Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

1997. december 24., szerda 11. oldal £•: / Békés Karácsonyt! \ 'íiSiSS Pogány idők - Freiburg vagy Strasbourg? Vitatják a karácsonyfa eredetét Baptista ünnep az iskolákban A gyerekek örömmel fogadták az ajándékokat. A kecskeméti baptista gyüle­kezet szép ajándékkal kedves­kedett a gyerekeknek. Az Ame­rikai Egyesült Államokban lévő Billy Graham Társaság ugyanis ajándékgyűjtő akció­ba kezdett. Amerikai és angol gyerekeket kértek meg arra, hogy félretett pénzükből apró, inkább jelképesnek számító ajándékokat vásároljanak. Majd az ajándékot csomagol­ják be, s küldjék el Magyaror­szágra. A csaknem ezer aján­dékcsomag meg is érkezett hozzánk, s a kecskeméti bap­tista gyülekezet közvetítésével el is jutott a gyerekekhez. Négy ünnepséget rendeztek a hírős városban: az Arany János Álta­FOTÓ: WALTER PÉTER lános Iskolában, a Kurucz Téri Általános Iskolában, a Lánchíd Utcai Általános Iskolában és az egészségügyi szakközépisko­lában. Ezen az ünnepségen, melyet múlt szombaton rendez­tek, a kecskeméti családsegítő központok által gondozott csa­ládok gyermekeit is megaján­dékozták. Á. E. A leghosszab téli éjszakához kötődik az időpont Mióta ünnepelünk decemberben? Egyesek szerint a karácsonyfa régebbi, mint maga a kará­csony, Jézus Krisztus születé­sének az ünnepe. A germánok például nyírfarőzsével díszítet­ték hajlékaikat a sötét téli hó­napokban, hogy elűzzék portá­jukról a rontást, a démonokat, a rossz szellemeket. Az örökzöld növényeknek különösen nagy életerőt tulajdonítottak. Az első, maira hasonlító ka­rácsonyfát 1419-ben a freiburgi pékinasok állították fel a város kórházában. Almával, körtével, ostyával, színezett dióval, mé­zeskaláccsal, aranyfüsttel díszí­tették. Az egyház sokáig tilta­kozott ellene, fölösleges hív- ságnak tartotta, aminek látvá­nya elvonja a lélek figyelmét az igazi ünnepről. Csak a múlt század közepén jelentek meg a / Ev végi Szentestén véget ér az egyna­pos karácsonyi böjt, mely ham­vazószerda és nagypéntek mel­lett katolikus népünknél a leg­szigorúbb, de örömmel vállalt koplalás. Magyarország egyes vidékein són, kenyéren és vízen böjtölnek ma is. A főétkezés vacsoraidőben történik, ősi ba­bona szerint ilyenkor nem aján­latos az asztal alá nézni, hogy ne zavarjuk meg az ősök ott megtelepedő lelkét. Eleink em­lékére az ünnepi vacsorához megtérített asztalon gyertyát gyújtunk. A fehér abroszt piros szalaggal szegjük körül, vagy piros csíkos térítőt használunk, amelynek a hiedelem szerint varázsereje van: bőséget, A MÁRIS holland-magyar szeretetszolgálat Kiskunhalas közelében lévő tanyáján a ke­celi és a kelebiai őskeresztény gyülekezet aktivistáinak segít­ségével készültek azok a kará­csonyi ajándékcsomagokat, Éppen negyedszázaddal ezelőtt mondta ki a finn parlament: az ország északi térsége, Lappföld lesz ezentúl a híres-nevezetes Karácsonyország. Az ötlet, a kezdeményezés Niilo Tarvajrvi finn rádióriporter érdeme, ő ja­vasolta, hogy a karácsonynak legyen országa. Ennélfogva a Mikulás/Télapó ezen ország lapp nemzetiségű állampolgára. A gazdag finn mondavilágban úgy szerepel ez a vidék, mint a Korvatunturi, magyarul: Fül­hegy. És ha már fül, akkor köte­lessége meghallani a gyerekek elsuttogott, elrebegett kívánsá­gait, óhajait, amelyeket aztán a Mikulás, azaz Joulupukki telje­sít. Levelet is írhatnak neki. Címe: Santa Claus, Napapiiri, SF-99 999 Korvatunturi, vagy a karácsonyfák a templomokban is. Nemesi otthonokban, tehe­tős polgárcsaládoknál fenyő he­lyett szívesebben állítottak puszpángot (buxust), és azt ékesítették mindenféle gyü­mölccsel, aranyozott dióval, papírból hajtogatott-ragasztott, színezett virágokkal. Az első gyertyákat - növelvén az ünnep fényét - a 17. század közepén gyújtották meg a szentestén. Nyugatról kelet felé terjedt a kárácsonyfa-állítás hagyo­mánya. Nálunk a politikus­író Podmaniczky Frigyes (1824-1907) családja révén honosodott meg ez a szokás. Egy osztrák nőrokonuk állított náluk díszes fenyőfát. Annak idején a bécsi udvarban az a szokás járta, hogy mindenkinek - a császárnak, feleségének. egészséget hoz. Faluhelyen az asztal alá szalmát, gabonával teli kosarat, esetleg egy-egy mezőgazdasági szerszámot he­lyeztek. Mindezek a betlehemi jászolra emlékeztetnek. Az Alföldön, különösen a Bácskában, a közös esti ima után, a házigazda mozdulatait követve, meghatározott sor­rendben fogyasztják el az asz­talra kirakott ételt. Először a megtisztított fokhagymát márt­ják mézbe. Ez véd a „kígyóma­rástól”, illetve a gonosztól. Utána mindenki felszeleteli a saját almáját (helyenként csak egyet), és a gerezdeket szét­osztja az asztalt körülülő csa­ládtagok között. Az járja amelyeket az adományozók szociális otthonokba juttatnak el. A szeretetszolgálat az or­szágban szászhúsz szociális otthont, gyermek- és pszichiát­riai intézetet támogat. Tóth Györgyné elnökasszony veze­helyi főposta: Napapiiri Rova- nieni, FIN-96 930. Telefon száma: 00358 60 62157. Az In­terneten a Mikulás honlapja: http://www.freenet.hut.fi/part- neritomi/posti/joulupukki/sak sa.html). Tervetuola Joulumaahan! - Isten hozott Karácsonyország­ban! így köszönti ilyentájt egyre sokasodó vendégeit Jou­lupukki a Lappföld kedves­szép városában, Rovaniemiben, ahová a Finnair ezrével hozza a látogatókat, elsősorban gyere­kes családokat. Ilyenkor, azaz a novembertől januárig tartó sarki éj idején, amikor csak a hold fényétől szikrázó hó, meg olykor a sarki fény világít, kü­lönösen romantikus Télapó bi­rodalma. Mikulás nagy szere­Sisinek és gyerekeiknek - kü- lön-külön volt karácsonyfája. Más szerző szerint a kará­csonyfáról az első írott emlék 1606-ból származik. Egy strassbourgi polgár feljegyzése szerint a város lakói a főtéren papírrózsával, cukorkával, al­mával, pogácsával és „halpénz­zel” (pikkellyel) ékesített fe­nyőt állítottak karácsony böjt­jén. Ez a szokás azonban nem terjedt el. A karácsonyi fenyő állításának hagyománya száz esztendőnél nem sokkal régibb. Ausztriából, evangélikus gya­korlatból ered. Hazánkban a bécsi udvar ösztönzésére az arisztokrácia mutatott példát, és állított gyertyával, almával, dióval, mézeskaláccsal feldíszí­tett karácsonyi fenyőt. Falun a ’20-as években terjedt el. ugyanis, hogy aki az almáját megosztja, nem tévedhet el, mindig visszatalál azokhoz, akik ettek a gerezdből. Ha fér­ges az alma, az halálesetet je­lent a közeli rokonság körében, ha pedig a késsel kettévágjuk az alma magját, a következő évben kedvező időjárásra, il­letve jó termésre lehet számí­tani. Ézután kerül elő a diótörő. Minden családtag tányéra mel­lett négy héjas dió van. Az első a telet, a második a tavaszt, a harmadik a nyarat, a negyedik pedig az őszt jelképezi. Ame­lyik dió belseje rossz, az annak megfelelő évszakban beteg­ségre lehet számítani. Király László tésével kis küldöttség járt minden általuk támogatott in­tézményben, ahol több ezer csomagot osztanak szét. A ka­rácsonyi ajándékok között el­sősorban élelmiszerek, ruha­neműk és játékok találhatók. Interneten tettel fogadja a gyerekeket, el­beszélget velük, megnézi rajza­ikat, elolvassa leveleiket, meg­ajándékozza őket. Rénszarvas­szánkózást is kínál a környék, kutyaszántúrát, és minden pi­henőhelyen gazdagon terített asztalt, ahol a lazac a fő fogás, majd irány a szauna! Joulupuk- kinak ezeregy ilyenkor a teen­dője. Aki netán többet szeretne megtudni erről a pirospozsgás, kedélyes, hófehér hajú és sza- kállú férfiúról, az ne fáradjon a kérdezősködéssel. Miközben Joulupukki szüle­tésnapja, kora, igazi neve, szakmája és fizetése iránt ér­deklődött, a Mikulás/Télapó ár­tatlan kék szemével ránézett, és csak ennyit mondott: Joulu­pukki mindig volt és lesz is. Jézus születésének pontos dá­tumáról nem maradtak hiteles feljegyzések. A korai kereszté­nyek január 6-át ünnepelték az Üdvözítő isteni megnyilvánulá­sának napjaként. A ma Vízke­resztként számon tartott ünnep egybefolyt a Megváltó születé­sével, keresztségével, kánai csodájával és a napkeleti böl­csek látogatásával. Ä karácsony december 25-i megünneplése a Beköltöznek az új‘templomba A kiskunmajsai református gyülekezet számára emlékeze­tes lesz az idei karácsony, hi­szen december 25-én 8.30 órá­tól már az épülő református templom falai között tarthatják az istentiszteletet. A majsai ró­mai katolikus templomban de­cember 24-én éjfélkor kerül sor a hagyományos ünnepi szentmisére. Karácsony mind­két napján pedig az ünnepi miserend lesz érvényben, azaz 7 órakor, 8.30-kor , 10 és 18 órakor kezdődnek a misék. IV. századtól vált szokássá. Előzménye az volt, hogy kele­ten az egyiptomiak, a szíriaiak, a perzsák, a görögök és a róma­iak is az antik időszámítás sze­rint a napéjegyenlőséget a fény, a megújulás napjaként ünnepel­ték. Krisztus után a III. század­ban Aurelianus római császár, a Napisten nagy tisztelője, de­cember 25-ét a „Legyőzhetet­len Nap” ünnepévé hirdette ki. Hogyan tudja a Télapó idejében eljuttatni az ajándékokat a világ minden tájára? Egy brit mate­matikus kiszámolta: úgy, hogy a Mikulás rénszarvasok röpí­tette szánja másodpercenként 297 600 kilométert tesz meg! Chris Budd, a Bath Egyetem matematikatanárának számítá­sai szerint a Télapó csak akkor képes eleget tenni minden év­ben visszatérő kötelezettségé­nek, ha a fény sebességével közlekedik. Ez a sebesség pe­dig légüres térben 299 792,458 km/másodperc. Ha piszkos a A IV. században már annyira népszerű volt az ünnep, hogy a rómaiak nagylelkű engedményt tettek a sokasodó kereszté­nyeknek. Felkínálták nekik azt a lehetőséget, hogy ugyanaznap üljék meg Jézus Krisztusnak, az „Igazság Napjának” és a „Világ Világosságának” a születését. A karácsony szó feltehetőleg a szláv korciti (átlép, menetel) származéka. K. L. levegő, akkor persze valamivel lassabban terjed a fény. Budd professzor azt is kiderítette, hogy a Télapó korántsem spor­tos alkat, inkább pocakos fér­fiú, és testsúlya is befolyásolja „terjedési sebességét”. A télapó szánját röpítő rénszarvasok kö­zött a legelsőnek az orra mindig piros. Az angol matematikus magyarázata: „Amikor egy űr­hajó visszatér a földre, a hatal­mas sebesség következtében fölizzik az orra. Ugyanez törté­nik a mesékben emlegetett, ve- zérrénnel is.” A bácsalmási Gondozási Központ karácsonyi ünnepét gyermekműsor és a vöröske­reszt ajándékai tették tartalmasabbá, valamint Tóth Árpád polgármester köszöntője és az azt követő halebéd. Képünkön az összejövetel idős résztvevői, a gyerekszereplők és a gon­dozók láthatók. FOTÓ: berki erika Az angyali seregek feladata Télidőn, amikor kilyukad az angyalok párnája, azaz sűrű pelyhekben hull a hó, jólesik a meghitt beszélgetés családi­baráti körben. De még így is előfordul, hogy angyal száll a ház fölött: ezt szokták mon­dani, amikor mindenki egy­szerre hallgat el. Tucatnyi szó­lásmondásban vannak jelen az angyalok. De léteznek-e egy­általán? Nevük a görög ange­losz (hírnök) szóból szárma­zik. Isten küldöttei ők, olya­nok, akik a legtisztább szel­lemi lényekként övezhetik, magasztalják a Mindenhatót. Senki sem tudja, hányán van­nak. Albertus Magnus (1193- 1280), a középkorban matu­zsálemi kort megélt német tu­dós 399 920 004 angyalt szá­molt össze, annak ellenére, hogy a Biblia tízezerszer tíz­ezer angyalt említ. Név szerint viszont csak hármat: Gábor, Mihály és Rafael főangyalt. Milyenek az angyalok? A mű­vészi képzelet a legszebbek­nek álmodja meg őket, gyak­ran gömbölyded fiúcskák, mint Raffaello és Rubens ké­pein. Valójában láthatatlanok. Fő hivatásuk az ember vé­delme. A legtöbb földi halan­dónak van is védőangyala. öskeresztény gyülekezetek ünnepe Kiskunhalason Holland-magyar szeretetszolgálat Finnországi Télapó az néphagyományaink Mikulás fénysebességgel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents