Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-21 / 93. szám
1998. április 21., kedd Hazai Tükör 5. oldal Ha esélyt kapnak a cigányok, készek felzárkózni Közmunka és oktatás A cigány származásúak munkavállalási hajlandósága nem rosszabb a társadalmi átlagnál - hangsúlyozta Kiss Péter munkaügyi miniszter a tárcánál tartott hétfői sajtó- tájékoztatón. Ezt bizonyítja, hogy tavaly a közmunkaprogramok résztvevői között a cigányok aránya elérte a 40 százalékot, véli a munkaügyi tárca vezetője. Farkas Flórián (képünkön), az Országos Cigány kisebbségi Ön- kormányzat elnöke azt emelte ki, hogy az idézett adatok is ellentmondanak a cigányság munkavállalási hajlandóságáról alkotott közvélekedésnek. Ha a cigány származásúak esélyt kapnak, ők is készek a felzárkózásra. Kiss Péter szólt arról, hogy a szakmai képzettséghez, a munkakultúra javításához elsősorban a közmunkaprogramokkal összekapcsolt oktatás ad lehetőséget. Ez a gyakorlat már idén elkezdődött. A cél az, hogy ne csak átmeneti jelleggel, a közmunkák révén jussanak álláshoz a cigány származásúak, hanem új munkahelyek létesítésével tartós foglalkoztatásuk is megoldódjék. A tárca módszertani tájékoztató füzetet állított össze annak érdekében, hogy a kisebbségi önkormányzatok, érdekvédelmi és civil szervezetek, a települési önkormányzatok, a helyi munkaügyi központok segíthessék a cigányság felzárkózását. A füzet bemutatja a képzési, foglalkoztatási lehetőségeket, az elnyerhető támogatások formáit, a gyakorlatban bevált programokat. Közli a cigánysággal foglalkozó alapítványok, szervezetek címlistáját. Az idén megyénként 16 úgynevezett közösségfejlesztő asszisztens képzéséhez járul hozzá a Munkaerő-piaci Alap 45 millió forinttal. Olyan cigány származású személyeket választanak ki erre a munkára, akik élvezik társaik bizalmát, és készek a szervező tevékenységre, jelentette a miniszter. (képünkön) E képzett szakemberek tájékoztatják majd a helyi cigányság problémáiról a települési önkormányzatokat, a munkaügyi központokat, közreműködnek a helyi körülményekhez igazodó programok kimunkálásában. Idén a helyi civil szervezetek is segítséget kaphatnak munkájukhoz, sőt arra is lehetőség van, hogy két támogatott foglalkoztatási program közötti tevékenységüket is finanszírozzák. Farkas Flórián elmondta, hogy kezdetként 1500 településen szervezik meg a módszertani kiadvány ismertetését. Történt-e politikai határsértés? A választásokon való részvételre buzdítják híveiket a magyarországi egyházak. Az evangélikusok, az izraeliták és az unitáriusok nem adnak bővebb útmutatást, a Katolikus Püspöki Konferencia és a Református Egyház Zsinatának körlevelei némi „eligazítást” is tartalmaznak. Politológusoktól kérdeztük: beavatkozást jelent-e ez a politikába? Kéri László szerint ebben az egyébként „kampánytalan kampányban” - lévén, hogy a pártok szinte semmi újat nem tudnak felmutatni - az egyházak megnyilvánulásai nem kis mértékben befolyásolhatják a polgárokat. Néhány felekezet a keresztény erkölcsi értékrend mögé bújva látszólag csupán a voksoláson való részvételre szólít fel, valójában azonban ennél többet mond. Mint ismeretes, a Katolikus Püspöki Konferencia körlevele például rámutat: „Ne vesztegessük el szavazatunkat esélytelen jelöltekre...” Kéri azt is helyteleníti, hogy egyes templomokban politikai propagandaanyagokat tartanak. Vass László másként ítéli ezt meg. Úgy véli, az egyházak történelmi helyzetükből fakadóan akarva-akaratlanul a politikai élet részesei, ezért nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a pártokra való egyértelmű utalás nélkül efféle körleveleket bocsátanak ki. Igaz - tette hozzá - , a katolikusok megfogalmazásából kikövetkeztethető, hogy melyek a keresztény értékeket képviselő, 5 százalék fölötti szereplésre esélyes pártok, ám maga a felhívás nem jelent durva beavatkozást a kampányba. Az egyházak nem tettek mást, minthogy kimondták, amire gondoltak. Stumpf István is úgy véli: a kulturált hangnemben íródott körlevelek beleillenek az egyházak véleményformáló szerepébe. Európában a felekezetek gyakran buzdítanak politikai aktivitásra, illetve a keresztény szellemiséget valló pártok támogatására. A „sorok közötti” üzenetet egyébként - mondta - a legegyszerűbb emberek valószínűleg nem is értik. Takács Mariann Újabb nevek az indulók között Szombati lapszámunkban leközöltük az országgyűlési képviselőjelöltek táblázatba gyűjtött listáját. Megjegyeztük azonban azt, hogy a nevek még kiegészülhetnek, mivel a területi választási bizottság hétfőn is folytatja munkáját. Tegnap este a bizottság elnökének aláírásával szerkesztőségünk megkapta a teljes jelölti felsorolást. Ez alapján most közöljük azokat a neveket, amelyek kimaradtak a szombati táblázatunkból. A kecskeméti 1. számú körzetben a KDNP jelöltje Plenter János, jelöltségének elfogadása még nem történt meg. A kunszent- miklósi körzetben két névvel bővül az indulók köre. Lévai János az MDNP színeiben küzd, dr. Samu Mihály függetlenként indul. A kiskunfélegyházi körzetben Bujdosó Imrének, a Munkáspárt jelöltjének indulási engedélye még döntésre várt. A kiskőrösi területen Kósa Gyula az Új Szövetség színeiben lép a politikai küzdőtérre. Baján Ős- vári László képviseli a vállalkozók Pártját azután, hogy kopogtatócéduláit elfogadja a választási bizottság. A Bácskában, a 10. körzetben a Nemzetiségi Fórum Piukovics Milos Márkot támogatja a kampányban. Választás '98 - A legtöbb jelöltet állító szervezetek © © (1998. április 16.,11:29 órai állapot szerint) Egyéni és listás összesen Listás jelöltek | Egyéni jelöltek is Forrás: BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal - Választási Információs Szolgäat Gyógyulófélben a mezőgazdaság Javult a mezőgazdasági folyamatok kiszámíthatósága, ami meghozta a termelők beruházási kedvét - jelentette ki Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter hétfőn a Magyar Agrárkamara VII. közgyűlésének megnyitóján. Az elmúlt évben 67 milliárd forintot költöttek az agrárvállalkozók új ültetvények kialakítására, gépvásárlásra, épületek tető alá hozására, 37 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - idézte az adatokat a miniszter. Az igények tovább növekednek, ezért a tárca szeretné, ha az állami költségvetésből a mezőgazdaságnak megszavazott idei 116 milliárd forintos keret 120-130 milliárdra növekedne. Ezen belül a különféle pályázatokon elnyerhető 10 milliárd forintos keretet az FM meg kívánja duplázni. Az is igaz - állapította meg önkritikusan a miniszter hogy a kistermelők még mindig nehezen jutnak hozzá a támogatásokhoz, ezért ezen a gyakorlaton mielőbb változtatni kell. Az érdekegyeztető munkáról szólva Nagy Frigyes hangsúlyozta: vége a bólogató, pa- rolázó korszaknak, ma már kemény viták, szikrázó légkör jellemzi az álláspontok közelítését, ám - tette hozzá a tárca vezetője - a kormány konszenzusra törekszik a pártokkal, parlamenten kívüli erőkkel az agrárfeladatok meghatározásakor. A közgyűlésen szóba került, hogy a kamarának többet kell törődnie a vidékfejlesztéssel, az oktatás, a kutatás, a szak- tanácsadás megerősítésével. A kamara vezetői biztatónak ítélték az agrártámogatási rendszer korszerűsítését s az adó- és járulékrendszer harmonizálását célzó törekvéseket. A kamara etikai bizottságának állásfoglalása szerint a választásokon politikai megmérettetésre készülő gazdajegyzők a kampány idejére vegyenek ki szabadságot. A kutatók szerint az oktatási intézmények kritikus éve ’95 és ’96 volt Az iskolaügy túl van a mélyponton Hosszú éveken át válságágazatnak számított, s jelenleg is számos sebtől vérzik az oktatásügy. Ám az Országos Közoktatási Intézet kutatói a napokban közzétett tanulmánykötetükben arra a következtetésre jutottak, hogy immár nem - vagy nem csupán - a válságos jelzővel illethető e terület állapota, hanem a lassú konszolidációt ígérő stabilizálódással is. A „Jelentés a magyar közoktatásról 1997” című összegzésük szerint a költségvetési megszorítások szempontjából a legnehezebb éveket 1995- ben és 1996-ban élte át az iskola. Ezt az időszakot az iskolabezárások, a korábbi szolgáltatások megszüntetése és a pedagógus-elbocsátások jellemezték. A tanulmány készítői egyértelműen kimutatták, hogy 1995-ig folyamatosan emelkedett a közoktatás részesedése a nemzeti össztermékből, ám a kedvező tendencia ekkor visszájára fordult, s például 1995-96-ban a pedagógusfizetések reálértéke minden korábbit meghaladóan csökkent. Azóta nem rosszabbodott a helyzet, mi több, megjelentek a stabilizálódás jelei is. Ezt többek között a különböző állami, költségvetési intézkedésekben, az önkormányzati irányításban és a helyi finanszírozásban, tartalmi vonatkozásban pedig a Nemzeti Alaptantervben lehetett tetten érni. Az oktatás stabilizációját azonban a kutatók viszonylagosnak és még nem eléggé meggyőzőnek tartják. Elgondolkoztató, sőt aggasztó jelnek ítélik, hogy a közvélemény-kutatások szerint az oktatásügy társadalmi rangja érzékelhetően csökkent, s a többség nem sorolja a kiemelten fontos és támogatandó területek közé. Egy reprezentatív felmérés résztvevői például 24 társadalmi feladat közül fontosságát tekintve az oktatást all. helyre tették. A megoldandó sürgős közfeladatok listáján a válaszadók az iskolaügyet szintén csak a középmezőnybe sorolták be. (deregán) AMIT VÁLLALUNKTELJESÍTJÜK. K DELUDE j/j 0b JIV Az SZDSZ gyermekeink jövője érdekében: Ma már több mint kétszer annyian járnak egyetemre és főiskolára, mint a régi rendszerben. Ehhez kellett az SZDSZ. 2002-re a fiatalok 30 százaléka egyetemi vagy főiskolai hallgató lesz. Ehhez kell az SZDSZ. 1994-ben a 18 éveseknek csak 34,5 százaléka érettségizett. Ma már az érettségizők aránya 48,7 százalék. Ehhez kellett az SZDSZ. 2002-re már a fiatalok kétharmada fog érettségizni. Ehhez kell az SZDSZ. E tanév végéig Közép-Európában elsőként Magyarország minden középiskoláját rákapcsoljuk az internetre. Ehhez kellett az SZDSZ. 2002-re bekötjük az általános iskolákat is. Ehhez kell az SZDSZ. Ehhez kell az Ön szavazata is! (Fizetett politikai hirdetés)
