Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-29 / 24. szám
úrdH^Éjteúr *Ä* m * A MMDM Hogyan lehet állást szerezni brit módszerrel? Ha ön munkaadó lenne, és munkatársat keresne, ajánlana-e állást olyan embernek, aki évek óta munkanélküli? Akinek a végzettsége legfeljebb néhány általános iskolai osztály. Aki végül is nem ért semmihez, viszont mindent elvégez, ha kérik. A válasz az esetek többségében elutasító. Ugyanakkor ezeknek az embereknek is lehetőséget kell adni arra, hogy kenyeret keressenek, eltartsák családjaikat. Vaj on hogyan lehet raj tűk segíteni? Az Újra dolgozom program ezeknek az állástalanoknak a gondjait vállalja fel. A programban részt vevő szociális munkások Kecskeméten és Kalocsán brit minta alapján dolgoznak. Felkutatják azokat a munkanélkülieket, akik már lemondtak - illetve akikről környezetük már lemondott -, hogy esetleg munkába álljanak. A munkatársak személyesen tartják a kapcsolatot azokkal a munkaadókkal is, akiknek kiajánlják állástalan ügyfeleiket. Nagy László kecskeméti programvezető érdeklődésünkre elmondta, hogy két éve dolgoznak, s eddig több mint 1800 ember ügyével foglalkoztak, s közülük minden másodiknak sikerült valamilyen megoldást találniuk. Vagy el tudták őket helyezni, vagy átképzésre sikerült a reménybeli munkavállalót bejuttatniuk. De hogyan is indult a munkájuk. Nagy László elmondta, hogy a történet az angliai Bradfordban kezdődött. Az évtized elején a félmilliós városban bezárták a gyárak egy részét. Az itt dolgozó - főként indiai, bangladeshi, pakisztáni - munkások az utcára kerültek. Volt olyan utca, ahol a lakók 80 százaléka maradt kereset nélkül. A kerület elszegényedett, s ekkor hoztak létre ott egy - ún. jobmatch - csoportot, akik többsége helybéli állástalanból állt. Ezek az emberek saját közösségükben - ismerve a helyzetet - végezték a munkájukat. A társaikat rábeszélték átképzésre, ha munkát hallottak valahol, akkor odairányították őket. Mindenáron azon voltak, hogy az állástalanok ne idegenedjenek el a munka világától. A program, melyet egy Paula Grizzard nevű brit hölgy talált ki, olyan jó eredményeket ért el, hogy Angliában több, hasonló gonddal küszködő városban is bevezették. Magyarországon a jobmatch felügyelője Alison Lys, aki a brit munkaügyi minisztérium tanácsadójaként gyakran felkeresi a kecskeméti és a kalocsai szociális munkásokat. Nagy László azt is elmondta, hogy a program állami, önkormányzati és civilszervezeti együttműködés eredményeként indult el. Sikeres a két városi csoport munkája, s abban reménykedik, hogy példájukat több település is követi az országban. S hogy hol lehet segítséget kérni az Újra dolgozom program munkatársaitól? Kecskeméten, a Kápolna utca 24. szám alatt dolgoznak, tel.: 76/417-604. Barta Zsolt A dán hentesek szerint Olcsóbb lesz a sertéshús Az Európai Unióban az idén átlagosan 15-20 százalékkal csökken a sertéshús ára a dán hentesszakma becslése szerint. Az EU-ban a termelés az idén 3-4 százalékkal emelkedik és ezzel nő a többlet - indokolta a várható áresést a Dán Hentesek Szövetségének (DS) elnöke Frankfurtban. Ehhez jön még az Egyesült Államok részéről erősödő konkurencia ég az unió marhahústermelésének növekedése. A dán ágazati szervezet becslése szerint az EU-ban az idén 3,2 százalékkal, több mint 194 millió tonnára emelkedik a sertéshús termelése. Dánia mintegy 22 millió állatot kínál, 4 százalékai többet, mint 1997-ben. Az Európai Unió küszöbén A. Petőfi Népe kétoldalas melléklete Március 31-én megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Nemzetben és Európában gondolkodni Amikor Kovács László külügyminiszter az esztendő elején úgy fogalmazott, hogy ritkán sikerül egy kormánynak egyetlen esztendő alatt a programjában megfogalmazott szinte minden külpolitikai célját megvalósítania - azaz bekerülni az Európai Unióba és a NATO-ba meghívott tagjelöltek első körébe azt is hozzátette: ez nem csupán az elmúlt három esztendő, hanem a rendszerváltás óta eltelt időszak eredménye. Ha pedig azt mondjuk, hogy tavaly megnyíltak hazánk előtt az euro-atlanti integráció kapui, akkor az idei feladat az, hogy átlépjünk a küszöbön. Ez a szinte mindennapinak tetsző cselekedet azonban nem pusztán elhatározás kérdése; olyan feladatokat kell az országnak - a „hatalomnak” és minden állampolgárnak - elvégeznie, amelyek elvezethetnek a teljes felkészültségig. A többé-kevésbé hivatalos menetrend a csatlakozási tárgyalásokra már adva van. Mivel január 1-jétől fél esztendőre Nagy-Britannia az Európai Unió soros elnöke, március 12- én Londonban rendezik meg azt az összeurópai értekezletet, amelyen a 15 jelenlegi tagország, a 11 új jelentkező és az Unió kapuján már évtizedek óta kopogtató, de elsősorban bel- és emberi jogi politikája miatt továbbra is várakozásra kényszerülő Törökország képviselői vesznek részt. Március 30-án tartják a bővítési konferenciát, amelyre Ankara már nem kap meghívót. És minden reális esély megvan arra, hogy már másnap, azaz március 31-én Kovács László megkezdődhessenek a konkrét bővítési tárgyalások a tagországok, valamint hazánk, illetve Cseh-, Lengyel- és Észtország, továbbá Szlovénia és Ciprus között. Ezzel párhuzamosan folynak majd az előkészítő megbeszélések a további öt jelentkezővel. A bővítési menetrend technikája szerint a hat tagjelölt ország képviselői, szakértői egymástól függetlenül folytatják az egyeztetéseket a „tizenötökkel”. Erre azért van szükség, mert értelemszerűen mindegyiknek más és más a fel- készültsége arra, hogy egyenjogú részese lehessen az egységesülő Európának. Általános megítélés szerint e téren Magyarország áll az élen. Az Európai Unió illetékesei megállapították, hogy - a korábbi átvilágítások szerint három témakörbe sorolva - melyek azok a kérdéskörök, amelyekben a jogharmonizációt elvégeztük; melyek azok, amelyekben sikerül a tárgyalások végéig megteremteni, és melyek azok, amelyekre a tárgyalások végéig objektív okok miatt nem kerülhet sor. Értelemszerűen ez a harmadik kérdéskör az, amely a minden bizonnyal keménynek számító egyeztetések témája lesz. Itt kell bizonyos átmeneti köny- nyítésekről, az általános szabályozástól való eltérésről - az úgynevezett derogációról - megállapodni, egyúttal rögzíteni kell a többi között a kereskedelmi kvótákat, valamint az intézményi kereteket is. Noha a hazai parlamenti pártok véleménye sokszor szöges ellentétben áll egymással, az euro-atlanti integráció nem képezi vita tárgyát. Ám a részletekben már bőven vannak eltérések. Az ellenzékből többen azt javasolják, hogy a csatlakozási tárgyalások során épp a de- rogációs lehetőségeket igyekezzék a tárgyalóküldöttség kihasználni. Magyarán: próbáljon meg minél több átmeneti köny- nyítést elérni. A mai hivatalos álláspont azonban az, hogy ezzel épp ellenkező hatást váltanánk ki, mint ami a szándékunk. Kovács László külügyminiszter az év elején azt húzta alá: Magyarországnak elemi érdeke, hogy azt hangsúlyozza, menynyire készült fel a teljes csatlakozásra, nem pedig azt, hogy mennyire nem. Sőt: minél inkább képesek vagyunk teljesíteni a feltételeket, annál egyszerűbb lesz a beilleszkedés. Ezt a célt alapvetően úgy lehet elérni, ha egyrészt a korábbi csatlakozók tapasztalatait felhasználva szorosabb kooperációt folytatunk az Unió tagországaival, másrészt pedig erősítjük az együttműködést a most bekerülőkkel. Ez utóbbin ugyanúgy értendő például a közös lobbyzás a tizenötöknél, mint a csatlakozást szolgáló közös beszerzések. A magyar külpolitikának kifejezetten az a célja, hogy tárgyalási pozícióit kihasználva elsőként írhassa alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, de ez a versengés semmiképpen se menjen a többiekkel kialakított jó viszony rovására. A regionális együttműködés - amelyet egyébként az Európai Unió mind a szervezeten belül, mind pedig kívül egyaránt támogat - egyértelműen ezt szolgálhatja. Gyulay Zoltán Felnőttképzés népfőiskolái formában Lakiteleken Sokféle képzés közül választhatnak az érdeklődők. A Lakitelek Népfőiskola 1992- ben kezdte a munkát az azonos nevű község határában, egy négyhektáros területen. Lezsák Sándomé, az intézmény igazgatója elmondta, a népfőiskolán az oktatás minden feltétele biztosított. Elsődleges céljuknak azt tartják, hogy megvalósítsák mindazt, amire a ma emberének képzéséhez szükség van. A népfőiskola célja, hogy önmagát ismerő, a hazáját szerető, a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokat értő polgárt neveljen. Az intézményben két oktatási forma működik: a hagyományos népfőiskolái, azaz bentlakásos képzés és az úgynevezett esti tanfolyam. Nyelvtanfolyamokat indítanak, szociálisgondozó-képzést, továbbá számítástechnikát, adó- és pénzügyi ismereteket nyújtó képzést, a vállalkozókat segítő szaktanfolyamokat, mérlegképes könyvelői kurzust. Helyet biztosítanak cégek és intézmények belső képzéseinek, és maguk is szerveznek hazai és nemzetközi konferenciákat: A népfőiskolák egyik nagy előnye a rugalmasság, a gyors és minőséget nyújtó szervezés, a szabadidős programok széles körű biztosítása, az egészséges életmódra nevelés. A bentlakásos képzés főleg hétvégeken - péntektől vasárnap estig - és nyári időszakban zajlik. Ezekre a kurzusokra a közélet hiteles személyiségeit hívják előadónak. Elsődleges céljuk ugyanis a minőségi oktatás. Magyarországon több száz népfőiskola működik. A Lakiteleki Népfőiskola közülük sokkal jó kapcsolatban áll. Hasonló jó viszonyt építettek ki számos külföldi - főleg az Európai Unió tagállamaiban működő - népfőiskolával: dánokkal, finnekkel, németekkel, franciákkal is, de segítik és támogatják a történelmi Magyarország területén működő hasonló szerveződéseket is. A kapcsolatteremtés mellett szükséges a képzési forma népszerűsítése is, hogy minél többen megismerjék előnyeit. Vajda Piroska Az unió mezőgazdasága dióhéjban 3. C sökkent a gabonatermés az Európai Unióban: 1997-ben 204,8 millió tonnát takan'tottak be, ez 0,7 százalékkal elmaradt a tavaly- előtti eredménytől, az EU statisztikai hivatalának a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai szerint. A termőterület 3,1 százalékkal, 38,1 millióhektárra nőtt, ám a hozam hektáronként 3,8 százalékkal 5,38 tonnára csökkent. Az 1997-es termés ismét körülbelül 16 százalékkal meghaladta az EU belső fogyasztását. A brüsszeli bizottság szerint a közösség által felvásárlandó gabona 6 millió tonna, az 1996-os 2,7 millió tonna helyett. Szakértők az unió korlátozó exportpolitikáját okolják a tartalék növekedéséért. Az Európai Unióban termelő parasztok reáljövedelme átlagosan 3,1 százalékkal csökkent tavaly. Egyes országokban kisebb emelkedés volt, a nagy-bri- tanniai farmerek reáljövedelme azonban 23 százalékkal visszaesett-jelentette pénteken az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. A legjobban a holland mezőgazdasági termelők reáljövedelme nőtt, 6,7 százalékkal, főleg a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztésből és a friss zöldségből. Ezeknek mind a termelése, mind az ára nőtt. A brit farmereket a marhaexporttilalmon kívül sújtotta az erős font is, mely exportbevételüket apasztotta és lenyomta ECU- ben kiutalt EU-szubvencióik fontértékét. Az EU-szerte tapasztalt csekély reáljövedelemnövekedést, illetve visszaesést főleg a gabona és az állati termékek árának csökkenése okozta - írta az Eurostat. Az Eurostat emlékeztetett, hogy a paraszti jövedelmek reálértéke 1989 és 1993 között egy helyben topogott, majd 1994-ben átlagosan 9,3 százalékkal, 1995- ben 5,1 százalékkal, végül 1996-ban 5,5 százalékkal nőtt és ezzel húszéves csúcsra érkezett. Portugáliában a reáljövedelem-csökkenés 14 százalékos volt az idén, Franciaországban 0,3 százalékos növekedést regisztráltak, Németországban 3,9 százalékos volt a javulás.- (Bár minden országban más és más a gazdák jövedelme, 1996- ban egy osztrák gazdának átlagosan 150 ezer shilling volt az évi jövedelme.) A bal oldali kördiagramban a világ - 1994-es - gabonatermelését, míg a jobb oldaliban a bortermelését láthatják. Az Európai Unió ebben az évben a világ össz-gabonater- melésének 13,2 , az Egyesült Államok 31,4, Kanada 4,2 százalékát adta. A diagram jobb oldalán látható 51,2 százalék a világ többi országának a termelési arányát mutatja. A világ bortermelése szempontjából másként alakul a kép. A kördiagramon jól látható: az Európai Unió a világtermelés nagy részét: 59,4, míg az Egyesült Államok 7,3 százalékát, Kanada 2,1, a világ többi országa pedig 31,2 százalékát adta.
