Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

1998. március 12., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör A társadalombiztosítás állja öt próbálkozás költségeit Lézerrel a meddőség ellen Már megvannak az első „gyümölcsei” annak az új lézertechni­kának, amit hazánkban elsőként a budapesti Szent János Kór­ház meddőségi centrumában alkalmaztak. A lézersugár az anyaméhbe visszaültetendő embrió ^ gyakran a kívánatosnál vastagabb - tokjának meghasításával segíti a lombikbébi meg- tapadását úgy, hogy közben a sejtek nem sérülnek. Dr. Konc János, a rendkívül családiasán és szépen berende­zett meddőségi centrum főor­vosa szerint világszerte mind­össze nyolc-tíz kórházban al­kalmazzák ezt a kifinomult lé­zertechnikát, amit a NASA egyik fizikusa fejlesztett ki. Az Amerikai Egyesült Államokban mindössze kettő, de a szomszé­dos Ausztriában is csak egyet­len készülékre „tellett”. Kelet- Közép-Európában pedig a Já­nos Kórházban most üzembe helyezett készülék az egyedüli. A mikroszkópos, video­kamerás lézerrendszert egy magáncég, a Diagnoszticum Rt. adományozta a kórháznak, il­letve sok száz - az élet legszebb „ajándékától” megfosztott - családnak. A különleges készü­lék révén már létrejöttek az első terhességek. A legnagyobb „ellenség” itt az idő. Jó lenne, ha minél fiata­labb korban, már kétéves meddő periódus után jelentkez­nének itt a párok. Negyven fö­lött az öregedő kromoszómák s az esetleges magas vérnyomás rontja az esélyeket. Az embrió­tok is vastagabb az esetükben, tehát a lézeres segítség szá­mukra különösen nagy jelentő­ségű. Ahhoz, hogy ebbe a cent­rumba eljussanak a párok, csu­pán egy orvosi beutaló szüksé­ges, amit a háziorvos is kiállít­hat. Előzetes telefonbejelentke­zés alapján fogadják a rászoru­lókat. Ä társadalombiztosítás minden pár részére ötszöri pró­bálkozást finanszíroz. Ebbe a vizsgálatok, a szükséges be­avatkozások és az esetleges bent fekvés költségei egyaránt beleértendők. A vidéken élők ingyenes utazási utalványt is kérhetnek. Viszont a gyógysze­res „rásegítés” térítési díja egy- egy család számára 70-80 ezer forintos megterhelést is je­lenthet. Németh Zsuzsa A jövő évezred elejéig változhat még az európai vízumpolitika Hazánk versenyképes az EU piacán Tegnap két miniszter kapott lehetőséget, hogy a parlament európai integrációs bizottsága előtt fejtse ki véleményét ha­zánk társulási felkészültségéről. A belügyi és az ipari-keres­kedelmi tárca vezetője egyaránt bizakodóan nyilatkozott. A határon túli magyarok ügye alapvetően nem tágíthatja a schengeni megállapodás kere­teit - szögezte le Kuncze Gá­bor belügyminiszter az Or­szággyűlés Európai Integrá­ciós Ügyek Bizottságának ülé­sén, ahol beszámolt a tárca csatlakozási felkészüléséről. Kuncze hozzátette: ugyanak­kor elképzelhető, hogy a belé­pés időpontjáig még változhat az EU vízumpolitikája. Az Európai Unió harmadik pillérének számító közös igaz­ságügyi és belügyi rendszer teljes átvételére mintegy 130 milliárd forintot kell fordítani Magyarországon. Ebből 28 milliárd forintot tesz ki a ha­tárellenőrzés megerősítése. Emellett jelentős informatikai fejlesztésekre és a köztisztvi­selői kar képzésére is szükség van - közölte Kuncze Gábor.- Magyarország számára gazdasági szempontból nem okoz sokkhatást az Unióhoz való csatlakozás, hiszen a reálszféra már jelenleg is EU- érettnek mondható - hangoz­tatta Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenfor­galmi miniszter a társulási megállapodás végrehajtásáról, valamint a kormány szabadke­reskedelmi politikájáról tartott beszámolójában. Az ipari miniszter az Euró­pai Unióval szemben tavaly elért mintegy 350 millió dol­lárnyi kereskedelmi többletre hivatkozva hangsúlyozta: a hazai vállalkozások már az EU-piacán is bizonyítani tud­ják versenyképességüket. A kis- és középvállalkozások támogatásáról szólva Fazakas azt mondta: először technoló­giai és képzési segítséget kell nyújtani a kisvállalkozások­nak, és csak ezt követően ke­rülhet sor anyagi támogatásra. Ez szolgálja ugyanis a rendel­kezésre álló források hatékony felhasználását. Csak a gazdaságilag erős média lehet politikailag független Sajtó és szabadság A 150 évvel ezelőtti forradalmi napok - Petőfi, Táncsics nevé­vel összeforrva - a magyar sajtótörténetemben is fényes kor­szakra emlékeztetnek. Ez indította a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségét arra, hogy szerdán megrendezze A sajtó sza­badsága, a szabadság sajtója című konferenciáját. A téma szakértője, Lengyel László rámutatott arra, hogy a társadalom konszolidálódó vi­szonyai és a sajtóberkekben dúló éles harc frontvonalai erő­sen elválnak egymástól. Úgy vélte, hogy a sajtó politikai és gazdasági érdekcsoportok nyomása alatt dolgozik. Szor­galmazta átgondolt hírstratégia kidolgozását, szakmailag erős - ahogy mondta - újságírócsapa­tok kialakítását. Dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a lapki­adásról, mint az egyik legkoc­kázatosabb üzleti vállalkozás­ról szólt. Kiemelte, hogy e te­vékenység kulcsszereplője az olvasó, hiszen az ő ízlésének, érdeklődésének kell megfelelni ahhoz, hogy piacképes áru le­gyen az adott lap. Ha ez sikerül, akkor gazdaságilag erős lába­kon áll a kiadó, és ellent tud állni a politikai nyomásnak. Rámutatott arra, hogy a lapki­adói piacon a koncentráció vi­lágjelenség. Tamás Pál szociológus sze­rint a magyar sajtópiac „túlfű­tött”. A sok orgánum közül az marad fönn a rostán, amelyiket az olvasó hitelesnek tartja. Wisinger István, a MÚOSZ elnöke bejelentette, hogy a szö­vetség nem vesz részt a köz- szolgálati rádiót és televíziókat felügyelő közalapítványi kura­tóriumok munkájában, mert a médiatörvény hiányosságai mi­att a szakmai szervezetnek nincs érdemi beleszólása a mé­diumok ügyeibe. FEB Panaszkodó rendőrparancsnokok Tegnap parancsnoki értekezletet tartottak a megyei rendőr-főka­pitányságon. Ezen ezúttal Sze­keres Imre szocialista frakció- vezető is részt vett. A városi rendőrkapitányok, osztályveze­tők kihasználták jelenlétét, s jo­gos panaszaikból soroltak fel jó néhányat. A rendőrségi statisz­tikák használhatatlansága, a va­lós életet csak megkésve követő jogszabályok, a gyenge bírói ítélkezés, az óvadék, a vádalku; megannyi téma, amely - mint az újságírók számára kiderült - nemcsak a közvéleményt, de a rendőri vezetőket is bosszantja. Elhangzott, hogy a fontos törvé­nyek meghozásakor a szakma véleményét nem kérik ki. A sza­bályozók rengetegében a rend­őrök nem léphetnek fel megfe­lelő eszközökkel a köztudottan bűnözésből élő külföldiekkel szemben, s gyakorlatilag tehe­tetlenek az útszéli prostitúcióval szemben is. Áprilisban választják ki a tagokat Tizenegyezer bizottság alakul a választásra Az ország 176 egyéni válasz­tókerületében mintegy tizen­egyezer szavazatszámláló bi­zottság összesíti a szavazato­kat és ellenőrzi a választás tisztaságát - tájékoztatta a saj­tót az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. Rytkó Emília elmondta: minden szavazatszámláló bi­zottság egy szavazókört ellen­őriz. Egy szavazókörzet mint­egy 50-60 szavazókörből áll. A bizottságokba egyrészt az önkormányzatok választanak három tagot és két póttagot, másrészt minden jelölt dele­gálhat a maga részéről egy- egy képviselőt. A választott és a delegált szavazatszámlálók azonos jogokkal vehetnek részt a bizottságok munkájá­ban, a testület elnöke azonban csak a választott tagok köréből kerülhet ki. Az önkormányzatoknak áp­rilis 20-áig, a jelölteknek 24- éig kell a szavazatszámláló bi­zottság tagjait megválasztani, illetve delegálni - tette hozzá a szakember. Rytkó Emília hangsúlyozta: hívják és várják minden kép­viselőjelölt delegált tagját a szavazatszámláló bizottsá­gokba, mert így minden részt­vevő - akár ellenzéki, akár kormánypárti - ellenőrizheti a választás tisztaságát. Feladta magát a kígyómérges ügy egyik gyanúsítottja Önként jelentkezett a rendőr­ségen a körözött kunszentmár­toni P. Attila. A 24 éves fiatalembert a kígyómérges zsarolásként elhí- resült ügy miatt kereste a rendőrség. P. Attila a főváros­ban értesült arról, hogy körö­zik, így ügyvédjével ment el a XVII. kerületi kapitányságra - tudtuk meg tegnap Varga Krisztina hadnagytól, a megyei főkapitányság ügyeletes szóvi­vőjétől. P. Attila még szabad­lábon lévő két társát továbbra is keresi a rendőrség. Az először elfogott V. Dé­nes, egykori ökölvívó a hírek szerint egyébként feljelentést tett az őt kihallgató rendőrök ellen, mondván, erőszakkal szedték ki belőle társai nevét. Lapinformációk szerint ő egyébként őrző-védő vállalko­zóként dolgozott az inzulinos eset előtt, ám adósságai arra késztették, hogy beszálljon az injekciós tűs akcióba. A 48 éves L. Imre - akit ko­rábban már őrizetbe vettek - a fővárosból úgy kilenc eszten­deje érkezett Soltvadkertre, ahol hamar elterjedt róla a „nagy pénzember” híre. Az al­földi kisváros úgynevezett Vö­rös terén, a kereskedelmi üz­letsoron megvett egy boltot, amiben sportruhákat, cipőket forgalmazott a család. Ám ha­mar pénzzavarba kerültek, s eladták az üzletet. L. Imre egyébként - lévén cukorbeteg - saján inzulinadagjából „adott” a vállalkozónak. Vad­kerten. Azt is beszélik, nem a kí­gyómarós zsarolás volt az első ilyen pénzszerzési manővere. Tudnak egy helyi, közismert fiatalember tervezett elrabolta- tásáról is. Halló, újabb bomba robbant A rendőrség egyelőre nem tudja, hogy van-e összefüggés a korábbi budapesti robbantásos merényletek és a Halló bárban tegnap történt detonáció között, bár annyi bizonyos, hogy a Király utca és a Nagykörút sarkán lévő szóra­kozóhely nem először kerül az érdeklődés kö­zéppontjába. Tavaly tavasszal valaki kézigráná­tot dobott a bejárathoz, míg pár hete a bár tulaj­donosnője - egy kábítószerügyekkel foglalkozó rendőrtiszt társaságában - autójával a Margit híd korlátjának rohant. Szerda reggel 7 óra 50 perckor szerzett tu­domást a BRFK ügyelete a Halló bár ajtajában bekövetkezett robbanásról - idézte fel a történ­teket Gergelics Zsóka sajtószóvivő, aki el­mondta: a tűzszerészek szerint nem házilag ké­szített robbanószerkezetről van szó. Az állító­lagos csőbombáról keringő híreket a szóvivő nem tudta megerősíteni, bár elismerte: a deto­náció olyan erejű volt, hogy 50-70 méteres út­szakaszon nem maradt sértetlen ablak, s 5-6 autó is megrongálódott. Egy járókelőt a fején találtak el a szétrepülő szilánkok, de sebének el­látása után kiengedték a kórházból. A Halló bár „megfenyítése” csupán egy a nyilvános helyeken történt merényletek sorá­ban, a tavalyi 38 robbantásos bűncselekmény zöme ugyanis autókereskedést vagy vendéglá­tóegységet érintett. Molotov-koktélt hat, kézi­gránátot kilenc helyszínen használtak. Az elrettentésnek, figyelmeztetésnek szánt akciók során a tettesek többnyire ügyeltek arra, hogy senki se sérüljön meg, míg az esetek 15 százalékában biztosra mentek: a kiszemelt ál­dozatot komolyabb eszközökkel tették el láb alól. Meghalt például a balatoni országúton fel­Ép ablak nem maradt fotó: feb/kovács zsolt robbantott gépkocsi tulajdonosa, és pár hét múl­tán özvegyének autóját is felgyújtották. Olykor hiba csúszik a számításba: tavaly a Szépvölgyi úti leszámolás volt az első olyan eset, amikor két járókelő is komolyabban meg­sérült a nem neki szánt bombától. (takács) Szerencseposta Fortuna hívei már tudják, hogy ha tizenharmadika pén­tekre esik, akkor sokkal na­gyobb az esélyük a szeren­csére, mint bármely más napon. Péntek 13. Ezen a héten meg különösen nagy sansszal játszhatnak a lottózók és kenózók, mivel a Szerencsejáték Rt. háromna­posra prolongálta a szerencsés napok számát, megtriplázta, s egy csodaautóval megtetézte a nyereményeket. A nyerni vágyóknak nincs más teendőjük, minthogy 11- én, 12-én vagy 13-án - vagy mindhárom napon - reggel 9 és este 18 óra között minimum 140 forint értékben kitöltenek hatos vagy ötös lottót, netán kenőt, vagy ugyanennyiért te­lefonon fogadnak, aztán hall­gatják a Danubius Rádiót. Itt minden óra negyvenedik pe* cében elmondják, hogy az előző órának melyik volt a szerencseperce és az e percben játszók közül melyik számú szelvény tulajdonosa nyerte az 1 millió forintot. Ha valaki éppen nincs rádióközeiben, az sem baj, mert a nyertes szel­vények számát megtudhatja a 06-80-313-313-as zöldszámon vagy a Teletexten. Meseautó kenózóknak De ez még nem minden! Pén­teken, 13-án este az MTV 1 -es csatornáján 22 óra 30 perckor kezdődő szerencsenapi show- műsorban, a sok-sok millió fo­rint pénznyeremény mellett, 2 Audi és egy robogó is gazdára talál, valamint a szerencsenap csúcsnyereménye egy gyö­nyörű Chrysler Grand Voya­ger családi álomautó. Ezt a kenő 2 éves születésnapja al­kalmából azok között sorsol­ják ki, akik március 13-án, a ráadásként kisorsolt szeren­csepercben legalább 140 forin­tért kenóztak. Rekordot döntött a hatos A szerencsehét a lottósorso­lással tetőzik, ahol most fan­tasztikus nyereményekre van kilátás. A telitalálatos ötös lottó a héten közel 200 millió­val kecsegtet. Rekordot dön­tött - 303 millióval - a hatos lottó. Ez az összeg a játék fennállása óta a legnagyobb főnyeremény kétszerese. Ha valaki ráadásként még meg­kockáztatja a Jokert is, akkor - ha mázlija van - 19 millió fo­rint hullhat az ölébe. E nagy nyeremények mel­lett szerénynek tűnhet a totó 5 milliót érő plusz egy találata. Aligha akad azonban olyan já­tékos, aki emiatt búslakodásra adná a fejét. A Tippmixen a múlt héten közel 1,8 millió alapjátékra fogadtak a sportrajongók. A legügyesebb tippelő 1000 fo­rint ellenében 139 600 forintot könyvelhetett el. Ötmilliós mázli A Telemázli-show keddi adá­sában a Szigetszentmiklósról érkezett játékos, Vörösné K. Andrea aratott babérokat, a Jackpottal együtt több mint 5 millió forinttal gazdagabban térhetett haza. A jövő héten 3 millió forint várja a játékosokat, amelyből 2 millió a Jackpotot rejtő fiók­ban lapul. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents