Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14 / 62. szám
6. oldal NEMZET SZÜLETETT 1998. március 14., szombat A* 1848-as törvények fontos „czikkelye” volt, miszerint a nemzeti színek és az ország címere ősi jogaikba visszaállíttattak. A zászlókultusz ismét éledőben van. Új szobor Ópusztaszeren Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban csütörtökön elhelyezték az Árpád-emlékmű talpazatán a fejedelem új szobrát, amely pontos mása az eredeti, tavaly ősszel leemelt alkotásnak. A cserére azért volt szükség, mert a fejedelem előző szobrát - amely száz évvel ezelőtt puha mészkőből készült - alaposan megviselte az időjárás. Időközben ugyan kétszer felújították, de állaga folyamatosan romlott. Az új (héttonnás) szobrot kemény mészkőből készítette a fővárosi Épület-Kőfaragó Kft. Egyúttal restaurálták az eredeti szobrot is, s azt ugyancsak csütörtökön helyezték el a Feszty-körkép múzeumépületében. A munkálatok költsége összesen 5 millió forintot tett ki. A felújított Árpádemlékmű avatására vasárnap délben az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére rendezendő emlékünnepségen kerül sor. Ötven éve volt száz éve Az 50 éve volt 100 éve című kiállítás csütörtökön nyílt meg Budapesten a Nádor utcai Centrális Galériában. Azt igyekeznek bemutatni, hogy a Kossuth, Petőfi, Táncsics nevével fémjelzett 1848-as eszmények milyen torzuláson mentek át a népi demokratikus fordulatot követő évtizedekben. Az új Petőfi-emlékmúzeum birtokbavételét hozta a kiskőrösieknek a legutóbbi szilveszter. A tavalyi esztendő második felében indult meg az a kezdeményezés, mely a megyei önkormányzat tulajdonában lévő szülőház „visszavételét” kívánta elérni. A megye és a város törekvéseinek szerencsés találkozása folytán az év végére rendeződtek a tulajdonviszonyok, sőt a szülőházhoz tartozó régi múzeum helyett szilveszteréjszakára új épületben, új anyaggal nyílhatott meg a Petőfi-em- lékkiállítás. A tárlatrendezésből jelentős részt vállalt magára a megyei múzeum igazgatósága. Kiskőrös története a poéta előtt A december 31-én éjfélkor tartott ünnepélyes átadás egyben az 1848-49 es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára, valamint a költő születésének 175., halálának 150. évfordulójára emlékező országos rendezvénysorozat nyitánya is volt. A tárlat a költő szellemi hagyatékának relikviái mellett Kiskőrös helytörténetét és a helyi kultuszt is bemutatja. A belépőt angol, német, szlovák és magyar nyelvű ismertető fogadja Petőfiről, illetve Kiskőrösről. Az első helyiségben kiállított helytörténeti anyag Petőfi koráig mutatja be a település történetét. A környéken talált, a Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő új- kőkorszaki leletek mellett látható az újratelepítés időszakából való térkép, valamint 11. József oklevele, mely városi rangra emeli Kiskőröst. Itt mutatják be a település első pecsétnyomóját, néhány tárgyat a Wattay család hagyatékából és a szlovák vonatkozású emlékeket is. Az ajtónál lévő Petőfi- szobor vezet át a költő életét, életművét bemutató helyiségbe. A tárgyi emlékek mellett - mint például a Heydte, osztrák tiszt által írt beszámoló a segesvári csatáról -, melyből a történészek Petőfi halálhírére következtettek, a modem technika is képviselteti magát egy Petőfi életútját bemutató CD-ROM- mal. A terem másik felében a környék élővilágát bemutató vitrinek, melyek közül egy életnagyságú metszet révén mintha színpadra lépne Petőfi. tátják be. Ebben a helyiségben kaptak még helyet a Petőfi „ajándékok”, a különböző helyekről kapott, a költőt ábrázoló tárgyak. Az 1880-ban, Jókai kezdeményezésére megnyitott szülőház is átrendeződött az új múzeum megnyitásakor. Az utcai szobában látható a család bútorai közül az az ágy, melyben Petőfi született. Mellette Petro- vitsék öreg almáriuma áll. A szoba többi berendezési tárgya és a konyha felszerelése ugyan nem a család tulajdona volt, de A költő dicsősége helyben és a világban A harmadik terem a költő nevéhez fűződő kultusz relikviái- nek bemutatási helye. A főfalon kiterített világtérképen külön jelölik azokat az országokat, melyek anyanyelvűkre fordították Petőfi verseit. A térkép két oldalán az eddig a városi könyvtárban őrzött gyűjtemény, különböző nyelveken megjelent kötetekből. Jobbra a helyi kultusz relikviái, melyek közül a legértékesebb az 1913. márius 15-ére, közadakozásból készített billikom. A század eleji nemzeti ünnepeken a szónokok ebbe a serlegbe töltött borral köszöntötték az egybegyűlteket. Mellette az 1922- ben, a költő születésének századik évfordulóján kelt alapító okirat, mely a billikom történetét örökíti meg. A tárlók a hely- történettel és Petőfi emlékével foglalkozó elődök munkásságát, illetve a helyi és országos megemlékezések relikviáit muA billikom (serleg) kiürítésével kellett Petőfire emlékezni. korhűsége segít a múlt századi hangulat felidézésében. Az eddig is a ház tulajdonában lévő keresztelőkancsó az Evangélikus Múzeumtól kölcsönkapott keresztelőmedencével együtt idézi azt a pillanatot, amikor a helyi evangélikus templomban Petrovits Sándort, a bába által gyöngének tartott kisfiút megkeresztelték. Újabb évszázadok a halhatatlanságban Az idén újabb darabbal bővül a Műfordítói Szoborpark is. A március 15-ei ünnepség keretében leplezik le Tadeusz Nowak lengyel költő és műfordító szobrát, mely a lengyel testvér- város, Tamow ajándéka. Ezzel egy időben nyitják meg a Bem József tábornok, a két nép hőse című időszaki kiállítást. A múzeum dolgozói a tárlat- vezetés mellett több kezdeményezést is indítottak a költő „élővé” tételére. Rendhagyó irodalomóráknak, szavalóversenyeknek, felolvasóesteknek adnak otthont az új múzeumban. A tavasz folyamán irodalmi és helytörténeti szabad- egyetemet rendeznek. Részt vállalnak a helyi, Petőfi nevét viselő intézmények, szervezetek programjainak összehangolásában. Török Zsuzsa A számítástechnika is Petőfi Sándor emlékét ápolja... Méltó külsőségek között a Petőfi-emlékkiállítás Új múzeum Kiskőrösön Kecskeméti útlevéllel menekült a szabadságharc minisztere A különszobába vezettem és ott bezártam Sorsfordító napokban, a Habs- burg-ház trónfosztása után fogadta el a vallás és kultuszminiszteri tárcát a második független magyar kormányban Horváth Mihály, az elismert történész, Csanádi püspök. Már kecskeméti káplánként, 1835- 36-ban dolgozott egyik főművén, Az ipar és kereskedelem története Magyarországban a három utolsó évszázad alatt című, később akadémiai nagydíjjal jutalmazott munkáján. Kecskeméti időzése alatt megismerkedett az irodalomkedvelő Horváth Dömével, a tudós Horváth Cyrill testvérével. Aligha gondolhatta, hogy a kecskeméti politikus-jogász 1849-ben egyike lesz élete megmentőinek. Olykor évekig nem látták egymást, olykor - például 1849-ben - évente többször is összehozta őket a sors. A kormányzat Debrecenbe költözésekor „végtelenül szívesen látta” az odalátogató Horváth Dömét az időközben püspökké szentelt történész - olvasható a szintén kecskeméti Váczy József által 1932-ben közzétett emlékezéseiben. „Utána csakhamar 1849 nyarán mint kultuszminiszter a fővárosba költözvén, ott is meglátogattam. Ismét csak szívességét és barátságát tapasztaltam (...) a kormány és közegei már Szegedre kényszerültek vándorolni. Horváth Mihály mint minister júliusban Kecskeméten át Szegedre költözvén, házamnál szállásolt, s jó nőmnek szülei családját és őt már leánykorában ismervén, nálunk magát végtelenül jól érezte. Azontúl csak az év vége felé találkozhattam vele. Kis ideig 1849. aug. szept. és október hónapokban magam is másutt bujkáltam. Titokban haza térvén és szép csöndesen családom körében megvonván magamat, ekkor történt, hogy egy estve, bajuszos alakban, egy egyszerű, de jó külsejű ismeretlen lépett be hozzám. Szétnézve halkan tudatta velem, hogy menekvő lévén, egyszesmind meg kívánt látogatni. Mereven ránézvén inkább hangja s alakjárul felismertem: megilletődve borultunk egymás nyakába. Rögtön az utca felőli különszobába vezettem s ott bezártam, a cselédeknél kinn lévő nőmet bekérvén, vele a helyzetet és vendéget előzetes megismertettem s azután együtt áttértünk hozzá.” Horváth Döme a továbbiakban az életét mentő volt miniszter „a folyosói végszobában” töltött 5 napjáról számolt be. Ittlétét titokban tartották, csak Homyik János főjegyző történetírót, közös barátjukat hívták meg. ő szerzett álnévre útlevelet az üldözöttnek. „Az utolsó két estét mind a négyen együtt jó kedélyben és reményben együtt töltvén a 6-ik napon, saját kocsimon elszállíttattam Kun-Szt-Miklósra, folyton pusztákon menve s az ottani derék ismerősök segélyével a vendég tovább, de mindig pusztákon át a fővárosba tért s onnan jó emberek segélyével szerencsésen külföldre menekült.” Az alkotmányos élet helyre- állítása után hazatért tudós többször találkozott régi kecskeméti ismerősével és családjával. Egyszer Eötvös József minisztert is elcsalták egy itteni al reáliskola felállításának kieszközlésére. „H. Miskát - 49- ben használt szobájában ismét üdvözültük - megilletődve nézett körül a szobában és utána rám és Eötvösre együttesen jó nőmre pillantván annak érzékenyen a nyakába borult, s Eötvös előtt, a ki szinte könybe lábbadt, könnyezve és többszörösen kezet csókolt, ismét, meg ismét hálával emlegette az ő iránti jótékony szívességét.” Horváth Döme Batthyány utca 17. számú, az említetteken kívül Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály ottlétének emlékét is őrző házát is elvitte a ‘„városrendezés”. Heltai Nándor A szabadságharc fémpénzei A forradalom kitörésekor az osztrák-magyar veretű törvényes fémpénzeknek három csoportját különböztetjük meg, úgymint aranypénzek, a konvenciós ezüstpénzek és a réz váltópénzek. 1848 elején az eddigi stabil pénzügyi helyzet a francia forradalom hírére megváltozott. Az első felelős magyar minisztérium megalakulása idején az osztrák birodalom egész területén beállt a teljes valuta- és hitelválság. A nép mindenütt ellepte a beváltópénztárakat és fémpénzt követelt a papírbankói helyett. Kossuth Lajos számos intézkedést foganatosított a helyzet javítására, közte a fémpénzverés fokozására. Elrendelte, hogy a bányakerületekből minden nemesfémet Körmöcbányára kell küldeni pénzverés céljából. Elrendelték a pénzek magyar nyelvű feliratát, Mária képpel. A dukátokra, a 20 és a 10 ezüstkrajcárosokra végre felkerült a magyar felirat: V. Férd. Magy. H. T. Orsz. Királya. Erd. N. Fejed., a hátlapon pedig Sz. Mária 1st. Annya. Magy. Or. Védője 1848. szöveggel. Az intézkedések ellenére a pénzváltás egyre nehezebben ment, mert a fémpénz gyorsan eltűnt a forgalomból. A nép nem azért volt elégedetlen, mert nem volt pénze, hanem azért, hogy nem volt aprópénze. A fémkrajcár a létszámában megnövekedett honvédsereg zsoldfizetésénél óriási szerepet játszott. Sok kellett belőle a hadseregben, de a polgári életben is. A lakosság nem tudott sót, petróleumot, olajat vásárolni és nem tudtak napszámot sem fizetni. Kossuth, hogy a gondokon enyhítsen, 1848 májusában megparancsolta miniszteri biztosának, hogy minden fellelhető rézanyagból veressen rézkrajcárokat. Ha lassan is, de még 1848-ban megindult a magyar köriratú réz egykrajcárosok verése is. Felirata az előlapon: Magyar Királyi Váltópénz, hátlapon: Egy Kraj- czár 1848. Az éremképen koronás kétrészes magyar címer van. Az egykrajcárosból 1848- ban 214 459 db, 1849-ben 84 000 db készült. 1849 elején ismét intézkedés történt az aprópénzhiány megszüntetésére, elrendelték hat pengő krajcáros ezüst és három pengő krajcáros rézpénz verését is. Ezeket a pénzeket a Debrecenben székelő kormány Nagybányán verette. Addig is azonban, míg e fémpénzek forgalomba kerültek, a kormány 30 és 15 pengőkrajcár címletű kincstári utalványokat bocsátott ki. K. D. A szabadságharc arany-, ezüst- és rézpénzei.