véleményük nyomán a nemzeti bíróság ítélkezik. A közelmúlt nagy vihart kavaró perei közül ilyen volt a Bos- man-ügy: a labdarúgó a belga bíróságon keresztül keresett megoldást a vendégjátékosok szerződéses jogaiban vélt hiá­nyosságokra. Egyszerre mintegy 6-700 különböző eset fekszik a bíró­ság asztalán. Az ügyek átfutása azonban a nagy mennyiség el­lenére is ritkán tart 1,5-2 évnél tovább. Az Európai Bíróság sa­ját költségeit az EU közös kasszájából fedezi, a hozzá fordulóknak azonban saját for­rásból kell előteremteniük saját kiadásaikat. Rodriguez szerint az Euró­pai Bíróság szerep- és hatás­köre ma kielégítő. Az elnök szerint abban lehetne tovább­lépni, ha a testület nagyobb szerephez jutna a közösségi jogrendszerhez csak lazán kö­tődő kérdésekben, például az uniós szintű bel- és igazság­ügyekben, illetve egyes kül- és biztonságpolitikai kérdések­ben. Az Unióba az Interneten keresztül Az információs szupersztráda segítségével az EU iránt érdek­lődő ember rengeteg érdekes­séget megtudhat a világ legna­gyobb gazdasági közösségéről. Ha valaki rátalál az egyik uniós tájékoztatási útvonalra, akkor egyszerre könnyű illetve nehéz dolga van. Könnyű azért, mert a tájé­koztatási labirintusban mindig lehet valamerre haladni. Nehéz pedig azért, mert az információ után éhes látogatót a kínálkozó útvonalak sokasága könnyen el­térítheti eredeti céljától. Nézzünk egy lehetséges be­lépési útvonalat a sok közül. Az Internet címhasábjába gépeljük be a következő címet: www.itd.hu/itdheuro.htm . Ek­kor bent vagyunk a hazai Euro Info Központ rendszerében. Végignézünk a menüpontokon, melyek tájékoztatást adnak az Unió és Magyarország kapcso­latairól is. Kattintsunk rá pél­dául a Fontos európai kapcso­lódási pontok címsorra. Emö- gött fontos címgyűjteményt ta­lálunk rövid magyar magyará­zattal. Itt olvashatjuk az első sorban az Európa szerver el­érési címét, mely tájékoztatást ad a közösségi intézményrend­szerről (europa.eu.int). Alatta találhatók az intézmé­nyek, ügynökségek, testületek honlapjai is. Az informatikus szakemberek nagyon figyelme­sek voltak, amikor a tájékozta­tókat készítették. A legtöbb anyag ugyanis a tagállamok nyelvén elérhető. Magyarul sajnos nem. Erre még várni kell. Addig legalábbis, amíg Magyarország nem csatlakozik az Unióhoz. Barta Zsolt Minimálbér Albionban A brit munkáspárti kormány a jövő év áprilisától meg kí­vánja honosítani a minimál­bér Nagy-Britanniában eddig ismeretlen intézményét - kö­zölte csütörtökön a brit ipari és kereskedelmi miniszter a londoni alsóházban. Margaret Beckett bejelen­tette: a kormány elfogadta a minimálbér bevezetésének hatásvizsgálatára általa létre­hozott szakértői bizottság ajánlását, s 3,60 fontban (1300 forint) határozta meg a teljes munkaidőben dolgozó felnőtt munkavállalók mini­mális óránkénti jussát. A 18- 21 éves alkalmazottak órabé­rének alsó határa 3 font (1065 forint) lesz, de ez egy évi átmeneti időszak után 3,20-ra emelkedik majd. A 18 év alatti munkavállalókra, illetve a szakmunkástanu­lókra a minimálbér-rendelet továbbra sem vonatkozik. Nagy-Britannia jószerivel az egyetlen olyan ország Nyu- gat-Európában, ahol nem ho­nos a minimálbér intézmé­nye. A kormányzati intézkedés után becslések szerint mint­egy 2 millió alkalmazott számíthat azonnali béreme­lésre, a 30 millió munkavál­laló közül ennyien keresnek ugyanis kevesebbet a most megállapított minimális óra­bérnél. Nem ritka az olyan mun­kahely, ahol az alkalmazot­taknak egész napra fizetnek annyit - vagy annál még jó­val kevesebbet -, amennyi jövő áprilistól az órabér köte­lező alsó határa lesz. ** sir ■rVjgg ☆ ||i ül vv i uffímv hív ppfl M A nftlfllliil»-■Pj Wk* Kisenciklopédia az EU közösségi intézményeiről Csaknem mindennap találko­zunk azoknak az uniós intéz­ményeknek a döntéseivel, me­lyek a 370 milliós lakosú kö­zösség életét befolyásolják. Ha belépünk az EU-ba, úgy ne­künk is alkalmazkodnunk kell azokhoz a jogi normákhoz, melyeket Brüsszelben vagy esetleg Strasbourgban hoztak. Röviden megpróbáljuk felvá­zolni, melyek a Közösség leg­fontosabb szervezetei, és mi is a feladatuk. A Bizottság (Comission). Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve. 17 tagját a nemzeti kormányok nevezik ki, de azoktól függetlenül mű­ködnek. A nagyobb országok két-két személyt delegálnak, a kicsik egyet-egyet. A megbí­zásuk négy évre szól. A Bizott­ság gondoskodik az alapszer­ződések előírásainak betarta­tásáról. Kidolgozza a jogsza­bálytervezeteket, s felügyeli betartatásukat. A közösségi jog megsértőivel szemben szankciókat alkalmaz. A Tanács (Council). Az Eu­rópai Unió döntéshozó szerve. Munkájában a tagállamok kormányainak a képviselői vesznek részt. Szavaznak á kö­zösségjogszabályairól. A dön­téseket egyhangúlag hozzák, vagy súlyozott többséggel hozzák. A Tanács miniszteri szintű fórum. Az Európai Parlament (European Parliament). 626, közvetlenül a tagállamok pol­gárai által választott képviselő alkotja. Fő feladatai: az Unió költségvetésének jóváha­gyása, a Bizottság tevékeny­sége és a jogalkotási folyamat felügyelete. A képviselők frakciótagság és nem nemzeti alapon csoportosulnak. A ta­gokat 5 évre választják. Mun­kájukat 21 parlamenti bizott­ság segíti. Az Európai Közösség Bí­rósága (Court os Justice). Er­ről az intézményről a 7. olda­lon olvashatnak. Az Európai Tanács (Euro­pean Council). Az Unió állam- és kormányfőinek, külügymi­nisztereinek, valamint a Bi­zottság elnökének részvételé­vel tartott rendszeres talál­kozó, ahol minden tagállam­nak egy szavazata van. Kijelö­lik az integráció folyamatát és a legfontosabb politikai irány­vonalat. A Számvevőszék (Court of Auditors). Feladata a Közös­ség számvitelének az ellenőr­zése. Évente jelentést tesznek közzé. Ez alapján a polgárok nyomon követhetik azt, hogy az EU mire is költi adójukat. A Gazdasági És Szociális Bizottság (Economic and So­cial Committee). 222 fős ta­nácsadó testület. Gyakran ne­vezik a lobbik testületének is. A gazdasági élet különféle csoportjai képviseltetik ma­gukat benne. A Régiók Bizottsága (Comitte of Regions). 222 tagja van, akik a tagállamok regionális és helyi önkor­mányzatainak képviselői kö­zül kerülnek ki. Döntöttek a brüsszeli normafelügyelők Megváltozik az óvszerek mérete Hosszas viták és nemzeti csatá­rozások után végre döntöttek a brüsszeli normafelügyelők: ke­rek egy centiméterrel meghosz- szabbítják és két milliméterrel „kibővítik” az Európai Unió óvszemormáját. Ez azt jelenti, hogy június 1-jétől az eddigi 16 centi helyett immár 17 az elfo­gadott európai óvszerhossz, az átmérő pedig 54 milliméterről 56-ra növekszik.- Az európai férfiak büsz­kék lehetnek - írja a normavál­tozásról hírt adó Le Generaliste című belga egészségügyi lap. - Ezzel ugyanis hivatalosan el­Információs Az uniós csatlakozás előkészí­tése érdekében rövidesen regio­nális információs iroda nyílik Kiskunfélegyházán. Az új iroda létrehozását a közelmúltban megalakult Európai Tájékozta­tási Egyesület kezdeményezte. Patai Antal Tamás szaktanács- adó manager elmondta, a kis­kunfélegyházi regionális köz­pont legfontosabb feladata és célja, hogy elkőkészítse az EU-s csatlakozást. Ezen belül megke­resse az együttműködés lehető­ségét az állami és társadalmi szervezetekkel. Biztosítsa a ha­tékony információáramlást, in­ismerést nyert, hogy nemcsak testmagasságuk, de egyéb test­méreteik is megnövekedtek az évtizedek alatt. Az EU norma­felügyelői már évek óta foglal­koznak azzak, hogyan lehetne a tagországok különböző óv­szerméreteit harmonizálni. A nyújthatósági értéket szintén megnövelték, s a csomagoláson is szigorították az olyan „alaki” kellékek feltüntetését, mint például a gyártási hely pontos megnevezése. Az EU-konform kondomok csomagolásán sze­repelnie kell az európai szab­ványt jelző CE feliratnak is. iroda nyílik gyenesen szolgáltatva adatokat az élet minden területén a jogtól a vállalkozásokig. A kiemelten közhasznú társaság működését állami támogatásokból, pályá­zati pénzekből, tagdíjakból fe­dezik majd. A félegyházi Euró­pai Iroda a tervek szerint egyike lesz az országban beinduló nyolc regionális központnak. G. S. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents