Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-21 / 93. szám

6. oldal Petőfi Népe 1998. április 21., kedd Büntetőeljárás folyik Kunbaja első embere ellen Előzetesben a polgármester Előzetes letatóztatásban van a kunbajai polgármester, Halász István. Csempészet, adócsalás és vesztegetés ala­pos gyanúja miatt a Köz­ponti Bűnüldözési Igazgató­ság (KBI) eljárást folytat el­lene és társai ellen - hang­zott el a tegnapi, budapesti sajtótájékoztatón. Kovács István őrnagy, a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főka­pitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője közölte az újságírókkal: a rendőrségnek az a gyanúja, hogy Halász István polgár- mester több gazdasági társa­ság segítségével Szlovákiá­ból importált kőolajszármazé­kok illegális kereskedelmével foglalatoskodott. Halász Ist­ván, családtagjai és rokonai az említett gazdasági társaságok tulajdonosai voltak. Az importáru Ezek közül az R. P. H. Kft. és Q-Tex Kft. - amelynek tulaj­donosa és ügyvezetője volt a polgármester - korroziógátló olajat hozott be az országba. (Információink szerint, amely szakértői véleményre épül, a behozott olajat kerozinnal ele­gyítve jó minőségű, gépjár­művekhez használatos üzem­anyagot lehet előállítani.) Kovács őrnagy elmondta, hogy a Q-Tex Kft. 1996 első fél évében több alkalommal, összesen 1702 tonna kőolaj- származékot importált, és kérte annak 102 német márka tonnánkénti egységáron való vámkezelését. A nyomozás adatai szerint a Szlovákiából behozott, motorbenzinnek nem használható olaj tonnáját azonban valójában 500 már­káért vásárolták. Az árkülön­bözet azt a célt szolgálhatta a rendőrség szerint, hogy ala­csonyabb összegű vámot és adót lehessen fizetni. Halász megbízásából a tár­saság nevében eljáró P. Zol­tán a vámkezelések során több alkalommal pénzt juttatott a kiskőrösi vámhivatal egyes tisztviselőinek. A rendőrség vizsgálat eddig azt állapította meg, hogy Ha­lász István 20-30 ezer tonna olajat hozott be az országba, amely azután eltűnt. A vámosok Az ügy miatt a bajai vámhiva­tal parancsnoka és a kiskőrösi vámhivatal több beosztottja, valamint P. Zoltán is előzetes letartóztatásban van. A Bács- Kiskun megyei bűnüldözők, valamint a KBI gyanúja sze­rint a vámtisztviselők cselek­ményükkel közreműködtek az alulszámlázott olaj vámkeze­lésében. A sajtótájékoztatót köve­tően újságírók jelenlétében Kovács István őrnagy szólt ar­ról is, hogy a szakértői vizsgá­lat folyamatban van, így jelen­leg az az összeg nem becsül­hető meg, amelyhez Halász István polgármester - a gya­núban szereplő bűncselekmé­nyek álta - feltételezhetően il­legálisan hozzájutott. A kun­bajai polgármester ellen egyébként egyszer már lezá­rult egy eljárás, szintén csem­pészet és adócsalás gyanúja miatt, akkor két év felfüg­gesztett börtönbüntetést ka­pott, és jelenleg is folyamat­ban van egy adócsalási ügy a bajai városi bíróságon, amely­nek ő az érintettje - mondta Kovács István őrnagy. Mit gondolnak a polgárok? Megkérdeztünk ugyanakkor több helyi polgárt, mi a véle­ményük arról, hogy Halász Istvánt - aki ellen a bajai bíró­ságon jelenleg is büntetőper folyik, és ma is tárgyalják adócsalási ügyét - a főváros­ban letartóztatták. Nevét azonban senki sem adta nyi­latkozatához, mert tartanak a polgármester bosszújától. A neveket éppen ezért monog­rammal közöljük, ahogyan ezt a KBI sajtótájékoztatóján a polgármester nevének említé­sekor tették a rendőrtisztek. N. I., helyi vállalkozó: - Mindenkinek szemet szúrt az utóbbi időben, hogy a pol­gármesterünk magánvagyona hogyan gyarapszik. Saját pén­zéből áldozott azért a falura is, de itt szerintem a hatalomba való belekóstolás, majd az at­tól való „megittasodás” vette el a józan ítélőképességét ennek az embernek. Én sze­mély szerint sajnálom, mert saját csapdájába esett bele. S. A., mezőgazdasági munkás: - Az biztos, hogyha megmarad a traktorja kor­mánykerekénél, akkor nem kerül ilyen nagy bajba a Ha­lász Pista. De egy ideje túl jól ment neki minden üzlet. A benzinseft idején a semmiből teremtette elő pár hét alatt a határ előtti benzinkutat. Hogy onnan mi folyt ki, azt ki tudja? De nem rendes üzemanyag, az biztos, mert egy-két autó ada­golója megbánta a szőkített gázolajat. P. Gy. (foglalkozását sem kívánta megadni): - Szerin­tem ezt az ügyet is elsimítják, mint ahogyan már más ügyeit is. A faluért áldozott, ezt senki sem vitatja. Az időseknek fű­tőolajat adott, meg utat építte­tett, de ez nem takarhatja el senki szélhámosságát. Ha ezt az ügyet megússza, akkor va­lakinek rengeteg pénzt fizetett érte, az biztos. Berki-Géczy-Ökrös Ha elmebeteg lett volna, nem lehetett volna csaló Beszámítható volt-e Zemplényi? Nem volt ellentmondásmentes Zemplényi György elmeállapo­tának minősítését illetően az igazságügyi elmeorvos-szakér­tők véleménye és a másodrendű vádlott tanúként meghallgatott kezelőorvosainak vallomása hétfőn, a Fővárosi Bíróság előtt első fokon zajló büntetőel­járásban. A szakértői vélemé­nyek szerint - amelyek részben a kezelőorvosok írásos diag­nózisain alapulnak - Zemplé­nyi György személyiségzavara 1997-ben több alkalommal is „elmebetegség szintű”, mániá­kus depressziós tüneteket eredményezett. Amennyiben a mániákus depresszió - különösen annak aktív szakasza - valóban fenn­áll, a beteg beszámítási képes­sége korlátozott, s ebben az ál­lapotában a másodrendű vádlott nem lett volna képes elkövetni azt az intellektuális jellegű bűncselekményt - a csalást -, amivel vádolják, mondották a szakértők. Rigó Péter pszichiáter-pszi­chológus, aki két éve Zemplé­nyi György kezelőorvosa, ta­núvallomásában elmondta: je­lenleg mániákus depresszióban szenved a másodrendű vádlott, ez pedig szakmai szempont­ból elmebetegség, amely már valószínűleg 1990-ben is fenn­állt. Reiner Zoltán pszichiáter, neurológus tanúvallomásában megerősítette, hogy az elmúlt két év orvosi vizsgálatai során számára is egyértelművé vált: Zemplényi György mániákus depresszióban szenved, ami évek óta fennáll, és a vádlott jogi beszámíthatóságát közepe­sen korlátozza. A tanú hangsú­lyozta: a mániákus, a depresz- szív és a köztes szakaszokból álló ciklikus tünetek mellett a betegség velejárója a kritikát­lanság, a túlzott önbizalom és az irreális tervek kovácsolása. Gál Zsigmond Zoltán pszi­chiáter, aki már 1985 és 1989 között Zemplényi György keze­lőorvosa volt, elmondta, hogy már akkor depressziót figyelt meg betegénél. Ezt követően 1996-ban nyolcnapos vizsgá­latnak vetette alá Zemplényi Györgyöt, ám ekkor elmebe­tegséget egyértelműen nem ál­lapított meg, és írásos diagnó­zisban sem rögzített. Később, egy esti telefonhívást követő négyórás találkozón azonban meggyőződött Zemplényi György kóros elmeállapotáról. Gál Zsigmond Zoltán tudomása szerint Zemplényi György je­lenleg is önveszélyes, állapota csak folyamatos gyógyszeres kezelés és pszichiátriai felügye­let mellett tartható egyensúly­ban. Az igazságügyi elmeor­vos-szakértők az ügyész kérdé­sére válaszolva az „orvosta­núk” meghallgatása után is fenntartották abbéli vélemé­nyüket, hogy a vádlott beszá- míthatósága nem volt korláto­zott a terhére rótt cselekmények elkövetése idején. Első ízben 1997-ben volt megfigyelhető elmebetegségszerű állapota. A tárgyaláson Zemplényi György kifizetetlen tartozásai­val kapcsolatban egy ered­ménytelen szembesítés zajlott le, továbbá felolvasták két, is­meretlen helyen tartózkodó, a tárgyaláson meg nem jelent sértett személy nyomozati szakban tett tanúvallomását, il­letve feljelentését, melyeket a másodrendű vádlott vitatott. Zemplényi György védője az orvosszakértői vélemények egymással és az „orvostanúk” vallomásával ellentmondó tar­talma miatt az Egészségügyi Tudományos Tanács megkere­sését indítványozta, ám ezt a bíróság elutasította. A tárgyalás május 20-án a perbeszédekkel folytatódik. Tizenkétmilliós bírság egy holland hígónak A Vám- és Pénzügyőrség köz­ponti járőrszolgálata hétfőn kö­zölte, hogy várhatóan minimum 12 millió forint összegű bírsá­got szab ki egy holland hajóra, és a hozzátartozó uszályra, mi­vel azok engedély nélkül akar­tak 2 000 tonna gázolajat ki­szállítani az országból Német­országba. A Vám- és Pénzügy- őrség központi járőrszolgálata Schamebeck nevű vámhajója a Duna magyarországi északi szakaszán járőrtevékenységet végzett hétfőn délután. Eköz­ben Szőny térségében ellenőr­zést folytattak a pénzügyőrök egy holland honosságú gépha­jón és a hozzátartozó uszályon. Az ellenőrzés alkalmával a járőrszolgálat munkatársai megállapították, hogy a hajók­ban lévő 2 000 tonna gázolajat Szőnyből a németországi Re­gensburg kikötőjébe akarták ki­szállítani. Az ellenőrzés alá vont holland hajó kapitánya a jogszabályban előírt, fuvaro­záshoz szükséges engedélyeket nem tudta bemutatni. A hajó­zási szakirodalomban „cabo­tage” néven említik ezt a tevé­kenységet, de az illetékes ma­gyar hatóságokhoz csaknem 40 éve hivatalosan ilyen illegális cselekményre vonatkozó felje­lentés nem érkezett. Ezért a pa­pírok nélküli szállítmány felde­rítése precedens értékű. A ma­gyarországi vonatkozó jogsza­bályok értelmében minimum 12 millió forint összegű bírság kiszabása várható, tekintettel a fuvardíj összegére. Az Európai Unió tagállamaiban hasonló cselekmény elkövetése esetén a fuvarozásból való teljes kizá­rással sújthatják a hajósokat. Viszonylag kis befektetéssel jelentős megtakarítás érhető el A Termostar segít a fűtési költségek csökkentésében A kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját, Márton Jánost arról kérdeztük, milyen változtatásokat tervez a cég a város távfűtési rendszerével kapcsolat­ban. Természetesen rákérdeztünk arra is, hogy hogyan kívánják elősegíteni a társashá­zakban lakók költségeinek csökkentését, és miként juthatnak hozzá a fogyasztók az idei enyhe tél következményeként keletkezett díjmegtakarításhoz. Az elmúlt fűtési idényben a szokásosnál jóval enyhébb volt az időjárás - kezdte tájé­koztatóját Márton János. A Termostar Kft. a fűtési idényt azzal indította, hogy hőmeny- nyiségmérőket épített be a la­kóépületek hőfogadóiba. A fogyasztók - a kedvező időjá­rásnak köszönhetően - pénz­tárcájukon érezni fogják a mé­rés eredményét. Hogy lesz ebből visszatérítés a lakók­nak? A fűtési idény végén - ami április 15-ig tart, ha nem lesz nagyon hűvös az időjárás - a hőmennyiségmérőket le­olvassuk, és az addig befize­tett összegeket (ami megfelelt a korábbi átalánydíjnak) ösz- szevetjük a hőmennyiség- mérő állásával. A kettő közöt­ti különbséget elszámoljuk. Igyekszünk ezt az elszámo­lást minél hamarabb elkészí­teni, de azt biztosra ígérhe­tem, hogy legkésőbb a júniusi számlában ezeket a megtaka­rításokat jóváírjuk. Ahol a jú­niusi számla összegét megha­ladó megtakarítás mutatkozik, ott a többletet készpénzben fi­zetjük ki. Felmerülhet a kérdés, hogy ez az enyhe tél mennyi meg­takarítást jelent a kecskeméti lakásoknál. A kecskeméti tár­sasházak - mivel folyamato­san épültek - különböző ko­rúak. Ebből adódóan műszaki állapotuk is eltérő. A régebbi épületek hőszigetelése már sok kívánnivalót hagy maga után. így ezeknél a házaknál az átalánydíjhoz képest ma­gasabb hőfogyasztás jelent­kezik. Van olyan társasház, amelynél az enyhe tél ellenére sem mutatkozik megtakarítás. A házankénti hőmennyi­ségmérők bevezetésének egyik célja pontosan az volt, hogy az épületben lakók a tényleges hőfogyasztásnak megfelelő összeget fizessék. A továbblépést az jelentheti, ha a lakásokban egyedileg is megvalósul a szabályozás és a mérés. így tovább nőhet a lakók megtakarítása. Ehhez azonban az kell, hogy a lakó- közösség megvalósítsa a fű­téskorszerűsítést. A fűtőtes­tenként felszerelt szabályo­zókkal megjelenik majd az egyéni érdekeltség, ami a számlák összegében jelentős csökkenést eredményezhet. Mindez azonban csak akkor valósítható meg, ha egy ház­ban az összes lakó beszerel­teti az egyéni mérőket, az úgynevezett költségmegosz­tókat. Egyénileg, lakásonként a jelenlegi műszaki lehetősé­gek mellett nem lehet megva­lósítani ezt a mérést. A legolcsóbb megoldás az átalakításhoz - amit a Ter­mostar is javasol a fogyasz­tóknak - a hőfokszabályozós radiátorszelep beépítése és a mérés megvalósításához a költségosztó felszerelése. A költségosztó tulajdonképpen egy üvegcső, amelyben pá­rolgó folyadék van. Ha több a hőfogyasztás, több folyadék, ha kevesebb hő fogy, keve­sebb folyadék párolog el. Javasoljuk fogyasztóink­nak, hogy a fűtéskorszerűsí­tést mindenképpen végezzék el, csak így tudnak spórolni. Kecskeméten már 453 lakás­ban felszerelték az előbb emlí­tett berendezéseket. A ta­pasztalatok szerint a hőfokel­oszlás egyenletesebb, a lakók komfortérzete javult, elége­dettek a korszerűsítés ered­ményével, amely átlagosan 20-25 százalékos megtakarí­tást jelent. A ma használatos fűtési rendszerek már megépíté­sükkor sem voltak korszerűek. Azóta pedig sok ház esetében évtizedek teltek el. így már kora miatt is indokolt a fűtés- rendszer felújítása. A radiá­torszelep és a költségosztó felszerelésén kívül az úgyne­vezett kapcsolódó berende­zések - szabályozók, légtele­nítők - cseréjét is el kell vé­gezni. A fűtéskorszerűsítéssel így mérhetővé és szabályoz- hatóvá válik a hőfogyasztás, valamint a berendezések cse­réjével komfortosabbá, ma­gasabb színvonalúvá válik a szolgáltatás. Hogy mindez megvalósul-e, az a társas­házközösségek többségi dön­tésén múlik. Az eddigi kalkulációk alap­ján áfával együtt tízezer fo­rintba kerül radiátoronként a korszerűsítés. Ezt az össze­get több forrásból lehet kigaz­dálkodni. A társasházak önré­sze mellett a kecskeméti ön- kormányzat támogatásából is lehet pénzhez jutni. Ezek mel­lett a Központi Környezetvé­delmi Alaphoz is pályázhatnak a közösségek. A pályázatok elkészítését a Termostar Kft. felvállalja. Készült már ilyen anyag, 2422 lakás lakóinak megbízásából. Az eredményt még várjuk. Az előbb felsorolt támogatások mellett még a felszerelendő berendezése­ket szállító cég is kínál ked­vezményt. Lehetőség van arra, hogy csak a beruházás felét fizesse ki a lakó, a fenn­maradó összeget pedig egy­éves, kamatmentes kölcsön­nel törlessze. A Termostar Kft. díjmentesen vállalja a kor­szerűsítéssel járó szerelési munkákat. Szeretnénk a társasházkö­zösségek együttműködését kérni, hiszen ezt a nagy fel­adatot csak az ő segítségük­kel tudja megoldani a Kft. A kecskeméti önkormány­zat az utóbbi időben sokat fog­lalkozott a város távhőszolgál­tatásának fejlesztésével. Erre létrehozott egy bizottságot, amely öt hónapja működik. Bízom benne, hogy a város vezetői úgy döntenek, to­vábbra is az önkormányzat sa­ját cége, a Termostar Kft. vé­gezze a hőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. Az eddig jelentkezett pályázók azt vállalták, hogy hosszú távú bérleti üzemeltetésbe veszik át a hőszolgáltatást. Ez tulaj­donképpen egy koncessziós üzemeltetés lenne. Szerintem mind a fogyasztók, mind az önkormányzat számára az a legbiztonságosabb, ha az ön- kormányzat saját cége oldja meg ezt a szolgáltató felada­tot. A Termostar Kft. gazdál­kodása ugyanis átlátható, el­lenőrizhető, a tulajdonos által befolyásolható, míg egy kon­cessziós szerződés esetén a fogyasztók és az önkormány­zat is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. Saját berendezéseink ­kazánok, hőközpontok, táv­vezetékek - felújítását folya­matosan végezzük, melyekre fedezetet nyújtanak a jelen­legi dijak. Nagyobb beruhá­zást jelent a villamosenergia­termelés megvalósítása. Eh­hez szeretnénk felhasználni minden lehetséges pályázati pénzt, támogatást. így pél­dául a német szénsegély­ből 50 millió forintra pályáz­tunk, amelyet meg is nyer­tünk. A beruházás célja, hogy a villamosenergia-ter- melésből befolyó többlet pénzt a lakosság költségei­nek csökkentésére, például a fűtéskorszerűsítésre használ­juk fel. A távvezetékek cseréje nem gazdaságos. A hőköz­pontok közül idén tizenegyet, jövőre ötöt korszerűsítünk. Tervezzük a fogyasztók felé történő elszámolási rend megváltoztatását, amellyel kapcsolatban kérdőíveket küldtünk ki. A távhőtörvény lehetőséget ad a társashá­zakban lakók számára, hogy a költségek elosztását maguk határozzák meg házon belül. Ehhez nekünk a számlázás­ban igazodnunk kell. A tör­vény nyomán a helyi rendele- tünkben is sok minden vál­toztatásra szorul. Szeptem­berben már szeretnénk úgy kezdeni a fűtési idényt, hogy ezek a módosítások beépí­tésre kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents