Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

4. oldal Világtükör 1998. március 12., csütörtök Zavargások Hebronban A palesztinok sztrájkot hirdettek meg Palesztin fiatalok Hebron­ban és a ciszjordániai város peremén lévő menekülttá­borban kövekkel és égő ben­zines palackokkal dobáltak meg szerdán izraeli katoná­kat, míg azok gumilövedé­kekkel lőttek a tüntetőkre. A városban azután vált ismét feszültté a légkör, hogy ked­den izraeli katonák lelőttek há­rom palesztint. A katonák egy izraeli ellenőrzőpontnál nyitot­tak rájuk tüzet, mert - mint utóbb állították - a palesztinok teherautójukkal megpróbálták áttörni az úttorlaszt. A hebroni kereskedők há­romnapos sztrájkot hirdettek meg a palesztin munkások ha­lála miatt. A Hebron melletti Dura határában reggel palesz­tin tüntetők autógumikat éget­tek, és kőzáport zúdítottak az izraeli katonákra. A faluban az áldozatok temetésére készül­tek szerdán. Izrael szigorú vizsgálatot indít a három palesztin halálát követelő keddi ciszjordániai incidens pontos körülményei­nek kiderítésére - erről biztosí­totta a zsidó állam miniszter- elnöke, Benjamin Netanjahu Jasszer Arafat palesztin veze­tőt. A kormányfő - aki telefo­non hívta fel a Palesztin Ható­ság elnökét - sajnálatát fejezte ki az eset miatt, s leszögezte: Izrael valóban békét szeretne a palesztinokkal. Borúlátó képet festett az amerikai képviselőház külügyi bizottsága előtt a közel-keleti béke kilátásairól az Egyesült Államok volt tel-avivi nagy­követe, aki hangsúlyozta, hogy Az egyik lelőtt palesztin férfi hazája nem kívánja saját el­képzeléseit ráerőszakolni Izra­elre és a palesztinokra. Martin Indyk, az Egyesült Államok külügyminisztériuma Közel-Kelettel foglalkozó osz­tályának vezetője szenátusi bi­zottsági meghallgatásán ked­FOTÓ: FEB/REUTERS den kifejtette, hogy Washing­ton arra vállalkozik, amire a két fél fölkérte: kompromisz- szumos javaslatokkal áll elő, és megpróbálja előmozdítani a tárgyalásokat, hogy ezáltal Iz­rael és a Palesztin Hatóság mi­előbb döntéseket hozhasson. Az amerikai fajvédő pestisbaktériumokat szánt honfitársainak Vegyi fegyver terrorcélokra Már az iraki válság korábbi szakaszában megszellőztették az amerikai lapok: letartóztattak egy amerikai biológust, aki tömegpusztító vegyi fegyverekkel kísérletezett. Háború után virágzó bűnözés Guatemalában jó egy éve véget ért a 36 éves polgárháború. A kormányseregek és a felkelők harcai 150 ezer emberéletet kö­veteltek. A lázadók egy része változatlanul táborokban él, és képtelen beilleszkedni a társa­dalomba. Főként ez az oka an­nak, hogy a biztonság alig ja­vult a polgárháborús időszak­hoz képest. Tavaly legalább öt­száz embert raboltak el, ha­vonta átlag ezer a gyilkosságok száma, és egyetlen hónapban ötven bankrablás fordul elő. A guatemalaiak hetven szá­zaléka a szegénységi küszöb alatt él. Amikor megszületett a békekötés, a külföld 1,9 milli­árd dollár segítséget ígért. Ám több mint egy év alatt ebből csupán kétszázmillió folyt be. Szingapúrban tilos 14 másodperc kebel Azoknak a szingapúri állam­polgároknak, akik a Titanic című filmet teljes terjedelmé­ben látni szeretnék, külföldre kell utazniuk. A hatóságok - a heves tiltakozások ellenére is - 14 másodpercet kivágattak minden kópiából. Hogy mi okozta az erénycső­szök felháborodását? Nos, az a ledérnek minősített nyúlfarknyi jelenet, amikor Kate Winslett keblei egy villanásra föltűnnek a filmvásznon. A cenzorokon azonban a bosszúság ellenére is a legtöbben nevetnek. Mert­hogy a puritán urak szó nélkül engedik, hogy a főszereplőnő aktportréját a nézők jó néhány­szor megcsodálhassák... (gy) Larry Harrisról, egy Ohio ál­lambeli újnáci „fajvédőről” kiderítették: úgy akar „segí­teni” honfitársain, hogy pes­tisbaktériummal árasztja el a New York-i metrót. A mikrobiológusra három éve figyeltek fel először, ami­kor - hamisított levélpapíron - kísérleti célokra mélyfagyasz­tott pestisbaktériumokat ren­delt egy Washington melletti laboratóriumtól. Meg is kapta, de mert rendkívül türelmetle­nül sürgette a szállítmányt, felhívta magára a hatóságok figyelmét. Harris lakásán a kórokozókon és fajvédő iro­dalmon kívül robbanóanyago­kat is találtak. A biológus azzal védeke­zett, hogy külső támadók ellen készült megvédeni Amerikát. Érvelését nem fogadták el, 18 hónapi felfüggesztett börtönre ítélték, és szabadlábra helyez­ték. Ekkor megkörnyékezte egyik kollégáját: bocsássa rendelkezésére laboratóriu­mát, mert a már mikroszkopi­kus mennyiségben is halálos antraxbacilussal kíván kísérle­teket végezni. Bár Harris óri­ási összeget kínált, ismerőse értesítette a rendőrséget. Ez a kórokozó különösen veszélyes, mert a betegség tü­netei csak napok múltán je­lentkeznek, ám a beteg ak­korra már menthetetlen. Har- rist és bűntársát - az antisze­mita „Árja nemzet” fajvédő szervezet tagjait - vizsgálati fogságban tartják. Ezúttal vél­hetően nem ússzák meg fel­függesztett büntetéssel. Hírek röviden Külügyi államtitkár kinevezése Göncz Árpád szerdán a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárává nevezte ki Görög Jánost. Elődje, Papp Sándor, hazánk ottawai nagykövetségének vezetésére kapott megbízást. Klestil: közelebb a polgárokhoz Az Európai Unió soros elnökségét július 1 -jétől ellátó Ausztria elnöke, Thomas Klestil szerdán Strasbourgban felhívást tett közzé a polgárok­hoz közelebb álló Európáért. Több zöldpárti osztrák képviselő bírálta Kiestilt, mert szerin­tük az államfő beszéde csupán kampányfogás volt az áprilisi elnökválasztást megelőző pro- paganda-hadj áratban. Bojkott a magyar nyelv miatt Az RMDSZ Maros megyei sajtóértekezleteinek bojkottját helyezték kilátásba a helyi román új­ságírók azt követően, hogy Kolcsár Sándor, a megyei szervezet elnöke a múlt héten magyarul szólt a jelenlévőkhöz. Több bukaresti központi lap szerint a helyi RMDSZ-szervezet úgy hatá­rozott, hogy ezentúl a sajtóértekezleteket kizá­rólag magyar nyelven tartják meg. Kínai meghívó Tajvannak Kína szerdán látogatásra hívott meg tajvani tisztségviselőket. Tajpej üdvözölte a nyitást, amelynek nyomán a kínai-tajvani kapcsolatok 32 hónap után elmozdulhatnak a holtpontról. Hivatalos búcsú az űrszondától Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA végér­vényesen „halottnak” nyilvánította a Mars-ku­tató Pathfinder űrszondát, miután egyértelművé vált, hogy nincs semmi remény összeköttetést teremteni a vörös bolygó felszínére leereszke­dett berendezés és a földi irányítóközpont kö­zött. Legutoljára tavaly szeptember 27-én sike­rült kapcsolatot létrehozni a szondával és a kö­zelében tevékenykedő Sojourner robotgéppel, amely így is jócskán túlteljesítette feladatát. Tirana segítséget kér Határozatlan az ENSZ Biztonsági Tanácsa Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megosztott Koszovó ügyében - legalábbis ez derült ki a tes­tület legutóbbi ülésén, ame­lyen Kína még azt is megaka­dályozta, hogy a kérdésről sajtóközleményt adjanak ki. A vitában arról volt szó, hogy megtiltsák-e a fegyverek szállí­tását Jugoszláviába mindaddig, amíg a szerb hatóságok véget nem vetnek a koszovói albán lakosság elnyomásának. Eköz­ben Fatos Nano albán kor­mányfő úgy vélte: ha lehetetlen szankciókkal megállítani a ko­szovói albánokkal szembeni erőszakot, akkor a nemzetközi közösségnek nem szabad ki­zárnia katonai akció alkalmazá­sának lehetőségét Szerbia ellen. A NATO egyelőre nem küld csapatokat Albánia és Koszovó határára - adta értésre az atlanti szövetség főtitkára szerdán egy magas rangú albán politikus brüsszeli látogatása alkalmá­ból. A NATO nagyköveti taná­csa előzőleg meghallgatta az albán védelmi államtitkárt. Ha­zája nevében Perikli Teta arra kérte a testületet, hogy a koszo­vói válság továbbterjedésének megakadályozása végett a ka­tonai szövetség telepítsen csa­patokat az albán határra. Felipe González volt spanyol miniszterelnök hivatalosan is elfogadta a hathatalmi össze­kötő csoport felkérését, hogy közvetítsen a koszovói válság­ban a szerb hatóságok és a ko­szovói albán vezetők között. Szabad a belépés, csak dollárban kell fizetni Szépségfarm Csillagvárosban? Egykoron csak a kiválasztot­tak juthattak be a Moszkvá­tól negyven kilométerre fekvő Csillagvárosba. Szeptember­től azonban a Jurij Gagarin- ról elnevezett űrhajóskiképző központ akár fitnesstábor- ként is működhet. Egyelőre még nincs döntés ar­ról, hogy szépségfarmmá ala­kítsák át a kozmonauták felké­szítését szolgáló építményeket. Kísérletképpen azonban az egyik német cigarettagyár edzéseket tervez bennük, hogy felkészítse tizennégy tagú csa­patát a Camel Trophy autós ver­senyre. Ez az első alkalom, hogy olyan résztvevői lesznek a rendkívül kemény, nagy álló­képességet követelő kiképzési programnak, akik bizonyosan nem készülnek az űrbe. Á csa­pat tagjait az Interneten verbu­válják, és a jelentkezők közül májusban válogatnak. Á kiképzés résztvevőit orvo­sok és pszichológusok vizsgál­ják majd, közben a túlnyomá­sos kamrától a centrifugáig kü­lönböző terheléseknek teszik ki őket. A Mir űrállomás szimulá­torán elméleti oktatásban része­sülnek, és 24 órás túlélési gya­korlatot is tartanak a számukra. A tanfolyam ára több ezer dollár. Ha a kísérlet beválik, azt tervezik, hogy Csillagvárost megnyitják más, vastag pénz- tárcájú vállalkozók előtt is. (gy- z-) Hírháttér Európai Konferencia A ma kezdődő londoni tanácskozást eredetileg azért vették tervbe, hogy az uniós országok a tagjelöltekkel megvitassák a közös kihí­vásokat, együttes töprengéssel keressenek megoldást a gondokra. Ám időközben két „mellékszempont’’ is felvetődött. Az egyik, hogy a bővítés első köréből nyilvánvalóan kimaradó - vagy majd idő­közben lemaradó - országok már most érezzék: a felvétel halasztó- dása nem változtat azon a kézenfekvő tényen, hogy ezek az orszá­gok is a bővítés várományosai, tehát számítanak rájuk. A másik ez­zel összefüggő kérdés az, hogy valamiképpen megbékítsék Török­országot, amely tagjelöltként rekordideje előszobázik. Csakhogy a törökök megsértődtek, és el sem mentek a brit fővárosba. Ankara nem érti a mostoha bánásmódot. Mindent elkövet, hogy elnyerje Brüsszel kegyeit - betiltja otthon az iszlámista pártot, fe­nyegetéssel is próbálkozik („egyesülünk a ciprusi török közösség­gel, ha a szigetország görög felét felveszik az Unióba ") -, az integ­rációs szervezet vezetése mégis hajthatatlan. A mostani konferen­cia valószínűleg ezúttal sem fogja kihúznia a probléma méregfo­gát. A londoni csúcs mégsem okafogyott. Akad számos közös gond - a közbiztonságtól a környezetszennyezésig -, amely megérdemli a kormányfők, a külügyminiszterek, a szakértők figyelmét. Nem szólva a koszovói válságról, amely mégiscsak közelebb van Lon­donhoz vagy Brüsszelhez (és persze Magyarországhoz is), mint a földrajzilag inkább Ázsiában fekvő Törökország. Toronyi Attila Drága az elefántkórház Haza kellett toloncolni a beteg ormányost Talán már tűi van az életve­szélyen Stormy, az elefánt­lány. A japán hatóságok nem ismertek irgalmat: könyörte­lenül hazatoloncolták, mert súlyosan megbetegedett. A Bangkok Post című lap tudó­sított a szomorú és nem min­dennapi esetről. Stormy - me­séli Preecha Puangkham, a thaiföldi Hang Chat körzet ele­fántkórházának igazgatója - egyszerűen nem bírta a japán éghajlatot, bal hátsó lába súlyos gyulladást kapott, és csekély volt az esélye a gyógyulásra. Emellett a cukornádból, ba­nánból és lótápból álló, aligha változatos étrend is elvette az étvágyát. Az elmúlt húsz év so­rán ugyanis - az ápolók ké­nyelmi megfontolásából, no meg a költségkímélés okán - csak gyümölcsöt és gyorsétele­ket kapott. (Mintha az embert arra kényszerítenék, hogy két évtizeden át kizárólag hambur­gert és hot dogot egyék.) Hazájában, Thaiföldön most szerető gondoskodással veszik körül a Japánból kitoloncolt, 55 éves állatot. Kezelése naponta 1500 bahtba, vagyis mintegy 8 ezer forintba kerül. Az egykori Sziámbán nagy megbecsülésnek örvendenek az elefántok, és komoly munkák elvégzésére is alkalmazzák őket. Az ország északi csücs­kében még a legnehezebb fizi­kai munkákat végzik például az erdőirtásoknál. Igaz, gazdáik jól is tartják őket. (gyulay) Látogathatók a gizehi piramisok A kairói Egyiptomi Múzeumban - ahol Tuten- kámen kincsei is láthatók - a hatóságok bezárták a múmiák termét, méghozzá kegyeleti okokra hivatkozva. „Ne háborgassa senki a halottakat”- mondták. Ehhez képest az ókori uralkodók sírhelyei turistalátványosságként szolgálnak. A napokban az összes eddig feltárt gizehi sír és síremlék, piramis megnyílt a látogatók előtt. (Az eddig egyedül látogatható legnagyobbat, Khe- opsz fáraóét ugyanakkor nyolc hónapra bezár­ják.) A piramisokat - a három közül a legkiseb­bet, Mükerinosz 62 méteres gúláját - ellátták szellőzőberendezéssel. Megtekinthető Kheopsz édesanyjának, Hetep-Heresznek és két feleségé­nek, Merit-It-Isznek és Henutszennek a maszta- bája is. A szfinx háta mögött húzódó hegyoldal­ban a negyedik és az ötödik dinasztia korában élt nemesek, magas rangú hivatalnokok és gazdag előkelőségek több mint 4200 éves sírjai látha­tók. A sírkamrák falain a pompás festmények és a hieroglifák az egyiptomi birodalom minden­napi életéről és vallási szokásairól regélnek. Kheopsz fáraó nyughelye fotó: feb/reuters Valaha élet volt az Antarktiszon Ha valaki csak a mai jégbiro­dalmat ismeri, nehezen tudja elképzelni, hogy 66 millió év­vel ezelőtt az Antarktisz zöld volt, és közvetlen földi össze­köttetésben állt Dél-Ameriká- val, valamint Ausztráliával. Erre a megállapításra úgy ju­tottak a paleontológusok, hogy egy kacsacsőrű szaurusz ma­radványaira bukkantak az an­tarktiszi félsziget előtt lévő Vega-szigeten. A szenzációt fokozza, hogy ez az első olyan jurakori lelet, amelyet Ameri­kán kívül találtak az őslényku­tatók. A növényevők „földhi- dakon” vándoroltak ide, és a dús növényzetnek köszönhe­tően tudtak megélni. Sokan úgy vélik, hogy valószínűleg az er­szényesek is az Antarktiszon át jutottak Ausztráliába. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents