Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-29 / 24. szám
6. oldal AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 1998. január 29., csütörtök Mit tehetnek rendőreink a nemzetközi bűnözőkkel szemben? A határok túloldalán egyre nehezebb elbújni Egy londoni bobby Kecskemét utcáin, rendőreinkkel. Közhelynek számít, de a bűnözés valóban nem ismer határokat. A Bács-Kiskun megyei főkapitányság ennek jegyében évek óta építgeti nemzetközi kapcsolatait. Ezekről Ferenczi László szóvivő adott tájékoztatást lapunk kérésére.- Sokak számára ismeretes, hogy a korábbi bürokratikus, jogi keretek az Interpolban testesültek meg. Mióta azonban a határok átjárhatóságával, a külföldiek nagyszámú megjelenésével, s tartós ittlétével számolnunk kell, e keretek szűkösnek bizonyulnak. Mert hiszen e folyamattal együtt járt, hogy nőtt a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma, mint ahogy egyre inkább számolnunk kell a magyarok által külföldön elkövetett bűncselekményekkel is, vagy azzal, hogy az itthon keresett hazai bűnöző külföldre szökik. Az új helyzethez kellett alkalmazkodniuk a szabályozóknak, s persze nemzetközi kapcsolatainknak is a bűnüldözést javítását kellett szolgálnia. Éppen ezért - kapcsolataink jelentős része nem nyugat-európai országokkal jött létre, hanem a szomszédos országokkal. A legtöbb eset romániai, szerbiai, orosz, vagy ukrán elkövetőkkel kapcsolatos. Kormányszintű együttműködési megállapodásunk van az EU-tag Ausztriával, valamint az Orosz Föderációval és Romániával. Az együttműködés kiterjed a szervezett bűnözés elleni harcra, a kábítószer-kereskedelem felszámolására, s elsősorban az információcserére.- Említette Ausztriát, amely uniós tag. Más nyugati országgal nincs kapcsolata Bács-Kis- kun megyei rendőröknek?- Természetesen van. Utalhatnék Hollandiára, melynek rendőrségével évek óta remek az együttműködésünk. A Petőfi Népe olvasói számára talán nem újdonság az a közlekedési project, melyet holland kollégáinkkal közösen dolgozunk ki. S persze sorolhatnék még államokat, melyeknek rendőri küldöttségei rendre felkeresnek minket. Ennek köszönhető, hogy nemrégiben egy valódi londoni bobby is felbukkant Kecskemét utcáin. Bán János Erős gazdaságok kemény pénzzel A tizenöt tagország tavalyi átlagos inflációja 1,7 százalék volt. Ez a szám Ausztriában volt a legalacsonyabb (0,9). A további sorrend: Franciaország és Finnország (1,1), Luxemburg (1,3), Portugália (1,4), Spanyolország (1,5), Olaszország (1,7). Az uniós átlagot meghaladta: Németország és Svédország (1,8), Belgium (1,9), Egyesült Királyság (2), Dánia és Hollandia (2,1), Görögország (5,2). Nincs mindenkinek családi háza Az Unió első 12 tagországában - még 1994-ben - a lakosság 59 százaléka élt családi házban. A legtöbben - mintegy 80 százalék - Görögországban, Spanyolországban és Írországban; a legkevesebben Hollandiában (47 százalék) és Németországban (41 százalék). A házak, illetve a lakások 3 százalékában nem volt sem fürdőszoba, sem pedig zuhanyozó (a- legmagasabb számban - 8 százalékban - Portugáliában). Az Európai Unió déli átrakodó bázisa lehet a város Dunai kikötoközpont épül Baján Az EV egyik nagy kikötője lehet a bajai. Nemcsak a magyar gazdaság hasznára lesz a most épülő bajai Ro-Ro kikötő, hanem a déli régiók is előnyt élvezhetnek az áruszállításnál. Gyakorlatilag a Duna - mint természetes vízi út - összeköti Nyugat-Európát és az EU-tagságra váró közép-európai országokat, egészen a Fekete-tengerig. A bajai kikötő belépésével a közúti árufuvarozás átkerül az olcsó és főleg környezetkímélő vízi útra. Az alacsony vízállás és a szokatlanul enyhe tél kedvezett a kikötő építőinek, és így az 1999. június 30-ai szerződéses határidő helyett még az idén elkészül a vízi bázis, és jövő év elején megkezdődik a beüzemelés. Jelenleg a le- és feljáró rámpa, valamint a kihor- gonyzó résfal épül. Aradi Ferenc vállalkozási igazgató tájékoztatása szerint több mint 7 ezer köbméter betont és 500 tonna vasanyagot építenek be. Az új kikötő üzemeltetésére részvénytársaság jön létre, amely igyekszik integrálni a már meglévő bajai Duna-parti gazdasági bázisokat, többek között az ÁTI közraktárat is. A Ro-Ro kikötő építése 711 millió forintba kerül, és üzembe helyezése után 30-35 fő kaphat itt állandó munkát. Naponta több száz kamion is megfordulhat a Duna-parti parkolóban, amelyet a második ütemben terveznek megépíteni a kiszolgáló létesítményekkel, raktárakkal együtt. A nemzetközi forgalom miatt szükség lesz egy vámudvarra is. A tervek szerint a befektetés, a déli szomszédok polgárháborús viszonyainak végleges rendezése után, legkevesebb 10-15 év alatt térül meg. Ebben az időszakban azt vájják, hogy sok európai vállalkozás települ majd a régióba. Papp Zoltán Bemutatkoznak a testvérvárosok Braunfels és Félegyháza Braunfels 12 ezer lakosú település Németországban. Lassan már hat éve, hogy a város tesvérvárosi kapcsolatot alakított ki Kiskunfélegyházával. A partnerkapcsolat történetéről és az azóta eltelt időszakról Ficsór Józseffel, Félegyháza polgármesterével beszélgettünk. A város vezetője elmondta, hogy Braunfelsben működik egy ortopédklinika, melynek az igazgatója, másokkal együtt, a nyolcvanas évek végétől rendszeresen ellátogatott Bugacra. Az akkori munkahelye és a német csoport között rendkívül jó kapcsolat alakult ki a találkozások során. 1991-ben Ficsór Józsefet megkereste Gerhardt Graf, a braunfelsi képviselő-testület egyik tagja és Ottmar Geitner, a klinika főszakácsa, s javasolták egy testvérvárosi kapcsolat kiépítését. így indult a hivatalos ismerkedés, melynek során 1992-ben aláírták az akkori vezetők a partnerkapcsolati okmány. Az elmúlt évben két konferenciát is rendeztek Félegyházán, melyeken egyebek mellett a közigazgatásról, a környezetvédelemről és az idegenforgalomról tanácskoztunk német kollégáikkal. Az önkormányzati kapcsolatok mellett jelentős az ifjúsági együttműködés, de a sport és a képzőművészet terén is sikerült megtalálni a közös hangot németországi testvérvárosukkal. A kapcsolatok egyre több területen fejlődnek. így például a közelmúltban a város két tűzoltóautót is kapott Bra- unfelstől. A német város segít Kiskunfélegyházának az európai uniós pályázatok benyújtásában is. Részben ennek köszönhetően az elmúlt években már többször nyertek EU- támogatást programjaikra. Braunfels egyébként már megkapta az Európai Uniónak azt a díját, melyet azoknak a városoknak ítélnek oda, melyek sokat tettek a partnerkapcsolatok fejlődéséért. Kontra György Régiók fiataljai találkoznak a jövő héten Kecskeméten Tíz dán fiatal érkezik Viborg városból és tíz angol diák Kent megyéből február 7-én Kecskemétre, hogy részt vegyen a „Régiók fiataljai a jövő Éuró- páért” elnevezésű egyhetes kulturális tréningen. A magyar színeket az az ugyancsak tíz fiatal képviseli, akik tavaly ősszel kinnt jártak az angliai Berksire megyében egy uniós felkészítő programon és itthon ifjúsági szervezetekben, egyesületekben tevékenykednek. Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke elmondta: a program költségeit abból az összegből fedezik, amit a Brüsszelben meghirdetett „Fiatalok Európáért” pályázattól nyertek, valamint a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat is támogatja a rendezvényt. A tréningen szakemberek segítségével a diákok azon értekeznek majd, hogyan képzelik el a településük, az országuk és a saját jövőjüket az egyesült Európában. A kölcsönös szokás és tapasztalat- csere mellett ezek a fiatalok olyan kapcsolatokat köthetnek egymással, amely életükben meghatározó szerepet tölthet be. Mindemellett ezek a tréningek azt szolgálj ák, hogy különböző nemzetek fiataljai kialakítsák azt a közös jövőképet, gondolkodásmódot, amely az országaik közötti együttműködést szolgálja. Sz.B. A kontinens kovásza: az euro és a svéd „közös pénz” között. Az EMU-párti szakértők szerint ma már egyik múltbeli példát sem lehet mintául venni. Az Európai Központi Bank felállítása elejét veszi a pénzügypolitika széttagolódásának, még akkor is, ha az adópolitikát nemzeti hatáskörben hagyja. Az európai országok - köztük a valutauniót indító csaknem tucatnyi állam - gazdasága ma minden korábbinál szorosabban összefonódik. Mindezek mellett csekély a valószínűsége annak, hogy egy- egy állam, amely beszáll a valutaunióba, később visszavonulna a közös pénztől. 1999. január elsején bevezetik a közös európai fizetőeszközt, az eurót. Szakértők békés forradalomról beszélnek, amelynek eredményeképpen létrejön az Egyesült Európa. Negyven éve hívták életre az Európai Gazdasági Közösséget, amely hozzálátott a földrész nyugati felének gazdasági és politikai összekovácsolásához. Valaha - még a múlt évszázadban - álmodta meg Victor Hugo az Európai Egyesült Államokat, ám csak a második világháború után vált időszerűvé a gondolat valóra váltása. A nemzetállami széttagoltság elsősorban gazdasági szempontból bizonyult tarthatatlannak, majd az amerikai és az ázsiai térség előretörésével mindinkább egybeforrtak a Közös Piac (későbbi nevén: az Európai Unió) országai. Az 1989. évi átalakulás, a Szovjetunió felbomlását követő változás páratlan esélyt ad az eddig kívül rekedt országoknak, hogy a közös Európa szerves részévé váljanak. Ez a földrésznek is jót tesz: mint nagyobb gazdasági egység jobban állhatja a versenyt, és nagyobb tekintélyt vívhat ki a világon. Carter amerikai elnök tanácsadója, Brzezinski egykor azt mondta, hogy Európa politikailag nem egyéb az Egyesült Államok protektorátusánál. A közös külpolitika hiánya a balkáni háború kezelése kapcsán őt igazolta. Gazdaságilag sincs minden rendben az Unióban. Joggal jósolták a közgazdászok, hogy a jóléti állam hosz- szú távon nem tartható fenn, ráadásul jelenleg több mint 18 millióan vannak munka nélkül a közösség országaiban. Vezető európai politikusok most az eurótól várják a megoldást. Májusban fogják meghatározni a nemzeti valuták átváltási arányait, és véglegesen eldől, ki vesz részt a jövő évtől a valutaunióban. Még tavaly is úgy vélték, hogy ezeknek az országoknak a száma jóval alacsonyabb lesz a most tervezettnél. Közben kiderült: Görögországot leszámítva valamennyi tagállam - tehát tizennégy - teljesíti a feltételeket. Nagy-Britannia, Svédország és Dánia viszont, tekintettel a lakosság erős euroellenes hangulatára, egyelőre lemondta részvételét. A „felülről vezényelt forradalom” nyomán - ahogyan a szerkezet leglelkesebb hívei hangsúlyozzák és remélik - az egyesült Európából igazi szuperhatalom lehet. Gazdasági erejét és lakóinak számát tekintve ugyanis máris lekörözte az Egyesült Államokat, sőt az erős eurónak köszönhetően kivédheti majd a dollár és a jen valutapiaci ingadozásait is. A múltbeli pénzügyi uniók története érvként szolgál a küszöbönálló európai valutauniót (EMU) bírálók számára - állította a The Wall Street Journal Europe című szaklap egyik közelmúltban megjelent száma. Miközben az amerikai és a német unió a sikerre példa, a latin, a skandináv pénzügyi unió bukása azt mutatja, hogy politikai egység nélkül a valutaunió nem működőképes - vonta le a brüsszeli kiadású lap a következtetést. Az 1865-ben kötött latin pénzügyi unió, amelyet Franciaország, Svájc, Belgium, Olaszország és Görögország alkotott, a tagországok gazdasági önállóságának foggal-körömmel való védel- mezése miatt gyorsan hanyatlásnak indult, és bár a második világháborúig vegetált, annak küszöbén szétesett, mert a tagok háborús felkészülésüket jelentős pénzmennyiség nyomásával igyekeztek fedezni. A skandináv valutaunió 1873 és 1924 között állt fenn, és a háború után bomlott fel, mert a svédnél gyorsabban fejlődő dán és norvég gazdaság inflációgerjesztő hatása miatt a pénzkínálat növekedett, és értékkülönbség keletkezett a dán Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt
