Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

10. oldal 1997. december 24., szerda Békés Karácsonyt! A nuncius a szeretet reményéről beszélt a szegedi Csillag börtönben Karácsony a rácsok mögött A pápai nuncius szertartás közben sorra kezet fogott a fogvatartottakkal. Nem mindegy, hogy milyen díszeket teszünk egymás mellé Hogyan díszítsük a fenyőfát? Az 57 éves bázeli Johann Wanner a karácsonyfa-díszítés nagymestere. Az év 365 nap­jában karácsonyi hangulat lengi körül. Folyamatosan újabb és újabb díszeket talál ki: hol a kínai módit utánozza, hol az igényes barokk kort va­rázsolja elénk, hol a lengyel, kézzel készített díszek ha­gyományát követi. Tavaly az amerikai zászló mintáját kö­vető óriásgömbjeivel hívta fel magára a figyelmet. Sokakat vonz az az illatfelhő, ami kö­rüllengi a nagymester műveit. Fahéj, forralt bor, vanília és narancs illata jellemzi fantázi­ája termékeit. Mit tanácsol a fenyőfadíszítés modem kori mestere 1997-re?- Egy héttel az ünnep előtt szerezzük be a fát! Szerinte legjobb a vörösfenyő.- A fenyőfa kevés fényben érvényesül a legjobban. Ho- mályos sarokban egészen ro­mantikus hangulatot kelt. Semmi esetre se állítsuk neon­égő alá!- Először mindig az elekt­romos lámpácskákat rögzít­sük, csak aztán a gömböket és a szaloncukrot. Ha valódi gyertyákat veszünk, akkor azokat a végén tegyük fel.- Ha sok díszt akarunk fel­aggatni, először a csúcsot il­lesszük fel.- A nagy fákat felülről le­felé, a kisebbeket alulról fel­felé díszítsük. A nagy dísze­ket mindig a törzshöz közel helyezzük el.- Csak annyi díszt akasz- szunk fel, amennyit megbír­nak az ágak. Jobban járunk, ha kevés, de ízléses gömb lát­ható, úgy fog családias hangu­latot árasztani fenyőfánk.- Ha színes díszeket te­szünk fel, legfeljebb három színt kombináljunk. Ha egy­színű díszeink vannak, azok legyenek azonos méretűek.- Milyen színek mutatnak együtt különösen ízlésesen? A piros és a rózsaszín, a piros és a zöld, az ezüst.- Ne legyen karácsonykor sem ízlésficamunk! A stílusos, régies dísz mellé ne tegyünk extramodemet. December 26-án Termés, fény, bűntelenség regöiés következik Az adventi koszorú eredete A karácsony a fogvatartottak számára is különbözik az esz­tendő többi napjától. Egy nap, amely reményt sugároz kilátástalan létükbe. Az ott­honhagyott feleség, gyerek, szülő szeretetének reményét, melytől legalább egy napra új erőre kapnak. Legtöbbjüket elhagyta család, de a szeretet igénye éppúgy bennük él, mint szabad embertársaik­ban. Bárhogy leplezik, bár­hogy tagadják, bennük van, génjeikben viselik - születé­sük óta. Mintegy hetven elítélt vett részt tegnap délelőtt azon az ünnepi szentmisén, melyet Karl-Jozef Räuber címzetes érsek, pápai nuncius (Vatikán nagykövete) Gyulai Endre megyés püspök­kel közösen tartott a szegedi Csillag börtön dísztermében. A nuncius szentbeszédében egy jól ismert mesét, a kis gyu­faárus lány történetét mesélte el: a kislánynak nem volt ott­hona, sem szülei, testvérei, csak egyetlen doboz gyufája maradt, ezzel próbálta Szenteste felme­legíteni a hidegtől meggémbe- redett kezeit. Egyenként lob­bantak el a gyufaszálak, kiürült a doboz. Amikor az utolsó szá­lat meggyújtotta, hirtelen nagy fényesség és meleg támadt, amely felröpítette a mennyor­szágba. Vidám és hálás volt a kislány, még akkor is mosoly­gott, amikor reggel rátaláltak megfagyott testére a hóban. Karl-Josef Räuber szerint sok a hasonlóság a gyufaárus kislány és az elítéltek között, akik kö­zül többen életkörülményeik miatt, sokszor önhibájukon kí­vül csúsznak. egyre lejjebb az élet lejtőjén. A címzetes érsek úgy véli, az a legfontosabb, hogy a börtönbej utóttakat se­gítse, támogassa a társadalom, hogy ha egyszer kilépnek a bör­tönkapun, ismét be tudjanak il­leszkedni a társadalomba. Imakönyv a rabkézben. Az istentisztelet végén a pápai nuncius ismét felszentelte a Szeged-rókusi katolikus temp­lom közelmúltban felújított, 150 éves oltárképének egyik részét, melyet az egyház a Csil­lag börtönnek adományozott. A nuncius emlékmedált adott át minden fogvatartottnak. Vajda Piroska - Szász András Betlehem nehéz ünnepet vár Jókora késéssel, de megérkezett Betlehembe egy igazi kará­csonyfa. Az ezüstfenyőt, lévén az nem honos ezen az égövön, sokáig a Születés Temploma előtt álló, nevét különös alakjá­ról elnyerő, Meghajtó Fa pó­tolta, de semmi sem örökéletű. Az idén ezért Finnországból küldtek egy sudár törzsű kará­csonyfát. Csakhogy a külde­mény maga sem volt képes len­dületesen a cél felé tartani, so­káig hányódott az izraeli vá­mon, a senki földjén, a palesz­tin engedélyezésen, míg végre helyére kerülhetett. Betlehem idei karácsonya azonban a vál­ságon belül is külön válsággal terhes. A 38 ezres városban nemrég még a lakosság csak­nem háromnegyede a katoliku­sok, ortodoxok, örmény keresz­tények közül került ki. A pol­gármester, aki egyúttal a Pa­lesztin Hatóság turisztikai mi­nisztere is, Eliasz Freidzs a ke­leti ortodox keresztényekhez tartozik, s Betlehemben, a Va­tikán közvetlen támogatásával Katolikus Egyetemet alapítot­tak. Ma a városban a kereszté­nyek kisebbségben vannak. Arányuk legfeljebb negyven százalék körül mozog. Ennek oka a nagyarányú kivándorlás, valamint az, hogy a mohame­dán családokban átlagosan két­szer annyi a gyermek. Szegényekért és betegekért A Máltai Szeretetszolgálat já­noshalmi csoportja december 24-én keresi fel azokat az em­bereket, akik valamilyen okból kórházban kénytelenek tölteni az ünnepeket. A jánoshalmi önkéntes segítők kétszázötven, házi süteménnyel és tartós élelmiszerrel megtöltött aján­dékcsomagot jutattnak el ezen a napon a betegeknek, időseknek. Idősek ajándéka Kiskunmajsán Kiskunmajsa önkormányzata az elmúlt évekhez hasonlóan karácsonyi csomagot ajándéko­zott .a városban élő hatvan éven felülieknek. Az 1500 forintos élelmiszercsomagokba liszt, cukor, rizs, tészta és szaloncu­kor került. A Barátság Szociá­lis Otthon minden lakójának december 24-én este adják át az önkormányzat csomagjait. Árulkodó ajándékaink Megmondom, ki vagy Ha megfigyeljük, hogy me­lyik férfi mit ajándékoz nőis­merősének karácsonyra, sok mindent megtudhatunk az il­lető személyiségéről.- Aki plüssállatot vagy já­tékot ajándékoz hölgynek, el­árulja magáról, hogy érzelmi­leg még gyerek, önmagával sok problémája van.- Aki selyem alsóneművel lepi meg szíve hölgyét, az a nőben főként szexuális vágyai megtestesítőjét látja.- A virágcsokor, a parfüm és az óra a szokásokhoz na­gyon ragaszkodó urat sejtet. Komoly szándékú: családra, gyerekekre vágyik.- Ha a férfi saját magát áb­rázoló fényképpel lepi meg barátnőjét, biztos benne: a nő el van tőle ragadtatva, sőt, mindig látni akarja.- Aki újdivatú műtárgya­kat - merész vonalú lámpát vagy különleges fülbevalót ­vesz karácsonyra, ugyancsak biztos benne: remek ízlése van. Ha a nőnek balszeren­cséje van, az úr a későbbiek folyamán macho lesz, s át akarja nevelni a feleséget sa­ját akarata szerint. Ha lágy a lelkülete, hízeleg, akkor a nő­vel ajándéka segítségével azt tudatja: szeretne felnőni höl­gye finom ízléséhez.- Ha furcsa ajándékot ka­punk, például egy izzadás el­leni cipőbetétet, legyünk óva­tosak. Az úr valójában alig­hanem csak szórakozni akar. Tudat alatt irtózik mindenféle komoly elkötelezettségtől.- Aki szinte embemagy- ságú játékállatot - kutyát, macskát stb. - vagy más or­mótlan lakberendezési tárgyat ajándékoz szeretteinek, szo­katlan méretű meglepetésével azt akarja elérni, hogy mindig és mindenről ő jusson hölgye eszébe. A regölés az újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. A regölés név finnugor eredetű, régi ma­gyar sámánjaink révülésével van összefüggésben. A regölés napja december 26. Ilyenkor gyermekek, legények vagy fel­nőtt férfiak házról házra menve boldogságot, bőséget kívánnak a következő évre. A bevezető­höz tartozik a csodaszarvasról szóló ének, amely szerint tiszta folyóvíz keletkezett, melyet pá­zsit fog körül, ezen csodafiú- szarvas legelészik. Szarvának ágain gyertyák gyújtatlan gyul­ladnak, oltatlan alusznak. Az adventi koszorú a keresz­ténység előtti időkből az örök­kévalóságot jelképező varázs­körként tisztelt, szalmából, fe­nyőágból vagy fűzfavesszőből készített koszorú emlékét idézi. Zöld színe a termésre, sárga színe a fényre utal. Egyes né­peknél a varázskoszorút az éle­tet és az örömet jelképező piros pántlikával, vagy a napfényt, a felvilágosultságot szimbolizáló aranyszalaggal kötötték át. A keresztények közül az első adventi koszorút 1838-ban Jo­hann Heinrich Wiehern protes­táns lelkész készítette el Ham­burgban, egy gyermekotthon­ban. A karácsonyt megelőző 24 nap mindegyikén eggyel több gyertyát gyújtott meg az árva­ház csillárkoszorúján. Ennek példájára más árvaházakban is elterjedt a szokás. Az első fe­nyőkoszorút, amelyen már csak négy gyertya volt (egy-egy ad­vent minden vasárnapjára), Berlinben készítették el 1860- ban. Családoknál az adventi koszorú Németország területén terjedt el a katolikus hívek kö­rében is, közvetlenül az I. vi­lágháború után. Európa-szerte csak az 50-es évek óta általá­nos. Rajta a lila szalag a bűnte­lenség szimbóluma. Hercegszántón a horvát tanítási nyelvű általános iskola is megrendezte bensőséges han­gulatú karácsonyi ünnepségét. A műsor betlehemes játékkal zárult. A karácsonyi történetet horvát nyelven is előadták a diákok. fotó: tölgyesi Gábor A királyné születésnapja Vasárnap-gyermek vagyok, Nap szülötte: Trónom arany sugarával kö­tötte, Koronám tündökletéből fonta össze. S van fénye száz-szám, lak­nám mind közötte. Felnőttként így vélekedett Sisi a napról, amelyen világra jött. A kalendárium 1837. december 24-t mutatott, amikor Mün­chenben megszületett Elisabeth Amália Eugenia Wittelsbach. Ennek éppen 160 esztendeje. Az idei év más évfordulók mi­att is jelentős a királyné emlé­két ápoló jeles napok között. 140 éve járt először hazánkban, és 180 esztendeje, 1867. június 8-án a Mátyás-templomban Magyarország királynéjává ko­ronázták. A magyar történe­lemben az az egyedülálló meg­tiszteltetés érte, hogy a királlyal egy napon és egy helyen - nem az addigi szokásoknak megfele­lően néhány nappal később, a királynék városában, Veszp­rémben - érintették vállához a szent koronát. Történt mindez 18 évvel az aradi vértanúk kivégzése után. Mi változott ez alatt a csaknem két évtized alatt? Ki gondolta akkor, hogy az 1848-as szabad­ságharcot és forradalmat leverő Ferenc Józsefet uralkodónak ki­járó tisztelettel fogadják a re­bellis magyarok? A kulcsszó: Erzsébet. A szépségéről híres császárné élete egyetlen politi­kai vállalkozásaként sürgette a kiegyezést. Nyíltan és határo­zottan, szinte ultimátumszerűén közölte felséges férjével: „Ha a birodalomban rosszul mennek a dolgok, azt nagyon sajnálom, de ha Magyarországon történik mindez, akkor abba én beleha­lok.” És bár Ferenc József tudta, hogy a magyarokkal jobb lenne egyességet kötni, mégis sokáig húzódozott a megbéké­lés gondolatától. Az „angyali Sisi” - ahogy leveleiben ne­vezte a császárnét - érzelmileg telített győzködésére igent mondott. A koronázás és a királyi pár a magyar nemzet ajándékaként megkapta az Erzsébet által már korábban kiszemelt Grassalko- vich-kastélyt. Gödöllőn hódol­hattak a nemes urak királynéjuk szépsége előtt, aki nemcsak lo- vaglóképességét tökéletesítette, hanem magyar nyelvtudását is... Sokan szeretik, tisztelik ma is. Erzsébet volt az, aki előké­szítette a Kiegyezéshez vezető utat. Ahhoz a kiegyezésez, amely Magyarországot Euró­pába vezette.

Next

/
Thumbnails
Contents