Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-25 / 147. szám
1998. június 25., csütörtök AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 7. oldal Lapterjesztők és újságírók szakmai tapasztalatcseréje Münchenben Hírlapelosztás Bajorországban A közelmúltban Bács-Kiskun megyei lapkiadási és -terjesztési szakemberek egy csoportja (a Kiadói Lapteqesztő Kereskedelmi Kft. és a Petőfi Népe munkatársai) Münchenbe látogatott, ahol megismerkedett a helyi Jóst Gmbh. tevékenységével, mely megfelel az uniós normáknak. A Jóst cég újság-nagykereskedelemmel foglalkozik. Telephelyéről Münchenben és környékén mintegy háromezer árusítóhelyet látnak el naponta friss újságokkal. Kétmillió ember így a Jóst cég közreműködésével jut hozzá rendszeres olvasnivalójához. A helyben megjelenő öt napilap mellett további százas nagyságrendű azoknak a színes hetilapoknak, folyóiratoknak és egyéb kiadványoknak a száma, amelyek terítését és eladatlan példányainak visszaszállítását a cég nap mint nap elvégzi. Ehhez a munkához természetesen hozzátartozik a minden egyes lappéldányra kiterjedő pontos adminisztráció, vagyis az árusok készletének, járandóságának és tartozásának olyan nyilvántartása, ami a korrekt elszámolás alapja mind a kiskereskedők, mind a lapkiadó cégek felé. Münchenben és környékén is egyre inkább jellemző, hogy az újságokat nem a hagyományos pavilonokban, hanem áruházakban, benzinkutaknál, esetleg vendéglátó-ipari létesítményben vásárolják az emberek. A Jóst Gmbh. partnerei is az ilyen üzletek tulajdonosai és üzemeltetői közül kerülnek ki. A cég telephelyén (ahol a lapok „expediálását” végzik) hajnalban dolgoznak legtöbben. A nyomdákból ekkor érkeznek a friss újságok. Ezeket számítógépek segítségével szortírozzák és csomagolják az árusok részére, majd a csomagokat konténerbe helyezik. Egy-egy konténer tartozik egy- egy gépkocsihoz. Minden hírlapszállító gépkocsinak saját rakodóállása van a telephely rámpáján, így garantált, hogy a szállítmányok nem keverednek össze. A Bács-Kiskun megyei szakemberek elsősorban az újságcsomagoló gépeket és a rendszer informatikai hátterét tanulmányozták különös figyelemmel. A délelőtti órákban a telephelyen már csak a remittenda (eladatlan példányok) ellenőrzése, számlálása és csoportosítása folyik, szintén gépi segítséggel. A szakmai látogatás résztvevői hasznos tapasztalatokkal gazdagodva térhettek haza. Bálái F. István Európa bírósága a közösség polgárainak őrangyala Amint Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, bármely állampolgár vagy cég az Európai Bírósághoz fordulhat, ha úgy érzi, jogaiban sérti valamely magyarországi ítélkezés, illetve a magukat sértettnek érző magyar természetes vagy jogi személyek is beadványt intézhetnek Luxemburgba. Gil Carlos Rodrigeuz Iglesias, az Európai Bíróság elnöke jellemzi ekképpen a több mint negyvenöt éve működő jogi testület rendeltetését. Az európai közösségekkel egyidős szerv vezetője szerdától vasárnapig látogatást tesz Magyar- országon. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az EU öt alapintézményének egyike. Alapítása, 1952. óta közel 9 ezer jogi esettel foglalkozott: olyan ügyek ezek, amelyek kapcsolatban vannak a közösségi jogokkal. A felperesek - természetes vagy jogi személyek, netán államok vagy térségek - esetenként úgy érzik, az uniós szabályok sértik valamely jogukat, vagy ellenkezőleg: a közösségi rendben keresnek megoldást az őket ért jogsértésekre. Az EU legfőbb jogi intézménye ma már tulajdonképpen két testületből áll. Ennek oka a beadványok folyamatos gyarapodása, amely aligha fog megtorpanni a küszöbön álló újabb EU-bővítéssel. Az 1989- ben alapított Elsőfokú TörA bíróság hivatalos jelképe. vényszék feladata az, hogy a kevésbé „fogós” ügyek megoldásával levegye a teher egy részét az Európai Bíróság válláról. Ma már számos beadvány csupán az elsőfokú testületig jut el, a megfellebbezhetetlen ítélkezésű Európai Bíróság csak a nagyobb horderejű ügyekben foglal állást. Az Európai Bíróság ma tizenöt bírából és kilenc főügyészből áll, 1994 óta a spanyol Rodriguez Iglesias irányítása alatt ténykedik. Bár szerződéses előírás nincs rá, a bírók az EU különböző tagországaiból érkeztek - minden tagállam küldött egyet-egyet. Rodriguez személyes véleménye az, hogy előbb-utóbb szakítani kell ezzel a gyakorlattal, és a felkészültség és tudás alapján kell kiválasztani a bírókat - a bővítéssel amúgy is meg kellene emelni a testület ma ideálisnak tartott létszámát ahhoz, hogy az új tagországok is jelen lehessenek. Az ügyek többségében a felperesek valamelyik tagállam nemzeti bíróságához fordulnak, ha a közösségi joggal ösz- szefüggő sérelem érte őket. Ezt követően - szükség esetén - a nemzeti testületek keresik meg az Európai Bíróságot, hogy értelmezésre vagy alapelvterem- tésre kérjék meg az érintett - kifogásolt vagy sérülni vélt - intézkedéssel kapcsolatban. A luxemburgi bírák ilyenkor egyfajta tanácsadó szerepet töltenek be: véleményük nyomán a nemzeti bíróság ítélkezik. A közelmúlt nagy vihart kavaró perei közül ilyen volt a Bos- man-ügy: a labdarúgó a belga bíróságon keresztül keresett megoldást a vendégjátékosok szerződéses jogaiban vélt hiányosságokra. Egyszerre mintegy 6-700 különböző eset fekszik a bíróság asztalán. Az ügyek átfutása azonban a nagy mennyiség ellenére is ritkán tart 1,5-2 évnél tovább. Az Európai Bíróság saját költségeit az EU közös kasszájából fedezi, a hozzá fordulóknak azonban saját forrásból kell előteremteniük saját kiadásaikat. Rodriguez szerint az Európai Bíróság szerep- és hatásköre ma kielégítő. Az elnök szerint abban lehetne továbblépni, ha a testület nagyobb szerephez jutna a közösségi jogrendszerhez csak lazán kötődő kérdésekben, például az uniós szintű bel- és igazságügyekben, illetve egyes kül- és biztonságpolitikai kérdésekben. Az Unióba az Interneten keresztül Az információs szupersztráda segítségével az EU iránt érdeklődő ember rengeteg érdekességet megtudhat a világ legnagyobb gazdasági közösségéről. Ha valaki rátalál az egyik uniós tájékoztatási útvonalra, akkor egyszerre könnyű illetve nehéz dolga van. Könnyű azért, mert a tájékoztatási labirintusban mindig lehet valamerre haladni. Nehéz pedig azért, mert az információ után éhes látogatót a kínálkozó útvonalak sokasága könnyen eltérítheti eredeti céljától. Nézzünk egy lehetséges belépési útvonalat a sok közül. Az Internet címhasábjába gépeljük be a következő címet: www.itd.hu/itdheuro.htm . Ekkor bent vagyunk a hazai Euro Info Központ rendszerében. Végignézünk a menüpontokon, melyek tájékoztatást adnak az Unió és Magyarország kapcsolatairól is. Kattintsunk rá például a Fontos európai kapcsolódási pontok címsorra. Emö- gött fontos címgyűjteményt találunk rövid magyar magyarázattal. Itt olvashatjuk az első sorban az Európa szerver elérési címét, mely tájékoztatást ad a közösségi intézményrendszerről (europa.eu.int). Alatta találhatók az intézmények, ügynökségek, testületek honlapjai is. Az informatikus szakemberek nagyon figyelmesek voltak, amikor a tájékoztatókat készítették. A legtöbb anyag ugyanis a tagállamok nyelvén elérhető. Magyarul sajnos nem. Erre még várni kell. Addig legalábbis, amíg Magyarország nem csatlakozik az Unióhoz. Barta Zsolt Minimálbér Albionban A brit munkáspárti kormány a jövő év áprilisától meg kívánja honosítani a minimálbér Nagy-Britanniában eddig ismeretlen intézményét - közölte csütörtökön a brit ipari és kereskedelmi miniszter a londoni alsóházban. Margaret Beckett bejelentette: a kormány elfogadta a minimálbér bevezetésének hatásvizsgálatára általa létrehozott szakértői bizottság ajánlását, s 3,60 fontban (1300 forint) határozta meg a teljes munkaidőben dolgozó felnőtt munkavállalók minimális óránkénti jussát. A 18- 21 éves alkalmazottak órabérének alsó határa 3 font (1065 forint) lesz, de ez egy évi átmeneti időszak után 3,20-ra emelkedik majd. A 18 év alatti munkavállalókra, illetve a szakmunkástanulókra a minimálbér-rendelet továbbra sem vonatkozik. Nagy-Britannia jószerivel az egyetlen olyan ország Nyu- gat-Európában, ahol nem honos a minimálbér intézménye. A kormányzati intézkedés után becslések szerint mintegy 2 millió alkalmazott számíthat azonnali béremelésre, a 30 millió munkavállaló közül ennyien keresnek ugyanis kevesebbet a most megállapított minimális órabérnél. Nem ritka az olyan munkahely, ahol az alkalmazottaknak egész napra fizetnek annyit - vagy annál még jóval kevesebbet -, amennyi jövő áprilistól az órabér kötelező alsó határa lesz. ** sir ■rVjgg ☆ ||i ül vv i uffímv hív ppfl M A nftlfllliil»-■Pj Wk* Kisenciklopédia az EU közösségi intézményeiről Csaknem mindennap találkozunk azoknak az uniós intézményeknek a döntéseivel, melyek a 370 milliós lakosú közösség életét befolyásolják. Ha belépünk az EU-ba, úgy nekünk is alkalmazkodnunk kell azokhoz a jogi normákhoz, melyeket Brüsszelben vagy esetleg Strasbourgban hoztak. Röviden megpróbáljuk felvázolni, melyek a Közösség legfontosabb szervezetei, és mi is a feladatuk. A Bizottság (Comission). Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve. 17 tagját a nemzeti kormányok nevezik ki, de azoktól függetlenül működnek. A nagyobb országok két-két személyt delegálnak, a kicsik egyet-egyet. A megbízásuk négy évre szól. A Bizottság gondoskodik az alapszerződések előírásainak betartatásáról. Kidolgozza a jogszabálytervezeteket, s felügyeli betartatásukat. A közösségi jog megsértőivel szemben szankciókat alkalmaz. A Tanács (Council). Az Európai Unió döntéshozó szerve. Munkájában a tagállamok kormányainak a képviselői vesznek részt. Szavaznak á közösségjogszabályairól. A döntéseket egyhangúlag hozzák, vagy súlyozott többséggel hozzák. A Tanács miniszteri szintű fórum. Az Európai Parlament (European Parliament). 626, közvetlenül a tagállamok polgárai által választott képviselő alkotja. Fő feladatai: az Unió költségvetésének jóváhagyása, a Bizottság tevékenysége és a jogalkotási folyamat felügyelete. A képviselők frakciótagság és nem nemzeti alapon csoportosulnak. A tagokat 5 évre választják. Munkájukat 21 parlamenti bizottság segíti. Az Európai Közösség Bírósága (Court os Justice). Erről az intézményről a 7. oldalon olvashatnak. Az Európai Tanács (European Council). Az Unió állam- és kormányfőinek, külügyminisztereinek, valamint a Bizottság elnökének részvételével tartott rendszeres találkozó, ahol minden tagállamnak egy szavazata van. Kijelölik az integráció folyamatát és a legfontosabb politikai irányvonalat. A Számvevőszék (Court of Auditors). Feladata a Közösség számvitelének az ellenőrzése. Évente jelentést tesznek közzé. Ez alapján a polgárok nyomon követhetik azt, hogy az EU mire is költi adójukat. A Gazdasági És Szociális Bizottság (Economic and Social Committee). 222 fős tanácsadó testület. Gyakran nevezik a lobbik testületének is. A gazdasági élet különféle csoportjai képviseltetik magukat benne. A Régiók Bizottsága (Comitte of Regions). 222 tagja van, akik a tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak képviselői közül kerülnek ki. Döntöttek a brüsszeli normafelügyelők Megváltozik az óvszerek mérete Hosszas viták és nemzeti csatározások után végre döntöttek a brüsszeli normafelügyelők: kerek egy centiméterrel meghosz- szabbítják és két milliméterrel „kibővítik” az Európai Unió óvszemormáját. Ez azt jelenti, hogy június 1-jétől az eddigi 16 centi helyett immár 17 az elfogadott európai óvszerhossz, az átmérő pedig 54 milliméterről 56-ra növekszik.- Az európai férfiak büszkék lehetnek - írja a normaváltozásról hírt adó Le Generaliste című belga egészségügyi lap. - Ezzel ugyanis hivatalosan elInformációs Az uniós csatlakozás előkészítése érdekében rövidesen regionális információs iroda nyílik Kiskunfélegyházán. Az új iroda létrehozását a közelmúltban megalakult Európai Tájékoztatási Egyesület kezdeményezte. Patai Antal Tamás szaktanács- adó manager elmondta, a kiskunfélegyházi regionális központ legfontosabb feladata és célja, hogy elkőkészítse az EU-s csatlakozást. Ezen belül megkeresse az együttműködés lehetőségét az állami és társadalmi szervezetekkel. Biztosítsa a hatékony információáramlást, inismerést nyert, hogy nemcsak testmagasságuk, de egyéb testméreteik is megnövekedtek az évtizedek alatt. Az EU normafelügyelői már évek óta foglalkoznak azzak, hogyan lehetne a tagországok különböző óvszerméreteit harmonizálni. A nyújthatósági értéket szintén megnövelték, s a csomagoláson is szigorították az olyan „alaki” kellékek feltüntetését, mint például a gyártási hely pontos megnevezése. Az EU-konform kondomok csomagolásán szerepelnie kell az európai szabványt jelző CE feliratnak is. iroda nyílik gyenesen szolgáltatva adatokat az élet minden területén a jogtól a vállalkozásokig. A kiemelten közhasznú társaság működését állami támogatásokból, pályázati pénzekből, tagdíjakból fedezik majd. A félegyházi Európai Iroda a tervek szerint egyike lesz az országban beinduló nyolc regionális központnak. G. S. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt