Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-22 / 298. szám

ENTER Spéci pici PC Enter... nyomod meg a billentyűzeten a gombot, mire a gép végrehajtja a pa­rancsodat. Vagy manapság inkább az egérnek „mondod”: klikk. Esetleg klikk­klikk, és az eredmény ugyanaz (persze, ha nem szúrtál el valamit!) Nos, az egér nem négylábú és cincog, hanem kereke (gombóca) van és kat­tog, tehát inkább input eszköz (ahogy magyarítva mondják: „bevivőmű”... brrr!) Igen ám, de a SZERVUSZ egere beszélni is tud, meg levelezni is. Veled. Ebben a rovatban „számítógépészetter szeretnénk foglalkozni. És azért, hogy a számítástechnikából ne legyen ámítástechnika, a hozzám beküldött kérdéseitekre igyekszem majd a legjobb erőm és tudásom szerint (az egér állí­tólag nem buta állat) válaszolni. Hardvertől (vagy hardware-től, az írásmódon nem veszünk össze) az Internetig, a memória jó kihasználásától a mouse dri- verig. (Khm, hazabeszélek néha!) Kérdéseiteket ezen a nyúlfarknyi (nem egérfarknyi, az hosszabb!) helyen le­rövidítve ismétlem meg, a válaszokat is igyekszem, rövidre fogni, hogy közösen minél több kételyt eloszlathassunk. Javaslatokat-ötleteket is szívesen fogadok, és a jókat meg is osztom majd e hasábokon mindenkivel. Igaz. még nem kaptam tőletek levelet, hiszen ez az első „jelenésem”, mégis megpróbáltam kisütni: mi rágcsálja a sziveteket... Lássuk mindjárt az első le­hetséges kérdést! Ma még a vízcsapból is az Internet folyik. Hogy mi kell hozzá, hogyan és mit lehet ott összeszedni... De senki nem kérdezi meg, hogy MIÉRT? ígérem, meg fogunk ismerkedni minden lehetőséggel. Most elöljáróban csak annyit, hogy az Internet egy szerszám, amellyel ugyanúgy lehet élni és persze visszaélni, mint egy csavarhúzóval. (Csavaros, mi?) Ha nem tudod, hogy kell használni, az ci- kis lehet, de ha nem tudod, hogy miért használod, az még sokkal cikisebb. Az ember leragad a képernyő előtt, akárcsak a tévé esetében, és elvész az üres semmi kapcsolgatásában... De tán elég a lelkifröccsből. Konkrét veszélyek is vannak: elpuskázott lecke, vérig sértődött barátok-barátnők, elhanyagolt testvér-szülő, iszonyú magas tele­fonszámla. És esetleg vírusokkal is elrettentenek benneteket! Itt álljunk meg egy incifinci szóra... Nem kizárt persze, hogy az Internetről fertőződik a gép (óvszert kell használni, víruskereső és -ölö programot), ám sok ilyen rémtörté­net „kacsa" volt csupán, amely az Interneten futótűzként terjedt. Általában igaz, hogy egy „sima” levél elolvasása nem jelenthet veszélyt Ví­rust csak a végrehajtható (.COM, .EXE, .DLL, .SYS stb.) állományok hordoz­nak. De óvatosnak kell lenni: egy Word-dokumentum például (.DOC vagy .DOT) tartalmazhat úgynevezett macrovírust. Sőt, lehet ilyen az Excel-táblák­ban is (.XLS, .XLA). Kérded, hogy én milyen víruskereső-irtót ajánlok? Bármelyiket, ami jó. Do- donai válasz, de ez itt nem a reklám helye. Azért felsorolok néhányat, a teljes­ség igénye nélkül, de senki ne toljon le, hogy kihagytam a kedvencét: f-prot (Skulason), scan (McAfee), nav (Symantec), sweep (Sophos). Utóbbi kettő már a Windows NT-re is létezik, bár ez utóbbi op. rendszer helyből jóval védet­tebb a vírusok ellen. És még egy fontos dolog: csak freeware-t, vagy jogos, fi­zetett példányt használjatok! Ennyire futotta bemutatkozásul. Remélem, a most következő napokban-he- tekben sok kérdés összegyűlik, amelyekre majd válaszolhatok. Addig is segítőkész cincogással üdvözöl barátod: az Egér „NÉMA GYEREKNEK LAPJA SE ÉRTI A SZAVÁT!” i SZERVUSZ ! 11368 Budapest j I Pf. 165 ! | Válaszaidat erre | ! a címre küldd! ! i ________________________________i S zervusz, levelezőtárs! Mi vagyunk a SZERVUSZ, és reményeink sze­rint te meg te - ti mind - levelező barátaink lesztek. Talán nem kívá­nunk túl sokat, ha azt kérjük: ettől kezdve fogadj el minket a bizalma­sodnak, legyél a barátunk. Ha van szerelem első látásra, miért is ne le­hetne barátság első olvasásra? Mi az újsággal bemutatkoztunk, most rajtad a sor! Kérjük, írdd meg nevedet, korodat, lakcímedet és mindazt, ami a lap olvastán eszed­bejutott. Azzal próbáljuk megköny- nyíteni a helyzetedet, hogy felte­szünk néhány kérdést, és kíváncsi­an várjuk mielőbbi leveledet. Ezzel elkezdhetjük azt az őszinte „beszél­getést”, amit elképzeltünk, és amire - a mi véleményünk szerint - ne­ked is szükséged lehet. 1. Jól gondoljuk? Igényeled, hogy legyen egy újság, amihez minden gondolatoddal, magánvéle­ményeddel, kéréseddel fordul­hatsz? 2. Eddig hol és ki hallgatta meg szavaidat, és környezeted odafi­gyelt-e arra, amit mondtál? 3. Néhány szóval vázold, hány tagú családban élsz, milyen hangu­lat uralkodik nálatok hétköznap és az ünnepeken? Vannak-e testvére­id, és milyen köztetek a viszony? 4. Mit szeretsz jobban: nagy tár­saságban lenni és mindenről véle­ményt cserélni, vagy otthon ülni, és egy sarok mélyén elgondolkozni a világ folyásáról? Akad-e egyáltalán egy kuckó, titkos búvóhely, amit csak a magadénak érezhetsz? 5. Van-e igaz barátod-barátnőd, állandó bizalmasod? Te szoktad kezdeményezni a barátkozást, vagy téged választ ki az, aki a közeledbe szeretne férkőzni? 6. Miben ért eddig több öröm és miben több kudarc: a barátságok kialakításában vagy a párválasztás­ban? Lehet-e csupán barátság lány és fiú között, vagy csak akkor igazi, ha mindenből szerelem szövődik? 7. Próbáld megfogalmazni: mi a legnagyobb erényed és mi a legna­gyobb hibád? Miben vagy más, mint a többiek? Elgondolkoztál már ezen? 8. Próbálj leírni legalább öt olyan dolgot, ami az életben, a környeze­tedben, a világban érdekel, és öt olyant, amitől távol szeretnéd tarta­ni magadat. Lehet többet is! 9. Szoktál álmodni, vagy ébren álmodozni? És miről? A vágyaidról kivel tudsz beszélgetni, és komo­lyan vesznek-e? 10. Van-e és mi a hobbid? Ez kapcsolatban áll azzal, amit a jö- vődre tervezel? Egyáltalán: milyen jövőt látsz magad előtt, és ennek van-e realitása? Végezetül: kérünk, sorold fel, hogy a SZERVUSZ melyik újság­cikkei nyerték meg a tetszésedet, és ha azt is hozzáfűzöd, hogy miért, annak kifejezetten örülünk! Persze, ne rejtsd véka alá azt sem, hogy miről volt rossz a véleményed, hi­szen ezzel is sokat segíthetsz ne­künk. Nem hagytunk ki helyet a válaszaidnak, mert arra gondol­tunk: biztosan nem szeretnéd szét­nyirbálni a lapot. Levelezőlapon vagy levélben - de nem névtelen­ben! - várjuk jelentkezésedet. Ha szeretnéd, hogy a SZERVUSZ-ban kapj rá feleletet, válassz magadnak egy találó jeligét is. Nyugodtan írhatsz nekünk. Le­véltitkodat bizalmasan kezeljük! NEKED ÍROM 6 DALT, NEKED ÉNEKELEK Jó néhány éve már, hogy az LGT együttes nó­tájának két sorát az egész ország dúdolta. És vajon neked ma ki írja a dalt, neked ki énekel? A rádióadók, a tévécsatornák ontják maguk­ból az álomhajótól a hold daláig a titkos üzene­ten keresztül az ügyeletes „romantikát”. Aztán, az év második felében, mintha varázspálca ve­zényelte volna így: jött a Karthago, a Bikini, a Korái, az Első Emelet, az LGT, és te idegesen kaptad fel a fejedet, amikor apád bólogatva megjegyezte:- Na, hallod? Végre zene szól... Nincs otthoni tiltás, nézheted a tévében a vé­get érni nem akaró sorozatok, sőt, időnként a lelombozó meccsek helyett is a könnyűzenei műsorokat, amelyek lassan az egész család kedvenceivé lettek. Kopaszodó, pocakosodó rokkerek bizonygatják a képernyőn, hogy mi­lyen piszok jó érzés tíz-tizenöt év után ismét együtt zenélni, te pedig bizalmatlanul „kóstol­gatod” a dühöngő Kozmix és a dögös Bestiák után ezt a furán távolinak tetsző pop-valamit. A Békésben élő Papp Rita - persze, nem az énekesnő, ha­nem egy másodikos gimnazista - nem is emlékszik az eredeti zenekarokra.- Ha meghallom, dúdolgatom a dalo­kat, de csak mert a régiek közül a legjob­bakat feldolgozták. A dizsiben majdnem mindenki tudja, hogy a Petróleumlámpa Omega-nóta volt, de az, hogy a Hazafelé Balázs Fecó szerzeménye, csak a Korál-koncert után vált világossá. A nyolcadikos budapesti Kenderest Dávid mamájával ment el a Bikini-bulira.- Nem voltam túl hepi, amikor anya közölte, hogy két jegyet vett. Előző nap a Prodigy zenélt ugyanott, arra bezzeg nem engedtek el. Dü­höngtem, de reggel a suliban a haverom lelom­bozott, hogy nem is volt olyan nagy durranás. Na jó, jöjjön a Bikini! Az elején egyáltalán nem tetszett. Csodálkoztam, hogy a fenében lehet erre telt ház? Aztán, úgy az ötödik-hatodik szám után egy vagányképű, harmincas rokker rámvigyorgott, és közölte: „Öcsi, valami van a levegőben!” Mit sumákoljak: nekem is kezdett egyre jobban tetszeni, és a végére egészen be­indultam. De azért maradok az Animalsnél! Presser Gábor - Pici - az LGT „feltámadásá­ról” azt mondta: „Öt évvel ezelőtt úgy éreztük, nem bírjuk ki tovább egymással. Most pedig úgy érezzük, nem bírjuk tovább egymás nél­kül. Hát itt vagyunk! Ennyi...” A nagy visszatérők sorából talán már csak az R-GO hiányzik. Ha valamit a tippelésben fix- re lehet venni, akkor a Szikora Robi-féle „csikidamvarázslat” rövidesen tömegek előtt ébred majd fel szunnyadásából.- Ezek a koncertek olyan mesék, ame­lyek egy estére szól­nak - vélekedik Robi.- Önmagának se mond igazat az, aki többet akar látni ben­nük. Emlékszel a Hun- gária-bulikra? Hát nem félelmetes, hogy azokon annyian vol­hogy! Bőven van jó tollú szövegíró, az agyakban ott zsong a zene... Más van: a világ ilyen! A Jesse James és Bandája átlag életkora alig van túl a húszon, meg­szólalásuk okán mégis akár a „visz- szatérők” között lehetnének.- Itthon nem igazán volt kitől ellesni az élő ze­ne tudományát - vélekedett Kozma Tamás gitá­ros. - Megdöbbentő adat, hogy amíg a híres Woodstockban kétszázötvenezer ember volt, ad­dig most Berlinben, a technoünnepen hatszor LGT: „Most pedig úgy érezzük, nem bírjuk tovább egymás nélkül. Hát itt vagyunk!" Jesse James és Bandája akár a „visszatérők" között lehetnének tak, mint egy Rolling Stones-on? Gondolod, ha tovább megy a banda minden városba, meg le­hetett volna újra tölteni a Hungáriára a Népsta­diont? Robi sok dolog gyökerét abban látja, hogy az élet felgyorsult, minden téren a dzsungel tör­vényei uralkodnak.- Amikor a gyorsétkezőkben a tányért és a tál­cát eldobhatod, a sztárok is „eldobhatok” lettek! - folytatta. - Zenészek vagyunk, máshoz nem értünk. Én is készítettem egy új karácsonyi kisle­mezt. Igazi csikidamshow! De tudja-e egy mai ti­zenéves, hogy mi az a csikidam? Döbbenet, hogy az R-GO hat esztendőn át volt az év zeneka­ra, a lemezeinket legalább egy évig hallgatták, dúdolták. Egy mai slágernek jó esetben egy hó­napja van. Hetente hat-hét album jelenik meg a piacon, lehetetlen megemészteni, feldolgozni, még követni is. Nem a tehetség hiányzik, de­A Szikora Robi féle „csikidamvarázslat" rövidesen tömegek előtt ébred majd fel szunnyadásából ennyien nyüzsögtek, egyetlen napon. Ma bo­londnak tartják, aki nem a gépek mellé ül zenél­ni, dalokat írni. De érezni lehet, hogy egyre erő­sebben jön vissza az élő zene, még ha sokszor gép is van mögötte... Mi ott voltunk minden újjá­születő banda koncertjén, és ott is leszünk. Jó bulik voltak, sok fiatalt láttunk. Érdemes min­denkinek végiggondolni, hogy ha ezek hatására csak százan kezdenek el gitározni tanulni, már akkor megérte!- ez -

Next

/
Thumbnails
Contents