Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14 / 62. szám
1998. március 14., szombat NEMZET SZÜLETETT 7. oldal A szabadságharc résztvevői - honvédek és politikusok - a bukás után üldöztetést szenvedtek, ám a kiegyezést követően büszkén vállalták ’48-as voltukat. A képünkön is látható emléklapok igazolták, ha valaki a szabadságharc résztvevője volt. Haynau kecskeméti áldozata, a nemzetőrtiszt kovácsmester „Ezen gyászos halál következett rám” Könyvtárnyi az 1848/49-es polgári forradalom és függetlenségi harc irodalma. Még mindig maradtak azonban feledett érdemek, rejtőzhetnek dokumentumok, hiteles följegyzések. Bővítheti a korra vonatkozó ismereteinket egy-egy új kiadvány. A dicső események 150. évfordulójára a kunszent- miklósi kötődésű Varga Domokos szerkesztésében a Szabadság és halál 1848^19 című, kortársi visszaemlékezéseket tartalmazó kötet is tartalmaz meglepetéseket. Eddig nem hallottunk Kutzka Mihály nevéről a forradalom, a háború kecskeméti hősei, áldozatai, mártírjai között. „Por és ólom általi halálra” ítélték 1849. augusztus 13-án a „Najgipaj kaszárnya épületében”. (Nyilván a hírhedt Neu Gebäude, az új épület volt tanúja utolsó napjainak.) Az idézet az akkor már Székesfehérváron működő kovácsmester halála előtt négy órával írt búcsúleveléből való. Közvetlenül az ítéletkihirdetés után kért és kapott papírt, íróeszközt. Báró Haynau fővezér július elsejei rendelkezésére hivatkozott a haditörvényszék ítéletének kihirdetésekor Mittlacher lovaskapitány, a bíróság elnöke. A temesvári vereség után, a világosi fegyverletétel előtt három nappal hatan Székesfehérváron támadták meg a császári csapatokat. A hazafiak közül a 68 éves Varga Mihály szűcsmester volt a legidősebb, a 23 nyarat látott Uitz Ignác kőműves a legfiatalabb. Családjára gondolt utolsó óráiban az ítélet szerint „Pest megyei, kecskeméti lakos” ötödrendű vádlott. Tudta, hogy halála után kézbesítik sorait - ha átadják ezért élő emberként özvegyének titulálta feleségét. „Pestről ajánlom ezen levelem felbontását Kutzka Mihály Kovács Mester özvegyének, volt szerelmes társamnak, Juhász Erzsébetnek tisztelettel Székesfehérvárra. Szomorú állapot, melyről tudósítlak, hogy ezen gyászos halál következett reám, hanem az Isteni gondviselés hozta így. Szent neve ál- dassék érte. Hanem Szerelmes társam arra kérlek, hogy ne feledkezzetek el rólam, minden nap egy miatyánkot imádkozni.” A továbbiakban gyermekeinek adott tanácsot, a megmaradt szerszámvas eladásáról intézkedett és tudatta: vele együtt lövik agyon Uitzot, aki tisztel- teti szüleit, testvéreit. Alkalmat keresünk Kutzka Mihály iparos és nemzetőrtiszt életének, tetteinek részletesebb ismertetésére. H. N. A forradalom és szabadságharc jeles eseményeinek időpontjai 1998. március 15.: A polgári forradalom győzelme 1848. március 15-én. Az európai forradalmak kihívására felelt a pozsonyi országgyűlés és a pesti nép. A Petőfi Sándor és társai vezette néptömegek kivívták a sajtószabadságot, így figyelmeztetve a hatalom bécsi urait, hogy teljesíteniük kell az országgyűlés reformprogramját. 1998. április 11.: A polgári átalakulást megalapozó törvények szentesítése. Az áprilisi törvényekben megvalósultak a márciusi forradalom legfontosabb eredményei. Egész Kö- zép-Európában elsőként - nemzetiségre való tekintet nélkül - megszűnt a feudális jobbágyrendszer, továbbá megszületett a parlamentáris államberendezkedés, a közteherviselés és a törvény előtti egyenlőség. 1998. április 12.: Az első felelős magyar kormány megalakulása első pozsonyi ülésével ezen a napon kezdte meg érdemi munkáját az - április 7-én kinevezett és 11 -én felesketett - első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével. 1998. július 5.: Az első nép- képviseleti országgyűlés megnyitása. A reformkori „haza és haladás” programjának mindkét törekvése megtestesült az első népképviseleti országgyűlés intézményében. 1998. július 11.: Az önálló magyar pénz kibocsátása. Az országgyűlés ezen a napon - Kossuth Lajosnak a teendőket felvázoló hatalmas beszédére válaszul - 200 ezer katonát és 42 millió Ft hitelt szavazott meg a hon védelmére. 1998. szeptember 29.: A honvédő harcban kivívott első győzelem. Magyarországnak aligha volt esélye a szabadságharc véráldozatának elkerülésére, mert ha lemond a tavaszi vívmányokról, akkor is kell katonát és pénzt adni a császárnak. 1999. április 14.: A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése. A debreceni Nagytemplomban az országgyűlés - arra válaszul, hogy a császár megszüntette Magyarország alkotmányos önállóságát - Függetlenségi Nyilatkozatot fogadott el és trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát. 1999. május 21.: Buda visszafoglalása (A magyar honvédség napja). A tavaszi hadjárat dicsőséges sikersorozatát Buda bevétele koronázta meg - május 21-e ezért a magyar honvédség napja. A főváros visszafoglalása azonban nem csupán ragyogó haditény volt, hanem fontos politikai tett, s annak szimbolikus jele, hogy a felelős kormány az ország majd egész területén képes az állami felségjogok gyakorlására. 1999. július 28.: A korszak legdemokratikusabb törvényeinek elfogadása. A katonai összeomlás végső heteiben is fontos gesztusokkal jelezte a Szegedre költöző magyar országgyűlés, hogy a legtragikusabb kérdésekben megértette az idők szavát. Július 28-ai ülésén törvénybe iktatta a nemzetiségek szabad nemzeti kifejlődésének lehetőségét... és a zsidók egyenjogúsítását. 1999. október 6.: Az aradi tizenhármak kivégzése. A gyásznapon nemcsak a kegyetlen megtorlás áldozatainak szenvedéseit idézzük, hanem azt is, hogy küzdelmük nem volt hiábavaló: a szabadságharcot leverte ugyan az önkény- uralmak túlereje, de a forradalom legfontosabb - a feudalizmust felszámoló - eredményeit a győzteseknek is el kellett fogadniuk. Sokszorosan igazak tehát a vértanú költő szép szavai: Hol sújaink dombomlnak,/ Unokáink leborulnak./ És áldó imádság mellett/ Mondják el szent neveinket. Történelmi közösségi játék A kiskőrösi Petőfi-emlékhelyet is felkeresték a diákok. Nagyszabású történelmi-városismereti játék zárul március 15- én Kecskeméten, az ifjúsági otthonban. A Talpra, magyar! és a Föltámadott a tenger címet viselő közösségi játékban több héten át ismerkedtek a gyerekek a hírős város 1848-as történetével, emlékeivel. Az ifjúsági otthon által szervezett többfordulós játékban 32 iskolai csapat, mintegy ötszáz diák vett részt. Januárban, a játék kezdetekor a Bács-Kiskun megyei huszárbandérium képviselőitől vették át megbízólevelüket a kisdobosok. Az ő tisztük volt a játék fordulói során a csapatok „összedobolása”. A gyerekek felkeresték a város ’48-as emlékhelyeit, megismertek értékes levéltári dokumentumokat, ’48- as dalokat. Meglátogatták Kiskőrös és Kiskunfélegyháza Pe- tőfi-emlékhelyeit, majd Pest- Buda ’48-as történelmi helyszíneit járták végig. A közösségi játék vasárnap délután 15 órakor zárul. A gyerekek a megyei huszárbandérium kíséretében indulnak útra az ifjúsági otthon elől. A Maskarás Együttes, a Ciróka Bábszínház és a Tatros Együttes művészeivel és óriásbábjaival járják körbe Kecskemét történelmi városközpontját. A rendezvény zárásaként a főtéri Kossuth-szobomál gyújtják meg az 1848-as forradalom előtt tisztelgő emléklángot. Címerek a ’48-as évfordulóra Frank Nándor dusnoki népművész, a címerfaragó. A dusnoki Papföldön él és alkot töretlenül Frank Nándor népművész. Az ő fafaragásai díszítik szülőfaluját. Idén az 1848-as szabadságharc és forradalom 150. évfordulójára Nándi bácsi két legújabb faragását avatják fel.- Megtisztelő volt számomra, hogy felkértek még két nemzeti és egyben történelmi jelkép megfaragására, mint eddig megannyiszor. Sohasem tudtam tétlenül ülni. Gyerekkorom óta farigcsálok. Édesapám ugyanis asztalos volt. Tőle tanultam meg, mi mindent lehet kihozni egy rönkből, egy-egy göcsörtös fadarabból. A figura ugyanis ott van benne a fában, csak meg kell látni és ki kell belőle hozni. Amikor éppen nem faragok, akkor festek, népi szőtteseket készítek, sárközi rác színeket, mintákat hozok visz- sza emlékezetből. Feleségem, Kati fonja meg a kendert. Vele együtt beszéljük meg, mi az, ami a dusnoki rácok emlékezetét idézi, és mi jön be az én erdélyi őseim világából - magyarázza Frank Nándor. Udvarában, a faluvégen kopjafák, még megmunkálásra váró fatörzsek árulkodnak arról, hol lakik a kétségtelenül őstehetséggel megáldott mester. Beljebb, a fehérre meszelt kemence mellett tárul a látogató elé a melegszívű, mélyen vallásos meggyőződésű alkotó pár valódi lénye és erénye: a szerénység, a mindig bizakodó ember önzetlen sze- retete. Mindennek tudatában egyáltalán nem csoda, hogy munkáit könyvek, filmek, újságcikkek őrzik, szőttesei, szobrai és domborművei eljutottak a világ túlsó végébe (Ausztráliába, Kanadába és még ki tudja, hova nem). Mégis megdöbbenti a népművészet világában jártas embert is annak a kis galériának a látványa, amit Nándi bácsi csak úgy mellékesen mutat meg a vendég távozása előtt. A konyha melletti éléskamraszerű, frissen meszelt „kisga- lériában” szebbnél szebb szoborköltemények százaival találja szemben magát a vendég. Innen az út egyenesen a temetőbe vezet, mert ott tekinthető meg a (méreteiben) legnagyobb mestermű, a hősök emlékműve. Karácsonykor már csak azért is érdemes ellátogatni a dusnoki templomba, hogy Nándi bácsi 70 figurából megfaragott Betlehemét láthassa a hívő keresztény, legyen bár felnőtt vagy gyermek, mindenképpen elámul a látványtól. Király László Különleges kiadványok az ünnepre A különleges könyvek gyűjtőinek, a történelmi dokumentumok kedvelőinek is örömet szereznek az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára kiadott könyvek, naplók, visszaemlékezések. Az Akadémiai Kiadó Rt. Birányi Ákos Pesti forradalom című könyvét jelentette meg reprint kiadásban. Az 1848-as Köztársasági Lapok szerkesztője személyes élményeit vetette papírra a forradalom első napjáról, amelyet szemtanúként élhetett meg. A műbőrbe kötött kötetek számo- zottak. Két új, eddig nem ismert tényeket és adatokat tartalmazó kiadvánnyal jelentkezett az évforduló alkalmából a Zrínyi Kiadó. A szabadságharc katonai története (1848-1849) a Hadtörténeti Intézet fiatal munkatársainak legújabb kutatási eredményeit tárja az olvasó elé. A kötet első részében eddig nem publikált területekbe, a császári-királyi hadsereg magyar alakulatai fegyvernemének leírásába, az áprilisi törvények hadügyi rendelkezéseibe nyerhetnek betekintést az olvasók. A tanulmánykötet a szerb délvidéki hadműveletek és a horvátországi csapatok támadásától, az erdélyi tavaszi és a nyári hadjáratokon át a fegyverletételig kíséri végig a szabadságharc katonai eseményeit. A Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent másik kuriózumnak számító könyv Wass Pál ’48-as honvéd százados Fegyver alatt című naplója. A gyalogos tiszt hadinaplója a forrongó történelmi kor megrázó kordokumentuma, amelynek középpontjában a tragikus emberélet áll. Időben a lipcsei csatától Solferinóig vezeti az olvasót. Világeseményeket mesél el, bemutat művészeti kincseket, népi szokásokat, nagyhatalmi uralkodókat és tűzrőlpattant asszonyokat. Petőfi Sándor személyes konfliktusairól, az összeférhetetlen emberről olvashatnak Fekete Sándor új könyvében, amely magánkiadásban jelent meg. A Petőfi-kutatásáról ismert író napokban piacra került könyve harmadik darabja a már évtizedekkel ezelőtt elkezdett életrajznak. Az első rész az 1844-ig terjedő időszakot foglalja össze, a második rész még nem készült el, a mostani kötet pedig az 1847 utáni eseményeket írja le a költő haláláig.
