Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

A pásztorok hódolata. A középkori festményen a kará­csonyi jelentek egyik legszebb pillanata: az angyal útmuta­tására a pásztorok hódolnak az újszülött előtt. A Csendes éjt nem orgonával, hanem gitárral kísérték Szenteste kis fények gyúlnak a díszes karácsonyfákon. Itt is-ott is felhangzik a Stille Nacht is­mert dallama, melyet a Földön milliók énekelnek. Az osztrák Alpok ősi falvában, Oberndorf- ban 1818-ban hangzott fel elő­ször, s nagy karriert futott be. Generációk követték egymást, és a Stille Nacht máig az ád- vent, a karácsony szerves része lett. Folyami hajósok miséjén szólt Szinte minden nyelven éneke­lik, de ritkán emlékeznek meg szerzőikről, az országról, ahol alkották. A Salzach folyó menti Oberndorf autóval félórányira van Salzburgtól. Lakói a sót a halleni bányákból Bécsig és to­vább szállították a folyón le­felé. A Salzach-hajósok Szent Nikoláról elnevezett, obern- dorfi templomában csendült fel első ízben a Stille Nacht dal­lama. Egy kép a múltból: 1818-as esztendő szentestéje. Hóeséses téli éjszakán a Szent Nikola ka­rácsonyi miséjére mennek a földműves, hajós polgárok. Elromlott az orgona A régi orgona éppen a napok­ban mondta fel a szolgálatot. De a fiatal katolikus segédlel­kész, Josef Mohr és jó barátja, a szomszédos Amsdorf kántorta­nítója, Franz Xaver Gmber se­gíteni tudtak a gondon. Gitárt hoztak, és a világi hangszer ak­kordjaival kísérve hangzik fel először az ének: Stille Nacht, heilige Nacht. A hívek feszült figyelemmel hallgatják Mohr lelkész népi ihletésű versét s a szívhez szóló melódiát, amit Gmber e szent estére kompo­nált hozzá. Karácsonyi miséjük szebbé tételére, szükségmegol­dásként szerezték ezt a dalt. Örültek, hogy tetszett a hallga­tóknak. Azon az estén, az át­szellemült pillanatban, a részt­vevők egyikének sem lehetett fogalma arról a népeket össze­kötő, világméretű sikerről, amit ez az ének majd elnyer. Joseph Mohr (1792-1848) Salzburgban született (az idén emlékeztek születése 200. év­fordulójára). 18l5-ben szentel­ték pappá a salzburgi dómban. Először káplán papként ván­doréletet kezdett. Lelkipásztori pályafutása, költői tehetsége Oberndorfba helyezésével bon­takozott ki. A kántortanító Mohr bizalmas barátai közé tar­tozott a kántortanító, Franz Xa­ver Gmber (1887-1863), aki a szomszédps Amsdorf község­ben tanított és kántorizált, s Oberndorfban is ellátta az or­gonista szolgálatot. Több misét és dalt komponált, de a világ máig legkedvesebb karácsonyi dalát ennek a jóbaráti kapcso­latnak is köszönhetjük. Számos legenda szól a leg­szebb karácsonyi dal históriájá­ról. A szeretetreméltó szerzőpá­ros, Mohr és Gmber megaján­dékozták az egész világot egy maradandó dallal („einfache Komposition...”), az „egyszerű szerzeménnyel”, mellyel örök­szépet alkottak. Az Alpok or­szága régi karácsonya, a Stille Nacht-dal, a megbékélés an­gyali üzenete ma is a szívekben visszhangzik. A mienkben is. Beszélgetés dr. Paskai László bíborossal, a magyar katolikus egyház prímásával A kereszténység 2000 év távlatában Világszerte megkezdődött a visszaszámlálás, mint amikor várva várt ünnepre készül a gyermek. Néhány nap, és egy esztendővel megint közelebb érünk az ezredfordulóhoz, Jé­zus Krisztus 2000. születési ju­bileumához. Hogyan gondol­kodnak a Megváltóról ma a hí­vők, s maga, dr. Paskai László bíboros-érsek, a magyar katoli­kus egyház prímása?- Adventét az idén is a ha­gyományok szerint ünnepelték a hívek. Sajátos viszont, hogy éppen ekkor, december 11-én nevezte ki a szentatya dr. Ter- nyák Csaba címzetes püspököt, az Esztergom-Budapesti Fő­egyházmegye segédpüspökét a Vatikánban a Papi Kongregáció titkárává. Ez nagy öröm a Ma­gyar Katolikus Egyháznak is, hiszen fiatal püspökünk az egyik legfontosabb szentszéki hivatal második számú vezetője lett, amely a világi kormányzati struktúrához hasonlítva minisz­terhelyettesi tisztségnek felel meg, és ezzel együtt érseki ran­got kapott.- A karácsonyi várakozás mégsem hatott át mindenkit. Mit tud tenni az egyház a társa­dalmi békéért?- Ha kell, felemeljük a sza­vunkat, ami mindenképpen ha­tással van az egész társada­lomra. Az igazságosság, testvé­riesség hangja egyféle iránymu­tatássá válik. Megszólalunk például, ha olyan események történnek, amelyek zavart kel­tenek. Persze nem az egyes bűntényekre kell gondolni. Bármelyik egyház tehetetlen, ha éjszaka felrobbantják vala­kinek az autóját bizonyos üzleti érdekből. De sokan vannak, akik hallgatnak a szavunkra, kiemelten a hívők.- Ón nemrég - immár gyó­gyultan - ellátogatott az esz­tergomi kórházba, ahol két éve, szívinfarktusát követően ápol­ták. Most a válságos helyzetű kórház szorult viszontszolgá­latra ?- Nem tudom, hány átvilágí- tásos ellenőrzés zajlott le az in­tézményben előzőleg, de soha­sem találtak lényeges hibát vagy visszaélést. Nem tűntek el közpénzek. Nem csak itt ma­radtak kifizetetlenül ügyeleti díjak az országban. Hiányzott rá a fedezet. Az esztergomi kórház az átlagosnál is keve­sebb pénzügyi forráshoz jutott azoktól az időktől kezdve, ami­kor a klérus szelleme miatt el­nyomatás volt a város osztály­része. Ráadásul a munkaválla­lók - az orvosoktól az ápolónő­kig - megdöbbentően alacsony fizetésért dolgoznak.- Aligha szokványos dolog, hogy a hazai katolikus egyház feje egészségügyi intézménybe látogatva ellentmond a hivata­los népjóléti minisztériumi megítélésnek.- Visszahallottam, hogy az esztergomiak örömmel vették a látogatást, s hogy segítséget je­lentett. Hadd fűzzem hozzá: a kórházat a névadó Vaszary Ko­los bíboros, hercegprímás, esz­tergomi érsek hozta létre a múlt század végén. Elődjével, Simor Jánossal együtt megalapozta az egészségügyet székhelyváro­sunkban. Ez a kórház nekem ezért is szívügyem.- Ha most, az ezredforduló táján élne Jézus, vajon mire fordítaná az erejét?- Efféle kérdéseket már az ő korában is megfogalmaztak. Az emberi fantázia viszont teljesen eltér attól, ami Jézus Krisztust, a Megváltót vezérelte. Az em­beri gondolkodást emberi szempontok vezérlik, a földi élet javait keresve. A Megváltó sorsának is ez volt az egyik fe­szültsége. Szembeszegült azzal az elképzeléssel, amit a messiás királytól vártak. Ő Isten orszá­gát hirdette. És most is azt hir­detné, ha eljönne. És nagyon sok emberi kívánsággal szem- beszállna.- Például mivel?- Biztosan ellenállna azok­nak a törekvéseknek, amelyek szétrobbantják a családot. Ez a közösség ugyanis az emberiség reménye, ajándék és elkötele­zettség, ahogy a családok 2. vi­lágtalálkozója hangsúlyozta ok­tóber 4-6-a közt a katolikus Dr. Paskai László egyház rendezésében. Nem hagyná, hogy pusztán fogyasz­tói társadalom jöjjön létre, hogy vékony milliomosréteg alakul­jon ki, miközben sokan megélni sem tudnak.- Kiderült-e újabban valami lényeges a személyiségéről?- Nem tudok különösebben újat mondani Jézus életéről. Semmi olyant, amit de facto tu­dományos formában bizonyí­tottak volna ahhoz képest, ahogy eddig ismertük. Jézus személye kezdettől fogva olyan kérdéseket vet fel, amelyekre választ is kell adni. Ez értéke­lést kíván, s közben különböző feltételezések születtek. Közü­lük az egyiket' a Szentírás is tar­talmazza. Eszerint a föltámadás után pénzzel vesztegették meg az őröket, hogy mondják azt: a Megváltó testét egyszerűen el­lopták a tanítványok. Hasonló hipotézisekkel napjainkban is találkozhatunk. Összefoglalóan úgy látom: akik az egyháztól el­térően értelmezik Jézus szemé­lyét, azok a Szentírás egészétől eltérően csak a saját vélemé­nyüket szeretnék megmagya­rázni.- Milyen ember volt Jézus Krisztus?- Mindenekelőtt becsületes, aki nemcsak megtalálta a han­got bárkihez, de úgy tudott kapcsolatot teremteni mások­kal, hogy őket emelte föl. Ké­pes volt együtt érezni a bűnös­sel éppen úgy, mint a becsüle­tes emberrel. Nem az anyagiak vezették, tudott szegényen élni, és amikor csak módja volt rá: segített. Mai kifejezéssel élve karitatív volt a magatartása.- Gyógyításaira, csodatéte­leire gondol?- Anélkül, hogy az értelme­zésbe vagy magyarázatba bo­nyolódnánk, mindenféleképpen a betegek fölemeléséről és gyógyításáról van szó. Hozzá­fűzném, hogy nem merült el a külső feladatokban, hanem ké­pes volt befelé nézni, a jelensé­gek értelmezéséről is tudott gondolkodni. Erre utalnak azok a megjegyzések, amelyek sze­rint egész éjszakákat imádság­ban töltött. Keményen szembe­szállt a különböző emberi kísér­tésekkel. A megvesztegetés vagy a valóságnak nem megfe­lelő beszéd, ilyesmi el sem képzelhető róla. És még va­lami: nagyon szemléletes, kép­szerű volt, ahogy beszélt.- Az egész világra szóló 2000. születésnappal egybeesik a magyar államalapítás 1000. évfordulója, melyet egyszer gondviselésszerűnek nevezett.- Államiságunk, a kultúránk és a kereszténység szoros kap­csolatban van egymással. Nincs egyik a másik nélkül. Magam is feladatot vállaltam a millenni­umi előkészítő bizottságban. Egyházi szempontból a keresz­tényi élet folyamatos megújulá­sát szeretnénk elérni. Kiemel­jük a kulturális, történelmi kap­csolódási pontokat. A vatikáni múzeumban mutatjuk be a Ma­gyarország és a Szentszék ezer­éves kapcsolatát átfogó kiállí­tást 2000 őszén, ami megismét­lése lesz az Esztergomban ren­dezett tavalyi tárlatnak, s fel­hívja a figyelmet hazánkra. Esztergomban rendbe hozzák a régi királyi palotát is, s ott kü­lönböző rendezvényekre készü­lünk állami, önkormányzati és egyházi összefogással. Éz a vá­ros a koronázás helyszíne, és kiemelt módon kell majd az 1000. és 2000. évfordulóra em­lékezni. Sztrapák Ferenc Híres régi betlehemek A betlehemek készítése feltehe­tően 1225-ben kezdődött, ami­kor Itáliában Assisi Szent Fe­renc állított fel egyet. Vannak akik még korábbi időpontot említenek, miszerint a római időkben, 354-ben már készítet­tek betlehemet Jézus születé­sére. A szakirodalom megem­líti, hogy 1567-ben Piccolo- minu di Áragona várában Cons­tanze hercegnőnek - egy ládá­ban tartva - volt 116 betlehemi, állatfigurákkal kibővített já- szoli alakja. Híresek a csehor­szági betlehemek, ahol a já­szolkészítésnek elsősorban egyházi tradíciói vannak. Templomokban elhelyezve, a 16. század közepétől jelentek meg. Az egyházi világból - a nemesi udvarházak közvetíté­sével - csupán a 18. században került a falvakba, városokba a betlehemkészítés szokása. Az alkotó népművészek jellegzetes vonása a szerénység volt, így e bájos művecskék készítői több­nyire ismeretlenek maradtak. A 18. századvég és a 19. szá­zad Csehországában (valamint Magyarországon és másutt is) a betlehemek aranykora volt. Ci- novec környékén volt ónbetle­hem, Pradédnál bádogbetle­hem, Zelezny Brod környékén üveggömbbe zárt, de széndara­bokból készült bányászbetle­hem is. A betlehemalkotók nem elégedtek meg a mozdulat­lan figurákkal. Különféle mó­don elevenebbé tették őket. A legnagyobb a híres trebechovi- cei betlehem. Az ismert Me- telka betlehemet Jilemnicében óraszerkezet hajtja, a néhai Cemy Mlyn-i nagy betlehemet pedig a patak vize hajtotta. A betlehemezés Magyarországon nemcsak a jászol és a figu­rák elkészítését jelenti, hanem a történet előadását is. Napja­inkban egyre több gyermekközösség eleveníti fel a szokást.

Next

/
Thumbnails
Contents